Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
TOLNA \ KÉPÚJSÁG A megyei MTESZ-szervezetek cselekvési (ehetőségei írta: dr. Henczi Lajos, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkárhelyettese .Tisztában vagyunk a helyzetünkkel** Népfrontmmka Sárpilisen A MTESZ ez év október 18-ria tűzte ki a soron következő, XIV, tisztújító küldött- közgyűlésének idejét. Ezért valamennyi egyesület és megyei szervezet áttekintette saját munkáját, meghatározta 5 évre szóló tenni vallóit, megválasztotta vezető testületéit és tisztségviselőit. A 19 megyei szervezőt, továbbá az esztergomi, a soproni, a budapesti és a csepeli szervezet megőrizte munkájának több évtizedes hagyományait. Sikerrel kapcsolódtak be a megyei, városi, társadalmi és gazdasági folyamatokba, és e közben szervezetileg is jelentősen erősödtek. Egyértelművé vált és megszilárdult szerepük a megye, a város szakmai, tudományos és politikai közélétében. A MTESZ társadalmi szervezetté nyilvánítása nagy előrelépést jelentett a területi szervezetek életében is, és még jobban hozzásegítette őket közéleti szerepük stabilizálásához. Létkérdéssé vált a műszaki fejlesztés Folyamatosan részt vettek a reálértelmiség helyzetével foglalkozó vizsgálatokban, javaslatok, vélemények megfogalmazásában. Erősítették érdekf eltérő, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenységüket. A küldöttértekezleteken úgy fogalmazták, hogy a MTESZ helye, szerepe növekedett a társadalmi közéletben, de ez — még nem járt együtt a reálértelmiség helyzetének, szerepének áita. lános javulásával. Szóvá tették, hogy csökken a főmunkahelyen végzett munka presztízse, növekszik a második gazdaságban — gyakran a szakmától távol álló területeken — szerzett jövedelmek jelentősége és aránya. Gyakorlatilag minden küldöttértekezleten hangot adtak annak, hogy a szellemi munka leértékelődése következtében romlanak népgazdasági pozícióink, növekszik technikai elmaradottságunk a fejlett országokhoz képest. Kifejezték reményüket, hogy szövetségük a reálértelmi, séggel kapcsolatos erőfeszítései eredménnyel járnak. Ügy vélik, hogy gazdaságunk dinamizálásának alapfeltétele a műszaki fejlesztés aktivitásának növelése, és az ehhez szükséges ösztönző, il- tetve kényszerítő gazdasági környezet megteremtése. Az állami oktatás kiegészítéseként gyors információ, közvetítő tanfolyamókkal, illetve továbbképzést szolgáló rendezvényekkel járultak hozzá a szakemberek tudásának gyarapításához, ' általános műveltségük növeléséhez. Képeztek, illetve továbbképeztek szakmunkásokat, mű. vezetőket, technikusokat, mérnököket és vezető szak.' embereket. Szükség van arra. hogy a területi szervezetek az eddigieknél több lehetőséget kapjanak a munkakör betöltésére képesítő alapismereteket nyújtó illetve továbbképző tanfolyamók szervezésére. Ügy látjuk, hogy ennek jogszabályi rendezési feltételei is vannak. Elsősorban a Neumann János Számítógépipani Tudományos Társulat területi szervezetei jártak élen abban, hogy javuljon az ifjúság számítás- technikai jártassága. Egyértelműen kevésnek mondhatók azok az eredmények, amelyéket a szakemberek nyelvtudásának növelése terén elértünk. A TIT-tel együtt ezért továbbra is szorgalmazzuk az új oktatási formák. módszerek kidolgozását és alkalmazását. Vállalkozó egyesületek A vállalatok igényei és megbízása alapján növekedett a társadalmi munka kereteit és mértékét meghaladó műszaki feladatok megoldása, a szerződéses szakértői munkák volumene. A megbízó szervek véleménye szerint ezt olcsón, gyorsan és magas színvonalon végezték el a vállalkozó egyesületek, illetve MTESZ-szenvek. Ránk bíztak több millió forintos munkát is, de néhány ezer forintos megbízás esetén is partnerre találtak bennünk. Éves szinten ma már csaknem ötezer szakembert