Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

TOLNA \ KÉPÚJSÁG A megyei MTESZ-szervezetek cselekvési (ehetőségei írta: dr. Henczi Lajos, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkárhelyettese .Tisztában vagyunk a helyzetünkkel** Népfrontmmka Sárpilisen A MTESZ ez év október 18-ria tűzte ki a soron követ­kező, XIV, tisztújító küldött- közgyűlésének idejét. Ezért valamennyi egyesület és me­gyei szervezet áttekintette saját munkáját, meghatároz­ta 5 évre szóló tenni vallóit, megválasztotta vezető testü­letéit és tisztségviselőit. A 19 megyei szervezőt, to­vábbá az esztergomi, a sop­roni, a budapesti és a csepeli szervezet megőrizte munká­jának több évtizedes hagyo­mányait. Sikerrel kapcsolód­tak be a megyei, városi, tár­sadalmi és gazdasági folya­matokba, és e közben szer­vezetileg is jelentősen erő­södtek. Egyértelművé vált és megszilárdult szerepük a megye, a város szakmai, tu­dományos és politikai köz­élétében. A MTESZ társadal­mi szervezetté nyilvánítása nagy előrelépést jelentett a területi szervezetek életében is, és még jobban hozzásegí­tette őket közéleti szerepük stabilizálásához. Létkérdéssé vált a műszaki fejlesztés Folyamatosan részt vettek a reálértelmiség helyzetével foglalkozó vizsgálatokban, javaslatok, vélemények meg­fogalmazásában. Erősítették érdekf eltérő, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevé­kenységüket. A küldöttérte­kezleteken úgy fogalmazták, hogy a MTESZ helye, szerepe növekedett a társadalmi köz­életben, de ez — még nem járt együtt a reálértelmiség helyzetének, szerepének áita. lános javulásával. Szóvá tet­ték, hogy csökken a főmunka­helyen végzett munka presz­tízse, növekszik a második gazdaságban — gyakran a szakmától távol álló terüle­teken — szerzett jövedelmek jelentősége és aránya. Gya­korlatilag minden küldöttér­tekezleten hangot adtak an­nak, hogy a szellemi munka leértékelődése következtében romlanak népgazdasági po­zícióink, növekszik techni­kai elmaradottságunk a fej­lett országokhoz képest. Ki­fejezték reményüket, hogy szövetségük a reálértelmi, séggel kapcsolatos erőfeszí­tései eredménnyel járnak. Ügy vélik, hogy gazdaságunk dinamizálásának alapfelté­tele a műszaki fejlesztés ak­tivitásának növelése, és az ehhez szükséges ösztönző, il- tetve kényszerítő gazdasági környezet megteremtése. Az állami oktatás kiegé­szítéseként gyors információ, közvetítő tanfolyamókkal, il­letve továbbképzést szolgáló rendezvényekkel járultak hoz­zá a szakemberek tudásának gyarapításához, ' általános műveltségük növeléséhez. Képeztek, illetve továbbké­peztek szakmunkásokat, mű. vezetőket, technikusokat, mérnököket és vezető szak.' embereket. Szükség van arra. hogy a területi szerve­zetek az eddigieknél több le­hetőséget kapjanak a mun­kakör betöltésére képesítő alapismereteket nyújtó illet­ve továbbképző tanfolyamók szervezésére. Ügy látjuk, hogy ennek jogszabályi ren­dezési feltételei is vannak. Elsősorban a Neumann János Számítógépipani Tudományos Társulat területi szervezetei jártak élen abban, hogy ja­vuljon az ifjúság számítás- technikai jártassága. Egyértelműen kevésnek mondhatók azok az eredmé­nyek, amelyéket a szakembe­rek nyelvtudásának növelése terén elértünk. A TIT-tel együtt ezért továbbra is szor­galmazzuk az új oktatási for­mák. módszerek kidolgozását és alkalmazását. Vállalkozó egyesületek A vállalatok igényei és megbízása alapján növeke­dett a társadalmi munka kereteit és mértékét meg­haladó műszaki feladatok megoldása, a szerződéses szakértői munkák volumene. A megbízó szervek véleménye szerint ezt olcsón, gyorsan és magas színvonalon végezték el a vállalkozó egyesületek, illetve MTESZ-szenvek. Ránk bíztak több millió forintos munkát is, de néhány ezer forintos megbízás esetén is partnerre találtak bennünk. Éves szinten ma már csak­nem ötezer szakembert fog­lalkoztatunk