Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 173. szám. ÁRA: MO Ft 1986. július 24., csütörtök. Mai számunkból CSALÁD — OTTHON (4. old.) EZERÖTSZÁZ EMBER GONDJA <5. old.) Ml TÖRTÉNT MEXIKÓBAN? (6. old.) N EPFRONTM UNKA SARPILISEN (3. old.) Csődtörvény A Parliament legutóbbi ülésén a tavalyi költség- vétó végrehajtásáról szólva is elhangzott, hogy az állam óriási áldozatokat hoz a veszteséges, alaphiányos vállalatok támogatásáért. 1980. és 1985. között az ilyen válliallatokmalk dobott „mentakötél” 80 milliárd forintba került. Tavaly is, a tiszta bevételek 10 százalékát közvetlenül a gyenge hatékonyságot mutató üzemek veszteségeinek megszüntetésére kellett költeni. A növekvő és ezért veszélyes költségvetési de. fiöitünkben tehát igencsak ludas ez a támogatási rendszer, ráadásul a vállalatokat el is kényelirnesítétte. Felmerülhet hát a kérdés, miért csináltuk. Miért vállaltuk ezen kívül azt az igazságtalanságot, hogy a „jók” befizetéséinek egy részét a gyengéiknek adtuk, miközben kevesebb jutott a „jók” fejlődésére? E gazdasági, s már-már társadalmi feszültségeket is keltő profo- lémía forrásait, okait és leküzdésének módját felidézte a parlamenti ülés másnapján hozott törvényerejű rendelet, amelyben az Elnöki Tanács a gazdálkodó szervezetek felszámolásának új rendjéről határozott. A szeptember 1-től életbe lépő „csődtörvényként" emlegetett rendelet előzménye tehát kétségtelenül az, hogy az állalmi költségvetés nem viselheti el az álíla- . mi vállalatóknál keletkező veszteségeket. Tavaly már 23 vállalatnál meghaladta a 100 millió forintot a pénzügyi hiány. Közérdek tehát, hogy a jövedelemtermelésre képtelen gazdálkodó egységek sorsát rendezzék. Ez lehet megszüntetés vagy talpraállítás. A rendelet újdonsága éppen, az, hogy kimondja, miilyen esetekben kerülhet sor a likvidálásra, s milyen úton-mó- don menthető meg egy vállalat. A lényeg: az állam csak oda dob mentőkötelet, ahoi a veszteséges tevékenység felszámolása jelentős foglalkoztatási gondokat okozna, veszélyeztetné valamely nemzetközi kötelezettség teljesítését, vagy honvédelmi érdeket sértene. A többi veszteséges vállalat sorsának rendezésébe az állam nem kapcsolódik ezután bele, a problémákat a vállalat és a vele gazdaságt-piaci kapcsolatban lévő szervezetek egymás között, vagy bírósági úton történő felszámolással oldanák meg. Az idősebb nemzedékben bizonyára régi képeket elevenít fel ez az élljárás: a csődbe jutott gyár munkásait kiteszik az utcára, s a munkanélküliek nehéz sora vár rájuk. Azt hiszem könnyű belátni, hogy nálunk itt most egészen másról van szó. A rendezés nem a munkások érdekeinek semmibe vételével, azok ellen; hanem éppen érettük folyik. A sok veszteséges vállalat, helyzetük rendezetlensége, a rendezéshez kizárólag állami pénz felhasznál ása nagy gátja nálunk az életszínvonal emelkedésének. Az új eljárás emellett konkrétan is tiszteletben tartja az adott munkás- kollektíva érdekeit. Az állam garanciát vállal arra, hogy a munkalbéréket, járulékokat teljes egészében kifizessék a szanálás idején, de a felszámolás allatt is, amíg a munka folyik. Azt követően — áthelyezés, elbocsátás esetén — a Munka Törvénykönyve által biztosított jogók és kötelezettségek érvényesíthetők. Hány csődeljárásra számíthatunk Magyarországon? Nem sokra. Nálunk a legtöbb vállalat nem azért veszteséges, mert rosszul dolgozik, hanem mert ném tudja „behajtani” partnereitől a tartozásaikat. Másfelől az új módszerek alkalmazásával nem a megszüntetés a cél, hanem annak kikényszerítése, hölgy vállalati erőből, minden forrás mozgósításával, jobb piaci munkával és hatékonyabb gazdálkodással kiláboljanak a bajiból a nléhéz helyzetű üzérnek, vállalatok, gazdasági szervezetek. E vállalatok többsége ugyanis nem felesleges ! 