Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

8 ÍUéPÜJSÁG 1986. július 5. FÖLDGÁZ JAMBURGBÓL BULGARIA A kőnyomatostól a színes tv-ig SZOVJETUNIÓ Kedvezmények a nyugdíjasoknak Az Orosz Föderációban 117,5 milliárd rubelt fordítottak társa­dalombiztosítási célokra az utóbbi öt évben. Ez az összeg 37 száza­lékkal több a megelőző öt év ha­sonló kiadásainál. Az elmúlt öt év­ben a köztársaság több mint nyolcmillió lakosának növekedett a nyugdíja. Újabban a tíz évnél ré­gebben megállapított nyugdijak összegét kétévente emelik. Ked­vezőbbek lettek a nyugdíjazás fel­tételei a részmunkaidőben foglal­koztatott sokgyermekes édes­anyák esetében is. Minthogy a nyugdíjasok között sok az egye­dülálló, vagy az állandó ápolásra, gondozásra szoruló idős ember, számukra jobb feltételeket ked­vezőbb körülményeket, menedé­ket nyújtanak a szociális ottho­nok. Az utóbbi öt évben 19 ezer ággyal 126 szociális otthont épí­tettek a köztársaságban. Jelenleg egyébként 247 ezren élnek szo­ciális otthonokban az Orosz Fö­deráció területén. A kormány kiemelten gondos­kodik a háborús rokkantakról és az elesettek hozzátartozóiról. Ma több mint 1,6 millió invalidus és özvegy kap nyugdíjpótlékot. Mel­lesleg a második világháború va­lamennyi élő résztvevőjének 50 százalékos kedvezményt adnak a gyógyszerekre. A háború rok­kantait ugyancsak 50 százalékos lakbérkedvezmény illeti meg. Sőt, az igénybe vett kommunális szol­gáltatásokért is csak félárat kell fi­zetniük. Emellett nem fizetnek a városi tömegközlekedési eszkö­zökön, s olcsón utazhatnak a vo­natokon. 1986. és 1990. között a Szovjetunió egyharmadával növeli a földgázterme­lést és ezzel eléri az évi 835-850 milliárd köbmétert. A tervezett növekmény leg­fontosabb nyersanyagbázisa a nyugat­szibériai jamburgi lelőhely, amely a geo­lógiai feltárások eredményei alapján biztosítani tudja e terv teljesítését. A több rétegben elhelyezkedő, 170 kilométer hosszú, 45 kilométer széles földgázme- zű termelékenysége meghaladja a híres szibériai medvezsjei lelőhely hozamát. A Sarkkörön túli Jamburg jóval észa­kabbra fekszik, mint Medvezsje és Uren- goj. Az örök fagy, a tavak és mocsarak, a lakott településektől és iparközpontok­tól való nagy távolság nehezíti az új lelő­hely kitermelését. A mintegy 4,5 milliárd rubelra tervezett beruházásokat mégis igen szoros határidőre kell teljesíteni, öt év alatt tíz komplex gázelőkészitő be­rendezést, öt dízelüzemanyag-termelő berendezést, 2,3 ezer kilométernyi kap­csolódó földgázvezetéket és újabb 780 termelő kutat kell üzembeállítani. A megközelítőleg hasonló méretű be­ruházások teljesítéséhez az urengoji le­A tengerre, a tenger kincseire egész iparágakat alapoztak a Koreai NDK-ban, köztük a halászatot, a halfeldolgozó ipart és természetesen a hajógyártást. Megkezdődött már a szárazföldi talap­zat, a self kutatása is. De feladata van a tengernek a kereskedelemben is. Évről lőhelyen nyolc esztendőre volt szükség. Jamburgban ezt - a tervek szerint - mindössze négy év alatt érik el. Amíg Urengojból a kőolajszármazékokat a ki­termelés kezdetét követő ötödik évben kezdték szállítani, Jamburgban már a második évben tervezik a gyártási szint elérését. Ezek a számítások mindenekelőtt az Urengojban jól bevált új építési módsze­rek alkalmazására alapulnak. Ajambur- gi beruházási terv szerint a technológiai koplexum építését blokkrendszerben végzik. A szükséges berendezésekkel felsze­relt nagyméretű blokkok Tyumenyben készülnek, ahonnan víziúton, speciális pontonokon juttatják el a szerelés hely­színére. 