Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXVI. évfolyam, 115. szám.

ARA : 2,20 Ft

1986. július 26., szambát.

Nem inasok

A most végzett szakmu nikástanu 1 ók közül váljon hányán mariadnak választott szakmájuknál, s hányán a szakmát oktató vállalatnál, lényegében első mumjqa- heílyükön? Az eddigi tapasztalatok szerint keit-bárom év alatt a végzősök több mimt fele hagyja ott az oktatást vállaló muinikaihelyet, közülük sokan,, tanult szaikmójiulknak is hátait fordítanak. Sok miniden van ©mögött és nem feütétlertül csak a munkahelyhez való hűtlenség.

Az szakmunkásképzőkbe történő „beiskolázás” a lápja a vállalatok által évenként bejelentett — és a ta- nácsolk által úgy, ahogy összehangolt — létszámigény. Ez persze egyrészt jóval meghaladja a demográfiailag lehetséges és a középfokú képzés szerikezelte által meghatározott korlátokat. Másrészt a létszámigények és a mögöttük meghúzódó szakmastruktúra többnyire már nem érvényes ékkor, amikor az iskola a végzős diákokat az útjukra bocsátja. A szakmánkénti — általános és területi — elhelyezkedési igények és lehetőségek még középtávon sem prognosztizálhatók, nemhogy hosszab időszakra, lévén hogy ehhez nincsenek megbízható információk. Ez nemcsak az alkalmi jellegű beiskolázási módszerek konzerválásához vezét, de egyszerűen, lehetetlenné teszi az iskolák szakmai szerkezetének szükség szerinti — a munkáltatók igényeihez igazodó — rugalmas változtatáséit is.

A tanulók tehát nem a tudatos és többé-kevésbé megbízható tervezete — és az ehhez igazodó sókkal tudatosabb és szakszerűbb pályaorientáció — eredményeként kerülnek az iskoláikba. Ez önmagában is Oka lehet annak, hogy ,/menet közben” sokan meggondolják magúkat; vagy a végzés után röviddel pályamódosításra kényszerülnek. (A szakmunkásképzőkben' 20 százalék körüli a lemorzsolódási arány és semmi vigaszt nem jelent, hogy az általános iskolákban is 10, a középiskolákban pedig 15 százalék körüli. Nem mellesleg, a termelő vállalatoknál dolgozó 25—29 éves kotrú fizikai dolgozók 34 százalékának nincs sem szakképzettsége, se középfokú végzettsége, s megállít- hafcatlíanul emelkedik a még általános iskolát sem végzettek száma. E műveltségi és szakbudáslbeli hiányok pótlása sem jószerével csakis a vállalatok gond- ja-baja.)

A tanulók 85 százaléka a termelő munkahelyeken — és csak részben a tanműhelyekben — sajátítja el a szakma gyakorlati tudnivalóit. Ez azt is jelenti, hogy a tanműhelyhálózat szélesítése elteősarban vállalati pénzből történik és a finanszírozók — befektetéseik ellentételeként — úgymond gyorsan hasznosítható eredményekre törekszenek. Számukra nem az a fontos, hogy (esetleg egyébként sem létező) gazdálkodási és fejlesztési Stratégiájukhoz igazodó, sokoldalúan használható szakmunkás-utánpótlást neveljenek fel; sokkal inkább az, hogy a nálúk tanuló diákokat mlihialmaralbb produktív munkára foghassák.

Ez ügyiben fura kettősség jellemzi a vállalati magatartást. Egyfelől: a tanműhelyi termeléssel 80 százalékban értékesíthető termékekhez jutnak; másfelől pedig a vállalat nagy részénél nem élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy a végzős tanulókat — a szokásos bérezéssel — olyan munkahelyen foglalikoz- tajsteák, ahol mialjd a szaíkmunfcátevizsga után dolgoznának. S ami a legfurcsább, a régi inas- vagy fcanonc- időikre emlékeztető gyakorlat, hogy a műhelyek világába bejutó szakmunkástanuló mindenekelőtt takarító, reggeli és tízórai beszerző, küldönc és fullajtár, jó esetben is csak segédmunkás . .. Mlindez a munkahelyeken kijelölt Oktatók felügyeletével és szemet hunyó jóváhagyásává! történik, mart számukra végül is oly mindegy, hogy a rájuk bízott tanulók miit és hogyan csinálnak. Többségük teljesítménybérben dolgozik, tehát se idejük, se energiájuk az oktatásra, mi több: a munkára nevelésre sem.

Így aztán nem csoda, hogy a pályakezdő szakmunkások nagy többsége az Oklevél átvétele és a munkába állás után csak 3—4 év múlva sajátíthat,ja el a munkavégzéshez nélkülözhetetlen legfontosabb szakmai tudnivalókat, gyakorlati készséget és jártasságot. Már aki elsajátítja. Mert nagyon sokan, — s főleg a szakközépiskolát végzettek — meg sem várják, Hogy valódi és a munkáltaitok számára is reményteljes pályakezdőkké Váljanak.

Annyi sok reform, a szakmunkásképzés megújításával kapcsolatos annyi törekvés és próbálkozás után — itt tartunk....

VÉRTES CSABA

Az osztrák—magyar kapcsolatok

Peter Jankowitsch nyilatkozata

„Annak a ténynek, hogy Franz Vranitzky kancellár Ausztria keleti szomszédjai közül Lázár György miniszterelnökkel 'találkozott elsőnek, jelképes jelentősége van : változatlanul elsőbbséget adunk a jószomszédi politikának, s ebben az osztrák— magyar kapcsolatok különösen fontosak, európai jelentőségűek” — mondotta Peter Jankowitsch, a közelmúltban hivatalba lépett új osztrák külügyminiszter Holtai Andrásnak, az MTI bécsi tudósítójának adott nyilatkozatában.

A júniusi Vranitzky—Lázár találkozó lefolyása, légköre is mutatta, hangoztatta a miniszter, hogy a két ország igen magas szintet elért kapcsolatainak továbbfejlesztésére is nagy lehetőségek vannak, mindenekelőtt gazdasági területen. A kereskedelem fejtett, további bővítésében a kormányok is bizonyos szerepet játszhatnak. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor és hogyan várható az Ausztriába irányuló

magyar kivitelt gátló, illetve megkülönböztető rendszabályok, hátrányok megszüntetése, a miniszter hangoztatta: ismerik a problémáikat, s azokról, megoldásuk lehetőségeiről már tárgyalt Norbert Steger a 1 kancellár, kereske- délmi miniszterrel. Jóllehet, a bonyolult kérdésben gyors megoldás nem várható, célszerű volna szakértői szinten keresni a lehetőségeket.

Jankowitsch egyúttal emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az osztrák— francia kelét—nyugati kereskedelmi központ főtitkáraként is vOlt alkalma megismerni a magyar gazdaságot, s tudja, hogy a magyar reformok, nyomukban a gazdasági jogszabályok milyen jó lehetőségeket teremtettek a magyar és külföldi vállalatok együttműködésére a legkülönbözőbb területeken. ,E lehetőségeket az osztrák vállalatoknak még szélesebb mértékben kellene kihasználnlok, például közös fellépéssel az idegenforgalmi

(FoQytatás a 2. oldalon.)

Iráni-iraki háború

Irán válaszcsapássali fenyegette meg Irakot, mert az újból polgári célpontok ellen intézett támadást. A teheráni rádió szerint az észak-iráni Szaruandadzs városát ért csütörtöki támadás húsz polgári személy életét oltotta ki, köztük nőkét és gyermekekét. Az iraki hadsereg szóvivője viszont cáfolta, hogy Irak polgári célpontokat támadott.

Az Egyesült Államok hatóságai kiutasították az iráni ENSZ-képviselet egyik tanácsosát. A diplomata — a

hatóságok szerint — „iaz Egyesült Államok biztonságát fenyegető illegális tevékenységet” folytatott.

Bűnösnek mondta ki csütörtökön egy Los Angeles-i bíróság azt az iráni származású amerikai üzletembert, aki négymillió dollár értékben katonai rádiókat és alkatrészeket akart illegálisan Iránba exportálni. Hosrov Sakiib üzletember az amerikai törvények szerint öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető.

Exportra - két országba is

Próbaüzem a varrodában

A Madocsai Igazság Tsz varrodájában harminoketten dolgoznak. A varroda 1981- ben kezdett üzemelni, jelennél modellt mutat be az exportra készülő hálóingekből Tompa Ernő- né és Kövesdiné Dienes Katalin.

leg a Paksi Ruhaipari Szövetkezet számára dolgozik. Fő tevékenységként az NSZK-beli Triumph cég

megrendelésére hálóingeket és pizsamákat készítenek.

Ez a munka próbaüzemnek számít, az NSZK-ex- portra termelés egy hónapja kezdődött. A varrodát addig a Szegedi Ruházati Szövetkezet látta el munkával. A próbaüzem ez év végéig tayt, a megrendelő hetente szállítja el a készterméket. A varroda számára a próbaüzem tapasztalatai alapján készítenek majd éves termelési tervet 1987-től. Kisegítő tevékenységként a mado- csaiiak szovjet exportra készruhát is varrnak, jelenleg ezer darabra van megrendelésük.

Zengrüber Lajosné üzem-' vezető elmondta, hogy munkájúkat szoros norma és magas minőségi követelmények mellett végzik. A tetszetős küllemű árut szalag- rendszerben állítják össze, a megrendelőtől érkező szabvány szerint.

Mai számunkból

TIZENNÉGY MUNKAHELYRŐL NEGYVENEGY PÁRTI’A «

(3. old.)

FELDEKITOK A TENGER MÉLYÉN (8. old.)

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS

(6. old.)

VÁSARNÉZ0BEN

SZEGEDEN

(7. old.)

KÉNYELMESEBB TELEFONÁLÁS (12. old.)

POLGÁRI VÉDELEM — BÉKÉBEN (14. old.)

SÉTA DOMBORIBAN (4. old.)

FALUSI FIATALOK AZ NDK-BAN <9. old.)

MAMUTCSONTBÓL BUMERÁNG (9. old.)

A KORTÁRSAINK SOROZAT ÜJ KÖTETEI (10. old.)

KARL-MARX-STADT (5. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

(3. old.)

VITAMINKOKTËL SZILIKÓZIS ELLEN?

(4. old.)

AZ EURÓPAI RAJZMÜVÉSZET REMEKEI (11. old.)

INJEKCIÓ — HALAKNAK (12. old.)

HÉTRŐL HÉTRE. HÍRRŐL HÍRRE

A BUKARESTI METRÓ (8. old.)

TESZÖV-elnökségi ülés

•Tegnap délelőtt Mőcsény- ben tartotta ülését a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Horváth József titkár tett jelentést, majd — Sikabonyi Miklós élnők előterjesztése alapján — a mő- csényi mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdasági, társadalompolitikai helyzetéről tárgyalt.

A munka során fontos követelmény a jó minőség

V