Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
1986. július 5. » KUBA Egy balerina portréja Josefina Méndez művészi pályafutásának több mint harminc éve alatt a kubai balett egyik legtekintélyesebb egyéniségévé nőtte ki magát. A művésznő 1955-ben debütált a Haty- tyúk tavában. Ezután sorra megkapta a balettirodalom legjelentősebb szerepeit. Különösen nagy sikert aratott a Gi- sella címszerepében. Ez az alakítás hozta meg neki a nemzetközi elismerést és hírnevet. A nagyszerű balerinában együtt van az elegancia, a nőiesség, a drámaiság, a stílusérzék és a művészi érettség. Pályafutása során 70 műben játszott fő- és karakterszerepeket. Magasfokú mesterségbeli tudásával beírta nevét a klasszikus és a modern tánc történetébe, s egyike az úgynevezett kubai iskola legjelesebb egyéniségeinek. A primabalerina tiszteletbeli tagja, a párizsi, az odesszai és az alma-atai operaháznak, a Los Angeles-i görög színháznak, s gyakran fellép hazájában, a havannai kísérleti táncszínházban is. A későbbiekben fiatalok képzésével és koreografálással kíván foglalkozni. Kozmikus erőmű Mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiája bejelentette, már megvannak az előfeltételek egy 100-150 ezer kilowatt hasznos teljesítményű kozmikus erőmű mintapéldánya technológiai tervének kidolgozásához, mely a jövő gigantikus méretű erőműveinek prototípusát képviselné. 1979-ben a „Szaljut-6" űrállomás fedélzetén összeszereltek egy 10 méter átmérőjű parabolatükrös rádióteleszkóp-antennát, mely vékony huzalokból készült. A szovjet tudósok véleménye szerint a jövőben elsősorban a modern kozmikus műszerek többségénél alkalmazott - a napenergiából elektromos áramot nyerő - energiaátalakítókkal analóg módon működő kozmikus erőművek terveinek megvalósítása kerül sorra. Gyógyfürdő a tengerparton Az NDK-ba utazó magyar turisták leginkább a nagyvárosokat, Berlint Lipcsét, Drezdát stb. keresik fel. Mások a thüringiaia hegyeket, a Harzot részesítik előnyben. Csak kevesen jutnak el a tengerpartra, ott is mindenekelőtt Rostockba, Warnemündébe. Pedig az országnak sok más látnivalója és felkeresésre érdemes vidéke, városa van. Ilyen például a Keleti-tengerhez közel fekvő gyógyfürdő- és üdülőhely: Bad Doberan. Csodálatos vidék ez, hatalmas bükkerdőkkel és láppal, a közeli meredek tengerparttal és tóval. Nem csoda, ha a táj varázsa már sok évszázaddal ezelőtt arra késztett tizenkét cisztercita szerzetest hogy kolostort építsen itt. Az egykori kolostor alapjain emelkedik ma a székesegyház, körülötte épült a város. A történetírók szerint Doberant 1186-ban alapították: lakói most kéA „Molli”, a Bad Doberant Heiligen- dammal összekötő keskenyvágá- nyú vasút is jubilál: száz évvel ezelőtt döcögött először keresztül a városon. szülnek a nyolcszáz éves jubileum megünneplésére. A „fürdő” toldalékot csak később kapta a város. A feljegyzések szerint 1793-ban már voltak fürdővendégek Heiligendammban, az első német tengeri fürdőben. A vendégek rendszerint Doberanban szálltak meg. Heiligendamm egyébként ma a város egyik kerülete. 1820-ban vastartalmú forrást fedeztek itt fel, ami sok nyaralót arra késztetett, hogy a 6 kilométer távolságban fekvő tengerpart helyett inkább az itt létesített fürdőt használja. 1850-ben aztán a Conventer-lapá- lyon gyógyításra alkalmas iszapot találtak, azóta a város iszapfürdőjéről nevezetes. I. Frigyes Ferenc herceg alatt Doberan a mecklenburgi uralkodóház nyári rezidenciája lett és a nemes urak kedvelt találkozóhelye. A gyógyfürdőt is ők vették igénybe. Az angol módra létesült lóversenypályán nagyösszegű fogadásokat kötöttek az urak, amíg a hölgyek bemutathatták legújabb toalettjeiket, a játékbankokból évente 8 ezer fényes tallér ömlött a hercegi fürdöpénztárba. Ezekből az időkből maradtak meg Carl Theodor Severin udvari építőmester klasszicista alkotásai: a hercegi palota, a tanácsház, a két kínai pavilon, a fürdőház és a heiligendam- mi szanatórium épületei. Ez utóbbi előtt egy hatalmas, 220 tonna súlyú terméskő, amelyen az alapító herceget örökítették meg. Bad Doberan - miután Heiligen- dammal és másik két községgel egyesült, - az NDK egyik legjelentősebb üdülőhelyévé fejlődött. Új lakónegyedek, üdülők és gyógyintézmé- nyek létesültek: a lista első helyét mindenesetre a szanatóriumok és az iszapfürdők foglalják el. Gondozott parkok, kellemes sétányok övezik a gyógyhelyeket szállókat és panziókat. Évente 12 ezer gyógyulásra váró vedéget kezelnek itt bőr-, légzési és keringési panaszok ellen. A város ezen kivül 72 ezer üdülővendéget fogad. GÁTI ISTVÁN KGST-országok egészségügyi együttműködése Csaknem száz téma szerepel a KGST-országok 1986-90. évi együttműködési tervében. Mindenekelőtt az utóbbi években megkezdett tudományos kutatások: egészségügyi és orvostechnikai fejlesztések folytatását irányozták elő, de további fontos feladatok megoldására is vállalkoztak. Két-, illetve többoldalú együttműködéssel főleg korunk legveszedelmesebb betegségeinek a megelőzését és gyógykezelését kívánják elősegíteni. Közös erővel küzdenek a szív- és érrendszeri betegségek ellen. A többi között újabb diagnosztikai módszereket dolgoznak ki a magas vérnyomás és az agyi erek megbetegedésének korai felderítésére. Kutatják az infarktuson, valamint a szívműtéten átesett betegek rehabilitációjának további lehetőségeit. Az együttműködést országunkban az Országos Kardiológiai Intézet koordinálja. Itt szovjet és NDK-beli módszerek alkalmazásával például meghonosították a szívkatéteres - félsebészeti - eljárást, amely- lyel az esetek kétharmadánál az infarktus kezdeti óráiban feloldható az elzáródás. Sikeresen vezette be az intézet a ballonkatéteres kezelést a koszorúerek tágítására. Ugyancsak szovjet, NDK-beli, valamint csehszlovák együttműködéssel folytatta a szívizom elváltozásainak rádióizotópos vizsgálatát. Koordinálja a tagországok fiataljainak szív- és érrendszeri, valamint egyéb krónikus betegségei megelőzéseire irányuló integrált program kidolgozását. A rákbetegségek elleni küzdelemben folytatják a rosszindulatú daganatok kezelésére előállított készítmények hatásmechanizmusának vizsgálatát ugyancsak magyar intézmény, az Országos Onkológiai Intézetek szakmai koordinálásával. Ebben az intézetben ugyanis évek óta tevékenykedik a daganatgátló szerek kipróbálásával foglalkozó központ, amely az együttműködő partnereknek kipróbálásra továbbítja az új gyógyszereket s összegzi, feldolgozza a vizsgálatok eredményeit A tagországok ez ideig 10 gyógyszert, illetve gyógyszerkombinációt próbáltak ki és újabb 10 gyógyszert vizsgálnak jelenleg. A testvérországok kölcsönösen segítik a vesetranszplantációt is. Az In- tertranszplant Prágai Számitógépes Központja - ahol nyilvántartják a veseátültetésre váró betegek immunológiai adatait - tájékoztatja az érdekelt országot, ha valamelyik betege számára átültetésre alkalmas vese adódik. Országunk betegei is kapnak rendszeresen vesét az Intertranszplant útján, miként mi is juttatunk vesét a többi országnak. Tavaly Magyarországon 80 veseátültetést végeztek, még- egyszer annyit mint öt évvel ezelőtt. Hazánkban jelenleg mintegy 300 betegnek lenne szüksége egészséges vesére. A többi országban is sokkal több az igény, mint amennyi az átültethető vese, ezért igyekeznek az eddiginél több ilyen szervet megmenteni a veseelégtelenség miatt szenvedő betegek számára. Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint 1990-ig a nagyobb megyei és városi kórházakban is megszervezik az úgynevezett szervnyerőcsoportot Ezek révén a tervidőszak végéig 50-60 százalékkal több hazai betegnek ültethetnek be egészséges vesét. A KGST-tagországok tudósai egyebek között tovább vizsgálják a munkahelyi és környezeti ártalmak hatását az emberi szervezetre. Tanulmányozzák a lakosság táplálkozási szokásai és egészségügyi állapota közötti összefüggéseket. A gyógyszerek vizsgálati módszereinek egységesítésére, valamint az új gyógyszerek közös vizsgálatára vonatkozó együttműködést is folytatják. E téren a nemzetközi koordinátor az Országos Gyógyszerészeti Intézet Az európai szocialista országok - köztük hazánk - szélesítik együttműködésüket a távoli testvérországokkal. Az eddigieknél nagyobb mértékben vesznek részt Kuba egészség- ügyi ellátásának fejlesztésében. Vietnamban a malária kórokozói elleni küzdelmet segítik az ott működő nemzetközi kollektívában dolgozó szakértőkkel, valamint berendezésekkel, gyógyszerekkel. Mongóliában a vírusos hepatitisz, az anya- és gyermekmegbetegedések csökkentéséhez kívánnak hozzájárulni. SZOVJETUNIÓ Tizenöt év - 80 új színház Jelenleg 630 hivatásos állami színtársulatot tartanak számon a Szovjetunióban. Ez azonban az ország hatalmas méreteit tekintve, bizony, nem elegendő. Éppen