Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

1986. július 26. NÉPÚJSÁG 9 Falusi fiatalok az NDK-ban THOMAS MESTERNEK KÉSZÜL ven bárány van a gondjaira bízva. Mun­kájában egy nagy francia juhászkutya segíti. Petra a megyeszékhelyen, Schwerinben nőtt fel. Azért jött falura - mondja -, mert nagyon szereti az állato­kat. A fiatalasszonyt, Susanne Strosst a férje, Thomas hozta ide Neuclosterből, a Schwerin megyei kisvárosból. Az épülő „pásztorok háza” egyik lakása már elké­szült, ezt az ifjú pár kapta. Már be is köl­töztek új otthonukba. Az asszony éppen takarít: a szobafestők nyomait igyekszik eltüntetni. Susanne boldog: legmeré­szebb álmaiban sem gondolta, hogy ilyen szép, tágas lakásban fog lakni. A kertben zöldellő fű: nemsokára saját ál­lataik fogják legelni. S a kis darab háztáji föld is vonzotta a fiatalokat. A tsz-tagok nemrég döntöttek úgy, hogy ismét foglalkoznak birkatartással. Pirkadatkor, amikor a nap sugarai kez­dik felszívni a ködöt, kolompszóra és birkabégetésre ébred a falu. A nyáj élén Petra halad, egy távoli karámba viszi a jószágokat. Egyelőre ott lesznek, de a juhászlány szerint hamarosan szabad mezőn legelhetnek majd. „Mert a legel­tetéssel fizetődik ki igazán a birkatartás” - mondja. Szavait megerősíti Kurt Nied- rich tsz-elnök is: „Szükség van a juhok- ra nemcsak azért, mert gyapjút és húst adnak, de például a learatott szántóföl­deken történő legeltetés növeli a föld humusztartalmát.” Majd hozzáteszi: „Ezer jószágra kívánjuk növelni az állo­mányt. Nem olcsó beruházás ez, de megéri!” A téesz-elnök nagy gondot fordít az újonnan érkezett fiatalokra: a munka­szerződés megkötésekor minden pá­lyakezdő, aki legalább öt évig a tsz-nél kíván maradni, a kezdet megkönnyíté­sére nagyobb összegű, egyszeri jutta­tást kap a szövetkezettől. Szobát min­denkinek biztosítanak, aki pedig csalá­dot alapít és házat akar építeni, újabb te­temes támogatást kap. Thomas nem a hallgatag juhász típu­sa. Szeret beszélgetni, szerinte ebből Az NDK egyes vidékein hűen ápolják az évszázados népi hagyományokat. Ezek közé tartozik Thüringiában a hires weimari hagymavásár, vagy a Harz- hegységben a lövészünnepélyek. A mecklenburgi falvakban, köztük Luck- witzban évente megrendezik a falusi if­júság ünnepét, a Landjungfestet. Itt a község újdonsült lakóinak különböző „próbákat” kell kiállniok, hogy felvegyék őket a falu közösségébe. A 18 éves ju­hászfiú, Thomas Gerdes számára pél­dául a fejési verseny volt az utolsó ilyen „vizsga” Luckwitzban. Thomas szemmel láthatóan élvezi az ünnepélyes pillanatot, amikor felveszik a falu polgárai közé. A fiú a szomszéd fa­luból jött Luckwitzba: itt szeretné meg­szerezni mesterlevelét. Munkájában két, vele egykorú juhászbojtárlány segíti: Petra és Susanne. Az utóbbi egyben - Thomas felesége is .."Thomas nem ide­gen a faluban, hiszen tiz évig ide járt is­kolába, ismeri az embereket, a tájat. A falut a scharbowi tsz földjei fogják közre. Thomas tehát jól érzi magát, de hogy találja meg itt a helyét a városból jött két lány? Petra Schmidt éppen kerékpárján érkezik a legelőre. Több mint kétszázöt­sokat tanulhat az ember. A szülei terme­lőszövetkezeti tagok a szomszéd falu­ban. Szereti a természetet, az állatokat: megtalálta helyét. Nagy buzgalommal készül a mestervizsgára. Reméli, hogy jó eredménnyel zárul a következő ellési időszak, s minél több báránnyal szapo­rodik a gondjaira bízott állomány. Bol­dogan vállalja a falu polgára, a tsz-tag jogait és kötelességeit. g. i A Luckwitzban rendezett hagyományos ifjúsági ünnepen Thomas Gerdesnek fejőként is meg kellett állnia a helyét Susanne, Thomas és Petra a gondjaikra bízott jószággal Az ifjú juhászpár: a városból jött Susanne és a falusi Thomas Bánya a folyómeder alatt Új módszer kálciumfoszfát előállítására Nyers foszfátból közvetlenül nyernek kálciumfoszfátot a szabadkai Zorka ve­gyiművek szakemberei. A nemzetközi­leg is szabadalmazott technológia a kül­földi szakértők véleménye szerint úttörő kezdeményezésnek számit. A laboratóriumi vizsgálatok azt bizo­nyítják, hogy a korszerű gyártásfolyamat segítségével a kálciumfoszfát előállítá­sához korábban szükséges kénsav 30-50 százaléka, az energiának pedig az 50-60 százaléka megtakarítható. Az új módszer környezetvédelmi szem­pontból is előnyösebb az előzőnél. A kálciumfoszfát a műtrágyagyártás, az állati takarmányok és az élelmiszer- ipar fontos alapanyaga. A jugoszláv vegyipar évente 1 millió 260 ezer tonna nyers foszfátot dolgoz fel, ezért van kü­lönleges jelentősége a rövidesen beve­zetésre kerülő eljárásnak. Egy folyó gazdag öröksége A lengyel geológusok kimeríthetetlen borostyánforrásnak tartják a gdanski öblöt. A tudósok éveken át gondosan ta­nulmányozták ezt a területet. Végül sike­rült megfejteniük az itteni „borostyánle­lőhelyek” titkát. A harmadkorban, sok millió évvel ezelőtt, a gdanski öböl egy hatalmas, a mai Dunához hasonlóan bő­vizű folyó deltája volt. Partjain, egészen a folyó felső folyásáig tűlevelű erdők nőt­tek. A folyó évezredeken át sodorta lefe­lé az ősi óriásfenyők kővé vált gyantáját. Mamutcsontból bumeráng Mamutcsontból készült bumerángot találtak az archeológusok a lengyelor­szági Blazowa környéki ásatások során. Az archeológusok becslése szerint a rendkívül jó állapotban lévő lelettel mint­egy 25 ezer évvel ezelőtt vadásztak. A tudósok szerint ez a fegyver és más ki­ásott tárgyak ennek a korszaknak első emberi nyomait jelentik Délnyugat-Len- gyelország területén. Vinyica-Albertirsa: Anatolij Szemkovicsnak, a „Vinnyh caenergo” termelési egyesülés egyik vezetőjének irodáját a ladizsinszkajai villamoserömü és a hozzá tartozó viny- nyicai alállomás szakembercsoportja •népesíti be. A munkamegbeszélés napi­rendjét „A Szovjetunió gazdasági és tár­sadalmi fejlesztésének fő iránya: 1986-1990-re és a 2000-ig terjedő idő­szakra” című tervezetben az energetiku­sokra vonatkozó feladatok jobb megol­dási lehetőségeinek megvitatása szere­pel. A „fő irányok” ugyanis többek között előírja a hmelnyickiji atomerőmű üzem- beállítását is, amely az első ilyen típusú erőmű lesz a „Vinnyicaenergo” rend­szeren belül. Ez a termelési egyesülés 1960 óta működik. Mint komplex villa- mosáram-termelő és -szállítógazdasági szervezet négy délnyugat-ukrajna me­gye - Vinnyica, Tarnopol, Hmelnyickij és Csernovickij - mintegy 6 millió fős la­kosságát látja el villamos energiával. Korábban az energiaellátást több ki­sebb teljesítményű erőmű látta el. Ne­gyed század alatt a négy megye terüle­tén 110 és 750 kilovoltos villamos távve­zetékek egész hálózata fonta be. A „Viny­Folyómeder alatt nyitnak bányát a ju­goszláviai Kovin város környékén. Itt a Duna alatt ugyanis - mintegy 200 millió tonnára becsült - lignitrétegek helyez­kednek el. A kitermeléshez erre a célra szerkesztett úszó-kotrógépeket hasz­nálnak majd. Előzetes számítások sze­rint ezzel a technológiávak a kitermelés nyicaenergo” egyesüléshez tartozó 12 nagyteljesítményű vállalat biztosítja a la­kosság számára az olcsó villamos ener­giát. Többek között a Ladizsinszkajai vil­lamos erőmű. A XII. ötéves terv feladatai közé tartozik a hmelnyickiji atomerőmű első áramtermelő egységeinek üzem­behelyezése is. Ez az erőmű a szovjet felhasználókon kívül az építkezésekben résztvevő KGST-tagországok - így Ma­gyarország, Lengyelország és Cseh­szlovákia - számára is szállít majd ára­mot. A megbeszélés során szóba került a magyar kollégákkal folytatott együtt­működés is, amely ma már több éves múltra tekinthet vissza. Közösen építet­ték a Vinnyica-Albertirsa közötti 750 ki­lovoltos villamos távvezetéket, amelyen keresztül a ladizsinszkajai erőműből és annak vinnyicai alállomásáról érkezik Magyarországra a villamos energia. Hársfákkal szegélyezett aszfaltúton utazunk. A fák koronái között acél távtar­tók sorát, két-háromemeletes épülete­ket látunk. Az állomás vezérlőközpontjá­nál, a fő elosztónál állunk meg. Az épület harmadik emeletén helyezkednek el a vezérlőberendezések - több száz auto­költségei a felére csökkenthetők. A víz alatti bánya berendezéseinek gyártásá­ra versenytárgyalást hirdettek, amelyre szovjet, japán, holland ajánlatok érkez­tek. A Duna-meder alatti bánya lignitjére egy 600 megawattos hőerőmű üzemel­tetését tervezik. matikus műszer. Mindössze két fő - az ügyeletes mérnök és a hírrendszert ke­zelő hölgy - irányítja a három, egyen­ként háromszázezer kilowattos energia­akkumulátorral felszerelt alállomás mű­ködését. Innen indul Magyarországra a villamos áram. A fő szállító - azaz az itte­ni akkumulátorok feltöltője - a ladi- zsinszkaja villamoserömü -120 kilomé­ternyire felszik Vinnyicától. Az állomáson dolgozó mérnökök és szerelők jól ismerik magyar kollégáikat.- Több hónapon keresztül együtt dol­goztunk Csekási Béla mérnökkel - mondta Nyikolaj Szpivak, az alállomás egyik mérnöke. - A vezetésével ideérke­ző szakembercsoport alaposan tanul­mányozta alállomásunk felépítését. Az alkalmazott technológiát. Az albertirsai állomás építésénél sok megoldást köl­csönöztek a mi gyakorlatunkból. Közös munkánkról egy átfogó tudományos ta­nulmányt is készítettek, amelynek egy példányát nekünk is megküldték. Az al- bertirsaiakkal rendszeresen koordinál­juk termelési tevékenységünket, közö­sen dolgozunk a nagyfeszültségű távve­zetékek építésének új technológiáján. Megbízható partneri kapcsolatok Amerikai klasszikusok a szovjet filmvásznon Az ukrajnai Odessza Filmstúdió Mark Twain Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjai című regényének több részes filmváltozata után most Jack London A tengeri farkas című e regényéből készít háromrészes színes filmet. „Jack London az egyik legolvasottabb külföldi szerző a Szovjetunióban. Ki­adott műveinek példányszáma a 66 mil­liót is eléri. Örökérvényű erkölcsi mon­danivalójával vonzza a szovjet olvasókö­zönséget - mondja a film rendezője, Ju- rij Szolomin, neves színész és rendező. - Ebben a regényben - akár a többi Jack London műben is - a legfőbb tulaj­donságokat - az élni akarást, optimiz­must, állhatatosságot, baráti hűséget ábrázolja, melyek az emberek kölcsö­nös megértéséhez sosem voltak olyan fontosak, mint a mai megosztott világ­ban. Ezzel magyarázható a regény meg­filmesítése. Szigorúan követjük az író el­gondolásait és a könyv cselekményét.” Ivóvíz az óceánból A fekete-tengeri „Bajmak” dízelmoto­ros hajónak a vízkészletei kiegészítésé­hez ma nem kell feltétlenül a kikötőkbe mennie. Az Odesszában készített új só- talanító berendezés segítségével ezt közvetlenül az óceánon is megteheti. A berendezésen átbocsájtott sós tenger­víz íze olyan lesz, mint a forrásvízé. Korábban a kereskedelmi flotta hajóit csak az ipari víz előállításához látták el tengervízlepárló berendezésekkel. A Fekete-tengeri Központi Tervezési- Szerkesztési Iroda munkatársai olyan aggregátot javasoltak, amely lehetővé teszi az ivóvíz minőségi előírásainak az elérését. A sótalanított vizet a „Rodnyi- csok" nevű berendezésben termelt ózonnal kezelik. Az aggregát 40 köbmé­ter ivóvizet ad naponta. Ez a mennyiség bármelyik kereskedelmi hajó legénysé­gének a vízszükségleteit maradéktala­nul kielégíti. Most a dízelmotoros hajó a 200 tonna víz helyett, amelyet rendsze­rint magával kellett vinnie, ugyanolyan súlyú rakományt rakodhat be.- A XII, ötéves tervidőszak új lehetősé­geket teremt Ukrajna és szomszédos magyar megyék energiaellátásában - folytatta Anatolij Szemkovics. - Jelenleg a mainál nagyobb teljesítményű villa­mos távvezetékek létrehozásán dolgo­zunk. A számítástechnikai eszközök és automatikák szélesebb körű alkalmazá­sával tovább kívánjuk csökkenteni a ké­zi erővel végzett munkafolyamatok szá­mát. További feladataink közé tartozik egy 1150 kilovoltos váltóáramú távveze­ték kiépítése is. Ismeretes, hogy magyar kollégáinkhoz hasonlóan mi Is dolgo­zunk a fémtartó-szerelvények betontar­tókkal való lecserélésén. Ez jelentősen lecsökkentené az új vezetékek építési költségeit. Ezen a téren is alkalmazni kí­vánjuk magyar barátaink tapasztalatait és az együttműködés bevált formáit. Szeretném felhívni a figyelmet az együttműködés egy másik fontos ered­ményére is - mondta Anatolij Szemko­vics. - Jellemző, hogy Magyarországon járt munkatársaink személyes könyvtá­rában egyre több magyar író és költő - köztük Petőfi, Ady, Jókai, Illés Béla mű­vei kapnak helyet, orosz vagy ukrán for­dításban. A „Vinnyicaenergo” dolgozói közül sokan előfizetői az orosz nyelven megjelenő „Magyar hírek” című folyó­iratnak és érdeklődéssel figyelik a baráti Magyarországgal kapcsolatos híreket. JAKOV USERENKO

Next

/
Thumbnails
Contents