szerződéses szakértői munkával. Nem egy vállalati megbízást uta­sítottunk vissza azért, mivel csak szűk területen rendel­kezünk tervezési jogosult­sággal. Lényeges változást, köny- nyítést reméltünk a tervezési jogosultság 1986-ban végre­hajtott új szabályozásától, de ez végül is számunkra ér­demi változást nem hozott. Jelenleg az egyesületek, a MTESZ területi szervezetek el vannak zárva azoktól a le­hetőségektől, amelyekkel a magánszemélyek, illetve a magánszemélyek társasága rendelkezik. Glyan munkák elvégzésére gondolok, ame­lyeket állami tervezői kapa­citások hiányában a területi szervezetek gyorsán és gaz­daságosan elvégezhetnek. Főként a hehd, illetőleg me­gyei tanácsok megbízásából készülő kisebb beruházások, például gyalogutak, kisebb közlekedési és egyéb létesít­mények, felújítások, javítá­sok, területi rendezési tervek, ezekhez kapcsolódó gazda­sági számítások, beépítési tervjavaslatok készítésére gondolunk. Ennek érdeké­ben intézkedéseket kezdemé­nyezünk a MTESZ számára biztosított szakértői, tervezői jogosítványok bővítésére. Az elmúlt időszakban több megyében épült új technika háza. Döntő többségében helyi erőforrások biztosí­tották az építés alapjait. A technika háziak más társa­dalmi szervekkel közösen jói szolgálják a tudomány, a mű­szaki haladás és a kultúra ügyét. Növekvő gondot jelent azonban a felújításihoz és az üzemeltetéshez szükséges anyagi erőforrások előte­remtése. Egy technika háza felújí­tása akár 30—40 millió fo­rintba is belekerülhet. Ezt az összeget saját erőnkből nem tudjuk előteremteni. Különösen nem egy olyan helyzetben, amikor a MTESZ a tevékenységeit nem a be­vételek növelése érdekében szervezi. Két kivezető utat látunk ebből a helyzetből. Afagy tanácsi üzemeltetéssel, a ta­nácsok évi költségvetésének szükséges korrigálásával* vagy a MTESZ-nek nyújtott közvetlen céltámogatással oldható meg ezen objektu­mok fenntartása és működ­tetése. Amikor technika házakról beszélünk, emlber arra gondol, hogy az ipar és a mezőgazdaság élenjáró pro­duktumai vannak felhal­mozva ezekben a létesítmé­nyekben és nap mint nap hozzáférhető a város, a me­gye lakossága, ifjú nemze­déke számára. Ezzel szem­ben sok technika házban na­gyon szegényes állapotok uralkodnak. A jövőben sze­retnénk azt is elérni, hogy a szakemberek, informáltsá­gának javítása érdekében a szövetség az illetékes köz­ponti és ágazati informá­ciós szervezetékkel közösen hozza létre a hazái és nem­zetközi műszaki-tudomá­nyos szakmai információ bá­zisokhoz hozzájutást biztosí­tó számítógépes hálózatot. szervezetet, egyre inkahb sú­lyának megfelelően kapcsol­ják be a megye gazdasági és politikai éleitébe. Figyelem­mel 'kísérték, segítették a Segítik a döntések megalapozását A megyei pártbizottságok a MTESZ-t mint társadalmi szervezetben folyó munkát. A legtöbb pártszervezet a MTESZ-ben végzett munkát fontos politikai, társadalmi tevékenységnek tekinti. A vezötőtestülétékben, bizott­ságokban, az egyesületék ve­zetőségeiben több helyen töl­tenék be választott funkciót a megyei és városi pártbi­zottságok vezetői és munka­társai. A küldöttértekezlete­ken a területin pártszervek képviselői elismeréssel szól­ták a társadalmi munkát végző szakemberek áldozat­kész íelaidatvállalásáTÓl, azokról a munkákról, tanul­mányokról, melyekkel a MTESZ-szervezeték jelentős mértékben elősegítették a döntések szakmai, tudomá­nyos megalapozását. A me­gyéi küldöttértekezleteken részt vettek a tanács, a HNF, a KISZ, a szakszerve- zét, a TIT, a közgazdasági társaság, a népi ellenőrzési bizottság és az akadémiai bizottságok képviselői is. Az említett szervezetékkel rég­óta jól együttműködünk, bár közös munkálkodásunk aktivitása és eredményessége eltérő. A megyei szervezetek jó kapcsolatokat építettek ki a szomszédos megyékkel is. Ezek révén lehetőség adó­dott a több megyét énintö