foglalkoztatunk szerződéses szakértői munkával. Nem egy vállalati megbízást utasítottunk vissza azért, mivel csak szűk területen rendelkezünk tervezési jogosultsággal. Lényeges változást, köny- nyítést reméltünk a tervezési jogosultság 1986-ban végrehajtott új szabályozásától, de ez végül is számunkra érdemi változást nem hozott. Jelenleg az egyesületek, a MTESZ területi szervezetek el vannak zárva azoktól a lehetőségektől, amelyekkel a magánszemélyek, illetve a magánszemélyek társasága rendelkezik. Glyan munkák elvégzésére gondolok, amelyeket állami tervezői kapacitások hiányában a területi szervezetek gyorsán és gazdaságosan elvégezhetnek. Főként a hehd, illetőleg megyei tanácsok megbízásából készülő kisebb beruházások, például gyalogutak, kisebb közlekedési és egyéb létesítmények, felújítások, javítások, területi rendezési tervek, ezekhez kapcsolódó gazdasági számítások, beépítési tervjavaslatok készítésére gondolunk. Ennek érdekében intézkedéseket kezdeményezünk a MTESZ számára biztosított szakértői, tervezői jogosítványok bővítésére. Az elmúlt időszakban több megyében épült új technika háza. Döntő többségében helyi erőforrások biztosították az építés alapjait. A technika háziak más társadalmi szervekkel közösen jói szolgálják a tudomány, a műszaki haladás és a kultúra ügyét. Növekvő gondot jelent azonban a felújításihoz és az üzemeltetéshez szükséges anyagi erőforrások előteremtése. Egy technika háza felújítása akár 30—40 millió forintba is belekerülhet. Ezt az összeget saját erőnkből nem tudjuk előteremteni. Különösen nem egy olyan helyzetben, amikor a MTESZ a tevékenységeit nem a bevételek növelése érdekében szervezi. Két kivezető utat látunk ebből a helyzetből. Afagy tanácsi üzemeltetéssel, a tanácsok évi költségvetésének szükséges korrigálásával* vagy a MTESZ-nek nyújtott közvetlen céltámogatással oldható meg ezen objektumok fenntartása és működtetése. Amikor technika házakról beszélünk, emlber arra gondol, hogy az ipar és a mezőgazdaság élenjáró produktumai vannak felhalmozva ezekben a létesítményekben és nap mint nap hozzáférhető a város, a megye lakossága, ifjú nemzedéke számára. Ezzel szemben sok technika házban nagyon szegényes állapotok uralkodnak. A jövőben szeretnénk azt is elérni, hogy a szakemberek, informáltságának javítása érdekében a szövetség az illetékes központi és ágazati információs szervezetékkel közösen hozza létre a hazái és nemzetközi műszaki-tudományos szakmai információ bázisokhoz hozzájutást biztosító számítógépes hálózatot. szervezetet, egyre inkahb súlyának megfelelően kapcsolják be a megye gazdasági és politikai éleitébe. Figyelemmel 'kísérték, segítették a Segítik a döntések megalapozását A megyei pártbizottságok a MTESZ-t mint társadalmi szervezetben folyó munkát. A legtöbb pártszervezet a MTESZ-ben végzett munkát fontos politikai, társadalmi tevékenységnek tekinti. A vezötőtestülétékben, bizottságokban, az egyesületék vezetőségeiben több helyen töltenék be választott funkciót a megyei és városi pártbizottságok vezetői és munkatársai. A küldöttértekezleteken a területin pártszervek képviselői elismeréssel szólták a társadalmi munkát végző szakemberek áldozatkész íelaidatvállalásáTÓl, azokról a munkákról, tanulmányokról, melyekkel a MTESZ-szervezeték jelentős mértékben elősegítették a döntések szakmai, tudományos megalapozását. A megyéi küldöttértekezleteken részt vettek a tanács, a HNF, a KISZ, a szakszerve- zét, a TIT, a közgazdasági társaság, a népi ellenőrzési bizottság és az akadémiai bizottságok képviselői is. Az említett szervezetékkel régóta jól együttműködünk, bár közös munkálkodásunk aktivitása és eredményessége eltérő. A megyei szervezetek jó kapcsolatokat építettek ki a szomszédos megyékkel is. Ezek révén lehetőség adódott a több megyét énintö fejlesztések közös megvitatására. A regionális kapcsolatok jó lehetőséget nyújtanak a megyék közötti szákmai tapasztalatcserékre, a jó mún- kalmodszerék megismerésére és átvételére, az emberi kapcsolatok erősítésére. Sajnos kedvezőtlenül ala kult a fiatal szakemberek és a nők aránya a vezető testületekben és tisztségekben. Nem ritka az a területi szervezet, melynek elnöksé gében agyáltálán nincs nő és nincs 35 év alatti szakember. Mindössze 1—2 szervezetnél tapasztaltunk pozitív változást, a többinéi vagy nem változtak, vagy még romlottak is ezek az arányok. Szinte érthetetlen, hogy azokban a megyéiében, ahol műszaki főiskolák, egyetemek működnék, miért nem vonják be a tehetséges egye térni hallgatókat a MTESZ keretében folyó társadalmi munkába, vezető testületek be, illetve bizottságokba. A téhetséggond ozásnak ez is egy módja. A nyugati országok mérnökszervezeteinél tapasztaltuk, hogy a tehet séges egyetemi hallgatókra jeléntős konferenciák szervezését bízzák, bevonják őket a tudományos lapok szer kesztésébe. Néhány jó példától eltekintve nálunk nagyon nehezen tudunk ebbe az irányba elmozdulni. Ezért is van az, hogy a fiatalok ném, vagy aíg ismerik az egyesületekben folyó munkát. Nemcsak kérni: többet adni összességében megállapítható, hogy a területi tisztújító küldöttértekezletek jó alkalmat teremtettek a megyei feladatok széles körű megvitatásána. A tapasztalatok alapján fontosnak tartjuk, hogy tevékenységünket erősítsük az ifjúság körében. Több sikerélményt nyújtva a szakembereknek, javítanunk kell szolgáltatásaink mennyiségét és minőségét. Nemcsak kérni, hanem a mainál többet is kell adni az egyesületi tagoknlak. Például a műszaki klubok működtetésével és a szakmai információszerzés feltételeinek javításával. Még tavasszal, egy megyei népfrontértékezleten dicséretben részesült Sárpilis község népfrontbizotísága a hasznos hulladékok összegyűjtésében elért eredményeiért. Nem az összegyűjtött anyag érwke volt magas, hianem az egy lakosra jutó összeg. Akkor vetődött fel, meg kellene nézni, milyen is Sárpilisen az összefogás. A falu közigazgatásilag Decs nagyközséghez tartozik. A lélekszám 670 fő, a lakosság hatvan százaléka hatvan éven felüli. Munka- lehetőséget a Bátaszéki Bú- aafcalász Tsz várdombi kerületének magtára és sertéstelepe, a Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát, a szociális otthon és az óvoda biztosít a községben. Van a faluban könyvtár, posta, fodrászüzlet, egy vegyesbolt és egy presszó. Körzeti orvos kéthetente jár ki. A tanácsban háromtagú elöljáróság képviseli ,a lakosokat. Erlich János, a tsz magtárának dolgozója az 1985-ös választások után lett Sárpilis elöljárója. Megválasztása előtt öt évig a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke volt. — A népfrontmunkát az előző ciklusban a tanácsosai való szoros együttműködés jellemezte — mondja Erlich János. — A tanácscsal kötött megállapodásban a községet érintő feladatokban közreműködést, a lakosság mozgósítását, szervezését vállaltuk. A megállapodást évente „igazítottuk’' a feladatokhoz. Az elöljáróságok megalakulása jelentős lépés a kisközségek életéhen, megnöveli az önállóságukat, a településükért érzett felelősségüket. Ennek értelmében módosul a népfrontmunka is, a kapcsolat most az elöljáróság és a népfrontbizottság között válik szorosabbá. — A községi bizottságnak hét tagja van. Elnöke egy fiatal óvónő lett, van a bizottságban két tsz- tag, egy szociális otthoni dolgozó, egy tanácsi dolgozó és a református lelkész. A hetedik az elöljáró. — Fiatalok kellenének Sárpilisre, mert a község elöregedőiben van. A fiataloknak pedig, ha vidékre is Sárpilisi gyerekek — szünidőben Móricz Jánosné. a népfrontbizottság elnöke költöznek, igényeik va .nak. Óvodánk van, de az