ezért évről évre növelik a színházak és a társulatok számát. Zenés színházat adtak át a közelmúltban Usztyinovban, az Udmurt Autónom Köztársaság fővárosában. A modern színházépület ezer vendég befogadására alkalmas. Még az idén megnyitja kapuit az ivanovói zenés színház, sőt a városban hamarosan bábszínházát is avatnak. Drámai színházzal gyarapodik Novgorod és Blagovescsenszki is. Jevgenyij Zajcev, szovjet művelődésügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy az ezredfordulóig több mint 80 színház alapítását tervezik a köztársaságok. Csak a most folyó 12. ötéves tervben 12 ifjúsági és 20 bábszínházát vehetnek birtokukba a gyermekek és a serdültebb fiatalok. Ma a Szovjetunióban minden százezer lakosú város színházzal, önálló, hivatásos színtársulattal rendelkezik. A kisebb, átlagosan 50-80 ezer lakosú városokban nem elsősorban az állandó színház megépítése, a társulat fenntartása jelent gondot. Nagyobb probléma a társulat létrehozása, a technikai személyzet szerződtetése, a rendezők, dramaturgok meghívása és az utánpótlás biztosítása. Ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak majd a fiatal színészek elhelyezkedésére is. JVÊPÜJSÀG 9 „Hosszú meneteléssel” A kínai űrhajózási program 20 éve A történelem paradoxona, hogy a rakéta, amely az atom és a számítógép mellett korunk szimbóluma, tulajdonképpen igen régi szerkezet. Egy kínai krónika i. u. 220-ból való lőporrakétáról számol be. Legendák szólnak továbbá Van Hu, tudós mandarinról, aki 1500- ban egy 47 rakétával működő sárkány- repülővel akart repülni. A kísérlet halállal végződött. Az első kínai „űrutas”, aki valóban a világűrbe jutott el, a Hsziao Pao (Kis Leopárd) nevű kutya volt, amely 10 évvel ezelőtt egerekkel együtt egy bioműholdban utazta körül a Földet és épségben visszatért. A Kínai Népköztársaság, amely 1965- ben kezdett hozzá saját űrhajózási programjának megvalósításához, ma büszkén vonhatja meg eredményeinek mérlegét: 16 műholdat bocsátott fel, ezek közül hat visszatért a Földre, és három még bolygónk körül kering. A 173 kilogramm súlyú „Kína 1” műhold 1970. április 24-én tért rá a Föld körüli pályájára. Kina ezzel az „űrhajós országok klubjának” ötödik tagja lett: azoknak az országoknak a sorába lépett, amelyek saját hordozórakétájukkal műholdat bocsátanak pályájára. Már öt évvel később követte az első műholdat a „Kína 4”, az első visszatérő műhold, amely Szecsuan közép-kínai tartományban ért Földet. 1981-ben Vihar típusú rakétával három műholdat lőttek fel, és tavaly sikerült egy Hosszú menetelés nevű hordozórakétával az egyenlítő felett 36000 kilométeres magasságba, geostacionárius pályára küldeni a Kína 15 műholdat. A Hosszú menetelés nevű, három fokozatú CZ 3 rakéta 43,25 méter hosszú és starttömege 202 tonna. Nagy terhet alacsony Föld körüli pályára és közepes súlyú terhet szinkron pályára tud szállítani. Tavaly júniusban Peking felkínálta a világ országainak, hogy hordozórendszereivel üzleti célból műholdakat bocsát pályára. A Ven Huj Pao című sanghaji lap 1980 januárjában képes riportot közölt a kínai űrhajósjelöltek kiképzéséről. 1982-ben azonban az ENSZ UNISPACE 82 bécsi, második világűr-konferenciáján a Kínai Népköztársaság küldöttei kijelentették, hogy a kínai űrhajózási program középpontjában a nem űrhajóssal végzett űrrepülések állnak. így azt tervezik, hogy az időjárás előrejelzésének megjavítására meteorológiai műholdakat bocsátanak Föld körüli pályára oly módon, hogy a műholdak egy adott napszakban mindig ugyanazok felett a területek felett repülnek el. Két geostacionárius hírközlő műholdat akarnak az egyenlítő felett egymástól 55 fok távolságra elhelyezni, hogy a műholdak kiszolgáljanak egy országos távbeszélő-, távíró- és televízióhálózatot. A földi állomások hálózatához tartoznak a pekingi, sanghaji, a Ihászai, a si- csiacsuangi és az urumcsi nagy berendezések. A Hszincsiang melletti Suang? Cseng-Cu központi űrrepülőtéren kívül új rakétakilövőhelyet építettek Csengtu- nál, Szecsuan tartományban. Az ellenőrzőközpont Sanhszi tartományban, Vejnanban működik. A kutató és a fejlesztő tevékenységet az Űrtechnikai Akadémia és az Űrkutatási Minisztérium koordinálja. A Kínai Népköztársaság 1980-ban tagja lett az ENSZ Világűr-bizottságának és 1984-ben aláírta a világűr békés használatáról kötött ENSZ-szerzűdést. Heiligendamm: a strand
