Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

2 1RÉPÜJSÀG 1986. július 24, Paróka nélkül Marokkóban Mose Dajan, a néhai iz­raeli hadSgy-, majd kül­ügyminiszter ez utóbbi mi­nőségében 1977 októberében Marokkóba utazott, és ott találkozott II. Hasszán ki­rállyal. A megbeszélést, amelyen iAnvar Szadat egyiptomi elnök első jeru- zsálemi látogatását készítet­ték elő, titokban tartották, csak évekkel később esett szó róla ia világsajtóban, egyebek között éppen Dajan emlékiratai nyomán. Ezek­ből kiderült, hogy a jelleg­zetes arcú Dajan a titkosság érdekében kénytelen volt parókát fölvenni, ezenkívül kalappal és napszemüveggel is álcázta magát Marokkóba ubaztában. Simon Peresz, a mostani izraeli kormányfő marokkói látogatása és megbeszélése a királlyal nem titkos ese­mény, nem kellett sem pa­róka, sem kalap, a világsaj­tó az első percektől beszá­mol a tényről, habár ia tár­gyalások érdeméről még egyik fél sem közölt semmit. Ennyit változott hát a Kö­zel-Kelet 1977 óta. A különbség azonban mégsem csak „hajszálnyi”, jóllehet a változás egyálta­lán nem Marokkó és Izrael régi keletű jó viszonyában következett be: a mostani utazás csak a szélesebb kö­rű változások barométere. Ií. Hasszán hagyományo­san .nyugatbarát politikát fplybat. Országa a NATO nem hivatalos szövetségese az Atlanti-óceán déli szár­nyának biztosításában. Óce­áni tengerpartja 1975 óta, Nyugat-Szabara megszállása óta még növekedett is, mi­közben éppen a nyugat-sza- harai konfliktusa, az ottani függetlenségre törekvő erők­kel azóta is tartó háborús­kodása némileg szembeállí­totta Marokkót a haladó II. Hasszán arab országokkal, minde­nekelőtt Algériával. II. Hasszán 1976 óta, André Su- rákival, Jeruzsálem marok­kói származású egykori al­polgármesterével való talál­kozója óta hirdeti: az arab erőforrások, mindenekelőtt az olaj, az 'izraeli találé­konyság és a nyugati tech­nológia és pénz egyesítésé­ből a Közel-Keletet ismét „a felvirágzás bölcsőjévé” lehetne tenni, mint egykor volt, az ókor hajnalán. Dajan után Peresz, még mint az izraeli parlamenti ellenzék vezére, 1979-iben és 1981- iben is találkozott az uralkodóval Marokkóban. A látogatások 1984 után sza­porodtak meg igazán, fő­ként annak nyomán, hogy II. Hasszán mindinkább tá­mogatta a marokkói szár­mazású izraeliek kapcsola­tainak ápolását az óhazával. E népes izraeli közösség ta­vasszal 250 tagú delegáció­val képviseltette magát a ki­rály születésnapi ünnepsé­gein. Ugyancsak idén ta­vasszal II. Hasszán kérte az Arab Ligát, hogy a szerve­zet bízzon meg „egy arab államfőt” a közvetlen tár­gyalások megkezdésével Iz­raellel, valóra váltandó az 1982- es fezi csúcsértekezlet béketervét, amely az arab területekről való kivonulá­sért cserébe először ígéri — igaz, csak burkoltan — Iz­rael összarab elismerésének lehetőségét. A megbízást ugyan II. Hasszán nem kapta meg, mégis lépett. Izrael szá­mára a találkozó jelentősé­ge abban rejlik, hogy újabb, méghozzá ugyancsak súly­ponti szerepet játszó arab országgal építhet ki nyilvá­nos kapcsolatot, s ráadásul közben nem kell enged­ményt tennie politikájából, folytathatja az arab terüle­tek megszállását. Az újabb áttörés lehető­ségét kétségkívül az alapoz­ta meg, hogy Izrael válto­zatlanul számíthat Egyip­tom, a legerősebb arab or­szág jóindulatú semlegessé­gére, amit az Egyesült Álla­mok támogatásával létreho­zott Camp David-d egyez­ményrendszer alapozott meg. Washingtoniban a ma­rokkói találkozót is érdemé­nek megfelelően üdvözölték. De újabb keletű változá­soknak is jelzője a