Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
198«. július 25. KÉPÚJSÁG 3 Központi fűtés a gyönki gimnáziumban A Gyönki Tolnai Lajos Gimnázium két évvel ezelőtt kezdte meg energiaracionalizálási tervének végrehajtását, amely az olajtüzelésű kályhák kiváltását jelenti. A három szakaszban végrehajtott munkák most a befejezéshez közelednek Az elmúlt évben a kollégium épületében, idén a gimnáziuméban helyezték fel a központi fűtés ' szerelvényeit. A kivitelezők — a Tornai Lakáskarbantartó Leányvállalat szerződéses üzemének szakemberei — jól haladnak a munkával. A tervezett határidő előtt két héttel előbb tudják átadni. Az intézmény dolgozói ezzel párhuzamosan végzik a szükséges helyreállítási, javítási, karbantartási munkákat. A költségeket — 1 millió 130 ezer forintot — a Tolna Megyei Tanács biztosítja. Közélet munkaidőben? Ismét divatba jöhetne a munkanapfényképezés. Mindenesetre jó lenne tudni, hogy mit csinálunk munkaidő alatt, amikor nem dolgozunk. Magánügyet intézünk, telefonon vagy személyesen „házon kívül". Gyakran anyagra, szerszámra, feladatra várunk, s előfordul, hogy értekezünk, közéletet élünk. A jó fényképen azután a részletek kinagyíthatok, a veszteségek elemezhetők. Ezúttal csupán egy kérdésre keressük a választ. Miért gyakoriak a társadalmi rendezvények, az értekezletek munkaidő alatt? A felelet kézenfekvő: felértékelődött a szabad idő, és leértékelődött a műn- kaidő. A szabad idő ára forintban is kifejeződik, a vállalati gazdasági munkaközösségek mintegy 2,5-szeres bérszorzóival. Sok család rákényszerül különmunkák végzésére. hogy korlátozott jövedelemforrásait ezáltal bővítse. Mindenki rohan munkaidő után. Különböző céllal, eltérő indíttatással ugyan, de stílus- és ritmusváltás történt. Ami nyolc órán át mellékes volt. az egyszerre fontossá vált, és fordítva. A súlypontok, a sorrendek tetszés szerint nem csereberélhetek. A munkaügyi szakemberek mind határozottabban felvetik, hogy a munkaerőnek nem lehet kettős ára: egy magas szabadpiaci, és egy nyomott „állami”. A főidös munkabérek fel kell, hogy zárkózzanak a vgm-k, a kisvállalkozások és más különmunkák színvonalára. Csak így lehet — állítják — rendet, fegyelmet, teljesítményt követelni, a „vatta"-munkaerőt kiszorítani. Bizonyos felfogások szerint a munka c.i a politizálás eleve kizárják egymást. Vannak, akik az erőteljes ösztönzésben, valamiféle bérmunkás mentalitás kialakításában látják a megoldást. Pedig a közéleti- ség problematikája, az értekezések ügye nem rendezhető automatikusan a főmunkaidő és a munkaerő felértékelésével. A japán tapasztalatok, az élenjáró külföldi üzemek próbálkozásai, példái, tapasztalatai félreérthetetlen módon bizonyítják, hogy a magas színvonalú, igényes munkához az anyagi ösztönzésen túl olyan erkölcsi mozgatórugók, érzelmi motivációk is szükségesek, mint amilyen a munkával, az üzemmel, a dolgozó kollektívával való azonosulás. A szocialista gazdaság nem mondhat le a dolgozók magas fokú tudatosságáról, érzelmi, politikai elkötelezettségéről. A gazdasági fejlődés élénkítéséhez ugyanis nem elég a fegyelmezett végrehajtás, hanem minden szinten öntevékeny, kezdeményező, felelős magatartás szükséges, olyan vezetők és beosztottak kellenek, akik megértik és vállalják korunk parancsoló köretei- ményeit. Nem véletlen, hogy a vállalati kollektívák túlnyomó többsége éppen napjainkban önkormányzatra, az igazgatók megválasztására, nagy horderejű ügyek eldöntésére kapott lehetőséget. A demokratizmus érvényesítése pedig minden munkahelyen és minden politikai-társadalmi testületben idő- és fórumigényes. Ha érdemi eredményeket akarunk elérni, nemcsak a gazdaságot, hanem a közéletet is új fejlődési pályára szükséges állítani. Itt is szakítani kell a mennyiségi szemlélettel, a rendezvénycentrikussággal, és mindennemű öncélúsággal, merevséggel. A közélet