fejlesztések közös megvitatá­sára. A regionális kapcsolatok jó lehetőséget nyújtanak a megyék közötti szákmai ta­pasztalatcserékre, a jó mún- kalmodszerék megismerésére és átvételére, az emberi kapcsolatok erősítésére. Sajnos kedvezőtlenül ala kult a fiatal szakemberek és a nők aránya a vezető tes­tületekben és tisztségekben. Nem ritka az a területi szervezet, melynek elnöksé gében agyáltálán nincs nő és nincs 35 év alatti szak­ember. Mindössze 1—2 szer­vezetnél tapasztaltunk pozi­tív változást, a többinéi vagy nem változtak, vagy még romlottak is ezek az arányok. Szinte érthetetlen, hogy azokban a megyéiében, ahol műszaki főiskolák, egye­temek működnék, miért nem vonják be a tehetséges egye térni hallgatókat a MTESZ keretében folyó társadalmi munkába, vezető testületek be, illetve bizottságokba. A téhetséggond ozásnak ez is egy módja. A nyugati or­szágok mérnökszervezeteinél tapasztaltuk, hogy a tehet séges egyetemi hallgatókra jeléntős konferenciák szer­vezését bízzák, bevonják őket a tudományos lapok szer kesztésébe. Néhány jó pél­dától eltekintve nálunk na­gyon nehezen tudunk ebbe az irányba elmozdulni. Ezért is van az, hogy a fiatalok ném, vagy aíg ismerik az egyesületekben folyó mun­kát. Nemcsak kérni: többet adni összességében megállapít­ható, hogy a területi tiszt­újító küldöttértekezletek jó alkalmat teremtettek a me­gyei feladatok széles körű megvitatásána. A tapasztala­tok alapján fontosnak tart­juk, hogy tevékenységünket erősítsük az ifjúság köré­ben. Több sikerélményt nyújtva a szakembereknek, javítanunk kell szolgáltatá­saink mennyiségét és minő­ségét. Nemcsak kérni, hanem a mainál többet is kell ad­ni az egyesületi tagoknlak. Például a műszaki klubok működtetésével és a szakmai információszerzés feltételei­nek javításával. Még tavasszal, egy megyei népfrontértékezleten dicsé­retben részesült Sárpilis község népfrontbizotísága a hasznos hulladékok össze­gyűjtésében elért eredmé­nyeiért. Nem az összegyűj­tött anyag érwke volt ma­gas, hianem az egy lakosra jutó összeg. Akkor vetődött fel, meg kellene nézni, mi­lyen is Sárpilisen az össze­fogás. A falu közigazgatásilag Decs nagyközséghez tarto­zik. A lélekszám 670 fő, a lakosság hatvan százaléka hatvan éven felüli. Munka- lehetőséget a Bátaszéki Bú- aafcalász Tsz várdombi ke­rületének magtára és sertés­telepe, a Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát, a szo­ciális otthon és az óvoda biztosít a községben. Van a faluban könyvtár, posta, fodrászüzlet, egy vegyesbolt és egy presszó. Körzeti or­vos kéthetente jár ki. A ta­nácsban háromtagú elöljá­róság képviseli ,a lakosokat. Erlich János, a tsz magtá­rának dolgozója az 1985-ös választások után lett Sárpi­lis elöljárója. Megválasztása előtt öt évig a Hazafias Népfront községi bizottsá­gának elnöke volt. — A népfrontmunkát az előző ciklusban a tanács­osai való szoros együttmű­ködés jellemezte — mondja Erlich János. — A tanács­csal kötött megállapodásban a községet érintő feladatok­ban közreműködést, a la­kosság mozgósítását, szerve­zését vállaltuk. A megálla­podást évente „igazítottuk’' a feladatokhoz. Az elöljáró­ságok megalakulása jelentős lépés a kisközségek életé­hen, megnöveli az önállósá­gukat, a településükért ér­zett felelősségüket. Ennek értelmében módosul a nép­frontmunka is, a kapcsolat most az elöljáróság és a népfrontbizottság között vá­lik szorosabbá. — A községi bizottságnak hét tagja van. Elnöke egy fiatal óvónő lett, van a bizottságban két tsz- tag, egy szociális otthoni dolgozó, egy tanácsi dolgo­zó és a református lelkész. A hetedik az elöljáró. — Fiatalok kellenének Sárpilisre, mert a község elöregedőiben van. A fiata­loknak pedig, ha vidékre is Sárpilisi gyerekek — szünidőben Móricz Jánosné. a népfrontbizottság elnöke költöznek, igényeik va .nak. Óvodánk van, de az általá­nos iskolásoknak már