1985 nyarán 23, egyenként 150-350 tonnás blokk jutott el a mintegy 2600 kilométeres vízi útvonalon Tyumenyből Jamburgba. A jövőben 1000 tonnás szuperblok­kokat szállítanak ide. Már készülnek e szuperblokkok szárazföldi szállításához szükséges légpárnás járművek tervei is. évre növekszik a tengeri szállítások vo­lumene, korszerű egységekkel bővül a kereskedelmi flotta. Mindez egyre na­gyobb szakértelmet, egyre több ismere­tet és egyre biztosabb tudást igényel. Ennek megfelelően korszerű, jól fel­szerelt felsőoktatási intézményekben Ma az Ob folyó partján fekvő Jam­burgban mintegy hatezren dolgoznak a megfelelő életkörülmények megterem­tésén. Épül a Novij-Urengojt Jamburggal ösz- szekötő 230 kilométeres vasútvonal, amely a szibériai körülmények között a legmegbízhatóbb szállítási lehetőség lesz. Az útvonalon a tervek szerint már az idén júliusban megindul a forgalom. Épül a jamburgi földgázt a Szovjet­unió központi területeire szállító veze­tékrendszer is. Januárban fejeződött be a Jamburg— Jelec-I. közötti 3150 kilométeres veze­tékszakasz építése, amelyet február vé­gén már csatlakoztattak az egységes szovjet fölgázvezeték-rendszerhez. 1986-1990 között Jamburgból össze­sen hat, 1420 milliméteres csővezeték kiépítésére kerül sor az ország európai területei felé. Ezek közül az egyik az európai KGST- országokba irányuló földgázexport cél­jait szolgálja. képezik a halászati, tengerészeti szak­embereket. Az ország egyik legnépsze­rűbb felsőfokú tanintézete a csongzsini Kereskedelmi Hajózási Főiskola, ahol kitűnő feltételek mellett készülhetnek jö­vendő hivatásukra a fiatalok. A jeles főiskolán a hajós szakma min­den ágazatát megismerhetik a diákok. A többi között navigációs, tengerészmér­nöki, hajóközlekedési, kikötői irányítói és tengerészeti szolgáltató szak műkö­dik. Magas színvonalon képeznek navi­gátorokat, rádiósokat, hajómérnököket, révkalauzokat, kikötői felügyelőket. Az első bolgár folyóirat 1842-ben, az első újság pedig 1846-ban jelent meg. Ma a sajtótermékek kínálata bőséges és igen változatos. Jelenleg csaknem 500 újságot adnak ki, közel évi 1 milliárd 45 millió példányban. A folyóiratok, idő­szaki kiadványok száma meghaladja az 1100-at. Ezek több mint 64 millió pél­dányban jutnak el az olvasókhoz. A BTA, a bolgár hírszolgálati iroda 1898-ban alakult meg. Ma 60 informá­ciós irodával tart fenn kapcsolatot, s na­ponta mintegy 3500 oldalnyi híranyagot és több mint 1700 fényképet kap kül­földről. A Sofiápress sajtóügynökséget 1966-ban alapították azzal a céllal, hogy a külföldet tájékoztassa Bulgáriáról. Ala­pítói: a Bolgár írószövetség, a Bolgár Új­ságíró Szövetség és a Bolgár Képző­művészek Szövetsége. Anyagait több mint 130 ország veszi át közlésre és ter­jesztésre. A Sofiapress évente 350 könyvet és egyéb kiadványt jelentet meg különböző nyelveken. Már 1903-ban tervezték rádióállomás létrehozását Várna közelében. Az el­gondolás azonban csak 1929-ben való­sult meg, amikor Szófiában megtörtént az első műsorsugárzás. Ma a Bolgár Rá­dió naponta öt országos és hat körzeti adással jelentkezik. A középhullámú adásokat a lakosság 87-95 százaléka tudja fogni, az URH-adót a 81 százalék hallgathatja. Az első televíziós adásra 1954-ben került sor. Ekkor kezdődött meg a rend­szeres, hetenként kétszeri műsorszó­rás. 1966-ban a bolgár lakosság 185 246 tévékészülékkel rendelkezett, ma a számuk meghaladja az 1,6 milliót. A Bolgár Televízió is két műsort ad, akár a magyar - és 1976 óta a szovjet-fran­cia SECAM-111 tv-rendszerrel csak színesben. Jelenleg négy körzeti műsort is nézhet a lakosság. A statisztikák szerint a bolgárok napi átlagban 88 percet fordítanak a rádió műsorainak hallgatására és 115 percet töltenek tévénézéssel. Munkaszüneti napokon és szombaton átlagosan 162, vasárnaponként 174 percet ülnek a képernyő előtt. Bulgária 1963 óta tagja az Intervízió- nak. SZOVJETUNIÓ Vulkánra épült hőerőművek KOREAI NDK Hajózási főiskola JUGOSZLÁVIA A cigányok kultúrál ód ásáért A cigányság nyelvéről és kultúrájáról rendeztek háromnapos nemzetközi tu­dományos tanácskozást Szarajevóban. A résztvevők megkísérelték összegezni a cigány