Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

19Hf>. július !»0. ( TOLNA \ _ VtsÈPÜJSÀG „Elzarándokoltam Doborjánba.. Múzeum Liszt Ferenc ausztriai szülőházában A magyar turista, ha el­kerülni akarván a zsúfolt hegyeshalmi, vagy soproni határátkelőt, a kevésbé is­mert kópházi határállomás felé veszi az útját, az auszt­riai Deutschkreutz után egy útelágazásnál táblát lát. amely Raiding felé mutat. A múzeumok nemzetközi jele is látható a táblán: néhány kilométerrel odébb Liszt Fe­renc szülőházának kapujá­ban állhat a meghatott utas Vitrinek őrzik a régi dokumentumokat Az „apai ház”, ahogy Liszt nevezte egy 1640. februárjá­ban irt levelében, a szegé­nyes kis német falu egyik szerény háza volt 1808-lban. amikor Liszt Ádámot juhá­szati számadónak Kismar­tonból Raidingba helyezte Esterházy herceg. Itt látta meg a napvilágot „a kis Franci” 1811. október 22-én: de mert Doborjánban (ak­kor Raiding) nem volt pap. a szomszédos Lók plébániá­ján anyakönyvezték Liszt Ádám és Lager Maria Anna gyermekét. A világhíressé vált gyer­mek nagy szeretettel emlé­kezett meg szüleiről: 1846. október 22-én, születésnapján Szekszárdról így írt anyjá­nak: „35 óv! Életem, köze­pén, terveim, törekvéseim közepette, Önökhöz fordu­lok, édesanyám, mély érzés­sel és szívbéli vágyakozással, önhöz, aki mindig oly ked­ves és oly jó volt hozzám”. 1862. szeptember 12-én édes­anyjához írt levelében pe­dig nemcsak apjáról, hanem szülőfalujáról is sok min­dent megtudunk. Meghatot- tan ír arról a hősies vállal­kozásról, áldozatkészségről, amellyel apja az ő útját egyengette. „Könnyekig meg­hatott az a kegyelet, ahogy édesapámról megemlékezett, s egész szívemből köszönöm, hogy augusztus 28-án egy­szerre gondolt rá és rám. Apámnak az az előérzete, hogy fia ki fog lépni a tár­sadalmi osztályához tarto­zók megszokott kerékvágá­sából, és különös végzet es­hetőségei várnak rá: ez az előérzet, mondom, azok kö­zött a körülmények között, ahogy ott Doborjánban tá­madt benne, falun, minden civilizáción kívül, s attól tá­vol, ahol nem volt más tár­sas szórakozása, mint pár játszma tarokk egy-két falu­si plébánossal, és az Ester­házy herceg jószágigazgató- ságabeli kollégáival, akik alatta álltak műveltségben, s nem hallott más muzsikát, mint nyolc-kilencéves kis csodagyermek-fiúcskája ka­limpálását a zongorán — hogyne tett volna rá ez nagy hatást! Nem habozott és nem hallgatott az okos em­berek jó érveire. Fel kellett áldoznia kellemes állását, szakítania kellett szokásai­val, amelyek legalább ké­nyelmesek voltak, keresnie annyit, hogy szerény megél­hetésüket biztosítsa úgy. hogy latin-, földrajz-, törté­nelemórákat, zeneleckéket adott, — egyszóval el kel­lett hagynia Esterházy her­ceg szolgálatát, elköltöznie Doborjánból, letelepednie Bécsiben, hogy derék és ki­tűnő Czernynknél taníttat­hasson, s aztán egy nagyon is kérdéses pálya kockázatéi­val kellett szembenéznie. S mindezt pár száz frank meg­takarított pénzzel !... Bi­zony, drága jó édesanyám, nagyon is igaza van, amikor azt mondja, hogy ezer meg ezer apa közül egy sem lett volna képes ilyen önfeláldo­zásra, sem pedig ilyen kitar­tásra az ilyen fajta intuitív makacsságban, ami a kivéte­les jellemek sajátja.” 