Decs- re kell bejárniuk, ami nem túl kényelmes, bizony reggel hatkor már talpon kell len­niük a gyerekeknek. — De térjünk vissza a népfrontmunkára. Az előző ciklus alatt készült el társa­dalmi munkáiban a régi ta­nácsház előtti buszmegálló, ez volt az első komolyabb összefogást igénylő munka a községben. Akkor derült ki, hogy az emberek milyen kedvvel és szívesen jönnek dolgozni a községért. Ezután a Rákóczi, majd az Arany János utca szilárd burkolat­tal történő ellátása követ­kezett, szintén társadalmi munkában. Nemcsak az érintett utcában lakók, ha­nem a falu apraja-nagyja ott nyüzsgött, dolgozott. A buszmegálló, a hozzá tarto­zó buszbekötőút és a váró építésébe pedig még a szo­ciális otthon lakói is bese­gítettek. Természetesen a munkához a költségvetést és az anyagot a tanács biztosí­totta. Ezeknek a munkák­nak a során tapasztaltam ki. hogy a lakosságot, örege­ket és fiatalokat könnyű „mozdítani”, hla a községről van szó. Megvallom, ez is egyik oka volt annak, hogy vállaltam az elöljáróságot. A község fejlesztésére az ötszáz forintos tehót és az úgynevezett fejkvótát for­díthatjuk. El kell monda­nom, hogy a tehót a fizetés­re nem kötelezhető idősek többsége is -befizeti. Azt mondták, ők itt születtek, itt élnek, meghalni is itt akarnak, addig is hadd lás­sák, hogyan gyarapodik a község. Továbbra is szükség lesz a népfront segítségére a lakosság szervezésében, mert úgy tervezzük, hogy a hat földes utcából minden évben egyet ellátunk szilárd burkolattal. Azért az útépí­tést hangsúlyozzuk, mert ha elkészül, megvalósítható lesz az intézményes szemét- szállítás. Ez környezetvédel­mi szempontból -is fontos lenne, mert jelenleg a falun kívülre hordja a lakosság a hulladékokat. Tizenegy be­építetlen lakótelek van a községben, ezek közművesí­tését is szeretnénk megvaló­sítani. Nem drága nálunk egy telek, közművesítve sem Erlich János, az elöljáró Szórakozási 'lehetőséget a kéthetenkénti mozin csak a presszó biztosit kívül kerül majd többe negyven­ezer forintnál egy ötszáz négyszögöles darab. Ezek az elöljáróság és a népfront tervei az elkövetkező évek­re. Dolgozunk, szervezünk, mint eddig. Móricz Jánosnét, a nép- frontbízottság elnökét ottho­nában találj-uk meg. Délelőtt az óvoda festésénél, takarí­tásánál dolgozott. — Kicsit váratlanul ért, hogy engem választottak er­re a tisztségre. Azelőtt is örömmel végeztem, szervez­tem társadalmi munkát, így hát szívesen elvállaltam. A hasznoshulladék-gyűjtési aköió volt munkánk „főpró­bája”, és igen jól sikerült. — Van mit tenni a köz­ségben, sok mindent szeret­nénk elérni. Kellene például egy kultúrterem, ahová a fiatalság eljárhatna, ahol a gyerekeknek szervezhetnénk bábcsoportot, vagy más szakkört. Jó lenne, ha a két­hetenkénti mozielőadások között rajz- és mesefilmek is lennének. Mindenekelőtt a legfontosabb feladatunk az, hogy megőrizzük az ér­tékeinket, és gyarapítsuk őket. A község saját felada­tai mellett továbbra is szer­vezzük a környezetszépítő akciót, a hulladékgyűjtést. Az emberek szívesen segíte­nek, ha olyan célért kell dolgozni, amit a magukénak éreznek, elvállalnak. •'* A szorgalom, a közössé­gért végzett munka szerete- te tehát adott Sárpilisen. Vannak tervek, ötletek, s ha kissé szűkösen is, de lehe­tőségek is vannák. Csodát várni nem szabad, és ezt a községben jól tudják. Ha egy csapásra nem is változik meg a helyzet, biztató jelek azért vannak. A megürese­dő lakásokat fiatalok vásá­rolják meg, és egyre von­zóbbak az olcsó telkek is a letelepedni, építeni szándé­kozók között. Költöztek már ide öcsényből, Szekszárdról is. Sárpilis élni akar. Gutái Istvánné nyugdíjas ezt így fogalmazta meg: „Mindenkit érdekel a község sorsa. Ne­künk ez a legszebb hely a Világon, szívesen dolgozunk, áldozunk érte.” WENTER MARIANN Fotó: DECSI KISS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents