Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

A NÉPÚJSÁG 1986. július K.' A Puskin Múzeum remekművei Moziban A betörés nagymestere A rendőr és ,a betörő — egymáshoz láncolva Magyar Televízió, l-es mű­sor, július másodika, 20 óra 5 perc: Kék fény. Az össz­népi érdeklődésre számol tartó adás ismét szolgált né_ hány meglepetéssel, új'albb egyéni portrévázlattal gyara­podott honi bűnözőink né­pes arcképcsarnoka. íme, egy példa: Betörőnk — aki mellesleg havi 10 ezer fo­rint felett keresett becsüle­tes kétkezi munkájával — bölcs derűvel, jókedvűen adomázva, a megbánás legcsekélyebb jele nélkül mesélte viselt dolgait a kér­dező riporternek. Látszott rajta, boldog ember volt. Ennek a „szakmának” — a népszerűségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy számos játékfilm fog­lalkozott a filmtörténelem folyamán ezel a témával. A Betörő az albérlőm, és a Be­telés után most a Betörés nagymestere című színes, szinkronizált francia film látható mozijainkban. En­nek az alkotásnak a főhőse — azaz a betörés nagymes­tere — természetesen nem egy félig üres pb-gázpalac­kot tulajdonít el egy hétvé­gi nyaralóból, mint azt fent említett betörőnk tette, ha­nem több milliót (francia frankban) a Cote d’Azur-i kaszinóból. Mint kiderült, a széf ,,'kiseprése” jól időzí­tett provokáció, mely arra szolgál, hogy két, egymással konkurens bűnszövetkezet egymásnak ugorjon. Nagyjá­ból ennyi a film tartalmá­nak lényege, hiszen azokat az unalomig ismert kliséket láthatjuk, amelyek minden krimi operett szükséges vele­járói. Fogságba esés, mene­külés az utolsó pillanatban, üldözés, pisztolypárbaj, győ­zelem stb. Nem kell gondol­kodnunk sokat, hol láttuk ezeket a már közhelynek számító fordulatokat, hiszen elég jegyet válthatunk bár­mely ilyen jellegű filmre. És ma már a legifjabb nem­zedék sem tud csodálkozni azon (talán ők a legkevés­bé), hogy minden valamire­való nyugati kasszafúró kor­szerű elektromos felderítő rendszerrel, bonyolult számí­tógépekkel rendelkezik. Egyetlenegy kérdés fogalma­zódik meg a nézőiben. Az, amit a már bevezetőben em­lített Kék fény nézői is fel-* tettek: Hogyan lehet véde­kezni a betörők ellen? Pél­dául vásárolhatunk külön­böző riasztóberendezéseket, állítólag egyik jobb minit a másik. Igaz, az a hír járja, hogy ez nem éppen olcsó mulatság, de hát ha vala­kinek veszélyben forog a 2000 forintot érő táskarádió­ja és a 3000 forintos mag­netofonja, aikteor már igazán vehetne 4000 forintért egy riasztóberendezést. Hiszen betörők márpedig vannak és les znék — kisstílűek, na gy­vonalúak, balekok és meste­rek, amatőrök és profik egy­aránt. A moszkvai Puskin Szép- művészeti Múzeumot éven­te több mint félmillió em­ber tekinti meg. Látogatot­tak a kiállítások, a tárlat- vezetések és előadások. A múzeum már régen nem pusztán műtárgyak raktára. A művészeti és kulturális kincseket emberék milliói számára teszi hozzáférhető­vé, hogy megismerkedhesse­nek az egyetemes művészet történetének csodáival. Az 1912-ben alapított Pus­kin Múzeum felöleli a nyu­gat-európai festészet, grafi­ka és szobrászát legjobbjai­nak többségét a XV. szá­zadtól a közelmúltig. Ezen­túl az egyiptomi, görög, ró­mai, továbbá keleti és nyu­gati középkori műalkotások­kal is gyönyörködteti láto­gatóit. A Képzőművészeti Kiadó ebből a gazdag anyagbői nyújt át az olvasónak egy reprezentatív válogatást, mely 93 színes reprodukció­val segít elképzelni — va,gy felidézni — a Puskin Mú­zeum csodálatos szépségét A kötet bevezető szöve­ge részletes tájékoztatást ad a nemzetközi hírű múzeum történetéről, a gyűjtemény gyarapodásáról. Az albumban szereplő va­lamennyi műtárgy fotóját rövid tájékoztató szöveg kí­séri, amely az alkotás jobb megértését igyekszik szol­gálni. Rádió A megkötözött sorsok Hungaroton Hanglemez Hetek A rádió tisztességesen ki­veszi a részét a jogsegély- szolgálati munkából, hiszen több olyan adást is ismerünk, amelyekben az olvasói leve­lekben közölt eseteket vizs­gálják meg és szolgálnak ta­náccsal az érintettnek. Ezen műsorok egy része — Mit üzen a Rádió? — köz­vetlen jogi ismeretterjesztő és közvetítő adás, míg má­sok egészen más oldalról foglalkoznak emberek, vagy kollketívák gondjaival. Ez utóbbiak, amelyekben a kár­vallott vagy nehéz sorsú em­berek beszélnek sorsukról, inkább a humánszolgáltaitási műsorok közé sorolhatók. Mint a Petőfi adón hallható Kézfogások című műsor is. A legutóbbi csütörtöki adás — szerkesztő-műsorve­zető: Lengyel Nagy Anna és munkatársa: Hoffmann And­rea — két meglehetősen ér­dekes, ám éppen témája mi­att megdöbbentő életutat kö­zölt vélünk. — A tizenegy éves korá­ra teljesen megvakult — ma tizennégy éves — kislány szavain érdemes a látóknak is elgondolkodniuk. Miért és miképpen lehet a teljes sötétségben is örömmel él­ni? Hogyan képes az ilyen ember megőrizni belső egyen­súlyát és milyen óriási erő segíti őt abban, hogy ne érezze kiszolgáltatottnak magát? A riporter-beszélgetőtárs — és jó volt ezt hallani — már a beszélgetés első per­cében azonosságot volt ké­pes érezni a kislánnyal. Kér­désfeltevéseiben, szavaiban nem volt semmi csináltság, vagy sajnálat. Egyébként a vak kislány — aki nagyon szeret olvasni és nem hagyja ki azt az alkalmat, hogy el­járjon hétvégeken a diszkó­ba — éppen az üres sajná­lattól irtózik. Kapcsolatra és társra ellenben szüksége van, és jeligéje által is ezt kérte a ^kézfogásoktól”. A másik ügy talán még döbbenetesebb sorsot mon­dott el nekünk. Egy állami gondozott lány sorozatos válsága egészen a két félre­sikerült házasságig és az egyetlen értelmet adó három gyermekig vezetett. A gyer­mekeivel egyedül élő, 34 éves anya sorsa példázza, hason­szőrű és vakvágányra jutott társainak múltját, jelenét és helyzetét is. A Kézfogások című adás mesterien megszerkesztett segítőkész egy óráját végig­hallgatva az ember igyek­szik arra gondolni, hogy va­lóban legyenek olyan társak, akik e jeligékre jelentkez­nek ... Még tart a nyár, a Hunga­roton Hanglemezgyártó Vál­lalat máris az őszi hagyomá­nyos ünnepére készül*: szep­tember 8. és október 1. kö­zött megrendezi a Hungaro­ton Hanglemez Heteket. Az idei kollekció 14 lemez- felvételt kínál: a jubileumi Liszt-évben a halhatatlan komponista etaléke előtti tisztelgés is egyben a szimfo­nikus költeményeit tartalma­zó lemez. A műveket a Ma­gyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara adja elő Joó Árpád vezényletével. A hanglemezhetek jellegzetes­sége, hogy több zeneművet újonnan rögzítettek: korszak- alkotó remekmű, az ugyan­csak Liszt Ferenc alkotta Christus oratórium,, amelyet Doráti Antal karmesteri irá­nyításával a Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik Részben új felvételekkel egé­szítették ki a Bakfark Bálint lanitműveit tartalmazó soro­zatot, amelynek darabjait Csaknem száz hallgatója lesz a július 28. augusztus 9-e között