1840. februárjában Dobor- ján lakói már tudták, hogy a falu szülötte milyen híres ember. Ez kiderült Liszt le­veléből, amelyben beszámol fogadtatásáról. A falu hatá­rában díszbe öltözött kül­döttség fogadta, a felnőttek, gyerekek térdet hajtottak előtte és szabadtéri bált ren­deztek tiszteletére: a pa­rasztok arra kérték, táncol­jon lányaikkal. Liszt — bár azt írta: „a gyermekkornak ... oly kevés vonzereje van rám”, mégis gyakran meg­látogatta szülőfaluját, s ilyenkor adományokkal segí­tette a népet, egykori taní­tóját. vagy pénzt adott a A szülőház helyibeli templom orgonájá­nak megjavítására. (Liszt 1840-ben egy soproni hang­verseny után érkezett Do- borjánba: erre a koncertre szökött ki a kaszárnyából a Sopronban katonáskodó Pe­tői Sándor — amiért aztán kurta-vasra verték.) Raiding ma tiszta, takaros kis osztrák falu: fő neveze­tessége a Liszt-ház. Sokan megfordulnak itt magyarok, osztrákok és sok más euró­pai nemzet fiai: Európa sok városában hirdeti emléktáb­la egy-egy ház falán, hogy Franz Liszt itt lakott vagy i-tt koncertezett. A múzeum az évforduló tiszteletére frissen tatarozva, anyagát felfrissítve várja a látogató- ka^. Az apai ház előtt gondo­zott park, a bejáratnál már­ványtábla emlékeztet Liszt századik születésnapjára. Be­lül rajzok, fényképek, erede­ti dokumentumok, kották idézik fel a szülőfalu egyko­ri képét, s Liszt, majd Liszt- család történetét és a világ­hírű művész hatalmas élet­művét, A szeretett szülők képe és a szeretett nők ké­pe: Marie d’Agoult, Blandi­ne, Cosima. Portrék a fiatal Lisztről, a nők által körül­rajongott, ünnepelt művész­ről, az idős mesterről. Sze­mélyes tárgyai, dedikált kot­ták, levelek: „Liebe Cous­tim Hedvig!” Egy kézirat alatt dátum: ”25. október 7G. Szegszárd”. Egy 1881-es zeneakadémiai oklevél Erkel Ferenc. Volkmann Róbert, Mosonyi Mihály aláírásával. Egy eredeti litográfia az 1872. március 18-i Redoutens- sa-l-beli koncertjéről. S egy kép, amely Lisztet ábrázol­ja barátai, tisztelői körében: Augusz Antal báró, guóf Ap- ponyi Albert, gróf Széche­nyi Imre és mások társasá­gában. , Itt látható a Szent Erzsé­bet legenda kézirata, s egy bayreuthi újság is Liszt 1886. július 3-1 -<i halálának hírével, gyászkeretben. És itt az orgon-a is, amelynek javítására pénzt adott annak idején. ....... elzarándokoltam Do­borjánba ...” — írta egyhe- lyütt. A magyar turista — hía Raiding felé jár — ne sajnálja a fáradtságot erre a zarándokúira! G . T. Mai számunk jelen rovata elüt az eddig megszokottak­tól, bár hasonlóra volt már példa. Ezért tulajdonképpen nem is érdemelné meg a Szomszédolás címet, azonban annyiban legyünk hagyo- mánytisztelők, hogy egy-egy kitérő miatt ne változtassunk a jól bevált sémákon. Ma hat megyénkben, üze­mi lapból tallózunk. Az oda- Valósiaknak persze, nem tu­dunk újat mondani, viszont a megye lakosságának csak kisebb hányada él azon a te­rületen, amelyet a hat. üzemi lap átfog, s a többieknek sem közömbös, hogy mi tör­ténik ..amazoknál”. Megújul-e a .szociális la brigádmozgalom? — kérdezi Harmat Béla Nagy Tibor,né- tól, a vállalati munkaver- senytitkártól. Íme a beszélgetés. barátmozgalom térületén együttműködnek a művelő­dési házzal, a TIT-ted. a Hazafias Népfronttal. Adottságaiknak megfele­lően. különböző módon tá­mogatják az iskoláikat, a gyermekintézményeket, az iskolaszövetkezeti csoportot. Anyagilag segítik a város la­kosságának összérdekeit szol­gáló létesítmények megvaló­sulását. Deák Pál üzemi föidnyil. vántartó, a háztáji bizottság elnöke cikkét közöljük ki­vonatosan. A tavasz folyamán 201 személynek 6,6 hektár terü­leten kiskertet, 279 személy­nek 8,9 hektár területen bur­gonyaföldet, 746 személynek. 