Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

1986. július 8. KÉPÚJSÁG 5 Isméi az 505-ös Közművelődési tábor *86 tábor résztvevői szekszárdi városnézésen FIATALOK FIATALOK A bonyhádiak sikere Az országos középiskolai tanulmányi versenyeket min. dig n'agy érdeklődés kíséri. Tudósítónk, Máté Réka a bonyhádi gimnáziumból kül­dött jó híreket. Az idén a Bonyhádi Petőf i Sándor Gim­názium két diákja is helye­zést ért el; Juhász Tamás fi­zikából második, Vindics Péter matematikából a nyol­cadik helyen végzett. Juhász Tamás már koráb­ban is jó eredményeket ért el a tanulmányi versenyeken, s a kérdésre, hogy miért sze­reti a fizikát, így válaszolt: — Tulajdonképpen az elektronikát szeretem, az ér­dekel, a fizika csak eszköz ennek a tüzetesebb megisme­réséhez. Kitűnően érettségizett és a Budapesti Műszaki Egyete­men tanul tovább. Vindics Péter négyesre érettségizett, utólag már az a véleménye, hogy nem is volt nehéz a verseny és az Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen folytatja tanul­mányait. Mindketten köszönik taná­ruknak, Katz Sándornak és Hohmann Dénesnek a felké­szítést, tudásit. ( TU DÓSÍTÓNKTÓL) Ismét a Szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet adott otthoni az elmúlt héten egy országos rendezvénynek. A harmadik alkalommal megrendezett közművelődési táborba 76 diák érkezett az ország 27 szakmunkásképző intézeté­ből. A diákokat a rendezők a kul túrateremtés és a kultúra továbbadásának módszerei, vei és eszközeivel ismertet­ték meg. Olyan programokon vehettek részt a tanulók, amelyek példaként szolgál­tak a későbbi önálló munká­hoz. A 'tábor célja volt, hogy megismertesse őket megyénk történelmével, művészeti em­lékeivel, hagyományaival. Kulturális életünk jelenét és jövőjét a különböző közmű­velődési intézmények bemu­tatása, illetve munkájának és -terveinek megismertetése tette érzékelhetővé. A -város megismerését a diabemuta-tó, filmvetítés, vá­rosi séta, a Béri Balogh Ádám Múzeum, valamint a Bábits-iház megtekintése tette teljessé. A közművelődési in­tézmények közűi a művelő­dési központ, a -levéltár és a könyvtár munkájának bemu­tatása volt a fő feladat. El­látogattak Cseh Gábor festő műtermébe is. A kultúra ifjú terjesztői sok vetélkedőn vettek részt, ahol a versengésen kívül mű­sorok összeállítása, szerkesz­tése és a levezetés módszeré­nek megfigyelése is szempont volt. A pihenésre, a szórakozásra is volt alkalom. Videó-film­vetítés, disco, mozielőadás* és fürdés szerepelt a program­ban. A tábor tagjai ellátogattak a decsi tájházba, ahol meg­ismerkedtek a Sárköz hagyo­mányaival. A gémén ci kirán­dulás során pedig a termé­szetvédelemről és vadgazdál­kodásról kaptak képet, vala­mint megtekintették a trófea­múzeumot. A „leg”-ek versenyére a sötétvölgyi túrán került sor. A KISZ-továbbképzés fartal­mi és formai elemeiről a Dombon KlSZ-tábor-ban gyűjthettek információkat a diákók. A nyolcnapos rendezvény csütörtökön ért véget. A dél­előtt folyamán számot adlak a diákok az egy hét alatt gyűjtött -ismeretekről. Erre remek alkalmsat nyújtott a zárórendezvény, a HEPE­HUPA-KUPA. Abban a reményben zártuk megint a tábort, hogy az itt eltöltött nyolc nap hasz­nos volt, és újabb fiatalokat állított a közművelődés elter­jesztésére és szorgalmazásá­ra. ! KUBANEK MIKLÓS az 505. Sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet 'kulturális nevelő tanára A béke érdekében A szekszárdi klub eredményei-Mit tehetünk mi, fiatalok, a béke érdekében? A kérdés közhelynek hangzik, számta­lanszor feltették ezt önma­guknak a különböző fóru­mokon az ifjabb nemzedék képviselői. Nem egyszerű a válasz, az mindenesetre bi­zonyos, hogy a legapróbb erőfeszítés sem haszontalan, mely ezt az ügyet — bár­mennyire áttételesen — szol­gálja. Ennek a tevékenység­nek egyik lehetséges színte­rei a békeklubok, melyekből ez idáig három működik Tolna megyében. Most a szekszárdit mutatjuk be rö­viden olvasóinknak, ebben segítségünkre van Pancza Tibor, a Szekszárd Városi KISZ-bizottság titkára. — Klubunk kétéves múlt­ra tekinthet vissza, ugyanis 1984 nyarán egy megyei dolgozói propagandista tá­borban alakult meg a jelen­legi csoport magja. A tábor eredményesen, nagyon jó hangulatban ért véget és a résztvevők úgy érezték, kár lenne • megszakítani a már kialakult kapcsolatokat. Mi­vel napjaink egyik aktuális kérdése a béke és mindaz, ami ezzel összefügg, felvető­dött az ötlet és az igény egy békeklub létrehozására. Az elhatározást tett követte és hamarosan megalakult Szek- szárdon a klub, mely a vá­rosi KISZ-bizottság anyagi támogatásával működik. Tag­díjunk, tagkönyvünk nincs, mintegy 15-re tehető az ál­landó tagság, de közössé­günk mindenki számára nyi­tott, szívesen látjuk azokat a szekszárdi és vidéki fiata­lokat, akik cselekvő módon kívánnak tenni valamit a bé­ke ügyéért. Évente több rendezvény szervezésében veszünk részt, nemcsak Tolna megyében, Szekszárdon, hanem az or­szág egyéb településein is — példaként a puszitavaosi bé­kefesztivált, illetve a verő­cemarosi béketalálkozót em­líthetem. De ott voltunk Du­naújvárosban a békeközössé­gek országos találkozóján, és a nagysikerű bonyhádi béke- napon is. Az általunk össze­állított megyei rejtvényfüzet majdnemhogy országossá nőtte ki magát, hiszen még Győrből is érkeztek megfej­tések. Nem dicsekvésképpen, de azért szeretném elmon­dani, hogy munkánkat az Országos Béketanáes mellett működő ifjúsági békebizott­ság is elismeri. — Sz. A. — A KISZ KB tagja Kényszerváltás után a vasútnál A KISZ megújulásáért Közös gondolkodás Domboriban A bátaszéki MA V Ailo- másfőnökségné 1 kezdőkén t dolgozik és tanul Horváth József. A mozgalmi életben azonban jó pár éve tevé­kenykedik, két esztendeje pedig a KISZ Központi Bi­zottságának tagja. — Most márciusban vál­tottam, azóta dolgozom a vasútnál. Előtte a Fémipari Szövetkezetnél automatagép- beállító voltam, esztergályos a szakmám, baz, már az ot­tani tanulmányaim is kény- szerváltásból fakadták... — Baján hogyan tudtál beilleszkedni, sikerült-e meg­szeretni a szakmát? — Amikor odakerültem, nem volt más választásom. Idővel nemcsak „kibékül­tem”, de nagyon megsz íret­tem az esztergályos szakmát, úgyhogy kitűnőre végeztem. Meghatározó volt a jó lég­kör a tantestületben és ez kisugárzott ránk, diákokra is. — Nem értem, akkor mi­ért nem maradtál a gép mel­lett? — Nagyon elkeseredtem, amikor idén év elején orvosi utasításra ott kellett hagy­nom a szövetkezetét. Egy­szerűen nem bírta a bőröm az olajat, nem volt mit ten­ni. Édesanyám pedig itt, a vasútnál dolgozik, a nővé­rem, aki Dombóváron a vas- útforgalmi szakközépiskolá­ban végzett, szintén ide jött vissza — kézenfekvő volt a választás. — Ez, gondolom, újabb ta­nulást hozott. — Most már túl vagyok egy háromhónapos úgyneve­zett nagyforgalmi tanfolya­mon, ezután ugyanennyi idő­tartamú önállósító, végül négyhónapos személyi pénztár tanfolyam zárja a képzést. Nehéz időszakot tudok ma­gam mögött, hiszen a kong­resszussal egy időben kemé­nyen kellett tanulnom, ezért is halasztottam el egy évvel a főiskolai felvételimet. Horváth József: „A legki­sebb szervezési hibát is észreveszik.. — Kongresszus, mozga­lom ... Hol kezdődött a kap­csolat? — Még a szakmunkáskép­zőben megválasztottak az is­kolai KISZ-bizottság titkárá­nak, tagja voltam a városi bizottság testületének és a megyei középiskolás és szak­munkástanulók tanácsának. A KISZ KB 1984-ben koop­tált tagjai sorába, a közép- iskolás rétegtanácsban tevé­kenykedtem ettől az időtől. Az életkor, érdeklődés vál­tozásával talán törvénysze­rű ... Nemrég váltottam, az ifjúmunkás rétegtanácsban dolgozom jelenleg. — Milyen új feladatok áll­nak a nagyközség mozgalmi életében, milyen feltételek adottak? — Baján nyitott, jó adott­ságok voltak a fiatalok be­vonására, mozgósítására. Igaz, a mi iskolánk nem volt jó helyzetben, hiszen úgy ke­zeltek bennünket, mint álta­lában a szakmunkásképzőkét, mégis nagyon élénk mozgal­mi életet éltünk. Diákújság, iskolarádió... a mostaniak is folytatják kezdeményezé­seinket. A községi feladatok­nál azt emelném ki, hogy megfelelő színvonalas prog­ramot keli biztosítani a fia­taloknak, és itt a tartalom és a forma nagyon fontos. A legkisebb szervezési bakit is észreveszik a résztvevők, s lehet, hogy emiatt legkö­zelebb Cl sem jönnek. — Milyennek tartod a jó vezetőt ? — Népszerű és alaposan felkészült, vitaképes, a fel­vetődő úgynevezett kényes kérdéseket is meg tudja vá­laszolni. Nagyon fontos a ru­galmasság, tolerancia. — Mennyiben tudtok a vasútnál ezeknek a követel­ményeknek megfelelni? — A speciális adottságok­ból adódóan nagyon nehéz a feladatunk, hiszen forduló szolgálatban dolgoznak itt a fiatalok, ami 12 órai nappali műszak után 24, éjszakai műszak után 48 óra szabad­napot jelent. Rendkívül ne­héz tehát az időbeni egyez­tetés, bár mondhatom, hogy a vezetés részéről minden támogatást megkapunk. — Milyen elfoglaltságot je­lent a KISZ központi testü­letének tagsága? — Rendszeresen készülök a KB- és a rétegtanáes-ülé- sekre. Ezenkívül tagja va­gyok a dolgozó fiatalok me­gyei tanácsának is. — Mivel foglalkozol szí­vesen szabadidődben? — Sokat sportolok, túrá­zom és szeretek olvasni. Fő­ként természetrajz tárgyú és politikai jellegű könyveket. És nemcsak olvasom róla, ha­nem amikor lehetőségem van, a legkevesebb pénzből is utazom. Most lengyel— NDK-beli útra készülünk a barátommal . .. Takács Zsuzsa Fotó: Gottvald Károly A múlt hét végére közös gondolkodásra- hívta össze Fadd-Domboriban a megye középiskoláinak igazgatóit, a középiskolák KlSZ-tanács- adó tanárait, valamint a vá­rosi és nagyközségi KI5Z- Ibizottságok titkárait és a pártbizottságok köznevelési felelőseit az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága, a Tolna Megyei Tanács V. B. műve­lődési osztálya és a KISZ Tolna Megyei Bizottsága. A kétnapos rendezvény té­mája a középiskolai KISZ- élet megújításának kérdése volt. A tanácskozást Póla Károly, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője nyitotta meg. Pénteken két elő­adást hallhattak a résztvevők. Kajos László, a KISZ KB Középiskolai és Szakközép­iskolai Tanács Titkársága ösZtályvezető-helyettese a középiskolai KISZ-munka megújítási lehetőségeiről szólt a KISZ XI. kongresz- szusa határozatainak tükré­ben. 