Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

I 1988. július 23. Képújság 5 tényező által a szövetkezeti tag jövedelmének a fokozása, illetve a népgazdasági igények kielégítése. A háztáji és a közös gazdaság munkamegosztáson alapuló szerves egységben van." (Közgazdasági Kislexikon) Nagymányoki Gábor Áron Téesz Hibrid kukorica - háztájiban Háztáji gazdaság. & ZSSX vetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek alapvető célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése, munkameg­osztás útján a szövetkezeti termelésben való közreműködés, és e két A családok közel kétharmada: kistermelő Nagyüzem nélkül nincs háztáji .............................................. ...... .................. . ....... ............................................................................................................................. ...;.......... A termelési értékük: 1,6 milliárd Ma a magyar mezőgazda­ság kétszer annyi terméket állít élő, mint 1939 előtt. A gabonafélék mennyisége 6,5 millió tonnáról 15,5 millió tonnára nőtt, a napraforgó- és hústermelés két-'hárorn- szorosára emelkedett. A szo­cialista nagyüzemek mellett az elért eredményekhez hoz­zájárultak a háztáji és ki­segítő gazdaságúik. A hetve­nes évék közepétől folyama­tosan változott a helyzetük, a termelés feltételei javul­tak, s az eredmények ugrás­szerűen nőttek. (Mindemellett a Hazafias Népfront szervezésében ki­bontakozott a kertbarát­mozgalom: Tolna megyében 38 kertbarátkor működik, és 2030 tagot számlál. Igen sok hasznos tudnivalóval ismer­kedhetnek meg a kertbará­tok a Téli esték rendezvény- sorozatain. A háztáji : önálló üzemág Igen jelentős a megyei ér­dekképviseleti szervek szere­pe a MÉSZÖV és a TESZÖV egyaránt figyelemmel kíséri a kistermelők tevékenysé­gét és az integráló nagyüze­mek munkáját. A mezőgazdasági szövetke­zetek döntő többsége a ház­táji gazdaságot, a kisterme­lést önálló üzemágként ke­zeli, melyet bizonyít az is, hogy a háztájit koordináló szakemberek 65 százaléka önálló munkakörben dolgo­zik. Tolna megyében az 1980. évi népszámlálás idején 87 422 család élt. A háztáji és kisegítő gazdaságok szá­nta 58 902 volt, s ez az arány ma is hasonló. Elmondhatjuk tehát, hogy a családok 70 szá­A Szekszárdi Húsipari Vállalat termelésének bein­dulásával a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazda­ságok feladata lett a vágó­alapanyag előállítása. Me­gyénk sok üzemében új te­lepet építettek, felújították az elavult sertésólakat, má­sutt — főleg ott, ahöl hiá­nyoztak a fejlesztési forrá­sok — új megoldáson törték a fejüket a szakemberek. Így alakult1 ki egy újszerű módszer akkor még a Szek­szárdi Állami Gazdaságban, 1980-ban: a vállalkozói ser­téshizlalás bevezetése. Mint azt Mérei Lászlótól, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát sertéságazati igazgatójától megtudtuk, eleinte csupán a gazdaság dolgozói foglalkoztak sertés­Az oldalt összeállították: Szabó Sándor, Szekér Jó­zsef, és D. Varga Márta. A fotókat iGottvald Károly készítette. zaléka foglalkozik kisgaz­dasági termeléssel, és döntő többségük állatot is tart. Háztáji - nemcsak a ház körül A megye mezőgazdasági bruttó termelési értékének 28 százalékát a kistermelés ad­ja. Ezt a nagy árutömeget csak a biztos, jól gazdálkodó nagyüzemi háttér sokoldalú szolgáltatásával lehet előál­lítani. Hisz maga a „háztáji” szó is elvesztette már egy­kori jelentését: csupán a ház körül megtermelt terménnyel képtelenség lenne például árutermelésre szánt sertése­ket eltartani. A kisüzemek között egyébként specializá- lódási folyamat ment végbe: emelkedett a kézimunkaigé­nyes állattenyésztés és zöld­ségtermesztés aránya. A szántóföldi kultúrák kö­zül a kukoricát, a zöldséget, a dohányt, a fűszernövénye­ket. papritkát, uborkát és a primőröket termelik legin­kább. A kistermelés önellátó szerepe tovább nő. s a bo­gyós gyümölcsök, a szilva, dió, a meggy, a cseresznye­termeléssel csak kisüzemek­ben találkozunk. A gyümölcs 70 százaléka, s a szőlőterü­let 46 százaléka a háztáji gazdaságban található. A szarvasmarhalétszám 9,2 százalékát, a sertésállomány 38,1 százalékát, a juhok 35,5 százalékát tartják a kisgaz­daságokban. Sokan foglalkoz­nak kisállattartással, nyál­lal, baromfival, galambbal, de nem elhanyagolható me­gyénkben a méhészet sem. Mit ad a nagyüzem? A nagyüzemek integráló te­vékenysége nélkül a háztáji hizlalással. Az első évben — 1980-ban — ötezer sertést állították elő a vállalkozói rendszerben, a következő évben viszont olyan mér­tékben megnőtt az érdeklő­dés, hogy 1981-'ben már húszezer sertést adtak le a vállalkozók a gazdaságon keresztül a húsiparnak. A kombinát úgynevezett kistermelési csoportjában négyen dolgoznak: három agronómus, és egy könyvelő. Barkas autóval járják a fal­vakat, s mielőtt szerződést kötnének a vállalkozóval, megnézik a tartás körülmé­nyeit. Amennyiben ez meg­felelő, szerződést