Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
I 1988. július 23. Képújság 5 tényező által a szövetkezeti tag jövedelmének a fokozása, illetve a népgazdasági igények kielégítése. A háztáji és a közös gazdaság munkamegosztáson alapuló szerves egységben van." (Közgazdasági Kislexikon) Nagymányoki Gábor Áron Téesz Hibrid kukorica - háztájiban Háztáji gazdaság. & ZSSX vetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek alapvető célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése, munkamegosztás útján a szövetkezeti termelésben való közreműködés, és e két A családok közel kétharmada: kistermelő Nagyüzem nélkül nincs háztáji .............................................. ...... .................. . ....... ............................................................................................................................. ...;.......... A termelési értékük: 1,6 milliárd Ma a magyar mezőgazdaság kétszer annyi terméket állít élő, mint 1939 előtt. A gabonafélék mennyisége 6,5 millió tonnáról 15,5 millió tonnára nőtt, a napraforgó- és hústermelés két-'hárorn- szorosára emelkedett. A szocialista nagyüzemek mellett az elért eredményekhez hozzájárultak a háztáji és kisegítő gazdaságúik. A hetvenes évék közepétől folyamatosan változott a helyzetük, a termelés feltételei javultak, s az eredmények ugrásszerűen nőttek. (Mindemellett a Hazafias Népfront szervezésében kibontakozott a kertbarátmozgalom: Tolna megyében 38 kertbarátkor működik, és 2030 tagot számlál. Igen sok hasznos tudnivalóval ismerkedhetnek meg a kertbarátok a Téli esték rendezvény- sorozatain. A háztáji : önálló üzemág Igen jelentős a megyei érdekképviseleti szervek szerepe a MÉSZÖV és a TESZÖV egyaránt figyelemmel kíséri a kistermelők tevékenységét és az integráló nagyüzemek munkáját. A mezőgazdasági szövetkezetek döntő többsége a háztáji gazdaságot, a kistermelést önálló üzemágként kezeli, melyet bizonyít az is, hogy a háztájit koordináló szakemberek 65 százaléka önálló munkakörben dolgozik. Tolna megyében az 1980. évi népszámlálás idején 87 422 család élt. A háztáji és kisegítő gazdaságok szánta 58 902 volt, s ez az arány ma is hasonló. Elmondhatjuk tehát, hogy a családok 70 száA Szekszárdi Húsipari Vállalat termelésének beindulásával a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok feladata lett a vágóalapanyag előállítása. Megyénk sok üzemében új telepet építettek, felújították az elavult sertésólakat, másutt — főleg ott, ahöl hiányoztak a fejlesztési források — új megoldáson törték a fejüket a szakemberek. Így alakult1 ki egy újszerű módszer akkor még a Szekszárdi Állami Gazdaságban, 1980-ban: a vállalkozói sertéshizlalás bevezetése. Mint azt Mérei Lászlótól, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát sertéságazati igazgatójától megtudtuk, eleinte csupán a gazdaság dolgozói foglalkoztak sertésAz oldalt összeállították: Szabó Sándor, Szekér József, és D. Varga Márta. A fotókat iGottvald Károly készítette. zaléka foglalkozik kisgazdasági termeléssel, és döntő többségük állatot is tart. Háztáji - nemcsak a ház körül A megye mezőgazdasági bruttó termelési értékének 28 százalékát a kistermelés adja. Ezt a nagy árutömeget csak a biztos, jól gazdálkodó nagyüzemi háttér sokoldalú szolgáltatásával lehet előállítani. Hisz maga a „háztáji” szó is elvesztette már egykori jelentését: csupán a ház körül megtermelt terménnyel képtelenség lenne például árutermelésre szánt sertéseket eltartani. A kisüzemek között egyébként specializá- lódási folyamat ment végbe: emelkedett a kézimunkaigényes állattenyésztés és zöldségtermesztés aránya. A szántóföldi kultúrák közül a kukoricát, a zöldséget, a dohányt, a fűszernövényeket. papritkát, uborkát és a primőröket termelik leginkább. A kistermelés önellátó szerepe tovább nő. s a bogyós gyümölcsök, a szilva, dió, a meggy, a cseresznyetermeléssel csak kisüzemekben találkozunk. A gyümölcs 70 százaléka, s a szőlőterület 46 százaléka a háztáji gazdaságban található. A szarvasmarhalétszám 9,2 százalékát, a sertésállomány 38,1 százalékát, a juhok 35,5 százalékát tartják a kisgazdaságokban. Sokan foglalkoznak kisállattartással, nyállal, baromfival, galambbal, de nem elhanyagolható megyénkben a méhészet sem. Mit ad a nagyüzem? A nagyüzemek integráló tevékenysége