legyen lényegretörő, vonzó, ne általában segítse az országos politikai célok megismertetését, elfogadtatását, hanem a helyi politikával szoros egységben úgy. hogy a közvetlen feladatok megoldásának is tevékeny részesévé váljon. Eleve a politikai, társadalmi rendezvények, értekezletek kritikája, ha rájuk munkaidőben kerül sor, mert máskor nem jön össze a kellő számú résztvevő. Komolytalanná válik minden jószándékú érvelés például a fegyelmezett, szervezett, hatékony munka mellett, ha az valamilyen munkaidőt rabló rendezvényen hangzik el. Nem szabad a régi sémákban gondolkodni, a tájékoztatást, a tudatformálási feladatokat értekezletek szervezésével „kipipálni". Előfordulhat — mondjuk meg, nem is ritkán —. hogy nincs más alkalmas közlési lehetőség, fórum. A testület tájékoztatása, állásfoglalása, a demokratikus vita nélkül elképzelhetetlen. Ilyenkor viszont az izgalmas, közérdekű téma, az érdekes előadásmód legyen a munkaidőn kívüli tanácskozásra a közönségcsalogató. Természetes dolog, hogy lakógyűlést, tanácstagi, képviselői beszámolót nem lehet szervezni csak akkor, amikor az állampolgár ráér. Volt idő, amikor lasszóval fogták az embereket. Mostanában már egyre gyakoribbak érdeklődést felkeltő, felelősséget, beleszólási igényt felébresztő lakóhelyi összejövetelek. Az idő pénz — tartja a szólásmondás, s a szabadidős rendezvényt joggal a szerint értékelik az emberek, megérte-e rá elmenni, avagy sem? Sokfelé mégis, mintha az idő nem lenne pénz. A felesleges tanácskozások sorát rendezik házon belül, és kívül, kizárólag munkaidőben, tehát ott, és akkor, amikor az idő bérköltségekben, teljesítéskiesésben mérhető. Kimutatható törvényszerűség: a hierarchia szintjével, a beosztás nagyságá val egyenes arányban nő az értekezletek száma és haszna. Érdemes egy-egy tanácskozáson gyorsfényképet, „kasszát” csinálni, összeadni a jelenlévők egy órára, vagy egy percre jutó keresetét. így mechanikusan mérhetővé válik, hogy mibe kerül a tanácskozás, egy-egy felszólalás. Országos és megyei rendezvényekre már sor került néhányszor hétvégi szünnapokon. A munkahelyeken, szakmai körökben az ilyen gyakorlat ma még nagyon ritka. Ha olykor találkozni is társadalmi-politikai összejövetelekkel munkaidő előtt vagy után. „A szakmai, a hivatali tanácskozás az munka, így beleszámít a nyugdíjba” — mondják. A társadalmi és a szakmai munkát általában könnyű megkülönböztetni egymástól. A szembeállítás, az értekezletek igényszintjének egyoldalú leszállítása arra hivatkozva, hogy az egyik „munka", a másik társadalmi elfoglaltság, nem szerencsés. Nemcsak azért, mert a végiggondolatlan és haszontalan szakmai értekezéseknek szintén van bérköltség- és veszteség- vonzata, hanem azért, mert a követelmények lazításával lohasztják a társadalmi aktivitást, az értelmes áldozatvállalást hiúsítják meg. KOVÁCS JÓZSEF Sípos I'ercnv hr módja a közlekedőfolyosó s/.crcl vényc/.ésen dolgozik Konkurálva és együttműködve Űj utakon a biztosító Nyilatkozik a kát igazgató ■— Az új biztosító dolgozóinak egy része a régiből vált ki. Megyénkben negyvennégy munkatárs igazolt át a Hungária Biztosítóhoz. Emellett pedig a. meglévő biztosítási állományt is szétosztották. Mit értsünk ez- ailfeít t ? 'Papp Júlia: — Továbbra is az új Állami Biztosító ügyfelei maradnak, akiknek személy-, lakás- vagy műér- tékbiztosításuk van, továbbá az egyéni gazdálkodók és a magánvállalkozók. Még tovább lépve: a mi ügyfeleink ezentúl is a gazdasági szférából kerülnek ki: az ipáéi és kereskedelmi vállalatok, a kisszövetkezetek, a költségvetési üzemek, a mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalatok és szövetkezetek, valamint az állami gazdaságok tartoznak hozzánk. E felsorolásból kitűnt, hogy a gépjárműbiztosítás egésze átkerült a másik intézményhez. Rochi László: — A Hungáriához teljes egészében átkerülitek a