Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
UM<>. július 1. NÉPÚJSÁG 3 SZÖVOSZ-kongresszusra készülve Novemberben összeül a fogyasztási szövetkezetek X. jubileumi kongresszusa. A tanácskozás minden bizonynyal mérföldkő lesz a mozgalom életében. Arra hivatott, hogy értékelje a szövetkezetek elmúlt 5 esztendőben Végzett munkáját, az eddig elért eredményeket és meghatározza a további feladatokat. A SZÖVOSZ elnöksége május hónapiban közzétette a kongresszusi vitaanyagot. Már a címben szereplő szó, „vitaanyag” is jelzi, hogy nem tézisekről, nem megfellebbezhetetlen elképzelésekről van szó, hanem polémiára alkalmas, több alternatívát felvető, alapos elemzésről. Készítői szélesedő társadalmi és benne szövetkezeti demokratizmusunk lehetőségeivel élve kérik és várják a tagság, a választott testületek és minden érdekelt őszinte, előremutató véleménynyilvánítását. Éppen ezért megyénk fogyasztási és értékesítő, takarék- és lakásszövetkezetei is kibővített testületi üléséken vitatják meg a dokumentumot, és juttatják el értékelésüket, alkotó javaslataikat a kongresz- szust előkészítő országos tanácshoz. Legutóbb a Szekszárd— Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ kibővített igazgatósági ülésén került napirendre a vitaanyag. A tanácskozáson az igazgatóság tagjain kívül részt vettek a felügyelő bizottság tagjai, az intézőbizottságok, a szakcsoportok elnökei és a szövetkezet felső vezetői. Béres Vilmos áfész-elnök rövid gondolat- ébresztő bevezetője után a megjelentek többsége, 15 fő, kért szót, és mondta el álláspontját. A hozzászólásokból kitetszett a tulajdonosi szemlélet erősödése, a felelősségből való részkérés szándéka, a mozgalmat előmozdító, őszinte akarat. Egyértelművé vált, hogy a tagság, a vezetés, a folyamatosság és a megújulás egységében vizsgálja a felvetésekét, és kész cselekvőén támogatni az -eddig bevált, jó gyakorlat folytatását, illetve minden olyan változtatást, mely elősegíti — a népgazdasági célkitűzésekkel megegyezően — a szövetkezetek intenzív pályára történő átállítását, a szövetkezetpolitikai és gazdasági munka jövőbeni továbbfejlődését. LEMLE ZOLTÁN Isz-iizembiil folyékony műtrágya Folyékony műtrágya üzemet hoznak létre a Karanes- lapujtői Karancs Termelő- szövetkezetben — az elsőt, Nógrád megyében. A szükséges berendezéseket — tartályokat, keveréket, szűrőket, mérlegeket — a közös gazdaság, a TSZKER szabadalma alapján saját gépüzemében állítja elő; a folyékony műtrágya kiszórásához szükséges növényvédő gépek rendelkezésre állnak. Az új tsz-üzem tízezer hektárnyi szántó tálajerőpótlásához elegendő folyékony műtrágya előállítására képes. A beruházást gondos gazdaságossági számítások előzték meg. A folyékony műtrágya pontos adagolása egymagában kétmillió forintos többlethasznot ígér; ez a körzet termelőszövetkezeteinek megrendelésére bérmunkában végzett műtrágyagyártásból és -szórásból származó további nyereséggel együtt eredményezi, hogy a befektetés három év alatt megtérül. A folyékony műtrágya nem károsítja a természeti környezetet, a pontos adagolás, a gyors felszívódás és a kiszórást követő kötelező azonnali tárcsázás vagy fogasolás ugyanis megakadályozza, hogy a káros anyagok a felszín alatti vízfolyások vagy a felszíni erózió révén az ivóvízforrásokat rongálják. Folyékony műtrágya üzem épül a megye egy másik gazdaságában, a Szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben is, ahol a keverésnél felhasználják a biogázüzemben visszamaradt szervesanyag-hulla- dékot is. Robotok a vizsgálóasztalon Ipari robotvíizsgáló laboratóriumot hoztak létre Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán, ahol