Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
8 NÉPÚJSÁG 1986. július 26. A bukaresti metró A román fővárost is elérte a metróépítés láza, a város több pontján homokhegyek, hatalmas árkok, fakerítéssel lezárt csomópontok jelzik a nagy építkezést. Bukarest lakóinak is közlekedési nehézségeket kell elviselniük, hogy a későbbiekben gyorsan, korszerűen, kényelmesen utazhassanak. Már elkészült az első vonal első szakasza, amely 7 állomásból áll, s a hossza 10,4 kilométer. Ennek a vonalnak a teljes hossza 37 kilométer lesz, sa kelet-bukaresti nagy lakónegyedeket köti össze a város nyugati részével. Ezt a keleti-nyugati fővonalat keresztezi majd a másik fővonal, amely az északi lakótelepeket hozza közelebb a déli ipari negyeddel Az eddig átadott metróvonal gazdaságosabbá teszi a közlekedést. A bukarestiek máris megszerették szép metrójukat, előnyben részesítik más közlekedési eszközökkel szemben. A metró nagy mértékben segíti a bukaresti közlekedés kulturáltságát és gyorsaságát. A fővárosban naponta 4-5 millió utas szállításáról kell gondoskodniuk a közlekedési vállalatoknak. Az év végéig újabb 1,5 kilométeres szakasz épül meg a főváros legfontosabb pályaudvaráig. 1990-ig a tervek szerint elkészül egy 11,5 kilométeres új szakasz, ami 4 állomást jelent. Az építkezést egyszerre három helyen kezdik meg. Talán ez lesz a legnehezebb építési szakasz, mert a tervezett vonal keresztezi a föld alatt a legnagyobb, legforgalmasabb bulvárokat, majd áthalad a Herastrau-tó alatt. E munkával 1987 végére kell elkészülniük. A tervezett ösz- szes metróvonal hossza 60 kilométer lesz. Minden tervezési és építési munkát román szakemberek és építők végeznek, a felhasznált szerszámok, eszközök, anyagok csak belföldről érkeznek. A metróépítésben 40 kutató- és tervezőintézet, valamint 45 vállalat vesz részt. Tűzhányó energiájával működő erőmű Geotermikus erőmű építése kezdődik meg a mostani ötéves tervidőszakban (1986-1990) a Kamcsatka-félszigeten. A 200 ezer kilowatt kapacitású villamos erőmű a Mutnovszkij vulkán lábánál épül fel majd. Kamcsatkán és a hozzá kapcsolódó Kurili-szigetsoron 68 működő tűzhányó van. Minden egyes vulkán hatalmas energia-és hőforrás. A Mutnovszkij tűzhányót például ipari felhasználásra alkalmas földalatti termálvíz-források veszik körül. Ezeket nem fenyegeti a kimerülés veszélye, hiszen maga a természet táplálja a földalatti tengert, mert az esőzés és a hóolvadás után a viz a talajrétegen áthatolva 4-5 kilométeres mélységig jut le, ahol a vulkán hője felmelegíti és ennek következtében gőzzé változik. 1967-ben Kamcsatka déli részén, a Kosevoj és a Kambalnij tűzhányók szomszédságában épült fel a világ első geotermikus erőműve, a 11 ezer kilo- wattos pauzsetszki villamos erőmű. Az ilyen geotermikus erőmű nem szennyezi a környezetet. A mélyből a nagy nyomás hatására feltörő forró víz csőrendszeren keresztül egy olyan berendezésbe kerül, ahol a gőz elválik a víztől, s azután a forró viz a lakóépületeket és a melegházakat fűti, a gőz pedig az erőmű turbináit forgatja. Körvonalazódik a gyorsítás koncepciója Abel Aganbegjan, a SZUTA elnökségének irányítása alatt működő, a termelőerőket és természeti erőforrásokat tanulmányozó bizottság elnöke: A századfordulóra meg kell kétszerezni a Szovjetunió termelési potenciálját. De nemcsak mennyiségi növelésről van szó, hanem gyökeres minőségi változásokról is. A szóban forgó változások szükségessége korábban is világos volt, de a múltban nem számoltunk kellő mértékben a gazdasági helyzet változásaival, nem voltunk állhatatosak a társadalmi termelés szerkezetének, az irányítási rendszernek, a módszereknek és magának a gazdálkodás lélektanának a megváltoztatásában. A gazdaság egyre csak elsődleges extenziv alapon fejlődött, új vállalatok építésével, természeti források és munkaerő pótlólagos bevonásával, eközben azonban a működő vállalatokat műszakilag nem fejlesztették, ezért nem is csökkent a manuális munkát végző dolgozók száma. Nem megfelelően értékelték az országban kialakult népesedési helyzetet sem, amikor a viszonylag kis létszámú, közvetlen a háború utáni nemzedék lépett munkaképes korba. Viszonylag kis létszáma miatt úgy tűnt, hogy sok a szabad munkahely. A termelőalapok jelentős részének elavulása, a munkaerőhiány, a fűtőanyagok és nyersanyagok kitermelésének és szállításának megdrágulása, valamint több más tényező a gazdasági fejlődés ütemének lelassulásához vezetett. Mindezekről őszintén szó esett az SZKP XXVII. kongresszusán, ami úgy tűnik, egyes nyugati szakértőkben olyan elképzelést keltett, hogy a Szovjetunió most közzétett 15 éves gazdasági programja nem reális. A program természetesen igen feszített, a megszabott feladatok megkövetelik a szovjet gazdaság összes lehetőségének a kihasználását. De éppen ezeken a meglévő lehetőségeken nyugszik a program megvalósíthatóságának tudata. A gazdaság általános állapotát jelző nemzeti jövedelem az 1981 -töl 1985-ig tartó 11. ötéves terv alatt 17 százalékkal nőtt a Szovjetunióban. Ez magasabb ugyan a legtöbb fejlett nyugati ország megfelelő mutatóinál, de nem elegendő a kijelölt társadalmi és gazdasági fejlődés eléréséhez. A közeljövőre vonatkozó állami tervek a nemzeti jövedelem éves növekedési ütemét kb. 3-4, majd később 5 százalékban, sőt efölötti értékben határozzák meg. Az előttünk álló tizenötéves időszakban tehát a nemzeti jövedelem értékének majd kétszeresére kell növekednie. A szovjet tudománynak erős hídfőállásai vannak, több úttörő felfedezést tart számon, többek között az új technológiák terén is, például a lézeres és sugárzásos anyagmegmunkálásban, a gén, és sejtsebészetben, a porkohászatban és sok más területen. A felfedezések tömeges bevezetése a termelés műszaki korszerűsítésének egyik legfontosabb iránya. Egy másik ilyen irány a bázistechnológiák és a teljes technológiai rendszerek alkalmazása. Ilyen rendszer például a kohászatban a konverteres acélgyártás, melynek során az acélt folyamatosan csapolják és beszabályozottan hengerük, vagy a gépgyártásban a roto- ros és rotor-futószalagos gyártósorok, a komputeres technológiák és a rugalmas gyártórendszerek. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása bizonyos irányváltást követel a tudósok kiválasztásában is. Míg a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is az alapkutatásoké az elsőbbség, emellett erősítenünk kell a tudomány szerepét az elvileg új gépek és technológiák létrehozását szolgáló elméleti alapok kidolgozásában. Ezt fogják elősegíteni a tudomány- és a termelés kapcsolatának új szervezeti formái is, többek között a már megalakult 17 ágazatközi tudományosműszaki komplexum. Az egyik ilyen komplexum például az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának világszerte ismert villanyhegesztéssel foglalkozó intézete, melynek keretébe nagy létszámú kollektíva, tervezőirodák és több vállalat tartozik. Egy tudományos-műszaki komplexum keretében, egységes elv alapján folynak tehát az alapkutatások és a műszaki fejlesztés, készülnek a prototípusok és a berendezések első sorozatai. Ugyanakkor a komplexum az egész Szovjetunióban összehangolja a témába vágó tudományos kutatómunkát. Mindemellett ezt a komplexumot jelölték ki a KGST-tag- országok tudományos-műszaki fejlesztési komplex programjának egyik részterületét irányitó szervezetként. Hasonló komplexumokat hoztak létre új anyagféleségek és az ezekhez tartozó gyártási technológiák, személyi számítógépek, lézertechnológiái berendezések kidolgozására, valamint a porkohászat, a biotechnológia és egyéb területek fontos problémáinak a megoldására. A Szovjetunióban emellett bővül az úgynevezett tudományos-termelési egyesülések hálózata. Ezek az egyesülések sorozattermékeket állitank elő, de mindegyikük keretében van tudományos kutatóintézet, szerkesztő- és tervezöcsoport, szakképzési központ, valamint szerelési- és újításhasznosítási csoport. Erősödik tehát a tudomány üzemi szektora. A technológiaváltás érdekében színre lépnek a gazdasági ösztönzők is. Először is lényeges változások vannak a beruházási és szerkezeti politikában is. A legutóbbi időkig a tőkebefektetések kétharmadát új építő beruházásáokra fordították. Az 1986-tól 1990-ig tartó jelenlegi, 12. ötéves tervben az új építő beruházásokra és a működő vállalatok műszaki korszerűsítésére fordított tőkebefektetések aránya egyenlő lesz. Arra törekszünk, hogy a szovjet népgazdaság szervezete nagyobb rugalmasságra tegyen szert, s képes legyen a tudományos-műszaki eredmények gyorsabb befogadására. Ezt segíti elő az új irányítási- és gazdálkodási módszerekre való áttérés is, amelyek az utóbbi években kiállták az országos gazdasági kísérlet gyakorlati próbáját. Az elmúlt évben az új módszerekkel dolgozó vállalatok adták a szovjet gazdaság termelésének egynyol- cadát, az idén a felét, 1987-ben pedig mindenütt elterjednek. Gyakran kérdezik tőlünk, mi lesz azokkal a munkásokkal, akiknek a munkáját az új gépek helyettesítik, nem alakul-e ki munkanélküliség? Természetesen munkaerő fog felszabadulni az egyes részlegekben, üzemekben, vállalatoknál vagy ágazatokban. Egy sor szakma egyszerűen kihal. Azokat, akiknek a munkáját automaták foglalják el, tervszerűen más részlegekbe helyezik át, ahol időben megteremtik a szükséges alapokat, s ennek során kialakítják a szakmai átképzés feltételeit. A folyamat nem egy év alatt megy végbe, úgyhogy azok, akik nem akarnak megválni szakmájuktól, átmehetnek más vállalathoz, ahol még szükség van rájuk. Másoknak pedig, akik hajlanak a foglalkozásváltásra, marad elég idejük az átképzésre. Lesznek, akiknek lelkileg nehéz lesz az átképzés, az új szakma elsajátításának folyamata, még ha ez állami költségen történik is. De ez törvényszerű és tulajdonképpen progresz szív jelenség. Nagy lehetőségek vannak a munkaerő elhelyezésére a szolgáltatások, ezen belül a lakossági szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén. Az egész szociális infrastruktúra fejlesztését úgy tekintjük, mint a gazdasági, termelési hatékonyság fokozásának egyik legfontosabb feltételét. APN-KS Lebocsátják a Mir-2 vontatható foto- és televízióberendezést, amely- lyel maximum 6 kilométer mélységben tudnak felvételeket készíteni Az Alekszandr Szidorenko akadémikus nevét viselő kutatóhajó az egyesülés legújabb és legmodernebb hajója. A közelmúltban tért vissza első, Földközi-tengeri útjáról. A hajó agya és emlékezőképessége, a számítógép központ. Innen irányítják a geológiai kutatásokat. Berendezéseit a magyar VIDEOTON Vállalat készítette Felderítők a tenger mélyén Napjainkban, amikor a kontinenseken az ásványi kincsek lelőhelyei kimerülőben vannak, a geológusok érdeklődése egyre inkább a Világóceán térségei felé fordul. A tengerek mélységei felmérhetetlen mennyiségben rejtenek hasznos ásványi kincseket. Gelendzsikben (a Fekete-tenger partján) van egy termelési egyesülés, amely már hosszú évek óta sikerrel végez geológiai kutatásokat és feltárásokat a tengerek mélyén. Geológiai expedíció eddigi útjaikról a 4-6 kilométer mélységben készített fényképfelvételek, valamint vas- és mangántartalmu kőzetminták tízezreit hozták haza. Az egyesülés hajói a Világtenger különböző pontjain végeznek kutatásokat napjainkban is. Az adatokat a számítástechnikai és információs központban történt feldolgozás után az egyesüléshez tartozó geofizikai kutatóintézetben tanulmányozzák. \ M