vállalati vagyonbiztosítások, emellett az ösz- szes gépjánműbiztosítás. Ideértve a lakossági és minden jogi személy gépjárműbiztosítását. Van még a Hungáriának egy fontos feladata, ez pedig a nemzetközi exporthitelbiztosítás. Ám, ezeket a feladatokait a budapesti központunk látja el. — Még mindig nem tudom, hogy hová menjen az ügyfél ezentúl, ha gépjárműbiztosítást kíván kötni. Papp Júlia: — A konkurenciához az is hozzátartozik, hogy már mi is indultunk a gépjánműbiztosítási kanistrúkciónkkal. Tehát, az ügyfél hozzánk is jöhet casco-íbiztosítást kötni. Roehi László: — Megjelentünk már minden volt járási székhelyen fiókjainkkal, valamint a bonyhádi kirendeltséggel. Jelenleg Pakson és Bonyhádon a Hungária Biztosító technikai okok miatt az Állami Biztosító ottani fiókjaiban bonyolítja le tevékenységét. — A szétválás kapcsán még mindig tanácstalanok az emberek .... Papp Júlia: — Mi is tudjuk. De azt is el kell mondanom, hogy sem a mi, sem pedig a társbiztosító ügyfeleire nem hárulhat semmi teher emiatt. Mi a zavartalanságot és a folyamatosságot ‘biztosítjuk ügyfeleinknek. Emellett mindkét intézÚjabb nemzetiségi iskola Pécsett Újabb nemzetiségi iskolával gyarapszik Pécs: bevezetik a kétnyelvű — magyar és német nyelvű — oktatást a belvárosi általános iskolában. Az első német nemzetiségi kétnyelvű osztályt ez év ősizén indítják. A következő tanév kezdetétől tehát Pécsett minden iskolafokozatban oktatnak nemzetiségi nyelveken. Pécs Város Tanácsa 1982- ben úgy határozott, hogy teljessé kell tenni a német és a szerbhorvát nyelvű iskolai oktatást. A nemzetiségek lakta baranyai falvakból történt bevándorlás folytán ugyanis hazánk egyik legnagyobb nemzetiségi településsé vált Pécs. A délszláv diákok már régóta önálló nemzetiségi tannyelvű általános iskolában tanulnak, ennek német párját hozták most létre a belvárosi általános iskola keretében. A Leöwey Klára Gimnáziumban már több évtizede működik német nemzetiségi tagozat, ennek párjaként alakult meg a szerbhorvát nyelvi gimnázium. Közismert, hogy július elsejével a közei négy évtizedes Állami Biztosító monopolhelyzete megszűnt és a Minisztertanács tavaly december 19-én kelt határozata értelmében ez időponttól kezdve két biztosító — az új Állami Biztosító, valamint a Hungária Biztosító — áll már a lakosság rendelkezésére. A két biztosító megyei igazgatóival beszélgettünk szervezetük sajátosságairól, munkájukról, törekvéseikről, valamint mindazon újdonságokról, amelyekkel mi, állampolgárok biztosítási ügyeinket intézve találkozunk. A kérdésekre Papp Júlia, az Állami Biztosító, és Roehi László, a Hungária Biztosító igazgatója válaszol. mény minden ügyfelet köteles kiszolgálni. Értelemszerűen egymáséit is. Rochi László: — Tulajdoniképpen egyelőre a régi módozatokat műveli mind a két intézet. Nékünlk, hungáriá; sóknak most az a legfontosabb feladatunk, hogy új szervezetünket stabilizáljuk és működőképességünkét úgy biztosítsuk, hagy közben ügyfeleink ne érezzék ennek hátrányát. Csak ezt követően léphetünk az ügyfelek elé az általunk már nagyon várt új konstrukciókkal. — Az eddig megkötött szerződésekkel mi a helyzet? Papp Júlia: — A korábban megkötött szerződések mindkét biztosítónál változatlanul érvényesek. Mindkét biztosító ugyanúgy és ugyanannyit fizet mint eddig. Rochi László: — Július 1- től már élő Hungária Biztosító munkájában a verseny. Mindkét biztosítónak mindennel foglafkoania kell. — Szétválásuk nem volt zavartalan. A társbiztosi tóval milyen kapcsolatra törekszenek a továbbiakban? Papp Júlia: — Véleményem szerint, csak egymással együttműködve, az egymással kialakítandó jó Viszonyban és egyetértésben- lehetséges a lakosság érdekében dolgozni. Ugyanakkor a mi intézményünk, a zavartalanság és a folyamatosság mellett a megújulásra is törekszik. Roehi László: — Nyilvánvaló, hogy egymás verseny- partnerei