18,6 hektár területen lucerna­területet, 7 személynek, 3,2 hektár területen kukorica- földet mértünk tói. — Csak januártól vagyak ebben a munkakörben, de az előző évi teljesítmények ér­tékelésiékor megismerkedhet­tem vállalatunk szocialista brigádjainak munkájával. Azt hiszem, az elért ered­ményekkel elégedettek le­hetünk, gazdasági és tár­sadalmi téren egyaránt. A tavalyi nyolcvanhattal .szentben idén 119 brigádunk mintegy 1700 fővel tevékeny­kedik. A tavalyi 86 szoci­alista brigádból 55 ért el aranykonzorús címet, öt pe­dig vállalati kiváló lett. — Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a verseny- mozgalom minden szempont­ból elért célját. Azt hiszem, ez nemcsak a mi gondunk, hiszen a meglévő szabályzat már országosan kinőtte ön­magát. Mi is kísérletezünk újszerű formákkal, s azt ak­kor is tennünk kell, ha — mint az előzőekből kitűnt — vállalatunknál nem csökkent a mozgalom lendülete. Ezen felül itermelőszövetke­zetünk az elmúlt évben az alábbi terményekkel segítette a háztáji és a 'kisegítő gaz­daságokat: Igény érkezett tagjainktól 300 mázsa vetőburgonyára. A kívánt fajtát megrendel­tük. leszállítása és kiosztása időben megtörtént. Ebben az éviben szövetkezetünk 3145 tonna szerves trágyát adott el. Segíti termelőszövetkezetünk a község lakosságát külön­böző fuvarok elvégzésével is. így a háztáji sertések felvá­sárlóhelyre történő szállítá­sával, vásárokra történő fu­varokkal, álomszalma ház­hoz szállításával, tűzifa szállításával, háztáji termé­nyek házhoz szállításával. A szőlészeti ágazat segíti a .szőlősgazdákat a zártkertben lévő területeken szükséges ta­la jmunkákkal (talajmarózás. ki- és beszántás, kultivátor- ral történő talajlazítás stb.). — Miben áll ez a kísérle­tezés, s egyáltalán mely te­rületeken kellene előbbnt Tépni ? — A tartalmi munkában és az értékelésben egyaránt szükség van változtatásra, azt szeretnénk, ha a szo­cialista versenymozgalom ténylegesen a pluszmunkára épülne. TOTIY HÍRADÓ Az elmúlt időszak meg­hozta a régen várt ered­ményt az előregyártó üzem, Bráj Zoltán vezette szocialis­ta brigádjának. Az előzetes értékelések, és a szocialista brigádvezetői tanácskozás döntése alapján elnyerték a Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja címet — erről ír a lap júniusi számában Lengyel András. A tamási szövetkezetek együttműködéséről L. Z. ír a lap júniusi számában. A Tolna megyei szövetke­zetek koordinációs bizottsága tartott ülést a Ta-ilux ViJ- lamosipari Szövetkezet ta nácstermében. A testület meg­vitatta a tamási ipari, mező­gazdasági és fogyasztási szö­vetkezetek együttműködésé­nek tapasztalatait. Megálla­pította. hogy a fiatal város szövetkezetei jelentős ténye­zői a helyi társadalmi, gaz­dásági életnek, és aktív részt vállalnak a 'településfejlesz­tés előmozdításában. A szövetkezetek sokrétűen vesznek részt a város kultu­rális és sportéletében, a közművelődés fejlesztésében, a közösségi célok megvalósí­tásában. Alapítói és fenn­tartói a szövetkezeti sport­körnek, szervezői a tömege­ket mozgósító szabadidős sportnaik, részt vállalnak a Pro Cultúra Humana vegyes kar működtetéséből, támo­gatják a nemzetiségi hagyo­mányok ápolását. A kultúra, az ismeretterjesztés, a kert­A brigád tíz éve alakult, az első években a szocialista brigád és a zöldkoszorús cím elnyerése után, egyfolytá­ban aranykoszorús kitünte­tést kaptak. Jelenlegi tag­jaik öt éve dolgoznak együtt, a brigádvezető pedig tíz éve dolgozik a vállalatnál. Az 1984. évben az előre­gyártó üzem Kiváló Építés- vezetőség címet ért el. Ebben jelentős szerepe volt a beton­keverők munkájának is. Ál­talában száz százalék felett teljesítettek, és eleget tettek a brigádmozgalom hármas jelszavának. A brigád több éve próbál­kozik a munka korszerűsíté­sével. Tavaly hat újításukat fogadták el. Ezeket az üzem területén maguk 'készítik és alkalmazzák. A tmk-költségak területén tavaly negyven százalékos megtakarítást értek el a meg­előző évihez képest. 