látoga­tás. Izrael libanoni csapása és az arab erők belső tor­zsalkodásai nyomán — egye­lőre úgy tűnik, — csökkent a PFSZ súlya a közel-keleti játszmában. E folyamat leg­Peresz újabb fejleménye, hogy Li­banon után e hónap elején a szervezet a jordániai bá­zisát is elvesztette: Hussze­in király bezáratta a PFSZ számos ottani irodáját és több vezetőjét kiutasították az országból. Ezek a válto­zások nagyobb mozgásteret adnak Izraelnek arra, hogy washingtoni támogatással közeledésre bírja a konzer­vatív, a palesztin üggyel szemben hagyományosan megalkuvó arab kormányza­tokat. Az egyiptomi—izraeli bé­kekötés után az Arab Liga még kiközösítette Egyipto­mot. Most csak Irak, Liba­non és Algéria ítélte el ke­ményen, Jordánia pedig enyhébben, a marokkói ta­lálkozót. Még Kadhafi líbi­ai vezető annyit mondott a hírre: „Nem hiszek a fülem­nek”. Az öbölmenti arab ki­rályságok, élükön Szaúd- Arálbiával, várakozó állás­pontra helyezkedtek, „nem tudtak előre az eseményről” — ez eddigi reagálásuk mondianlivalój a. Szíria az egyetlen arab ország, amely a Peresz-láto- gatás hírére minden kap­csolatot megszakított Ma­rokkóval. Szíria az igazsá­gos rendezés híve, és a nyolcvanas évek eleje óta komoly erőfeszítéseket tesz a közel-keleti erőviszonyok olyan átformálásáért, amely arab joglemondás nélkül tenné lehetővé ezt a rende­zést. A marokkói találkozóra adott arab válaszok jelzik a Feresz-látogatás igazi jelen­tőségét: azt, hogy az igazsá­gos rendezés felé vezető úton nehezebb lesz elérni az arab közmegegyezést, mint valaha. mészáros györgy PANORÁMA BUDAPEST Trlautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke búcsúllátogatáson fo­gadta Klazuo Watíhi-t, Japán magyarországi nagykövetét, akii végleg elutazott Buda­pestről. * Aibdiel Moneiim Atík, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott szerdán a nagykövetségen. WASHINGTON Ha1 az Egyesült Államok meg akarja valósítani a haté­kony árvédelmi rendszert, akkor annak költséged sok­kalta magasabbak lesznek a jelenleg tervezettnél, és el­érhetik a 770 milliard dol­lárt. Ezt egy most közzétett tanulmány állapítja meg. KARTUM Ellentmondó jelentések ér­keztek szerdán a dél-szu- dáni lázadók és a kormány- csapatok közötti harcok ál­lásáról. A Szudáni Népi Fel­szabadító Hadsereg (SPLA) egyik magas rangú tisztje közölte, hogy alakulataik he­ves harcok után elfoglalták Dzsüba város repülőterét. Muhammad Szadek al-Mah- di, a kartumi kormány el­nöke viszont cáfolta a hírt. PEKING Kiutasították Kínából John F. Burns angol állampolgár­ságú újságírót, a The New York Times állandó pekingi tudósítóját. A kínai állam- biztonsági minisztérium ille­tékese szerint John F. Bums tudatosain behatolt külföldiek elől lezárt kínai területekre, s ezzel megsér­tette az idevágó kínai tör­vényt. * Szerdán befejeződött Pe- kinigben a kínai—indiai ha­tártárgyalások 7. fordulója. A háromnapos forduló kínai források szerint a „barátság és az őszinteség” légkörében zajlott le, anélkül azonban, hoigy számottevő haladást ér­tek volna el a határkérdés­ben. A felek eszmecserét folytattak a kulturális és a műszaki-tudományos csere kérdéseiről, valamint, megvi­tattak nemzetközi próblémá. kát is. A találkozót mindkét fel „hasznosnak” minősítet­te és megállapodtak abban, hogy a legközelebbi fordu­lót ismét Üj-Delhiben tart­ják. Miért rosszkedvűek Reagan beszédírói? Ronald Reagan beszedírói rosszkedvűek. Nemrég még hatan dolgoztak Patrick Joseph Buchannak, az elnök kom­munikációs igazgatójának felügyelete alatt egy ablak nélküli, bunkerszerű irodában, a Fehér Ház alagsorában. Ma — mint arról az Economist című angol hetilap was­hingtoni tudósítója beszámolt — csak négyen vannak. Az egyiket, Bently Elliottot, a beszédírók főnökét Reagan májusban menesztette. Margaret Noonan pedig, aki a Challenger asztronautáit magasztaló híres elnöki beszédet írta, sértődötten távozott, mert nem őt nevezték ki a beszédírók új főnökének. A tehetséges újságírónő most könyvet akar írni, s e könyv megjelenését némi aggoda­lommal várják a Fehér Házban, hiszen Margaret Noonan sok rejtett kulisszatitkot tárhat a nyilvánosság elé. Miért távolították el váratlanul Bently Elliottot a be­szédírók főnöki tisztjéből? Erről sok pletyka kering washingtoni politikai körökben. Buchanan nemrég még így jellemezte kedvenc beosztottját: „Elliott a Reagan­forradalom zöldsapkása". Mint emlékezetes, a „zöldsap­kások” kegyetlenségükről voltak hírhedtek a vietnami háborúban. Azt jelenti-e tehát a „beszédíró-zöldsapkás” kiebrudalása hogy az elnök enyhébb hangot kíván meg­ütni ezentúl? Vannak rá jelek, így Reagannak a legutóbbi szovjet javaslatokra reagáló beszéde. Másrészt viszont Elliott utódjának a harmincéves Anthony Rossi Dolan-t nevezték ki. Dolan — még Elliott beosztottjaként — írta azt a beszédet, amelyben Reagan „a gonosz birodalmának” nevezte a Szovjetuniót. Igaz, ez régebben volt, jóval Gor­bacsov és Reagan genfi találkozója előtt. A legvalószínűbb, mint e sorok írójának Budapesten járt, tájékozott washingtoni ismerősei mondták, hogy a személycserében benne van Donald Regannak, az elnök nagyhatalmú „főhadsegédjének” a keze. Közismert, hogy Donald Regan a Fehér Ház gárdájának főnöke ellenőriz majdnem mindent ami az elnöki palotában történik. A beszédírók fölött azonban nem volt hatalma Buchanan kommunikációs igazgató ellenállása miatt. S ez bosszan­totta Regant mert joggal tartja hogy az Egyesült Államok politikáját jórészt abból ítélik meg amit az elnök mond. A Fehér Ház „vezérkari főnöke” úgy igyekezett letörni Buchanan ellenállását, hogy — amikor csak lehetett. — átíratta a beszédírók műveit. Az Unió helyzetéről szóló legutóbbi beszédet például — ezt az elnök minden év januárjában a kongresszus két házának együttes ülésén mondja el — szétszabdalta és kizsigerelte. Buchanan azon­ban ezúttal nem hagyta magát. Telefonált az elnöknek, és sikerült elérnie, hogy az ízekre szedett szöveget újra össze- öltötték. Ezt a vereséget Regan természetesen nem felej­tette el, s lehet, hogy ez az eset vezetett Elliott leváltá­sához. A Fehér Ház gárdájának főnöke azonban láthatólag nem elégszik meg azzal, hogy saját jelöltjét neveztette ki a beszédírók vezetőjének. Továbbra is megpróbálja át­iratai a szövegeket. Regan „szerkesztői” — mondják a beszédírók — éppen azokat a poénokat húzzák ki a szö­vegekből, amelyek tapsot fakaszthatnának, s emlékezete­sek maradhatnának. Mint hangoztatják, a Szabadság­szobor 100 éves jubileuma alkalmából július 4-én mon­dott Reagan-beszédre már senki sem emlékszik, míg a tűzijáték pompás látványa azóta is szóbeszéd tárgya az amerikai otthonokban. Donald Regan persze nemcsak azért „szürkíti" a beszé­dek szövegét, hogy kellemetlenkedjék Buchanannak. Köz­ismert, hogy — különösen régebben — az elnök beszédei­ben sok volt a tárgyi tévedés, mosolyt fakasztó, félreért­hető elszólás, amelyet gyakran utólag kellett helyreiga­zítani. Regan nyilvánvalóan védeni igyekszik Reagant attól, hogy kinevessék: inkább legyen unalmas a beszéd, mint olyan, amely az Egyesült Államok elnökét képzetlen­nek tüntetheti fel a