'Nem egy olyan építőipari vállalatunk van például, amely veszteséges, ám nélkülük nem épülhetnének új városrészek, több ezres munkáskollektívájuk szélnek erésztése megfosztaná a városokat az amúgy is kevés építőipari mumkásgárda nagy részétől. Világos tehát, hogy fontos érdek fűződik e vállaljatok ügyeinek rendbetételéhez. Valószínű, hogy ebből „nem vonul ki az állam” mint olyan ügyek intézéséből sem, ahol a megszüntetés pótlólagos importot eredményezne. Más vállalatok megmentése viszont lehet, üzleti alapon előnyöket kínálna másoknak. De nemcsak nekik. Az eljárás szerint a megmentéttnek garanciákat kell vállalnia. E garanciákat csakis a javuló gazdálkodás, a hatékonyság jelenti, ami tehát előnyös lész a népgazdaságnak is. Ezek alapján tételezhetik fel a szakemberek, hagy nálunk a várható ügyek többségét olyan esetek fogják képezni, amikor az állami szaná- lék vagy a hitelezők kemény feltételeket szabva, a termelés és gazdálkodás alapvétő javítását kényszerítik ki. Mi a jelentősége még az új rendnek? Figyelmezteti a gazdálkodóikat, hogy a tartós fizetésképtelenségnek, a veszteséges gazdálkodásnak — rájuk nézve is — következményei lesznek. Eddig többnyire a nagyobb közösség, az ország vliseite a terheket. Ezután a problémás vállalatok nagy többségénél is fel kell tenni a kérdést, hogyan tovább, hogy elkerüljék a csődöt. Jó lenne, ha ezt a vállalati magatartást indikálná a rendeltet, amely önmagában nem tekinthető csodaszernek a magyar gazdaság bajaiba, csak az eszközök egyikének, almivei rendezhetjük veszteséges vállalataink, szövetkezeteink sorsát. KOMORNIK FERENC Enrique Iglesias elutazott Lázár György látogatása Győr-Sopron megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Győr-Sopron megyébe látogatott. Győrben, a megyei pártbizottság székhazában Lakatos László első titkár és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta. A vendégét tájékoztatták a megye eredményeiről, társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről, részletesen vázolva azokat a szempontokat, amelyek alapján rangsorolták az elkövetkező időszak helyi feladatait. Az ipari termelés üteme a megyében az országos át. tagnál gyorsabban növekszik, s kedvező az is, hogy a már napjainkban is egyre inkább élénkülő beruházások túlnyomó többsége — a korszerűbb termeléshez szükséges gépek beszerzésével — a műszaki fejlesztést alapozza meg. Az életkörülményék javítására tervezett elképzelések közé tartozik, hogy Győr-Sopron megyében a VII. ötéves terv egyik céljaként tűzték ki a lakásárak növekedésének megállítását. Első lépésiként — az eddigi jelentős támogatáson felül ifjúsági lakásalapot hoztak létbe, s így mintegy 600 fiatal háaas a közeljövőben soron kívül juthat új otthonhoz. A tájékoztatón részt vett a megye számos vállalatának, termelőszövetkezetének, társadalmi és érdekvédelmi szervezetének vezetője, s közülük többen a gazdálkodás napi tapas ztalaitaílból vett példákkal illusztrálták a megyében dolgozó kisebb- nagyóbb kollektívák eredményeit gondjait. Élve az alkalommal, több javaslat is elhangzott. Célszerű lenne — mondták például —, ha a szabályozók nemcsak a vállalati egységből való kiváltásit, a kisebb gazdasági egységek önállósulását támogatnák. A tőkeátcsoportosítás különböző eszközeinek fel- használásával lehetőséget kellene teremteni arra is, hogy a gyengén gazdálkodók ne csak szanálás útján lábaljanak ki a bajból, hanem a korábbi veszteségek arányosabb megosztásával beolvadhassanak a hasonló profilú, kapacitásgondokkal küszködő gazdálkodó szervezetekbe. Szóba került az is, hogy a jelenlegi vámtarifák időnként hátráltatják a fejlett technika hazai meghonosítását, a munkaidőalap jobb felhasználásával kapcsolatban pedig panaszolták: a vállalati vezetőknek jelenleg nagyon sók — nem kormányzati és mozgalmi szervektől érkező — kitérőnek kell eleget tenniük, s így sok dolgozó röVidefob-hosszabb időre 'kiesik a munkából. Lázár György megköszönte a tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy az elhangzottak nemcsak a megye helyzetéről adtak hű képet, a problémák reális felvetése segítheti a kormányzati munka színvonalának javítását is. Rámutatott, hogy bár gondjaink egy része külső körülmények következménye, kevés szó esik arról, hogy miként tudunk a magunk erejéből, adottságainkra támaszkodva, tartalékaink ésszerű mozgásba lendítésével újabb fejlődési szakaszba jutni. (Folytatás a 2. oldalon.) Budapestről Szerdán elutazott hazánkból Énrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20—23. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Az uruguayi diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen vol t Gu albérlő Tál amas, az Uruguayi Keleti Társaság budapesti nagykövete. Genscher Washingtonban A Moszkvából kedden hazatért Hans-Dietrioh Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdán rövid látogatásra Washingtonba utazott, hogy tájékoztassa amerikai kollégáját, Shultzot kedden befejeződött szovjet- unióbeli tárgyalásairól. Előzőleg a kormány ülésén számolt be moszkvai útjáról, s külön is felkereste Kohl kancellárt. Tolnai GÉM - Aranykalász Tsz Jól alkalmazkodtak a változó gazdasági körülményekhez Péter Szigfrid Tolnán Tegnapi munkanapja nagy részét Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára Tolnán töltötte, s a nagyközség dolgozóinak életével ismerkedett. A munkalátogatás nem kötődött sem alkalomhoz, sem pedig előkészített programhoz, a célja az volt, hogy az első titkár még közelebbről megBeszélgetés Isgum Istvánná GÉM-brigád vezető vei. pótképviselővel ismerkedjen a városiasodé nagyközséggel. Reggel a Gép- és Műszeripari Szövetkezetben folytatott megbeszélést a pártbizottság első titkára Biber Lászlóval, a szövetkezet elnökével, a megyei pártbizottság tagjával. A tájékoztatón már Pintér János, a nagyközségi pártbizottság titkára is részt vett. A szövetkezetben jó eredményekről, reális további elképzelésekről tájékoztatták a vendéget. A 420—430 dolgozó tavaly 235,5 millió forint termelési értéket produkált, ebből 230 milliónyi volt a készárutermelés, a többi a szerviz bevétele. Az idén sem akarják alább adni. A keresetszint-szabályozá- si rendszerben az elmúlt évben a szövetkezetben 17,3 százalékkal nőttek a keresetek, az idénre mintegy kétszázalékos növekedést terveznek. Két exportnövelő pályázaton is eredményesen indultak. Háztartási gépek alkatrészeinek gyártásával két világcéggel is kapcsolatiban állnak, eleget téve az IBM és az AEG igen szigorú minőségi és szállítási követelményeinek. Már a jövő évre is biztosítottnak látszik a megrendelés, a szövetkezet nyereségesen termel, fejlesztési elképzeléseik is világosak. Már folyik a gyártáselőkészítése egy olyan alkatrésznek, amely gyártásával évi 80 millió forint importot lehet kiváltani. Az üzemlátogatás során Méhn Imre műszaki vezető kalauzolta a vendégeket, bemutatva valamennyi fontos , üzemrészt. A GÉM-iből a megyei pártbizottság első titkára az Aranykalász Termelőszövetkezetbe ment, ahol Mónus István elnök adott tájékoztatót a gazdálkodásról. Elmondta, hogy a szövetkezet 3100 hektárjából 2660 a szántóföld, több mint hétszáz hektáron termesztenek búzát. Az idén az aratást július 16-án befejezték, a termésátlaguk minden eddiginél magasabb lett, s a minőségi átvételnél sem voltak gondjaik. Az állattenyésztés eredményes, a borjúnevelésben is áttértek a ridegtartásra. A nagyüzem eredményes munkáját háztáji gazdálkodás egészíti ki. A megyei pártbizottság első titkára mindkét gazdálkodó egységnél gratulált az eredményekhez, amelyeket azzal értek el, hogy jól tudtak alkalmazkodni a változó gazdasági feltételekhez és piaci viszonyokhoz. A munkalátogatás a délutáni órákban ért véget. A GÉM elektromos szerelőműhelyében Az új telepítésű szőlőben