a Tatabányán megrendezendő negyedik jazz-tábornak. Á szocialista országok közül Csehszlová­kiából és az NDK-ból érkezr nek a legtöbben, de lesz osztrák, ausztrál és NSZK- beli résztvevő is, Finnor­szágból pedig egy zenekar jön. A kéthetes táborban a dél- előttök hangszeres oktatás­hatják majd meg a zenera­jongók. A Liszt Ferenc Ka­marazenekar előadásában rögzítették Händel: Vízízené- jét. A kitűnő régizene-szakértő Nicholas McGègan vezényli Händel: Brockes passió című oratóriumát. A hanglemez­hetek nyitókoncertén „élő­ben" is felcsendülő zenemű a nemzetközi piacokon is szen­zációnak számít. A Hanglemezgyártó Válla­lat új törekvése a ritkán, vagy eddig ki nem adott művek megjelentetése. Ezek közé tartozik a Schola Hungarica Együttes új lemezének műso­ra: ezen órómai liturgiái énekek hallhatók latin nyel­ven. Pergolesi : Az úrhatnám szolgáló című operája mellett megvásárolható lesz Verdi Macbeth című zeneműve is. Újdonság a magyar előadó­művészek sorozatban kiadott Simándy József-album, mely- lyel a művész 70. születés­napját köszöntik. sál és improvizációval tel­nek, délutánonként zenei gyakorlatokra kerül sor, es­ténként pedig bemutatókat, növendék- és tanári koncer­teket tartanak. A tábor meg­rendezésének időpontjára esik a debreceni jazz-feszbi- vál; a debreceni verseny döntősei a bányászvárosban is fellépnek: augsztus 2-án adnak koncertet a népház­ban. szűcs Könyv Gyárfás Endre: Ábécéskert most egy albumban vasáról­Nemzetközi jazz-lábor Tatabányán Jankó-műveket keresnek Színes, új verses képes­könyvvel szerzett örömet a kicsi gyerekeknek a Kossuth Könyvkiadó, a Magyar Nők Országos Tanácsával karölt­ve. Az Ábécéskert című, na­gyobb alakú könyv verseit Gyárfás Endre írta; virágos, gyümölcsös képeit Neuberger Gizella rajzolta, festette. A kemény fedelű könyv könnyen megtanulható ver­sikékkel, tarka képeken avatja be a kicsinyeket a kiskertek, a természet vilá­gába a hóvirágnyílástól, zöldségvetéstől kezdve, a föl­dieper érésen, a virág- és tökparádén át a termés nyá­ri és őszi betakarításáig, a bogyószüretig és a telelteté- sig. Ábécé sorrendben sorol­ja fel a kertekben és mező­kön termő virágokat. Játsz­va beplántálja a gyerekekbe a kerti munkák és szerszá­mok megkedvelését. Van benne madárijesztő, répa- cirkusz és hóember is. A húsz oldalas szép gyer­mekkönyv a Kossuth Nyom­da dolgozóinak munkáját is dicséri B. L. A Békés Megyei Múzeu­mok Igazgatósága a Tótkom­lóson létrehozandó állandó kiállításhoz keresi a Magyar- ország területén fellelhető Jankó János-műveket. Kéri azokat a magánszemélyeket, intézményeket, akiknek bir­tokában Jankó-festmények. -rajzok, -vázlatok vannak, hogy keressék meg a Békés Megyei Múzeumok Igazgató­ságát, amelynek székhelye Békéscsaba, Széchenyi u. 9. Jankó János Tótkomlóson született 1833-ban, és Buda­pesten hunyt el 1896-ban. Becsben tanult. Festett tör­ténelmi jelenetéket, életké­peket, tájképeket. Ismertté a Borsszem Jankó című lap­ban megjelent karikatúrái­val vált: közölték külföldi lapokban is rajzait. Számos festménye, rajza és vázlata ma még ismeretlen helyen van. Legjelentősebb festmé­nyeit a Magyar Nemzeti Ga­léria őrzi. Tévénapló Domos Pál Péter köszöntése A Tolnába szakadt csángók is tisztelettel emlegetik nevét, pedig sok évtizede már, hogy hajdani otthonukba bekopogtatott, s annak is, hogy itt találtak új otthont. A székelyekről vált le valamikor ez a népcsoport, a nyelvészek szerint nevük is „elvándorlást” jelent, s a néprajz megkülönböztet gyimesi, hétfalusi csángókat, moldvai magyarokat, maga a szó pedig a nagy háborús népvándorlás után érdekes jelentésváltozáson ment át, mert a Dunántúl több részén a csángó általában új telepest, bevándorlót is jelent, legyen szó felvidékiek­ről, egykori délalföldi nincstelenekről, vagy éppen igazi csángókról. akiknek népművészetét, zenéjét Do­mokos Pál Péter tette közkinccsé. Munkára született, nemes szolgálatra, arra. hogy az „édes hazának” szogáljon, életét mégis megpróbáltatá­sok tarkították: volt tanár, egyházmegyei tanfelügyelő, kántor, miniszteri osztálytanácsos, segédmunkás, köny­veket ír a moldvai magyarságról, s Rajeczky Benjá­minnál közösen kiadta a Csángó népzene című jeles gyűjteményt. Az idén töltötte be 85. évét, s a portréfilmben, amit ebből az alkalomból készített Hanák Gábor, derűs, ma is töretlenül dolgozó tudós szólt hozzánk, beszélt moldvai gyűjtőútjairól, Bartókkal, Kodállyal való kap­csolatáról, s hallhattuk szeretett csángóinak dalait is. Domokos Pál Péter születésnapja Tolnában is ünnep, élnek még, akikkel Moldvában találkozott, a betelepí­tések idején pedig maga is megfordult ezen a tájon. Ez a szép film tisztelgés volt a jeles tudós előtt, szü­letésnapi jókívánság, amihez mi is csatlakozunk. Névtelen levelek „Szembeszállás mindazzal, ami akadályoz abban, hogy emberséges légyen az életünk, itt, és amott, ál­talában mindenütt” — így foglalja össze Méhes György darabjának mondanivalóját, ami akkor is rokonszen­ves szándék, ha már sokan és sokfélét írtak erről. A színhely ezúttal egy romániai magyar iskola mikro- társadalma, bár a helyszínt a darabban csak egy Cau- sescu-kép jelzi, egyébként bárhol, bármikor történhet­nék. Ami a darab erénye, tulajdonképpen hátránya is, mert minden visszafogott ebben a történetben. Az a bizonyos Iksz Mihály, a hatalom látható képviselője, akinek lányát mégiscsak megbuktatják fizikából, stereotip figura, s Zsuzsikáról sem tudjuk meg, hogy végeredményben miért nem hajlandó megtanulni a fi­zikát, kivel áll szemben, karrierista apjával vagy — fiataloknál nem ritka — az egész világgal. Minden túlságosan átlátszó ebben a világban, még az intrikáló vénlányok is, s különösebb megrázkódtatás nélkül haladunk a biztos végkifejlet felé. Vagy a szerző és a rendező, Radó Gyula egyszerűen azt akarta megmu­tatni, hogy ilyen az élet, a napok csendesen görgetik maguk előtt a személyes válságokat, a jónak pedig gyakran el kell buknia, talán épp azért, mert nyíltan, egyenesen áll a fondorkodók gyűrűjében. S legföljebb azt remélhetjük Méhes Györggyel, hogy végül az intri- kusok magukba fordulnak, jobb belátásra térnek, a világ pedig olyan lesz, amilyennek lennie kellene, és amilyen végtére lehetne is., Ebben hinni mindenképp érdemes. Cs. L. Látogatóban a Dukai Takách-kúriában Simonffy András író, és felesége, Árvái Anikó 1984 szep­temberében Írták alá a Vas Megyei Tanács illetékesei­vel azt á 'haszonbérleti szerződést, amely 50 évre az új lakóknak adja át a tDukai T akách-kúriát. A későbarokk épület állagának megőrzése, javítása, gondozása, átala­kítása az új bérlőket kötelezi. Géljük, hogy otthont nyújtsanak azoknak fa művészeknek, akik ^Berzsenyi Dá­niel és Dukai Takách Judit költőnő szellemi örökségét fontosnak tartják, és a táj, a környék művészetükre inspirálóan hat.

Next

/
Thumbnails
Contents