általános iskolásoknak már Decs- re kell bejárniuk, ami nem túl kényelmes, bizony reggel hatkor már talpon kell lenniük a gyerekeknek. — De térjünk vissza a népfrontmunkára. Az előző ciklus alatt készült el társadalmi munkáiban a régi tanácsház előtti buszmegálló, ez volt az első komolyabb összefogást igénylő munka a községben. Akkor derült ki, hogy az emberek milyen kedvvel és szívesen jönnek dolgozni a községért. Ezután a Rákóczi, majd az Arany János utca szilárd burkolattal történő ellátása következett, szintén társadalmi munkában. Nemcsak az érintett utcában lakók, hanem a falu apraja-nagyja ott nyüzsgött, dolgozott. A buszmegálló, a hozzá tartozó buszbekötőút és a váró építésébe pedig még a szociális otthon lakói is besegítettek. Természetesen a munkához a költségvetést és az anyagot a tanács biztosította. Ezeknek a munkáknak a során tapasztaltam ki. hogy a lakosságot, öregeket és fiatalokat könnyű „mozdítani”, hla a községről van szó. Megvallom, ez is egyik oka volt annak, hogy vállaltam az elöljáróságot. A község fejlesztésére az ötszáz forintos tehót és az úgynevezett fejkvótát fordíthatjuk. El kell mondanom, hogy a tehót a fizetésre nem kötelezhető idősek többsége is -befizeti. Azt mondták, ők itt születtek, itt élnek, meghalni is itt akarnak, addig is hadd lássák, hogyan gyarapodik a község. Továbbra is szükség lesz a népfront segítségére a lakosság szervezésében, mert úgy tervezzük, hogy a hat földes utcából minden évben egyet ellátunk szilárd burkolattal. Azért az útépítést hangsúlyozzuk, mert ha elkészül, megvalósítható lesz az intézményes szemét- szállítás. Ez környezetvédelmi szempontból -is fontos lenne, mert jelenleg a falun kívülre hordja a lakosság a hulladékokat. Tizenegy beépítetlen lakótelek van a községben, ezek közművesítését is szeretnénk megvalósítani. Nem drága nálunk egy telek, közművesítve sem Erlich János, az elöljáró Szórakozási 'lehetőséget a kéthetenkénti mozin csak a presszó biztosit kívül kerül majd többe negyvenezer forintnál egy ötszáz négyszögöles darab. Ezek az elöljáróság és a népfront tervei az elkövetkező évekre. Dolgozunk, szervezünk, mint eddig. Móricz Jánosnét, a nép- frontbízottság elnökét otthonában találj-uk meg. Délelőtt az óvoda festésénél, takarításánál dolgozott. — Kicsit váratlanul ért, hogy engem választottak erre a tisztségre. Azelőtt is örömmel végeztem, szerveztem társadalmi munkát, így hát szívesen elvállaltam. A hasznoshulladék-gyűjtési aköió volt munkánk „főpróbája”, és igen jól sikerült. — Van mit tenni a községben, sok mindent szeretnénk elérni. Kellene például egy kultúrterem, ahová a fiatalság eljárhatna, ahol a gyerekeknek szervezhetnénk bábcsoportot, vagy más szakkört. Jó lenne, ha a kéthetenkénti mozielőadások között rajz- és mesefilmek is lennének. Mindenekelőtt a legfontosabb feladatunk az, hogy megőrizzük az értékeinket, és gyarapítsuk őket. A község saját feladatai mellett továbbra is szervezzük a környezetszépítő akciót, a hulladékgyűjtést. Az emberek szívesen segítenek, ha olyan célért kell dolgozni, amit a magukénak éreznek, elvállalnak. •'* A szorgalom, a közösségért végzett munka szerete- te tehát adott Sárpilisen. Vannak tervek, ötletek, s ha kissé szűkösen is, de lehetőségek is vannák. Csodát várni nem szabad, és ezt a községben jól tudják. Ha egy csapásra nem is változik meg a helyzet, biztató jelek azért vannak. A megüresedő lakásokat fiatalok vásárolják meg, és egyre vonzóbbak az olcsó telkek is a letelepedni, építeni szándékozók között. Költöztek már ide öcsényből, Szekszárdról is. Sárpilis élni akar. Gutái Istvánné nyugdíjas ezt így fogalmazta meg: „Mindenkit érdekel a község sorsa. Nekünk ez a legszebb hely a Világon, szívesen dolgozunk, áldozunk érte.” WENTER MARIANN Fotó: DECSI KISS JÁNOS