nélkül a háztáji hizlalással. Az első évben — 1980-ban — ötezer sertést állították elő a vállalkozói rendszerben, a következő évben viszont olyan mértékben megnőtt az érdeklődés, hogy 1981-'ben már húszezer sertést adtak le a vállalkozók a gazdaságon keresztül a húsiparnak. A kombinát úgynevezett kistermelési csoportjában négyen dolgoznak: három agronómus, és egy könyvelő. Barkas autóval járják a falvakat, s mielőtt szerződést kötnének a vállalkozóval, megnézik a tartás körülményeit. Amennyiben ez megfelelő, szerződést kötnek, s a termelő beállíthatja a saját malacait is, de a kombináttól is kaplhát 20—30 kilogrammos tenyészanyagot. A szállítás, a szolgáltatás gazdaságossága miatt meghúzták a határvonalát: Szekszárd körüli harminc kilométeres körzetben lakó termelővel kötnek csak szerződést. A gazdaság — a tenyész- anyagon kívül fuvart biatoés kisgazdaságok nem érhették volna el a jelenlegi színvonalat, hozamokat. Igen fontos, hogy például garantáltan jó minőségű alapanyagot kapjanak a termelők, az állattartók például előhasi üszőt, tehenet, kocasüldőt. Mind szélesebb gyakorlat, hogy az így kihelyezett állat a közös gazdaság tulajdonában marad, a kistermelő a saját épületében a gondozási, termelési feladatúikra vállalkozik. Ez a módszer mindkét félnek előnyös, hisz nem kell nagyüzemi telepeket építeni, nem kelj a dolgozók ellátásáról gondoskodni, kisebb a felneve- lési veszteség, homogénebb a fajta, s így a minőség is, kevesebb az energiafelhasználás. A kisgazdaságok termékelő. állítását tehát döntően befolyásolja a nagyüzemek, áfészek integráló tevékenysége, a felvásárlás, az értékesítés szervezése, — a termékek értéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot. A szolgáltatás lényegesen javult, a takarmány- és termékértékesítés, a növendék- és tenyészálliiatók eladása ma jó színvonalú. Az áfészek gyümölcs- és szőlőaltványt, zöldségpalántákat adnak el a termelőknek. A takarmány- ellátás kiegyensúlyozott, javult a növényvédőszer- és műtrágyakínálat. gondok a szállítással, és a gépjavításnál adódnak. Iparszerű lett a kistermelés, s sok ipari anyagot is felhasznál. A családi és töredék munkaerő foglalkoztatása megoldott, s nem utolsó szempont az sem, hogy a nagyüzemilleg műveiihetétden területek, és a parllagók is hasznos!tihatők a háztáji és kistermeléssel. sít, garantáltan jó minőségű tápot ad, és a kész sertéseket elszállítja a termelőtől. Hízott sertésenként 5—600 forint a vállalkozó haszna, a gazdaság nyeresége sertésemként 80—100 forint. Hozzávetőleg 400—500 termelővel állnak kapcsolatban. A legnagyobb „udvarban” 150 sertést hizalnak, s minimum tíz hízott sertésre szerződnek. Igen nagy gondot fordítanak a takarmány minőségére, és a szállítási időpontok betartására. Ez évtől a kombinátban keverik a tápot, ehhez felhasználják a húsipari vállalat melléktermékét, a húslisztet is. Az együttműködés korrekt, s jól jár a húsipari vállalat is, hisz jó minőségű hízót kap a kistermelőktől. S nem is keveset. A kombinát telepeiről évente 29—30 ezer, a kombinát áltál integrált vállalkozói sertéstermelőktől pedig évi 22—25 ezer sertést szállítanak a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz. Nem messze a Nagymányoki Gábor Áron Termelő- szövetkezet váraljai majorjától egy kis földúton kell tovább menni Izmémy felé. Közel az izményi határhoz termelik az integrált háztáji hibrid kukoricát. Tavaly a nagymányoki termelőszövetkezetben hetvenen, idén közel százan vállalkoztak hibrid kukorica művelésére. Ebben az évben az apa és az anya sorokét a tavalyi ültetési rendhez képest felcserélték. A földútról a szem messze ellát, egészen a Mecsek vonulatáig, mégis a kukoricák közötti zajra lesz figyelmes az ember. Július a címerezés ideje, és a hó elejétől már több gazda ment ki a földre, hogy megnézze: az anyaso- rokbam mikor dugják ki fejüket a címerek. Mert, ha egy is előbukkan, azt azonIgazi arcát mutogatja a nyár, a hőség fullasztó, így hát nem is csoda ha a traktor mögött pihegve beszélget Laposa Sándor mentő gépkocsivezető és Bertók László a Madocsai Igazság Termelőszövetkezet traktorosa. Laposa Sándor éppen csak lerakta a bálázott szalmát apósa portájának a sarkán, a ház mögötti dűlőútra nyíló kapuhoz közel, mert így könnyebb behordani, aztán megállt pár szóra a