nyelv és kultúra tanulmányozá­sában felmutatott eddigi eredményeket és megvitatták a nyelv standardizálásá- nak lehetőségeit. Az összejövetelen mintegy 50 jugoszláviai és külföldi nyel­vész vett részt. A vitaindítót dr. Milan Sipka terjesztet­te elő. Beszédében hangsúlyozta, hogy igen nagy szükség volna a cigányok kö­zös standard nyelvének megfogalmazá­sára. Mindenekelőtt azért, mert nemzeti- leg így érvényesülhetnek, kultúrájuk így egyesülhet országhatárok felett is. Vi­lágszerte erősödik a cigányság öntuda­ta, egyre nagyobb számban jelenik meg a cigány értelmiség, s egyre erőtelje­sebb a cigány művelődési tevékenység. Ez ugyancsak megköveteli az egységes cigány nyelv létrejöttét, amely hatékony eszköze lesz az egységes, tartalmas és gazdag cigány kultúrának. Milan Sipka javasolta, hogy hozzanak létre olyan alapot, amelynek a célja a cigány nyelv standardizálási, egységesítési lehető­ségeinek kutatása. Továbbá felvetette egy cigányokkal foglalkozó folyóirat megalapítását és a cigányok enciklopédiájának megszer­kesztését. A tudós támutatott arra, hogy az utób­bi években Jugoszláviában is erőtelje­sen kibontakozott a cigány kultúra. Ez számos területen jut kifejezésre. Több rádióállomás, tévéközpont készít cigány nyelvű és tematikájú műsorokat. Szkop­jéban cigány színház működik, s a ci­gányság művészete az alkotás minden formájában fellelhető. A tanácskozás házigazdája a Kom­munisták Szövetsége Bosznia-Herce- govinai Központi Bizottságának a nem­zetek közötti viszonyokat tanulmányozó intézete volt. A VARSÓI METRÓ Varsóban már harmadik éve tart a metró építése. A lengyel, fővárosnak ezt a legna­gyobb kommunális beruházását a Szov­jetunió jelentékeny segítségével reali­zálják. Az első, 23 kilométer hosszú metróvo­nal átszeli a várost észak-déli irányban és a belváros érintésével összekapcsol­ja a több mint százezer lakosú Ersynów- Natolin kerületet az északi peremkerü­letekkel és a Warszawa kohóművel. Az első, 12 kilométeres szakasznak 1990- ben kell készen lennie, a teljes metróvo­nal átadását 1994-re tervezik. A hatkocsis szerelvények 90 másod­percenként közlekednek és egy óra alatt 40 ezer utast szállítanak majd. Kamcsatka a szovjet Távol-Kelet egyik legkülönösebb tájegysége. Csaló­ka vidék ez, ahol minden más, mint ami­nek látszik. A fű itt 2-3 méteresre is megnő, viszont a másutt szép szálfák éppen hogy elérik az 50 centimétert. Gazdag az állatvilág is. Sokféle madár- és lepkefaj él a félszigeten, s a partvidék számos vízi állat nyugalmas pihenőhe­lye. A különleges éghajlat, a tarka állat- és növényvilág ellenére Kamcsatka mégis elsősorban a tűzhányók földjeként ke­rült a köztudatba. A vulkánkutatók való­ságos paradicsoma a félsziget. Itt és a szomszédos Kuril-szigeteken, ahol 68 működő vulkánt tartanak nyilván, már régóta kísérleteznek a geotermikus energia hasznosításának lehetséges módjaival. A Kosevoj- és a Kambalnyij- tűzhányó lábánál 1967 óta üzemel egy 11 ezer kilowattos áramtermelő beren­dezés. A közeljövőben újabb vulkánt állíta­nak az áramtermelés szolgálatába. A je­lenleg is működő Mutnovszkij-tűzhányó hőjét fogja hasznosítani az a geotermi­kus erőmű, amelynek építését még eb­ben az ötéves tervben megkezdik. Telje­sítménye 200 ezer kilowatt lesz. A vul­kánt körülvevő termálvízforrások gya­korlatilag kimeríthetetlenek. Az elhasz­nált energiát a természet szinte folyama­tosan pótolja. A hó és az eső a föld alá, mintegy 4-5 kilométeres mélységbe szi­várog, ahol azután a vulkán hője felme- legiti és gőzzé változtatja a vizet. Épül a Novij-Urengojt Jamburggal összekötő, 230 kilométeres vasútvonal. A tervek szerint ezen az útvonalon már az idén júliusban megindul a forgalom. I A Jamburg-Jelec-I. csővezeték építési szakasza Metróállomás építése az Ursynów-Natolin kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents