Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
ANËPÜJSÀG IMS. július 8. A Paksi Várisi Könyvtár és elődei Az 1968-ban 'átalakított zsinagóga-épületben kapott otthont la .könyvtár A régi városrész közepén található Pakson a Városi Könyvtár, mely 750 nr alap- területével, 90 000 kötetes állományával, gazdag kézi- könyvtárával nem marad a hasonló nagyságú települések mögött, de nem kell szégyenkeznie sem az olvasók száma, sem a látogatottság, sem a könyvtárosok felkészültsége miatt. A mai könyvtári életnek majd másfél évszázados előzménye, hagyománya van Pakson. A város első könyvtárát a Baeh-korszakban (1851.) már bezáratták. Ez a könyvtár a Oasino könyvtára volt, s bezáratásának oka: a Oasino tagjai nem viselkedtek megfelelően a szabadságharc idején. A múlt század második felében sorira alakultak a különböző társadalmi rétegek olvasási igényének kielégítésére az úgynevezett rétegkönyvtárak. A teljes felsorolást Paks monográfiájából ismerjük: Paksi Olvasókör, Alsóvárosi Olvasókör, Paksi Polgári Fiúiskola Könyvtára, Iparos Olvasókör, Keresztény Munkásegylet Könyvtára. Paksi Népkönyvtár, Paksi Polgári Leányiskola Könyvtára, Alsócsámpai Pusztai Olvasókör, Gazdasági Népkönyvtár, Evangélikus Egylet Olvasóköre, Református Olvasókör. A két legjelentősebb a Paksi Polgári Olvasókör és a Népkönyvtár. Az előbbi alapítási éve 1870. Az alapítás után tíz évvel már 815 kötettel rendelkezett. Állományában nyelvészeti, történelmi könyvek és szépirodalom volt található. Gyarapítására évi 32 Ft-ot költöttek. Használóiról és a könyvtár további sorsáról nincs adatunk. A Népkönyvtár 1908-ban létesült a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa adományaként. 264 kötetét Németh Mihály tanító gondozta. Hetenként egy alkalommal tartott nyitva. A könyvtárnak 1912- ben 14 olvasója volt. A közkönyvtárakon kívül néhány jelentős magánkönyvtárat azért kell megemlíteni, mert ha hatókörében nem is, állománya nagyságában és tartalmi gazdagságában messze megelőzte az említett közkönyvtárakat. Novak Sándor orvosnak 1885-ben több mint 4000 kötetes könyvtára volt. Túlnyomóan magyar történelmi műveket tartalmazott. Abból a célból gyűjtötte nagy gonddal s a költségeket sem kiméivé, hogy megírja Tolna megye monográfiáját. Tekintélyes nagyságú könyvtárral rendelkezett még a Klein, Erdélyi és a Daróczi család is. A felszabadulás után Pakson az első közkönyvtár (inkább csak kölcsön zőhely) az ipartestület könyvtára lett, amely a kultúrotthonná nyilvánított Ipartestület Házában működött. Bútorzata egy szekrény s egy asztal volt, működtetője a kultúrotthon gondnoka. A kölcsönzési idő a gondnok szabadidejétől függött. 1949-ben a Népkönyvtár! Központ több láda könyvvel ajándékozta meg a könyvtárat, ennek ellenére nem indulhatott meg az intenzív kölcsönzés könyvtáros hiányában. 1951- től 1953-ig mint a szekszárdi könyvtár letétje működött, hol jól, hol kevésbé jól. Az 1852-es minisztertanácsi határozat hatására 1953. október 15-én alakult meg Pakson a Járási Könyvtár a Járási Tanács V. B. intézményeként. Ezzel vette kezdetét a közművelődési könyvtár fejlődése. Űj otthona a Marx tér 4. sz. alatti ház 3, később 5 helyisége lett. Mindezt hamar íc'nőtte, mert állománya 2248 kötetről öt év alatt a duplájára nőtt, 1965- ben pedig már a 15 ezret közelítette. Bár szolgáltatásait decentralizálta a könyvtár (1963-ban