Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
1980. július '>11. Képújság 5 §' ”^z ° hivatalos tevekenyseg, hogy Sw W valamely hatóság, intézmény, hivatali szerv a hozzá tartozó ügyeket intézi" (A magyar nyelv értelmező szótára). Ügyfél. „A hatósági eljárásban részt vevő természetes vagy jogi személy, akinek állítólagos jogára vagy jogviszonyára, cselekményére vonatkozóan folyik az eljárás, illetőleg akinek jogos érdekeit az ügyben hozandó határozat védheti" (Új magyar lexikon). Összeállításunkban ügyfeleket és ügyintézőket szólaltatunk meg a lehetséges ügyintézés néhány területéről, főként a hivatali, ezen belül is elsősorban az államigazgatás témaköréből. Egy nagyközségben Télen több _ r H étkor ritkán jön valaki Szőke Istvánomé a Deesi Nagyközségi Közös Tárná cs Végrehajtó Bizottságainak titkára. Tizenhatodik esztendeje dolgozik ennél a tanácsnál. Arról kérdezzük; hogy milyen ügyekkel lehet a tanácshoz fordulni. — Decs 1971-ben lett nagyközség. Az akkori járási hivatalból több ügy intézése került a hatáskörünkbe — tájékoztat Szőke Istvánná — Ezek szaporodtak 1984- ben, amikor megszűntek M járási hivatalok. A lakosságban kialakult már, hogy miikor keressék a tanácsot. — Nézzük például az igazgatási csoport munkáját! — Az igazgatási csoportban hárman dolgoznák, egy főelőadó, főisikofai végzettséggel és két előadó, nekik középfoikú végzettségük van. A hatósági ügyintézés zömét ez a csoport végzi. Ide tartozik az iktatás, az anyakönyvi igazgatás, felnőtt- és gyermekvédelem, •népesség- nyilvántartás, hatósági bizonyítványok kiadása, nyugdíjügyeik, szociálpolitikai feladatok ellátása, a szabálysértési, ipari, mezőgazdasági. kereskedelmi feladatok ügyeinek intézése. — Melyek a leggyakoribb szabálysértések itt a faluban? — Sajnos, elszaporodtak > tulajdon elleniek ... — Más szóval a lopások? — Igen. Különösen a bolti lopások. Nem betörés, tehát nem olyan értékekről Szőke Istvánná van szó, amiért tulajdonképpen érdemes lenne kockáztatni bárkinek a becsületét. Ezeknél a szabálysértési ügyeknél fordul elő leggyakrabban. 'hogy a' harmincnapos ügyintézési határidőt nem tudjuk betartani, mert amíg az erkölcsi bizonyítvány Budapestről megérkezik, addig elmegy néhány hét. Hasonlóan elcsúr sziik az idő a gyámügyek esetében, amikor társhatóság óiktól 'kél! iratokat kérni. — Milyen tapasztalata van a 'hosszitott ügyfélfogadási napról ? — Nálunk ez a szerdai nap- Ilyenkor reggel • 7 órától vagyunk este 6-ig. Lassan alakul ki a gyakorlat, hagy este 5 óra után is a rendelkezésükre állunk. Mi is hibásak vagyunik kicsit, azt hiszem, mert még soha senkit nem küldtünk el azért, mert mondjuk csütörtökön jött, amikor nincs ügyfélfogadás. Ha tudunk, segítünk, így aztán szerda reggel 7- kor csak elvagyunk, ritkán jön ügyfél. — Az elmúlt években szám szerint hány ügyirattal foglalkoztak? — Három évvel ezelőtt volt az igazgatási csoport munkájáról egy beszámoló. Ebben pontosan kimutattuk, hogy 1980-ban 4073, 1981ben 4054. 1982-ben. 4044 ügyirattal foglalkoztunk. Ez majdnem azt is jelenti, hogy a falu lakossága évente egyszer megfordult valamilyen ügyével a nagyiközségi taná* oson. Most leginkább a településfejlesztési hozzájárulás miatt keresnek fel bennünket, hogy mit, hogyan .kell értelmezni. Nyáron naponta húsz üggyel foglalkozunk, ez télen változik, általában több. Az igazgatást csoport mellett van még az adóügyi és a gazdasági csoport. Egy (titkársági és egy műszaki előadónk van. Ügyeiik száma benne foglaltatik abban az évi 4—5 ezerben, amelyekről beszéltünk. Két hét helyett negyedóra Dr. Muth Lajos a szekszárdi kórház belgyógyász alorvosa, a vár ős egyik új lakónegyedében épített családi házát. — Milyen élményei vannak az építkezés ügyeiből adódóan? — Nagyon sókat tanultam — állítja meg a betonkeverőt az orvos, majd rövid háztűzméző sétára hív az új otthonukba. — Nem akartam elhinni, hogy a házépítés milyen komoly dolog. Valahogy sóikkal egyszerűbbnek képzeltem. Igaz, hogy én az emberekkel általában a kórházi rendelőintézetben és kórtermekben ital ál koztam, ahol hozzám fordultak, mint beteg az orvoshoz. Most pedig nekem kell a szakembereket keresnem. Ez így természetes. Csak amit én tanultam, az éppen az emberség fogalmát teszi soksok kérdőjel közé. Az emlbex- ségen belül én a tisztességgel elvégzett munkát is értetm. Asztalosak, ácsok, kőművesek, vízvezeték-szerelők — és hadd ne folytassam, hogy kik — fordultak meg, amíg felépült végül a házunk. Közöttük akad olyan, akire nem szívesen gondolok. Volt Olyan is, akivel öröm volt együtt dolgozni. Kicsit pirulva vallom be, hogy engem annyiszor becsaptak. .. Néha egészen apró dolgoknál is úgy intézte az ügyet, hogy pár filléres haszna származzék belőle. Félreértés ne essék, nem azért berzenike- dek. hogy ráfizettem bármire is, hanem amiatt a szemlélet miatt, hogy „mindenkit becsapni”. — VoLt-e olyan eset, hogy az ismeretsége révén jutott némi előnyhöz? — Még a tervezés idején történt, hogy a számomra is- meretlen_ ügyintéző kisasz- szany — a dolgok rendje- módja szerint — elmondta, hogy kitől milyen engedélyre van még szükség ahhoz, hogy megkaphassam végre én is. Tudomásul vettem aj^ is, hogy ez két-három hétbe telik. Éppen elköszöntem, amikor belépett az osztály- vezetője, aki ismert. Örömmel köszöntöttük egymást, behívott az irodájába. Kérdezte mi járatban, vagyok. Míg elfogyasztottuk a. kávét, intézkedett, hogy a kéit-ihá- rom hetes határidő iieszűkül- jön arra a röpke udvariaís- kodó beszélgetésre, ami alig tartott negyed óráig ... Ahol a tapintat elengedhetetlen... Félreértés Az ügyintéző hatalmas aktahalmok között ül. előtte papírlapok, serényen jár a toll, készül a határozat. Hirtelen nyílik az ajtó, tarka ruhás asszonyság toppan be, illendően köszön. —. Kézit csókolom, aranyos gyámné! Az ügyintéző fáradtan felpillant, arcán szigorúság. — Asszonyom, ma nines ügyfélfogadás. Az asszonyság egy percre eltöpreng, aztán méltatlankodva mondja: — De, kezicsókolom, én nem is fogadásbul gyüt- tem . .. Schermann Csilllla előadó; a Dombóvári Városi Tanács családi irodájának dolgozója, temetések szervezésével foglalkozik. Itt intézhetők el az összes technikai teendők, megkapható minden információ. — Nagy-nagy türelemre és sok tapintatra van itt szükség. Hiszen a haláleset mindig megrázza, összezavarja az embereket. Nóhe- zebb velük kontaktust teremteni, főleg akkor, ha váratlanul érte őket a csapás. Nem azt várják tőlünk, hogy együtt gyászoljunk velük, de sok együttérzést igényelnek. Ebbe a munkába nem szabad belefásului. Ügy kell intézkedni, mintha ez lenne az első gyászeset, amivel találkozunk. Nincs kötött ügyfélfogadás, bármikor jöhetnek hozzánk, szombat délelőtt is. Bizony néha fáras* tó ez egy kicsit, vigyázni kell, mit mutat az ember arca, amikor belép az ügy fél. A helyzethez rögtön igazodni kell, aktkor is, ha előtte valami vidám dologró. volt szó vagy nevettünk valamin. Az a feladatunk, hog., segítsünk az embereknek abban, hogy hozzátartozójuknak megfelelően adhassák meg a végső tisztességet. A köz ügyei Települések egymás közt Jágónak Tolna megye egyik legkisebb települése, lakóinak száma 356. Ebből 140 az aktív munkavállaló, 95 százalékuk vidékre jár dolgozni. Marton István, a kaposszekcsői közös tanács elnöke — Jágórják Kapos- szekcső társközsége — először az eredményekről számolt ibe. — Régebben nagy gondot okozott az, hogy a településnek nem volt egészséges ivóvize. Előzetes felmérés, majd némi .szervező munka és a helyi tsz anyagi segítsége után a családok 83 százaléka vizmütársulást hozott létre. iNagy eredmény volt ezt követően a Jágónakot Dombóvárral összekötő szilárd burkolatú út megépítése. Ebből következett az autóbusz-közlekedés megoldása, a járatok indulásának időpontját előzetes felmérés után egyeztettük a jágóna- k iákkal. — Hogyan történik ezek felmérése? — Falugyűlések, tanácstagi beszámolók, Hazafias Népfront-ülések, áfész-igaz- gatósági ülések, és nem Utolsósorban egyéni beszélgetések alkalmával. Azonkívül egy-egy nagyobb munka folyamán naponta találkozunk az emberekkel, és ilyenkor is van lehetőség az igények, vélemények meghallgatására. Persze, a felsorolt eredmények nem jelentük azt, hogy már minden kérdést megoldottunk. Feladataink megvalósítását az élet diktálta követelmények alapján végezzük. — Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a jágóna- ki elöljáróság és a kapos- szekcsői tanács között? — Az még nem fordult és nem is fordul elő, hogy ne legyen tudomásunk arról, mi történik társközségünkben. Az esetleges konfliktusok bekövetkeztekor az a szempont, hogy minél emberségesebb módon rendezzük el azokat. Bár hozzáteszem, szerencsére kevés ilyen eset történik J'ágóna- kon.. Közös megelégedésre ügyet intézni csak két fél tud; az ügyintéző és az ügyfél. Milyen kifejező szó, hogy ügyfél. Egyedül ö csak „fél”, akkor lesz az ügyből kerek egész, ha el is intézik, ha, akad valaki, aki beszáll a folyamatba másik félként. A téma gyakorta „körbeér”, mert panaszkodik az ügyfél a lelketlen ügyintézőre, aki nem törődik éppen az ő ügyével, a hivatal, intézmény alkalmazottja pedig órákig tudja szidni az értetlen ügyfelet, aki képtelen felfogni, hogy mit lehet, és mit nem. Eredményre jutni mégiscsak ketten együtt tudnak. Komolyabbra fordítva a szót. érdekük közös, — ha néha nem e szerint bonyolódik is le az eljárás — mégpedig az, hogy minél előbb a végére járjanak ugyan-' annak a dolognak. Közös ellenség a bürokrácia is, a feleslegesen sok szabály, amely gyakran nem segít, hanem akadályoz. Nem általában persze, hanem egyes esetben. Erről rendszerint senki sem tehet, mert a szabályt azt általánosra hozták, az ügy és az ügyfél pedig mindig egyedi. Ügy és ügyirat bármiből lehet. Az ügyintézés fogalma sem szűkíthető le csupán a hivatali ügyintézésre. Elintézendő ügy lehet a csöpögő csap, a háztartási gépek romlása, a féregirtás. a ruhavarratás, az esküvő, a temetés, az eladás, a vásárlás, — néha még_ az egy szerű hétköznapi bevásárlás is, ha nem kapjuk meg elsőre, amit keresünk. Idő kell a fodrászra, a kozme tikusra, a másodállás engedélyezésére, a szőlőtelepítésre, és ki ne hagyjuk, a különféle kölcsönök felvételére, a csomagfeladásra, az utazási jegy megvásárlására, a gáz, a tüzelő elhozatalára. a táppénzes felül vizsgálatra, a jogosítvány megszerzésére és meghosz- szabbítására, az óvodai, bölcsődei, egyetemi beiratko zásra, az erkölcsi bizonyítvány megszerzésére, a személyi igazolvány, útlevél kiváltására, netalántán a fegyelmi, szabálysértési eljárás lefolytatására, a büntetés befizetésére, vagy annak elkerülésére. Biztosan napestig lehetne folytatni a sort, de már ebből is kitetszik, hogy aki egyszer ügyfél volt, az máshol ügyintéző is lehet, és megfordítva. Külön fejezet lehetne a nyitva tartási rend szabá- lyozása, ami ha jó az egyik félnek, nem jó a másiknak. Hogy ez mennyire fontos kérdés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a problémával már kormányszinten foglálkoznak. A valódi eredmény még várat magára, a rendezés folyamatban van. A népi ellenőrzés pár éve felmérte, hogy mennyi munkaidő megy el az ügyintézésre. és a munkahelyeken szó nélkül kiadják a kilépőket, és csak aztán „zokognak" a töredék-munkaidő kiesése miatt. Már akkor kiderült, hogy itt megint meg kellene egyezni a két félnek abban, hogy egységesen cselekedjenek. Panaszkodik az ügyfél a munkahelyén, hogy csak most, és ekkor tudja elintézni ügyét, aztán kimegy és az ügyintézőt nem találja a helyén; mert ő is „kiment” a saját ügyeit intézni. Vagy ki se ment, csak telefonon neveli a gyerekét, rendeli a gázt és a tüzelőt ... A probléma ilyenkor körbeér, mert egy csomó helyen valóban csak munkaidőben lehet célt érni, az ügyintéző meg nem tud dolgozni, mert a többi munkahelyről akkor is megrohanják, ha éppen nincs félfogadás, és ő az írásos ügyeket intézné éppen, ha hagynák. E kérdésben is csak a közös és egységes cselekvés segíthet. A nyitva tartási idő alkalmazkodása mások munkaidejéhez, és az ügyfelek alkalmazkodása a hivatal idejéhez, valamint a munkáltatók szigora, akik nem engedélyezik a kilépést a munkahelyekről ügyintézés céljából. Üzemen belül Rugalmas intézkedés A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének helyettes vezetőjével, Schmidt Alajossal a vállalat ügyintézéséről beszélgetünk. — Mintegy 500-a.n dolgoznak a gyárban, főleg vegyipari, élelmiszeripari berendezések, kazánok és különböző vasszerkezetek gyártásával foglalkozunk. A dolgozók nagy része helyi lakos, de a környező falvakból is sokan járnak be. — Mivel fordulnak a leggyakrabban önökhöz? — Főként személyes ügyeikkel fordulnak hozzánk. Jellemzőek a lakással kapcsolatos kérelmek. Ezeket a lehetőségeinkhez mérten támogatjuk, kamatmentes kölcsön biztosításával, ezenkívül munkaeszközöket is rendelkezésükre bocsátunk, az átlagosnál olcsóbb áron. A gyár által nem hasznosítható fémhulladékot — vaslemezeket, idomanyagokat a lakásépítők elszállíthatják, és ezekből otthon kerítést, lemezkazánokat és Schmidt Alajos: Segítünk a személyes ügyek intézésében egyéb, a háztartásban szükséges eszközöket készíthetnek. — Egyéb ügyek? — Segítjük dolgozóink gyerekeinek óvodai, iskolai, napközis elhelyezését. — Ez gondot jelent Dom— Nem jelent különösebb gondot, inkább áriról van szó, hogy egyesek nem is merik magát a folyamatot Ennek intézését vállaljuk Egyébként hosszasan sorolhatnám azokat a kisebb jelentőségű kérelmeket, amelyekkel az alkalmazottak nap mint nap megkeresnek bennünlket. — Tapasztalata szerint bizalommal teszik ezt? — Ügy gondolom, igen. Nálunk ez évek óta bevált gyakorlat. Bár rendszeres fogadónapokat vagy fogadóórákat nem tartunk, a dolgozókkal való kapcsolatunk folyamatos, tehát időben tudomást szerzünk gondjainkról. Hadd tegyem hozzá, az ügyintézés támogatásának egyik alapvető feltétele az elvégzett, jó munkán kívül az egyéb, a vállalat érdekében végzett tevékenység, o kommunista szombat, a társadalmi munka és hasonlók. Ezt a differenciálást természetesen rugalmasan alkalmazzuk. bóváron ? Az oldalt írta: Decsi Kiss János, Ihárosi Ibolya, Szeri Árpád, Wenter Mariann.