1985-ben 300 óra társa­dalmi munkát végzett a bri­gád. Jelentős segítséget ad­tak a mórágyi óvoda építé­séhez. a saját szociális épü­let építéséhez, száz óra tár­sadalmi munkát végezitek be­tonkeveréssel. különböző cé­lokra. IMűíü íÜíéiiio^ „Árpi bácsi” címmel egy érdekes embert mutat be írá­sában Csala Sándor a lap júliusi számában. Úgy gon­doljuk, nem árt, ha nemcsak a vállalat dolgozói ismerked­hetnek meg Pápes Arpéo nehézgépkezelővel, hanem o szélesebb közvélemény szá­mára is lehetővé tesszük az ismerkedést. A bácsi elsősorban nem életkorának szól. hiszen csak 53 éves, inkább a tisztelet csendül ki 'belőle. A vállalat egyik legrégebbi dolgozója, munkakönyvé 1964-től „po­rosodik” a munkaügyi osz­tály páncélszekrényében. — 1964-ben léptem be. min-' dig ott dolgoztam, ahol szűk. ség volt rám. Végeztem kút­fúró,. ács, vasbetonszerelő és vízvezeték-szerelő munkát egyaránt. 1972-ben kaptam egy vadonatúj markológépet, Most már a második felújí­táson is túl van. összenőtt velem, más még nem ült rajta. Bejártam vele Tolna megyét, ahol vízmüvet épí­tettek. ott voltam. Szeretem a munkám, egyedül az zavar, ha szervezetlenséggel talál­kozom. „Árpi bácsi” 1957 tavaszá­tól párttag. Voit pártcsoportbizalmi. és rövid ideig szb-fitkár is Rendszeres vénadó, az Érde­mes és Kiváló Véradó, cím tulajdonosa. A vállalatnál kétszer kapott Kiváló Dol­gozó, egyszer OVH-elnöki el­ismerést. Ez miniszteri szin­tű kitüntetés. És a legna­gyobb: megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, — Hét évem van a nyug­díjig. Én már megfontoltam nem szabad elmenni a cég­től, ahol húsz évet ledolgo­zott az ember. , A KSH NÖVtNYTOtMELfSI KEMOSZES A(.IA*FFJLESZTÖ löZOS VÁLLALAT LAPJA Hogy azért hűek marad­junk hagyományainkhoz, a KSZE lapjából egy olyan ösz- szeállítáSból idézünk, amely más megyei lapokban, a ter­melési rendszerről szóló írá­saiból ad áttekintést. Fejér Megyei Hírlap: Cu- korrépavetőgép- bemutató Tükröspusztán. A KSZE- rendszerhez tartozó mintegy 16 000 hektáron cukorrépát termelő gazdaságok vezetői vettek részt a bemutatón, megállapították, hogy a kor­szerű vetőgépek használatá­val javult a vetés minősége, és ez hozamnövekedéssel, az egységnyi termék költségének csökkenésével jár. Kisalföld: A KSZE Nit­rosol-programja. Győr-Sop- ron megyében a tavalyi 500 tonna helyett az idén 1100 tonna Nitrosolt használnak fel. A szer tárolása megol­dott az Afar Vállalattal kö­tött szerződés alapján. Dunántúli Napló: KSZE, bemutató Blicsérden. ötletek a gépátalakításokhoz, keve­sebb költséggel. A bicsérdí Aranymező Mgtsz, a KSZE ajánlatára 1983-ban tért rá a művelőnyomos búzater­mesztési technológiára. A búza vetését kettős 'kapcso­lású IH 6200-as vetögéppel végzik, a szükséges művelő- nyomot kiképezve. Megfelelő átalakítások olcsóbb gépek­hez juttatták a szövetkezetei. Ezekkel az eszközökkel vég­zik a növényvédő szerek ki­szórását, de alkalmasak a fo­lyékony műtrágya kijuttatá­sára is. Számításaik szerint a légi permetezéshez viszo­nyítva három-hétszázezer forinttal kevesebbet költenek egy ötszáz hektáros terület kezelésére. Az említett emléktábla A Liszt-ház bejárati kapuja

Next

/
Thumbnails
Contents