már 8 kihelyezett kölcsönzőhelyet működtetett), a szűkös körülmények a tartalmi munkát veszélyeztették. A paksi községi tanács megértve a gondokat, megvásárolta és könyvtárrá építette a volt zsinagógát, mely 1968 óta ad otthont a mai Városi Könyvtárnak. Darvas József, az írószövetség elnöke 1968. július 5-én a megnyitón hirdette meg az Olvasó Népért mozgalmat, s kifejezte azt a kívánságát, és reményét, hogy a szép új környezetben még lelkesebb és tartalmasabb munka- folyik az olvasó népért. A régi város centrumában megnyitott, minden esztétikai követelményt és kritikát kibíró könyvtár több mint egy évtizedig nemcsak könyvtári feladatok ellátására volt alkalmas, hanem megfelelő művelődési ház híján, minden tekintetben a város művelődési központja volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl rendszeresekké váltak az író-olvasó találkozók, TIT-előadások, gyermekprogramok, pódium-műsorok, klub-összejövetelek. A könyvtár vendégeként fordult meg Pakson Jobbágy Károly, Fekete Gyula, Bánffy György, Czine Mihály, Sel- lei Zoltán. Bessenyei Ferenc, Riuttkai Éva, Váradi Hédi, Pécsi Ildikó, Tompa László, Ágh István... s ki tudná még felsorolni írók, költők, előadóművészek, tudósok, politikusok nevét, akiket teltházzal, tapssal, szeretettel fogadtak Pakson. 1978-ban végre méltó helyet, szép otthont kapott a művelődési ház is, azóta a könyvtár elsősoriban alapfeladatát végzi, s rendezvényei a könyvhetes programokra korlátozódnak. Az alapfeladat nem kevés. Olvasóink száma a 4000-et közelíti. Érdeklődésük, kérésük igen széles skálán mozog: megkeres bennünket a szakdolgozatot író, továbbtanuló, építkező, rejtvényfejtő, speciális műszaki vagy matematikai problémán töprengő csakúgy, mint a krimi- vagy képregényolvasó. Heti 53 óra nyitva tartási időben 90 000 kötetes állománnyal 11 főhivatású könyvtáros áll az olvasók rendelkezésére, s a Városi Könyvtáron kívül ma már 3 szolgáltatóhelyen találhatnak az érdeklődők legalább 10 000 kötetes könyvtárat. Herczeg Agnes Zenei tábor Fertődön Tizenhetedik alkalommal rendezték meg az idén a Fertödi Országos Ifjúsági Zenei Tábort. Az ország különböző zenei középiskoláiból csaknem 100 ifiatal érkezett a fertődi Eszterházy kastélyba. Szovjet lápokból SZOVJETUNIÓ Az elmúlt 65 év alatt, a világ harmincnál több országából több mint 200 ezer emigrációba kényszerült örmény tért vissza hazájába. A Hazatérés című cikk bepillantást nyújt a repaitriá/lt családok életébe, bemutatja, hogyan segítette és támogatja ma is a szovjet állam a forradalom élőt földönfutóvá lett örmények hazára találását, beilleszkedését az új környezetibe. Üzembe helyezték a Moszkva környéki Sátorában a SZUTA Technológia Lézer- kutató Központján/ak tudományos, kísérleti, termelési és technológiai intézetét — adja hírül a Lézerközpont című írás. A kutatóintézet munkatársaira az a feladat vár, hogy új generációs lézereket, különböző népgazdasági ágazatokban hasznosítható technológiáikat fejlesz- szenek ki. Lehet, hogy a jövőben sikerül kisebb gyógyszerdózis- sál Is orvosolni a betegségeiket? iHa ugyanis elérnénk, hogy csak a meghatározott helyre juttassuk a gyógyszereket, megoldódna az emberiség együk dilemmája: a gyógyszerek túladagolása. A Lett Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében E. Blum professzor vezetésével 'kidolgoztak egy eljárást: mágneses folyadékkal