világ szemében. Maga az elnök arra hivatkozik, hogy a beszédeknél fon­tosabbak a személyes találkozók. tárgyalások. Példának legtöbbször a Gorbacsovval folytatott genfi négyszemközti megbeszélést hozza fel. Bizonyára sok igazság van ebben is. De az, hogy mi hangzik el nyilvánosan az Egyesült Államok elnökének a szájából, nem közömbös a világ- politika alakulásának szempontjából. S ezért a Fehér Ház irodáiban zajló Regan—Buchanan párharc még hozhat érdekes fordulatokat. POLGÁR DÉNES Lázár György látogatása Győr-Sopron megyében (Folytatás az 1. oldalról.) — Az MSZMP XIII. kong­resszusa társadalmi-gazda­sági megújulást tanított szük­ségesnek a határozatiban megfogalmazott feladatok teljesítéséhez. Mércénk vál­tozatlanul a kongresszuson elfogadott dokumentum, nem szabad azonban megfeled­kezni a megújulásnak a tár­sadalmi és gazdasági folya­matok egészére -vonatkozó követelményéről. A minősé­gi változást segítheti a szo­cialista gazdasági integrá­ció, a KGST munkájának megújítását szolgáló, mlap- jalinkban kibantákozó számos folyamait is. A Minisztertanács elnöke a megye töhb vállalatának pél­dájára is hivatkozva aláhúz­ta: a jelenlegi körülmények között is van mód kiemelke­dő eredmények elérésére, ugyanakkor a szabályozók­nak is segíteniük kell a mi­nőségi változás kikényszerí­tését: lehetőséget adva a to­vábbfejlődésre a jól -gazdál­kodóknak és- szabadabb utat nyitva a gazdaságtalan tevé­kenység felszámolásához. A cél nem vállalatok megszün­tetése, hanem munkájuk eredményesebbé tétele. A megbeszélést követően a kormány elnöke ellátoga­tott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba. A 17 500 dol­gozót foglalkoztató nagy­vállalat munkájáról Hor­váth Ede vezérigazgató adott tájékoztatást. Mivel Lázár György egy évtizeddel ez­előtt járt a vállalatnál, a vezérigazgató ismertette az elmúlt tíz év eredményeit, elmondta, hogy a győrti óri­ás vállalat csaknem megkét­szerezte termelését, s meghá. ramszorozta exiportját. Az MVG kollektívája az elkö­vetkező öt évre is az eddigi­ekhez hasonló dinamikus fej-« lődést tervez. A VII. ötéves tepv szempontjából döntő fontosságú idei év első hat hónapjának eredményei ked­vezőek: a vállalat június vé­géig a múlt év hasonló idő­szakához képest 7,5 százalék­kal növelte termelését, fő­ként a munka termelékeny­ségének fokozásával. A kormány elnöke érdek­lődött a nagyvállalat mű­szaki fejlődésének új lehe­tőségei iránt. Horváth Ede elmondta, hogy az MVG két új, korszerű üzemet épít mezőgazdasági eszközök, il­letve új típusú motorok gyártására, s egy olyan új öntési eljárás hazai megho­nosításán is dolgoznak, amellyel a korábbiaknál na­gyobb szilárdságú, jobban megmunkálható öntvénye­ket készíthetnek majd. Lázár György programja délután a győri városházán folytatódott. Megtekintette a múlt század utolsó éveiben emelt, s nemrégiben helyre­állított épületet, majd tájé­koztatót hallgatott meg a győri lakásépítés és -felújí­tás helyzetéről. Balogh Jó­zsef, a városi tanács elnök- helyettese egyebek között el­mondta, hogy a VII. ötéves tervben 4020 lakás építését irányozták elő. A Minisztertanács elnöke a program befejezéseként ellátogatott a gönyüi épület­elem-gyártó üzembe. A ma­gyar—osztrák vegyes válla­latnál most végzik a próba­gyártásokat: a termelés fel­futását követően évente 1000 —1200 családi házhoz fel­használható falazóelem és födém, illetve naponta 400—- 500 négyzetméternyi burko­lólap készül majd itt. Lázár György a kora esti órákban visszautazottt Bu­dapestre. Vb-ülés Pakson Napirenden: gyermek- és ifjúságvédelem, egészségügy Tegnap délután ülést tar­tott Pákson a városi tanács végrehajtó bizottsága. A téma rendkívül fontos, és széles kört érintő volt. 