vagyunk. Elleniben ez nem azt jelenti, hogy meg kell szakítani az egymás közötti kapcsolat szálait. A A napokban ülésezett Szekszárdon a megyei társadalombiztosítási tanács, az SZMT székházában. Az illésen három napirendi pont szerepelt. Gáti László, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetője a kisvállalkozások társadalombiztosításának eddigi tapasztalatairól tartott előadást. A jogszabályok 1982. január elsejétől tették lehetővé a különböző kisgazdál- kodó szervezetek (gmk-k. vgrnk-k, ipari szolgáltató szakcsoportok, mezőgazdasági szakcsoportok) alakítását. Társadalombiztosítás szempontjából a kisvállalkozások tagjai nem tartoznak a biztosítottak körébe, rájuk az 1975. évi II. törvény 10. fejezetének rendelkezései vonatkoznak. A gmk-k és ipari szakcsoportok főfoglalkozású -tagjai családi pótlékra, betegségi, anyasági, baleseti és nyugellátásra jogosultak. Adóköteles jövedelmük alapján négyszáz—hatezer- egyszázhúsz forint társadalombiztosítási járulékot fitovábbiskbun is jó együttműködésre törekszünk az Állami Biztosítóval. Nekem személyes meggyőződésem, hogy július 1-vel egyszerre kell tudni versenyezni és együttműködni. — Bárhogyan- is nézem. Önök konkurenciaharcban állmaik egymással. Milyen újdonságot terveznek és mivel állnaík elő, hogy megnyerjék önmaguknak az ügyfeléket. Még ókkor is, ha a másik biztosító ügyfeleit is kötelesék kiszolgálni. Papp Júlia: — A mi biztosítónk kirukkolt már több új szolgáltatással. Csak felsorolásként néhány: bárhol, bármelyik Állami Biztosító- fióknál bejelentheti az ügyfél a kárát. Akkor is, ha biztosítását másutt kötötte. Magyarul, helyben kifizetjük a másutt kötött biztosítást. Vagy: a kárszakértők — az ügyfél kérésére — ezentúl a helyszínen ötezer forintig kifizetik az állampolgár kárát. Korábban a betöréses lopások miatti kár kifizetése csak a rendőrségi vizsgálat lezárása után volt lehetséges. Ma már a feljelentés után is fizetünk. Rochi László: — Tervezünk olyan új dolgokat, melyek elsősorban a választék- bővítésre, és az igényekhez jobban igazodó konstrukciók kidolgozására irányulnak. Ezekkel azonban csak a feltételek biztosítása után kívánunk megjelenni. Fontos célunk, hogy ügyfeleinknek ne kelljen ügyeik intézése során több száz kilométert utazniuk. Egyébként, az indulási időszakban számítunk a közvélemény segítségére is, a javaslatokra, a bírálatokra. A Hungária Biztosítq szeptemberben sajtótájékoztatót tart, ahol az újdonságoké lesz a főszerep. Végül is, milyen a verseny a két biztosító között? Papp Júlia: — Nekün-k ném célunk, hogy a társbiztosítótól elcsábítsuk az ügyfeleket. Mi, a biztosítással még nem rendelkező új ügyfeléket igyekszünk megszerezni magun/knak. Rochi László: — A versenyből nem szabad látnia az ügyfélnek azt, hogy mi rivalizálunk. Azt elleniben tapasztalnia és éreznie kell, hogy a két biztosító munkája és léte kapcsán többletet kap biztosítási ügyeinek intézése során. Szűcs László János zetnek. A vgmk-k tagjai csak baleseti ellátásra jogosultak. A mezőgazdasági szakcsoportok családi pótlékot, temetési segélyt, anyasági és baleseti ellátást kaphatnak, ha a kistermelői tevékenységből származó jövedelmük a havi háromezer, évi jövedelmük pedig a harminchatezer forintot eléri. Tolna megyében 1982. június 30-ig 34 gmk, 14 ipari szakcsoport, 13 mezőgazda- sági szakcsoport alakult. Az eltelt négy év alatt fokozatosan emelkedett a kisvállalkozók száma. Jelenleg megyénkben 136 gmk, 75 ipari szakcsoport, 13 mezőgazdasági szakcsoport és 332 vgrnk működik. A megyei tá rsad aló m biz to sít ási tanács ezeknek a kisvállalkozóknak az első fokú jogorvoslati fóruma. Az ülésen a tanácstagoknak a nyugdíj-fellebbezésekről és a betegségi ellátás vitás ügyeiről tartottak még előadásokat. — szí — Kisvállalkozások megyénkben Ülésezett a Tolna Megyei Társadalombiztosítási Tanács
