Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

I 1988. július 5. Képújság 3 A községpolitika középpontjában A várossá fejlődés lehetőségei Dunaföldváron Interjú Petrovics józsefnéval, a PB titkárával Település a megyehatár mellett. Sokszor fogalmazunk úgy, hogy két város vonzá­sában él, ezzel együtt lakói nemcsak hogy kötődnek a községhez, hanem lokálpat­riótáknak mondják őket. ön­zetlenül tesznek azért, hogy hangulatos, szép környezet­ben élhessenek, ahol nem hiányoznák a létfeltétel alapvető és magasabb szin­tet, életminőséget biztosító feltételei. Elsők voltak a me­gyében, ahol megalakult a városvédő egyesület. Így, vá­ros szóösszetétellel. Nem sza­badkozott, nem fellebbezett senki, a jogi ellenvetés csak formaság lett volna. Régóta nyílt titok, hogy erre, a ma­gasabb közigazgatási rangra pályáznak, aminek azonban csak most kezdenek el be­érni a feltételei. A jelek mindenesetre biztatóak, még ha figyelmen kívül hagyjuk is a múltban, törté­nelem során betöltött for­galmi-kereskedő szerepüket. Világhírű építész tervei alap­ján indult meg évekkel ez­előtt a belső rész rehabilitá­ciója, az alapellátásban is komoly eredményeket tud­nak magúik mögött és nem utolsósorban stabilizálódott a lakosság, megállt a népes­ség fogyása, sőt ma már több család költözött vissza a Du­na-partra. Ezekről, a korántsem egye­nes vonalú fejlődési pontok­ról, a település közeli és tá­volabbi fejlesztési lehetősé­geiről, terveiről Petrovics Józsefnéval, a nagyközségi pártbizottság titkárával be­szélgettünk. — Hogyan értékelhetjük a VI. ötéves terv célkitűzései­nek végrehajtását a nagy­községben ? — Településünkön megin­dult egy kedvező fejlődési folyamat. A lakosság lét­számának stagnálásával, mi­nimális beáramlásával a lé- lefcszám 9500 körülire állt be. Ebben nagy szerepe van a településen működő gaz­dasági egységek munkahely- biztosításának, a megindult Infrastrukturális fejlődésnek. Dunaföldvárnak a fekvése, a vonzáskörzetből adódó igé­nyek objektív feltételeként jelzik a fejlesztési irányt. — Nézzük konkrétan, me­lyek ezek az irányok a VII. ötéves tervben? — Alapvető cél a lakosság életkörülményeit fokozottan közelíteni a városi követel­ményekhez, természetesen a reális lehetőségeket figye­lembe véve. így elsőrendű feladat az alapellátás meny- nyiségi és minőségi színvo­nalának javítása, amit a te­lepülés adottságából adódó vonzáskörzet, nagy átmenő forgalom is sürget. Erre ala­pozva a jó hagyományokkal rendelkező Dunaföldvár és RölcSke Egyesült Áfész mel­lett jobban be szeretnénk vonni a kereskedőket, kis­iparosokat és más szolgál­tató vállalatokat. — Mennyire tervezik a Duna-part vonzerejének ki­használását, a vendégvárás­hoz szükséges továbbfejlesz­tését? — Kiemelt feladataink kö­zé tartozik az idegenforga­lom, fejlesztésébe helyi for­rások mellett kölcsönös ér­dekek alapján, megyei és or­szágos szervek anyagi esz­közeit is szeretnénk mozgó­sítani. Ebben a tervidőszak­ban indul 'a nemzetközi mo­torcsónak-kikötő beruházása, mely szakaszos megvalósítás­sal 2000-ig készül el teljesen, így nagyközségünk is bekap­csolódhat majd a Duna-tu- rizmusba. A vár környékén panzió létesítésével, a teljes reknstrukciót tudjuk ma­gunk mögött. A gépjármű­forgalom teljes kizárásával pedig mód nyílik majd az udvar, a szabadtéri színpad környékének végleges rende­zésére. Az épületegyüttes a település pihenő-sétáló cent­rumává válhat. A terveknél meg kell említeni a hatvan férőhelyes