'Elsőként a gyermekek éis az ifjúság egészségügyi él-látásának hély. zebét tárgyalták meg, különös tekintettel az iskolaegészség­ügy helyzetére. A gyermek­es liifjúságvédelem feladata a 18 éves korig terjedő korosz­tály egészségének védelme, a felnőtt életükre való felké­szítés előmozdítása. Ennek legfontosabb része az alap­ellátás, a körzeti gyermek- orvosi szolgálat. A .városbán négy körzeti gyermekorvos működük két telephellyel, mellettük két-két védőnő dolgozik. A gondozási mun­kát együttesen végzik. A la­kosság, a gyermeklétszám növékedés'évél azonban szük­ségessé vált a körzetek négy­re vialó fejlesztése. A telepü­lésen működő öt tanácsi és egy üzemi bölcsőde 420 kis­gyerek gondozását oldja meg, az 1984-ben átadott új intéz­ménnyel megszűnt a nyo­masztó helyhiány. Az utóbbi években előtérbe került az iskolai egészségügyi munka színvonalának javítása. A fel­adatok hatékonyabb ellátása érdekében iskolavédönői ál­lást szerveztek a városban, aki munkáját a körzeti gyer­mekorvossal látja el. E terü­let fontos része az érzék­szervi. szervi fogyatékossá­gok kiszűrése, amiben nagy előrelépést jelentett az 1984 őszén bevezetett hallásszűnés az óvodások és iskolások kö­rében. Az iskolaérettségi vizs­gálatokat is minden évben elvégzik a művelődési osz­tállyal együttműködve. Nagy előrelépést jelentett, hogy idén áprilisban nevelési ta­nácsadó létesült, mely a III-as iskolában működik. A beszámolót a testület elfo­gadta és határozati rangra emelte. Ezt követően a gyer­mek- és ifjúságvédelem ala­kulásáról, a gyámhatósági feladatok ellátásáról szólva, a megelőzést, a társadalmi tevékenység kiszélesítését hangsúlyozta az előterjesztő. Feladatul sza'bta meg továb­bá a gyámügyi ügyintéző munkaterhénék csökkenését, az ügyfelekkel való közvet­len kontaktus megteremtését, a rendszeres nevelési segé­lyezettek körének kiszélesí­tését. A végrehajtó bizotitság a beszámolót elfogadta, az ülés bejelentésekkel ért véget. az 1986. július 22-én megtartott júliusi tv-lottó jutalomsorsolás­ról, melyen a tv-lottószelvények és a júliusi előfizetéses lottó- szelvények vettek részt. A Vásárlási utalvány (2000 Ft) B Zastava 55 GTL tip. sze­méi ygépk öcsi ra szóló ut. C Polski Fiat 126 tip. személy­gépkocsira szóló utalvány D Szerencseutalv. (30 000 Fit) E Vásárlási utalv. (10 000 Ft) F Vásárlási uitalv. (9000 Ft) G Vásárlási utal.v. (7000 Ft) H Vásárlási utalv. (5000 Ft) I Vásárlási utailv. (4000 Ft) J Vásárlási utalv. (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1986. augusztus 15-tg kell a totó-lot- tó-kirendeltségek, az OTP-fló­koik vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Mün- nioh Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 788 226 j 2 860 141 £ 2 8172 524 d 2 884 907 e 2 887 290 j 2 9» 673 j 2 9212 056 j 2 934 439 j 2 9711 588 j 75 015 882 g 75 040 648 i 75 063 031 £ 75 065 414 j 75 080 180 g 75127 329 g 75 139 712 1 75 176 861 j 75 214 0101 75 238 776 j 75 251 159 f 75 275 9251 75 288 308 g 75 300 681 d 75 313 074 e 75 3612 606 h 75 387 372 i 75 399 75S j 75 412 138 j 75 424 521 h 75 436 904 g 75 449 287 1 75 461 670 h 75 474 058 1 75 488 819 g 75 511 202 1 75 523 585 j 75 560 734 d 75573 117 e 75 585 500 h 79 015 591 h 79 040 357 j 79 065 123 h 79 127 038 h 79 164 187 g 79 201 336 e 79 226 102 j 79 238 485 f 79 250 868 1 79 275 634 f 79 288 017 j

Next

/
Thumbnails
Contents