'Ezután Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizott­ságának első titkára tartott előadást a tizenévesek moz­galmi munkájáról a küldött- gyűlések tapasztalatai alap­ján, és Feladatok és lehető­ségek a párt-, állami szervek és a KISZ határozatainak tükrében címmel. Szombaton délelőtt a sop­roni kísérlet tapasztalatairól beszélt Koltavári Vilmos, a soproni 403. Számú Pesti Bar­nabás Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet KISZ-tan ácsadó tanára. Ezt követően a résztvevők szek­cióüléseken váltatták meg ta­pasztalataikat. A szekcióülé­sekre meghívást kaptak a vá­rosi 'tanácsok művelődési osz­tályainak vezetői, a városi sportfelügyelőségek vezetői, a városok és a nagyközségek művelődési házainak igazga­tói, a városok és nagyközsé­A soproni kísérletről gék MHSZ-titkárai, HNF- ti tkárai és Vöröskereszt- tit­kárai. A cél az együtt gondolko­dás, közös szervezés, 'koordi­náció elősegítése volt. Alkal­mat adott a rendezvény az együttműködésre, a tervek összhangba hozására is. A résztvevők kifejthették, ho­gyan képzelik a megújulást saját iskolájukban, felmér­hették, milyen az iskolának a társadalmi és tömegszerve- zétekkel való kapcsolata. Az intézmények, szervezetek és az iskoláik képviselői elmond­hatták, mit kínálnak egymás és a diákok számára. A tanácskozás „'kézzelfog­ható” eredményei csak ké­sőbb lesznek láthatóvá. A lényeg: lehetővé vált, hogy összeüljenek az illetékesek felmérni erőiket a közös cse. lékvéshez. Nagy érdeklődést keltett a „soproni kísérlet”-ről tartott beszámoló. Bizonyára nem érdektelen megnézni, mivel próbálkoztak az ezeókétszáz tanulóval működő 'középisko­lában. A soproni szakközépiskola és szakmunkásképző 43 osz­tállyal, két műszakban, A és B-'hetes váltásban dolgo- goZik. A .tanulók a város és környéke gyáraiban, üzemei­ben. műhelyeiben dolgoznak szakmai gyakorlatúk alatt. Mint az előadó elmondta, a környezet, közeg, és a más I szervekkel való kapcsolat igen fontos szempont a szer­vezésnél. A kísérlet az 1984,/85-ös tan. évben kezdődött. A cél a mozgalmi élet és a diákélet különválasztása volt. Mind a tanárok, mind a diákok kö­rében felmérték, 'milyen tan­órán kívüli elfoglaltságot vennének szívesen az iskolá­ban. Bármit tki lehetett talál­ni, persze, a kellő realitás mellett. Ezután tanárok és d'iá'kök közösen letisztázták az ötleteket, és 51 érdeklő­dési kör kristályosodott ki, ténylegesen pedig 41 jndult be. A körök a ikötés-horgolás- tól a híradástechnikán át, egészen az intarzia-készítésé­ig, a legkülönfélébb elfog­laltságot adják a tanulőknak. Bárki, bármilyen kör tagja lehet, egyszerre többé is, a feltéted azonban a tényleges részvétel, tevékenység. A körök vezetői diákok lettek, a cím feltétele a KISZ-tagság. A vezetőkkel 'karöltve, a kört segítő pedagógusok működ­nek. A segítő tanár szerepe igen fontos, ö biztosítja a működési feltételeket, a szak­mai irányítást. A további „letisztulás” eredményekép­pen 38 kör működik jelenleg is az iskolában, kitűnően. Ezeket egyrészt az iskola KlSZ-'bizottsága, másrészt az iskolai vezetés működteti. Az alapszervezetek helyébe a körök léptek, szűrőként funkcionálnák, az elsősök le­hetőséget kapnak bennük a bizonyításra. Az új KISZ- tagdkat a körök elsőseiből veszik fel. A kísérlet második évében, az 1985/86-os tanévben, a követelményrendszert, tehát a körtagság feltételeit maguk a diákok állapították meg. Az eddigi tapasztalatok alap­ján a KISZ lényegesen ki­sebb létszámmal, a körökből táplálkozva, a legjobbakkai működik tovább. Mivel a kör­vezetőség feltétele a KISZ- tagság. a KISZ befolyása biz­tosított. A tapasztalatok sze­rint a diákokban van ambí­ció, és a legjava pályázik a KISZ-tagságra. A diákok ál­tal felállított követelmény­rendszerben a tanulás, a po­litikus hozzáállás, és a közös­ségi tevékenység a három fő elem. A soproniak — két év ta­pasztalata alapján — jó úton háládnak. W. 4

Next

/
Thumbnails
Contents