motel és a kami­onparkoló építését a Shell kút környékén, aminek üze­meltetője az Észak-Pesti Áfész lesz. — Mi jellemzi a nagyköz­ség gazdaságát? — Túlsúlyban van a mező- gazdaság, jelentős a szövet­kezeti ipar, ezen túlmenően kihelyezett üzemei révén az állami nagyipar is képvisel­teti magát a településen. Erejükhöz mérten támogat­ják a közáégpolitikEli felada­tok megoldását, ám ahhoz, hogy bármiféle komolyabb ipari üzem létesüljön a te­lepülésen, reális feltétel nin­csen ... A három, a megyé­ben is jelentős termelési és gazdasági termelőszövetke­zetben, a növénytermesztés terén a gabona és takar­mányfélék mellett mind na­gyobb mértékben termeszte­nek ipari növényeket. Állat­tartásban eltérnek a profi­lok, a Virágzó Tsz a ser­téstartásra állt rá, a másik két szövetkezet a sertés és a szarvasmarha együttes tartá­sa mellett döntött. — Hogyan kívánják előse­gíteni a lakosság életszínvo­nalának emelését, az alap­ellátás javítását ? — Egyik legfontosabb la­kosságmegtartó feladatnak tekintjük a tervidőszakban a lakásproblémák megoldá­sát. Ha visszatekintünk, megáliapíithatjiuk, hogy az építési költségek növekedése ellenére az egyéni lakásépí­tés fokozatosan emelkedett. A telepszerűen épített OTP- lakások iránt is megnőtt az igény. A VII. ötéves tervben ezt figyelembe véve 60—80 OTP-lakás építését tűztük ki célul, amihez a terület-elő- készítés, a közművek már most rendelkezésre állnak. A szűkös pénzeszközökre va­ló tekintettel 10 tanácsi la­kás építését tervezzük, me­lyek zöme az intézmények szolgálati lakás funkcióját látja majd el. — Melyek a településfej­lesztés erővonalai ? — Az úthálózat egyhar- madában szilárd burkolatú. Korábban olcsósága miatt sok helyen építettek kohó- salakos utat, melynek jelen­tős hátránya, hogy 4—5 év alatt a belvíz miatt eltűnik. Ezért is égető kérdés a víz- elvezetés megoldása. A be- torjárda-épíltéSben hagyo­mánya van a társadalmi munkának, 40 kilométer hosszúságot regisztrálhatunk. Idén egy mélyfuratú kút létesítését tervezzük, a Tol­na Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat még egy építé­sét vállalta a tervidőszak folyamán, ezzel hosszú tá­von biztosított a település vízellátása. Még egy adat: a közel 3700 lakás 70 száza­lékában megoldott a vezeté­kes vízellátás. Sokkal rosz- szabb a helyzet a szennyvíz és csatornahálózat terén, mindössze 9 kilométer hosz- szú hálózatra 320 lakást kö­töttek be. — Az alapellátás terén a kereskedelem már szóba ke­rült, nem említettük viszont az egészségügy, az oktatás helyzetét. — Feladat a hétvégi körze­ti orvosi ügyelet megoldása, a gyermekorvosok új rende­lőbe költöztetése — ez az idei év második felében rea­lizálódik majd. Mérlegelve a körülményeket a tervidő­szak közepéig megoldást kell találni a korszerű igényeket kielégítő bölcsődei ellátás biztosítására. Szintén szük­séges lesz egy anya- és cse­csemővédelmi létesítmény kialakítása a jövőben. Űj óvoda építését 1987-ben ter­vezzük, a Kossuth utcai is­kola felújításának befejezé­sére pedig idén kerül sor. Ezenkívül három új tante­rem létesítése a feladat a felső tagozat számára, így bővíthetővé válik a szaktan­termi oktatás, megszűnik a vándorlás az iskolaépületek között. Takács Zsuzsa Fotó: Kapfinger András HÉTRŐL HÍRRŐL Nyár, napaütás, munka ás szabadság Hát igen ... ez már valóban az, igazi nyár, minden hozzávaló „'kellékkel” együtt. A 27. hetet — és persze, az előtte járó kis­testvért, a 26.