Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 115. szám. ARA : 2,20 Ft 1986. július 26., szambát. Nem inasok A most végzett szakmu nikástanu 1 ók közül váljon hányán mariadnak választott szakmájuknál, s hányán a szakmát oktató vállalatnál, lényegében első mumjqa- heílyükön? Az eddigi tapasztalatok szerint keit-bárom év alatt a végzősök több mimt fele hagyja ott az ok­tatást vállaló muinikaihelyet, közülük sokan,, tanult szaikmójiulknak is hátait fordítanak. Sok miniden van ©mögött és nem feütétlertül csak a munkahelyhez va­ló hűtlenség. Az szakmunkásképzőkbe történő „beiskolázás” a láp­ja a vállalatok által évenként bejelentett — és a ta- nácsolk által úgy, ahogy összehangolt — létszámigény. Ez persze egyrészt jóval meghaladja a demográfiai­lag lehetséges és a középfokú képzés szerikezelte által meghatározott korlátokat. Másrészt a létszámigények és a mögöttük meghúzódó szakmastruktúra többnyi­re már nem érvényes ékkor, amikor az iskola a vég­zős diákokat az útjukra bocsátja. A szakmánkénti — általános és területi — elhelyezkedési igények és le­hetőségek még középtávon sem prognosztizálhatók, nemhogy hosszab időszakra, lévén hogy ehhez nin­csenek megbízható információk. Ez nemcsak az al­kalmi jellegű beiskolázási módszerek konzerválásá­hoz vezét, de egyszerűen, lehetetlenné teszi az iskolák szakmai szerkezetének szükség szerinti — a munkál­tatók igényeihez igazodó — rugalmas változtatáséit is. A tanulók tehát nem a tudatos és többé-kevésbé megbízható tervezete — és az ehhez igazodó sókkal tudatosabb és szakszerűbb pályaorientáció — eredmé­nyeként kerülnek az iskoláikba. Ez önmagában is Oka lehet annak, hogy ,/menet közben” sokan meggondol­ják magúkat; vagy a végzés után röviddel pályamó­dosításra kényszerülnek. (A szakmunkásképzőkben' 20 százalék körüli a lemorzsolódási arány és semmi vi­gaszt nem jelent, hogy az általános iskolákban is 10, a középiskolákban pedig 15 százalék körüli. Nem mel­lesleg, a termelő vállalatoknál dolgozó 25—29 éves kotrú fizikai dolgozók 34 százalékának nincs sem szakképzettsége, se középfokú végzettsége, s megállít- hafcatlíanul emelkedik a még általános iskolát sem végzettek száma. E műveltségi és szakbudáslbeli hiá­nyok pótlása sem jószerével csakis a vállalatok gond- ja-baja.) A tanulók 85 százaléka a termelő munkahelyeken — és csak részben a tanműhelyekben — sajátítja el a szakma gyakorlati tudnivalóit. Ez azt is jelenti, hogy a tanműhelyhálózat szélesítése elteősarban válla­lati pénzből történik és a finanszírozók — befekteté­seik ellentételeként — úgymond gyorsan hasznosít­ható eredményekre törekszenek. Számukra nem az a fontos, hogy (esetleg egyébként sem létező) gazdál­kodási és fejlesztési Stratégiájukhoz igazodó, sokol­dalúan használható szakmunkás-utánpótlást nevelje­nek fel; sokkal inkább az, hogy a nálúk tanuló diá­kokat mlihialmaralbb produktív munkára foghassák. Ez ügyiben fura kettősség jellemzi a vállalati ma­gatartást. Egyfelől: a tanműhelyi termeléssel 80 szá­zalékban értékesíthető termékekhez jutnak; másfelől pedig a vállalat nagy részénél nem élnek azzal a tör­vényes lehetőséggel, hogy a végzős tanulókat — a szokásos bérezéssel — olyan munkahelyen foglalikoz- tajsteák, ahol mialjd a szaíkmunfcátevizsga után dolgozná­nak. S ami a legfurcsább, a régi inas- vagy fcanonc- időikre emlékeztető gyakorlat, hogy a műhelyek vi­lágába bejutó szakmunkástanuló mindenekelőtt taka­rító, reggeli és tízórai beszerző, küldönc és fullajtár, jó esetben is csak segédmunkás . .. Mlindez a munka­helyeken kijelölt Oktatók felügyeletével és szemet hu­nyó jóváhagyásává! történik, mart számukra végül is oly mindegy, hogy a rájuk bízott tanulók miit és ho­gyan csinálnak. Többségük teljesítménybérben dol­gozik, tehát se idejük, se energiájuk az oktatásra, mi több: a munkára nevelésre sem. Így aztán nem csoda, hogy a pályakezdő szakmun­kások nagy többsége az Oklevél átvétele és a munká­ba állás után csak 3—4 év múlva sajátíthat,ja el a munkavégzéshez nélkülözhetetlen legfontosabb szak­mai tudnivalókat, gyakorlati készséget és jártasságot. Már aki elsajátítja. Mert nagyon sokan, — s főleg a szakközépiskolát végzettek — meg sem várják, Hogy valódi és a munkáltaitok számára is reményteljes pá­lyakezdőkké Váljanak. Annyi sok reform, a szakmunkásképzés megújításá­val kapcsolatos annyi törekvés és próbálkozás után — itt tartunk.... VÉRTES CSABA Az osztrák—magyar kapcsolatok Peter Jankowitsch nyilatkozata „Annak a ténynek, hogy Franz Vranitzky kancellár Ausztria keleti szomszédjai közül Lázár György minisz­terelnökkel 'találkozott első­nek, jelképes jelentősége van : változatlanul elsőbbséget adunk a jószomszédi politi­kának, s ebben az osztrák— magyar kapcsolatok különö­sen fontosak, európai jelentő­ségűek” — mondotta Peter Jankowitsch, a közelmúltban hivatalba lépett új osztrák külügyminiszter Holtai And­rásnak, az MTI bécsi tudó­sítójának adott nyilatkozatá­ban. A júniusi Vranitzky—Lázár találkozó lefolyása, légköre is mutatta, hangoztatta a mi­niszter, hogy a két ország igen magas szintet elért kapcsolatainak továbbfejlesz­tésére is nagy lehetőségek vannak, mindenekelőtt gaz­dasági területen. A kereske­delem fejtett, további bőví­tésében a kormányok is bi­zonyos szerepet játszhatnak. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor és hogyan vár­ható az Ausztriába irányuló magyar kivitelt gátló, illetve megkülönböztető rendszabá­lyok, hátrányok megszünteté­se, a miniszter hangoztatta: ismerik a problémáikat, s azokról, megoldásuk lehetősé­geiről már tárgyalt Norbert Steger a 1 kancellár, kereske- délmi miniszterrel. Jóllehet, a bonyolult kérdésben gyors megoldás nem várható, cél­szerű volna szakértői szinten keresni a lehetőségeket. Jankowitsch egyúttal em­lékeztetett arra, hogy az el­múlt években az osztrák— francia kelét—nyugati keres­kedelmi központ főtitkáraként is vOlt alkalma megismerni a magyar gazdaságot, s tudja, hogy a magyar reformok, nyomukban a gazdasági jog­szabályok milyen jó lehetősé­geket teremtettek a magyar és külföldi vállalatok együtt­működésére a legkülönbözőbb területeken. ,E lehetőségeket az osztrák vállalatoknak még szélesebb mértékben kellene kihasználnlok, például közös fellépéssel az idegenforgalmi (FoQytatás a 2. oldalon.) Iráni-iraki háború Irán válaszcsapássali fe­nyegette meg Irakot, mert az újból polgári célpontok ellen intézett támadást. A teheráni rádió szerint az észak-iráni Szaruandadzs vá­rosát ért csütörtöki támadás húsz polgári személy életét oltotta ki, köztük nőkét és gyermekekét. Az iraki had­sereg szóvivője viszont cá­folta, hogy Irak polgári cél­pontokat támadott. Az Egyesült Államok ha­tóságai kiutasították az irá­ni ENSZ-képviselet egyik ta­nácsosát. A diplomata — a hatóságok szerint — „iaz Egyesült Államok biztonsá­gát fenyegető illegális tevé­kenységet” folytatott. Bűnösnek mondta ki csü­törtökön egy Los Angeles-i bíróság azt az iráni szárma­zású amerikai üzletembert, aki négymillió dollár érték­ben katonai rádiókat és al­katrészeket akart illegálisan Iránba exportálni. Hosrov Sakiib üzletember az ameri­kai törvények szerint öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető. Exportra - két országba is Próbaüzem a varrodában A Madocsai Igazság Tsz varrodájában harminoketten dolgoznak. A varroda 1981- ben kezdett üzemelni, jelen­nél modellt mutat be az exportra készülő há­lóingekből Tompa Ernő- né és Kövesdiné Dienes Katalin. leg a Paksi Ruhaipari Szö­vetkezet számára dolgozik. Fő tevékenységként az NSZK-beli Triumph cég megrendelésére hálóingeket és pizsamákat készítenek. Ez a munka próbaüzem­nek számít, az NSZK-ex- portra termelés egy hónapja kezdődött. A varrodát addig a Szegedi Ruházati Szövet­kezet látta el munkával. A próbaüzem ez év végéig tayt, a megrendelő hetente szál­lítja el a készterméket. A varroda számára a próba­üzem tapasztalatai alapján készítenek majd éves terme­lési tervet 1987-től. Kisegí­tő tevékenységként a mado- csaiiak szovjet exportra készruhát is varrnak, jelen­leg ezer darabra van meg­rendelésük. Zengrüber Lajosné üzem-' vezető elmondta, hogy mun­kájúkat szoros norma és magas minőségi követelmé­nyek mellett végzik. A tet­szetős küllemű árut szalag- rendszerben állítják össze, a megrendelőtől érkező szab­vány szerint. Mai számunkból TIZENNÉGY MUNKAHELYRŐL NEGYVENEGY PÁRTI’A « (3. old.) FELDEKITOK A TENGER MÉLYÉN (8. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) VÁSARNÉZ0BEN SZEGEDEN (7. old.) KÉNYELMESEBB TELEFONÁLÁS (12. old.) POLGÁRI VÉDELEM — BÉKÉBEN (14. old.) SÉTA DOMBORIBAN (4. old.) FALUSI FIATALOK AZ NDK-BAN <9. old.) MAMUTCSONTBÓL BUMERÁNG (9. old.) A KORTÁRSAINK SOROZAT ÜJ KÖTETEI (10. old.) KARL-MARX-STADT (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) (3. old.) VITAMINKOKTËL SZILIKÓZIS ELLEN? (4. old.) AZ EURÓPAI RAJZMÜVÉSZET REMEKEI (11. old.) INJEKCIÓ — HALAKNAK (12. old.) HÉTRŐL HÉTRE. HÍRRŐL HÍRRE A BUKARESTI METRÓ (8. old.) TESZÖV-elnökségi ülés •Tegnap délelőtt Mőcsény- ben tartotta ülését a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetségének elnöksége. A lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról Horváth József tit­kár tett jelentést, majd — Sikabonyi Miklós élnők elő­terjesztése alapján — a mő- csényi mezőgazdasági terme­lőszövetkezet gazdasági, tár­sadalompolitikai helyzetéről tárgyalt. A munka során fontos követelmény a jó minőség V

Next

/
Thumbnails
Contents