kevert kapszulákat juttatnak a szervezetbe, s a kezelésre szoruló góchoz kívülről mágnest illesztenek. A gyógyszerrel megtöltött apró kapszulákat a külső mágnes a gyógyítandó felülethez vonzza. A Folyékony mágnesek című írás emellet arról is beszámol, 'hogyan igyekeznek hasznosítani a folyékony mágneseket más, főként műszaki területen. Miként lehet például kis méretű, akusztikus hangszórót, avagy forgórész nélküli villamos generáltort szerkeszteni. OrtáSd veszélyt rejt magáiban a bonyolult felépítésű, még nem eléggé feltárt agy szerkezetébe való behatolás, bármelyik pillanatban megsérthetünk egy fontos véreret. Ám a Szovjet Orvostudományi Akadémia Agykutató Intézetének és a SZUTA Akusztikai Intézetének kutatói által kifejlesztett ultrahangos sugárszonda segítségével — a 'koponyacsonton keresztül — úgy operálható az agy, hogy nincs szükség feltárására. A sugár gyújfó- pontjálban élpusztulnak a 'beteg sejtek, s eközben egyáltalán nem károsodnak az egészséges társaik. Az agykutató intézet laboratóriumálban szerzett tapasztalatairól számol be az Ultrahangos műtét című cikk szerzője. Az egész civilizáció során az ember az állatoknak és 'madaraknak csupán kis részét háziasította. A lista most bővül. Ernői ad hírt a Hogyan fejjünk antilopot? című írás. Oroszország középső övezetében már több jávorszarvas-tejgazdaság működik, de az afrikai jávorantilopot először a dél-ukröjina'i Alk- szian yija-N óva bioszféra- rezervátumban kezdték tenyészteni sikerrel. Az antilop tejhozama jóval kisebb a tehénénél, viszont nem mindennapi tejet ad. 14 százalékos zsírtartalma. íze akár a tejszíné. Ebből a tejből 350 gramm kielégíti az ember napi fehérjeszükségletiét. LÁNYOK,ASSZONYOK A Kadiókapcsolat „Mirellá- val” című érdekes cikk a Miquel diEsco nicaraguai külügyminiszter ellen tervezett — és meghiúsított — ellenforradalmi merénylet hátterét, összefügéseit vizsgálja. A moszkvai utcák őrzik emléküket . sorozatban a Kom un ista Intemadonálé Végrehajtó Bizottságának székházát mutatja be a lap, amelyben Kun Béla is dolgozott 1924-től' 1936-ig, s amelynek falán Kun Béla születésének 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el. Lusztik Károly ungvári újságíró bemutatja Nafalja Zo- lotovát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjét, a munkácsi postaigazgatóság távirászót, akit a Szovjetunió legjobb távdná- szánák ismert el a szovjet Postaügyi Minisztérium. Az Országjárás rovatban Miikaiojus Ciurlionis, a híres litván zeneszerző és festő életművével ismerkedhetnék meg az olvasók. Az Egyedül az oroszlánokkal című képes riport Olga Boriszovát, a híres szovjet oroszlánidomítót mutatja 'be. Natalja Zalka — Matvej Szaprikin: A matolosi ember című. Zalka Mátéról szóló életrajzi írás negyedik részét közli a lap júliusi száma. A Szerelmem, Magyarország című cikk a magyar 'anyanyelvű Gizella Gipolát. a kijevi operaház magán- énekesnőjét, Ukrajna kiváló művészét mutatja be. A Lányok, Asszonyók júliusi melléklete nyári kötött és horgolt blúzt, konyhai vit- irázs, nyári abrosz mintáját, otthon megvarrható bikini szabásrajzát, szakácsrecepte- ket, felnőtteknek és gyerekeknek szóló rejtvényeket tartalmaz. szputnyik Újfajta megközelítésre van szükség a címe a folyóirat nyitó anyagának, amelyben a szerző leszögezi, hogy bolygónk é'leténék továbbviteléért a főid minden emberére felelősség hárul. A politikusokra és a sajtóra ez különösen vonatkozik.' Embermillióikkal kell megértetni, hogy az atomkorszak veszélyeivel csak józan belátás, és az ösz- szefogás képes megbirkózni. Amikor ez év júniusában Budapesten ülésezett a Varsói Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. a fő kérdés, amely terítékre került, a leszerelés volt. Az ott elfogadott javaslatok már ismertek a világ közvéleménye előtt. A Szput- nyik júliusi száma nyomdai átfutási okok miatt nem tud lépést tartani a napi eseményekkel. ám egyik anyagában átfogó és világos képet nyújt az olvasónak a világban felhalmozott harcászati eszközökről, azok pusztító erejéről. íme egy idézet: „A tüdősök kiszámították, hogy a földön felhalmozott nukleáris robbanó töltetek elegendőek lennének 250 milliárd emberi élet kioltására, miközben földünk Lakossága jelenleg mintegy 5 milliárd ember.” Gazdag kínálattal jelentkezik a Nemzetközi élet című rovat. Címszavakban az írásokról: Salvador Dali: „Mindig is nagyon tiszteltem az Önök országát.” Marcello Mastroianni: „Szeretnék egy orosz filmben játszani.” „Egy amerikai halála Afganisztánban.” Ismert tény: a fél világ eladósodott. Már nem is köny- nyű eligazodni, ki az adós, ki a hitelező. A téma sokakat érdekel, ezért is fogadta szívesen a folyóirat olvasótábora A pénz Világa moszkvai szemmel című rovat jelentkezését. Egy valuta- és pénzügyi szakértő cikkét közíli ezúttal a Szputnyik Hogyan lazítható az adóssághurok címmel. Miikor jellent meg és alakult megközelítően olyanná, amilyen ma is, a homo sapiens, az ember? A tudósak Véleménye eltérő. A legújabb elképzelések szerint az előember, de talán még az ősember is, a dinoszauruszokkal egyidőben jelent meg a ' földön, vagyis mintegy 100—150 millió évvel ezelőtt. Ha e feltételezések beigazolódnának, akkor több tízmillió évvel korábbra datálhatnánk az ember kialakulását a földön. Igaz lenne ez? — kérdezi Nyikotej Jasszamanov professzor Leplezett szenzáció című tanulmányában. Amikor a legendás hírű futball is tának, Pelénék átadták az „Évszázad bajnoka” kupát, feltették neki a kérdést: „Kit tart a legjobbnak azok közül, akik ellen valaha is játszott?” Gondolkodás nélkül válaszolta: Lev Jasint. A neves szovjet futballkapus önéletrajzi könyvéből közöl részletekét a Szputnyik: Mi Pelével egy futballt ját- szottunk címmel. Szakonyi bolgár nyelven A bolgár Narodna Kultúra könyvkiadó gondozásában a közeljövőben jelenik meg bolgár nyelven Szakonyi Károly válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye „Nyári vad” címmel. Ennek kapcsán az Ote- csesztven Front, a bolgár Hazafias Népfront lapja hétfőn közölte az író Madarak című novelláját. A művet megelőző rövid bemutatásiban a műfordító röviden ismertette Szakonyi életútját, művészi hitvallását, és emlékeztet rá, hogy a bolgár közönség már korábbról ismerheti Szakonyi két darabját, az Adáshiba és a Hongkongi paróka című színműveket. A Balatonfüred és Vidéke ÁFÉSZ / pályázatot hirdet a tihanyi 38. s*., egész évben üzemelő, 8 fős, évi 16 millió forint forgalmú ABC vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — középfokú szakirányú végzettség, — 5 év vezetői gyakorlat, — tiszta erkölcsi és működési bizonyítvány. Lakásmegoldást és kiemelt bérezést biztosítunk. A pályázatokat legkésőbb augusztus 1-ig kérjük Balatonfüred, Dózsa Gy. u. 4. 8232 címre megküldeni. (268)