-at is — úgy fogjuk emlegetni, hogy : „tudod, akkor volt, almikor olyan ret­tenetesen jó idő volt, meg éppen csak be­fejeződött a labdarúgó világbajnokság, h ja és emlékszel aima a két hatalmas nyári zá­porra is ... ? !” Július másodikja, a hét kö­zepe, épi>en az év feliét jelezte. Eddig él­teit 183 nap, mégha ere azt ds mondhatják egyesék, hogy a 365 nlapot csak ilyen fele­más módon lehet felezni, mint ahogy most megtettem. Hiába, sosem voltam jó mate­matikus ... Lassan úgy érzem, hogy eljutunk odáig, hogy a szabadságokat tervezni is tudjuk, és nem ragadunk le annál az állapotnál, hogy majd akkor kérek szabit, ha jön a kőműves, 'bejelenti maigát a festő, kaptam kazánt, és jönnék a gázosok beszerelni, épít a Tárttá fiai, és segíteni kell neki... A sort lehetne folytatni, cifrázni, kinek-kinek a maga életéhez, családjához, gondjaihoz, igazítjant, de úgy érzém, — legalábbis remé­lem —, fölösleges. Talán megtanulunk egyszer végre mi is pihenni. Feledve mun­kahelyi gondokat, otthoni teendőket, mes­terembereket és anyagi gondokat. Lassan talán ed merjük hinni, hogy a szabadság (legalább egy része!) valóban pihenésre való, regenerálódásra és nyugalomra. Ami­kor maximum az jelenthet csak gondot, hogy otthon felejtettük a tollaslabdát, és persze, helyette kell venni egyet. Kérem, ne a gyereket feledjük otthon — vagy a mamánál — mert így is egész évben ült az iskolapadban, tanult (vagy kevésbé ta­nult) délután napköZizett, este egyedül fürdött. mert nem volt rá időnk... A hét­végén játszott ugyan az építkezés körül, de csak ebédnél láttuk, meg vacsoránál. Most legyen végre velünk. Azt is meg kell ta­nulnunk (nékem is!) hogy pihenésnek, örömnek vegyük a családi együttlét óráit, a tollasíübdázás lehaj'lós gyötrelmeit, a tűző napon kergetett labdázást, a Falbulon nap­iéi szétfcen'ését csodaszépre bámuló félesé­günk hátán. Na, és, hogy azt az űj kötés­mintát is valamiféle csodálkozó érdeklő­déssel nézzük ... HÉTRE HÍRRE Tolna megyében közel 535 kombájnnal kezdődhet meg a búza aratása Magint munka Igen, igen. Megint munka. Mert ez a szabadságos boldog szezon a mezőgazda­ságban nem épp>en a pihenés deje. Gon­doljunk csak a beérő árpára, a fejét lógató búzára, a csodálatos, sárga pongyolában pompázó napnafargótóblára. Tényleg! Egy kis kitérőt hadd tegyek gyorsan — a sárga a divatszín, ami a napraforgó esetében gyaníthatóan még néhány évtizedig így is marad ,— ha csak a nemesítők nem állíta­nák elő lila színűt. Ide ugyan a divat egy darabig még Párizsból sem törhet be ... de vissza az aratáshoz. Eddig energia, erő, vetőmag, műtrágya... és sorolhatnánk, mi minden került a földbe. Most megkezdődött annak „visszavétele”, ami a kiadási Oldal után a bevételt kell. hogy erősítse. Az árpa aratása, na, meg a búzáé. Merit 'lassan az őszi árpa aratásával is mindenütt végeznék a gazdaságok, szö­vetkezetek. Befejeződtek rendben és időben a gép­szemlék, a 'kombájnok, munkagépek és szállító járműveik munkára 'készen áll­nak, vagy az árpával már túl is vannak a „bemelegítésen”. Megyénkben 535 'kom­bájn indulhat a búzatáblákba, hogy arany­sárga kenyérnek Való gabonát arasson. Az idén javult az alkatrészellátás is, persze, arról szó Sincs, hogy mindent és azonnal be 'lehetett volna szerezni, de akik .időben megtették rendeléseiket, 'azoknak nem fog fájni a fejük az idei nyáron Sem. Egy kisváros nagy örömei Épülő, szépülő, gyarapodó kisvárosaink egyike Bonyhád is. Lassan feledhető mon­dásként kezelhetjük a városban és