szintén egyet szusszantó traktoros ismerősével. — Ezen a kis táblán gyűjtöm a maradék árpás zalinát, de ez nem igazán jó a malacok alá, mert nagyon esiA kistraktor a mentős „jobbkeze” nai ki kell húzni. Most is több ben kint vannak, és az eleinte elszórtan kibukkanó címereket szedik. A munka dandárja e hét közepétől kezdődik. Ilyenkor naponta, reggel és este is ki kéül menni, végig járni a majdnem egy kilométer hosszú sorokat. Minden tövet szemügyre keLl venni, ezért csak lassan léhet; előre haladni. Egy embernek hosszú ideiig tart a munka, összefog tehát a család, mindenkinek egy sor jut ilyenkor, és átfésülik a táblát. A címerezés akár négy hétig is eltarthat, és ezt naponta kell Végezni. Az anyasorban nem maradhat egyetlen egy címer sem, mert ha marad, akkor virágporával „megfertőzi” a táblát, és így odalesz a hibrid kukorica minősége. Ilyenkor nemcsak a gondatlan gazda kukoricását pős a pora. Az az igazi, amit a komám rakott le, az a szép sárga bálázott búzaszalma — mondja Bertók László traktoros, mert tőle kérdeztem, hogy a háztájiba jó-e amit gyűjt. Egy lovas kocsi kocog szépén komótosan, igazi sóhaj- tós nyári nyikorgással az úton, persze megszakad a beszélgetés, mert falun mindenki mindenkit ismer, így köszönni is dukál a másiknak. Az „arijonisten-fogadj- isten” után Lapos® Sándor mászik a kistralktor pótkocsijára és raikja le az alomnak valót. Hamar végez vele, de így is jócskán megizzad. Törli a verejtékét a homlokáról'. — A munkabeosztásom annyira jó, hogy bizony akad szabadidőm éppen elegendő, így azt ki is használom — mondja, maijd így folytatja: — Az apótsoméknaik segítek most egy kicsit. A feleségem termelőszövetkezeti tag, én meg, mivel az időmből futja és kell is a mellékes, besegítek. A növénytermesztésiben dolgozott a nejem, de most éppen szülési szabadságon van. Pár mozdulat és a kistnaik- tor már pöfög is, Laposa Sándor a hősbe állítja, majd visszaballag. — A munkatársamtól vettem ezt a kis gépjét, le is van vizsgáztatva, itt a pótkocsi mögötte, de otthon van még az eke meg a többi tartozék. Nagyon kell a ház körüli munkákhoz. Vain kilemcszáz négyszögöl szántóterületünk négyszáz öl keli les 11 ózni, hanem az alsó és felső szomszédjának a kukoricáit is. A kár tetemes is lehet. Érthető a gondosság és az aggodalom ez idő tájt. Ha zuhog. vagy csak esik, akkor is a sarat kell gyúrni, végig kell járni a táblát. Ilyenkor esőkabátba burkolódzva szedik a címert. A táblák osztályozása, minőségellenőrzése folyamatos. Mindaddig ki kell járni a haltárba, amíg az utolsó előbukkanó kukorica- virágot is kihúzzák az anyanövény tetejéről. Csak az apasorban lengedezhet a címer, és innen szállíthatja a szél a címerek virágporát. Az időigényes munka utón elcsendesül őszig a határ, egészen október végéig, mikor a háztájiban termelt hibrid kukorica zsákokba kerül. szőlő, meg persze dohány is akad minden évben, így van mit csinálni. A feleségem mellett még a nagymamák is segítenék, különösen a do. hánynál. Igaz segít a téesz is, mert lássuk csak: minden tag megkapja a huszonöt mázsa májusi morzsolt ku4 koricáf, a fejadag búzát, aztán itt az ideje éppen a szalmának is, úgyhogy értesítettek és megkaptuk a harminc bálát. A téesztől kapunk fuvart, a lucernát én magam termelem meg, de nem mindenki csinálja így. Az állatok és a termények elszállításában is közreműködnek, bár ha már a szállításról beszélünk ... tál ám lehetne kicsit jobban segíteni, de azt hiszem jócskán akad hely ahol ezzel elégedettek lennének, mert biztosan akad rosszabb is. — Az az igazság, a közös munkát is el kell végezni és azért az kell, hogy az első legyen, utána jöhet a háztáji is — mondja Bertók László traktoros. — Ezzel én is egyetértek, igaz sok a munka, pláne ilyenkor a fő szezonban — helyesel Laposa Sándor. Látóm a Magyar Balázson — a háztáji agronómuson —, hogy mennyit szaladgál, méri a csalamádéna'k valót, a lucernát, intézi az állatok; szállítását, meg a többi munkát. Most nlagy tervek forognak a fejemben, de még csak elképzelések, lehet; hogy gazdálkodni kezdek mlajd nagyban. Ehhez persze nélkülözhetetlen a szövetkezet segítsége. Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát Vállalkozói sertéshizlalás Harminc kilométeres körzetben Háztájiból - nagygazdaság?! „Mentő ötlet” Hazafelé a háztájiból