kísérleti jelleggel 1974 óta foglalkoznak robotokkal. Amióta a robotosítás szélesebb körben elterjedt az ipari termelésben, több munkaterülettel ismerkednek meg a főiskolások is: a szemináriumok anyagában a festéssel, a hegesztéssel, a szerszámgépek kiszolgálásával és szereléstechnikai feladatokkal összefüggő robot- technikai témák szerepelnek. Az automatizálási tanszék oktatóbázisán létrehozott ro- botvdzsgáló laboratóriumiban négy berendezést állítottak munkába kutatási és oktatási céllal. Kettő közülük igazi robot funkciójú — festő, illetve munkadarab-kezelő — a másik kettőnek pedig mechanikai és meghajtó rendszerét vizsgálják. A hallgatók a gyakorlatokon megtanulják a robotok programozását, így később a termelésben sem lesz ismeretlen számukra a robottechnika. Az oktatási célok mellett a tanszék műszaki gárdája a termelés igényeit is igyekszik a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni; vállalkoznak az üzemek által megvásárolt berendezések megvizsgálására ; megrendelésre ellenőrzik, hogy a termelésbe állítandó robot a felhasználó által várt teljesítményt nyújtja-e, megfelel-e a megkívánt műszaki feltételeknek, és az adott környezetben használható-e. E vizsgálatok beruházás előtti elvégzése gazdaságos és kifizetődő a vállalatoknak. Aerosolos festékújdonságok Üj termékek: aerosolos festékek gyártásához kezdett a Szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet. Nemrég létrehozott vegyi gyárában az osztrák Spray Color céggel kooperációban harmincféle színárnyalatiban készítik a fém, fa és műanyag bevonására alkalmas festékeket. Az újdonságból évente hétszázezer palackot gyártanak. Változnak az illetékek Július 1-én lép hatályba az illetékekről szóló törvény, amely az öröklés, ajándékozás és az úgynevezett visszterhes vagyonátruházás, valamint az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő illetékeket szabályozza. Az új törvény szerint az öröklési és ajándékozási illetékek a korábbinál 20—40 százalékkal alacsonyabbak. Nagyságúk két tényezőtől függ: a hagyaték, valamint az ajándék tiszta értékétől, illetve az örökhagyó és az örökös, vagy az ajándékozó és a megajándékozott rokonsági kapcsolatától. Az értékhatártól függő százalékos kulcsok 4-től 60 százalékig, sávosan emelkedik. Alacsonyabb az illetékfizetési kötelezettség akkor, ha az örökös közeli hozzátartozó ; gyermek, házastárs vagy szülő. Valamivel többet kell fifizetnie a testvérnek, távolabbi rokonnak, és még ennél js többet a többi örökösnek és a megajándékozottnak. Az új illetéktörvény teljes mentességet biztosít a takarékbetét és a kötvény után, és például a hazai tudományos, művészeti, közoktatási, közjóléti célna juttatott örökségekre. Ebbe a körlse tartozik — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a lakás- tulajdon öröklése is; ameny- nyiben az örökös tanácsi bérlakás bérlője, és bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára lemond, a hagyaték jogerős átadását követő két éven belül. Nem kell örökösödési illetéket fizetni a 100 ezer forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingóságokért. Mentességet élvez a lakóház építésére alkalmas telektulajdon öröklése, ha arra négy éven belül felépítik a lakóházat. Illetékmentesen lőhet örökölni a lakás- tulajdont első ízben, ameny- nyiben azt a házastársak ködösen szerezték, építették, és — leszármaztak hiányában — a túlélő házastárs az örökös. A lakáspolitikai célok megvalósításáért az új törvény gondoskodik arról, hogy a lakásszerzés jelentős terhét az illeték számottevően ne növélje. Ezért a lakásvásárlásikor fizetendő illeték a korábbi 5-tő1 2 százalékra csökkent. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes, ha a lakás négy éven belül megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén a progresszív ikulcsitábdázat szerint kiszámított illetéknek csak a felét fizeti az örökös, illetve a megajándékozott. A hatályba lépő új szabályuk szerint a megvásárolt lakást terhelő OTP-'tar(tozás't nem lehet levonásként figyelembe venni az illetékalapnál. Az alacsonyabb százalék miatt viszont így is körülbelül mindössze fele a fizetendő illeték a korábbinak. A visszterhes vagyonátruházás esetén — kivéve az állampolgárok elsődleges szükségletét kielégítő lakástulaj- don-vásátllásnál, ahöl a forgalmi érték 2 százalékát kell fizetni —, az illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. (Korábban ez az üdülőiméi 20 százalék, más rendeltetésű ingatlan oknál — például föld, garázs — 17 százalék volt.) Három százalékról 15 százalékra emelkedett a nem lakástulajdonhoz (üdülőhöz, földhöz) kapcsolódó haszonélvezeti, használati jogok megszerzésének illetéke. Az aukciókon, illetőleg hatósági árveréseken szerzett ingóságok után járó illeték növekedett, egységesen 15 százalékra. A gépjármű öröklésékor, ajándékozásakor, vételekor fizetendő illeték köbcentiméterenként 2,50-ről 3 forintra emelkedett. A törvény szabályozza az államigazgatási, illetve a bírósági eljárásoknál fizetendő illetéket. Az államigazgatási eljárásoknál általában 100 forint az illeték. (Kivételt képeznek a bonyolultabb, költségesebb eljárások, amelyeknél a jogszabály magasabb illetékösszeget állapít meg.) Az alkotmányos jogok érvényesítésével, az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével összefüggő eljárásokért — az esetek többségében — nem kell illetékét fizetni. A bírósági eljárásokban áltálában a peréritélk 6 százaléka az illeték; az összeg a'lsó hátára 300, a felső pedig 300 000 forint. A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően bejelentett vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében alkalmazzák. Pályázat exportálóknak Zománcedénygyártásbán a világ nagyon kicsi Gondos exportok, exportgondok Miért szükséges egy exportáló vállalatnak pályázatot benyújtani? Erről beszélgettünk a Bonyhádi Zo- máncárugyár igazgatójával, dr. Vasas Istvánnal. — A gyár már az 1934- es évtől kereskedik külföldi partnerekkel — utcanévtáb- lák szállításával kezdték. De tévedés lenne azt hinni, hogy a múlt valami előnyt jelentett. A partnereket, a piacokat, s főleg nem rubel elszámolású piacokat újra és újra meg kell „szerezni”, illetve meg kell tartani, a gyártó vállalatoknak, a jobb és versenyképesebb termékekkel. Az edények exportálása az 1957-es évtő] indult a mai külker partnervállala- tunbkal, a Ferrunionnal, 1959-től a Lampart Zománc- ipari Művek részeként, a nagy vállalat export jogán szállították a z edényeket Bonyihádról külföldre. A gyár 1981. január elsejéivel lett önálló. A név Bonyhádi Zománcárugyárra változott és védjegye az „Ema-lion” embléma lett. — Az önállóság milyen változást, exportlehetőségeket 'hozott a gyárnak? — Ha exportról beszélünk, akkor a mi esetünkben csakis konvertibilis szállítás jöhet szóba. S az önállósulás óta eltelt időszakban kisebb hullámzással, de megközelítőleg hasonló mennyiségben szállítottunk árut. Az idei évben ötvenmillió forint értékű exportot ütemeztünk be, de ezt év közben sikerült módosítani és a hatvanöt millió forintos szállítást céloztuk meg. Eddig a félévig a jelenlegi rendelésállomány ezt a célt már meg is haladta, a féléves teljesítés negyvenmillió forint körül várható, ez közel egyezik a tavalyi egész éves tervvel. — Június 16-ig