környé­kén iptór évvel ezelőtt még ugyancsak han­goztatott mondást, hogy várost építeni kelt, nem pedig .festeni. Hát Bonyhádot építik, szépítik és gya­Bonyhád. A Magyar Autóklub új műszaki állomásán már folyik a munka rapítják, ami minden megyénkbeli'nek örömöt — és az sem baj, ha némi 'büszke­séget — okozhat. Gondolj unk csak a közel­múltban felújított épületre, melyben virág­üzlet és 'bemutatóterem kapott helyet, vagy a igazdüboltra és vasudvarra, ami egykoron váróterem volt. Még 'valamit. A 27. héten adták át hiva­talosan a városban a Magyar Autóklub új, korszerűen felszerelt műsz'aki állomását is. A 'klubnak .pillanatok alatt sokan lettek a tagjai, ősztől kezdve már műszaki vizsgáz­tatást is vállalnak, és az sem utolsó szem­pont. hogy az ott dolgozó fiatal és lélikes kis csapat nemcsak nagyszerű ismerője a szakmának, hanem ragyogó kis közösséget is alkotva, ki is egészíti egymást. Speciali- zálódot gárda, mindenkinek megvan a imaga szakterülete, és uram .bocsá’ — gyor­sak, udvariasak és szakszerűek. Reméljük ez a jövőben is így marad, mert a magyar autósoknak sem árt, ha van a szerelő­irészlegen konkurrencia, ha van válogatási lehetőség. Mert majd a jól, becsületesen dólgozók szinte ki sem látszanak majd a munkáiból, és a hogy is mondjam... szó­val a gyengébbek majd nézegetik egymást. Ha jód tüdőm, az új állomáson dolgozó fiaitalok közül nem is egy a közelmúltban még Székszárdon dolgozott. Most otthon vannak, nem ingázók. Az is öröm, hogy otthon, a saját kis városukban kaptak Olyan munkát, ami nekik is, és talán ne­künk, autósoknak is nagyon jó. Ha lesz egy kis időm, azt hiszem, én m!agam iS beléptek az autóklubba. Nem kérem, ez nem a'gitálás, csak tény... Égből vagy csapból! Ugye voltak már önök is úgy, hogy a mennyei áldás után fohászkodtak, mert 'ha nem esik egy-két napon 'belül, hát bi­zony, kiég a Vetenrtény, hiába fájdult meg a derék, még hát mit is szól a szomszéd, hogy az ember egy vacak veteményest sem 'képes rendesen kezelni ... Tailán már olyan esétüik is volt, amikor a csap előtt kellett fohászkodni, csak legalább egy vödörre való csumanna-csöppenne össze. Egyik ál­lapot sem nevezhető igazén ideálisnak, annyi azonban bizonyos, a víz nagy kincs. Elsős nagyfiam még éviközben tanulta tár­saival, hogy víz nélkül bizony nincs élet. A mezőgazdaság is csak ebben a cipőben tud közlekedni, 'bár azt mondják, a gazdász ükkor is panaszkodik, ha esik, meg akkor is, ha nem. A mezőgazdaságilag művelt te- rületeihk 5 százaléka öntözhető. Ez bizony nem túl sok, de ott, ahol lehet, bizony nem tej, 'ha kihasználják a lehetőséget. A hét közepén Mözsön volt öntözési bemutató, ahol a már 15 éve szakosodott szekszárdi Mezőgép hírverései és .bemutatója elég sok szákembert vonzott. A várdombi gyáregy­ségben egyszerű és olcsó készülékeket is gyártanak, és nemesük a nagyüzemek szá­mára. Képünk iis egy ilyen kisebb kapaci­tású fiélautomütifcus berendezést ábrázol. Ebben a kániikullábain, Iha megtudom, ki vásárol egyet belőle a környéken, bizony lehet, hogy kiszaladok hozzá, és üzemelés közben (ha olcsón megszámítja) ülá is állok a vízpenmetnek. A hét eseményeiből, híreiből a válogatós önkényes volt. Elismerem, de kérem, gondoljanak arra, az idén én még nem voltam szabadságon. Aki már pihen, annak jó pihenést kívá­nunk. SZABÓ SÁNDOR A „kicsikre” is gondolni kell Petrovics Józsefnc: „A vár és környéke az idegenforga­lom centruma a településen”

Next

/
Thumbnails
Contents