harminc- hárommillió forint értékben szállítottunk ki árut a gyárból. A tavalyi év exportja gyengébb volt, az idén örvendetesen erős a fellendülés. Az elmúlt évben az edények iránt mérsékelt volt a kereslet Európában és rendkívül nyomott árakkal járt együtt. Viszont a piaci helyzet a ’86-os évben kedvezőbb, nagyobb a kereslet és az eladási árak is valamelyest emelkedtek. Mi gyártók nagyon jól is_ merjük egymást — 'zománc- edénygyártásban a világ nagyon kicsi. Kemény konkurenciaharc folyik a gyárak között a piacért. NagyjáZománcozás után száradnak az edények Peremezés. Üjra divatosak a peremezett szélű edények ból ismerjük a „rivális” gyártók fejlesztéseit, gazdasági helyzetét — akár tőkés, akár szocialista vonatkozásban. Az idei évben is két nyugataiémet gyár ment tönkre. Résen kell lenni; egy-egy nyugati gyár csődje is kedvezően hat. élénkíti a piaci helyzetet, s az eszközeiből lehet vásárolni, igen kedvező áron, az eredeti ár ötödén-tizedén. Mi élünk ezekkel a lehetőségekkel, hisz a fejlesztés egyik útja is lehet ez. Együtt kell élni a piaccal. Minden országnak mások a főzési szokásai, s ezért más és más jellegű edényeket kell kínálnunk az angol, a francia, illetve az NSZK piacra és ráadásul a divat is állandóan változik. — Európában majdnem mindegyik országba szállítanak edényeket. Vannak olyan partnerek, amelyek nagy tételekben vásárolnak, s vannak olyanok, amelyek kisebb mennyiségben. Mit jelent ez a gyártónak? Melyik jobb? — Mindkettő. Mindkét megrendelésnek örülünk. A nagyszériás termelésre szóló rendelés jól gyártható, de itt alacsonyabbak az eladási árak. Viszont kis szériás gyártásra szóló rendeléseknél jobbak az árak. Egy termék fejlesztése, piacra dobása kisszériás gyártással kezdődik. Sok esetben mintákat kérnék először, de ezt többféle színiben és kivitelben kell produkálni. Csak ezek teljesítése után indulhat be a nagyobb tételben történő gyártás, szállítás. — Tíz-tize nkét nyugati országba nagyobb mennyiségben szállítják termékeiket. A gyár évi termelésének közel egyhatoda kerül exportra. Milyen gondokat jelent ez, hiszen az értékesítést is önállóan végzik. — Bár javul a minőség, mégis sok gonddal jár az exportálás. Elsősorban a termékek gyártása nagyon élőmunka-igényes. Furcsa helyzet ez, egy fordított arányról van szó. Az adott élőmunka-kapacitás mellett kevesebbet lehet termelni, de úgy is lehet fogalmazni, hogy nagyobb export mellett csökken a termelés. Hogy mi ennek az Oka? A termékszerkezet változik, a munkaigényesebb termékek gyártása felé tolódik el o folyamat. — Tehát ezek szerint az export növelésével párhuzamosan csökken a nyereség? — Ez így van, egyrészt vállalatunk mint más exportáló vállalat pályázatot nyújtott be az export növelésére a Tárcaközi Bizottsághoz. Elfogadása esetén jelentős segítséget kaphat az üzemünk, s a növekvő exportból adódó feszültségek feloldásához, öt évre, évente növekvő mértékben vállalkozunk az export növelésére. Jelentős kapacitás- bővítést ugyan nem tervezünk, de a célunk az, hogy a mindenkori érdekeltségi alapjaink ésszerű felhasználásával a belső szervezettség növelése mellett a hatékonyságot és a minőséget is javítsuk. Közös erővel, a belső tartalékainkat a kötelezettség vállalása mellett gyorsabban tudjuk feltárni. Csakis a piacra lehet termelni, ezért változtattuk meg a bel6ő értékesítési rendet, s erősítjük a piaci szemléletet. Nem a termelési érték, hanem az eladott termékek ár. bevétele után fizethető a prémium. A Tárcaközi Bizottság segítése feltételekhez kötött és ezek teljesítése esetén a támogatás javítja a vállalat gazdálkodását, növeli a dolgozók keresetét is. — kér —