kötnek, s a termelő beállíthatja a sa­ját malacait is, de a kombi­náttól is kaplhát 20—30 ki­logrammos tenyészanyagot. A szállítás, a szolgáltatás gazdaságossága miatt meg­húzták a határvonalát: Szekszárd körüli harminc ki­lométeres körzetben lakó termelővel kötnek csak szer­ződést. A gazdaság — a tenyész- anyagon kívül fuvart biato­és kisgazdaságok nem érhet­ték volna el a jelenlegi szín­vonalat, hozamokat. Igen fontos, hogy például garan­táltan jó minőségű alap­anyagot kapjanak a terme­lők, az állattartók például előhasi üszőt, tehenet, koca­süldőt. Mind szélesebb gya­korlat, hogy az így kihelye­zett állat a közös gazdaság tulajdonában marad, a kis­termelő a saját épületében a gondozási, termelési felada­túikra vállalkozik. Ez a mód­szer mindkét félnek előnyös, hisz nem kell nagyüzemi te­lepeket építeni, nem kelj a dolgozók ellátásáról gon­doskodni, kisebb a felneve- lési veszteség, homogénebb a fajta, s így a minőség is, kevesebb az energiafelhasz­nálás. A kisgazdaságok termékelő. állítását tehát döntően be­folyásolja a nagyüzemek, áfészek integráló tevékeny­sége, a felvásárlás, az érté­kesítés szervezése, — a ter­mékek értéke meghaladja az 1,6 milliárd forintot. A szolgáltatás lényegesen javult, a takarmány- és ter­mékértékesítés, a növendék- és tenyészálliiatók eladása ma jó színvonalú. Az áfészek gyümölcs- és szőlőaltványt, zöldségpalántákat adnak el a termelőknek. A takarmány- ellátás kiegyensúlyozott, ja­vult a növényvédőszer- és mű­trágyakínálat. gondok a szál­lítással, és a gépjavításnál adódnak. Iparszerű lett a kis­termelés, s sok ipari anyagot is felhasznál. A családi és töredék munkaerő foglalkoz­tatása megoldott, s nem utol­só szempont az sem, hogy a nagyüzemilleg műveiihetétden területek, és a parllagók is hasznos!tihatők a háztáji és kistermeléssel. sít, garantáltan jó minőségű tápot ad, és a kész sertése­ket elszállítja a termelőtől. Hízott sertésenként 5—600 forint a vállalkozó haszna, a gazdaság nyeresége serté­semként 80—100 forint. Hoz­závetőleg 400—500 termelő­vel állnak kapcsolatban. A legnagyobb „udvarban” 150 sertést hizalnak, s minimum tíz hízott sertésre szerződ­nek. Igen nagy gondot fordíta­nak a takarmány minőségé­re, és a szállítási időpontok betartására. Ez évtől a kom­binátban keverik a tápot, ehhez felhasználják a hús­ipari vállalat melléktermé­két, a húslisztet is. Az együttműködés korrekt, s jól jár a húsipari vállalat is, hisz jó minőségű hízót kap a kistermelőktől. S nem is keveset. A kombinát tele­peiről évente 29—30 ezer, a kombinát áltál integrált vál­lalkozói sertéstermelőktől pedig évi 22—25 ezer sertést szállítanak a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz. Nem messze a Nagymá­nyoki Gábor Áron Termelő- szövetkezet váraljai major­jától egy kis földúton kell tovább menni Izmémy felé. Közel az izményi határhoz termelik az integrált háztáji hibrid kukoricát. Tavaly a nagymányoki termelőszövet­kezetben hetvenen, idén közel százan vállalkoztak hibrid kukorica művelésére. Ebben az évben az apa és az anya sorokét a tavalyi ültetési rendhez képest felcserélték. A földútról a szem messze ellát, egészen a Mecsek vo­nulatáig, mégis a kukoricák közötti zajra lesz figyelmes az ember. Július a címerezés ideje, és a hó elejétől már több gazda ment ki a földre, hogy megnézze: az anyaso- rokbam mikor dugják ki fe­jüket a címerek. Mert, ha egy is előbukkan, azt azon­Igazi arcát mutogatja a nyár, a hőség fullasztó, így hát nem is csoda ha a trak­tor mögött pihegve beszélget Laposa Sándor mentő gép­kocsivezető és Bertók László a Madocsai Igazság Terme­lőszövetkezet traktorosa. La­posa Sándor éppen csak le­rakta a bálázott szalmát apósa portájának a sarkán, a ház mögötti dűlőútra nyí­ló kapuhoz közel, mert így könnyebb behordani, aztán megállt pár szóra a szintén egyet szusszantó traktoros ismerősével. — Ezen a kis táblán gyűj­töm a maradék árpás zalinát, de ez nem igazán jó a ma­lacok alá, mert nagyon esi­A kistraktor a mentős „jobbkeze” nai ki kell húzni. Most is több ben kint vannak, és az elein­te elszórtan kibukkanó cí­mereket szedik. A munka dandárja e hét közepétől kez­dődik. Ilyenkor naponta, reg­gel és este is ki kéül menni, végig járni a majdnem egy kilométer hosszú sorokat. Minden tövet szemügyre keLl venni, ezért csak lassan léhet; előre haladni. Egy embernek hosszú ideiig tart a munka, összefog tehát a család, min­denkinek egy sor jut ilyen­kor, és átfésülik a táblát. A címerezés akár négy hétig is eltarthat, és ezt naponta kell Végezni. Az anyasorban nem maradhat egyetlen egy cí­mer sem, mert ha marad, akkor virágporával „megfer­tőzi” a táblát, és így oda­lesz a hibrid kukorica minő­sége. Ilyenkor nemcsak a gondatlan gazda kukoricását pős a pora. Az az igazi, amit a komám rakott le, az a szép sárga bálázott búza­szalma — mondja Bertók László traktoros, mert tőle kérdeztem, hogy a háztáji­ba jó-e amit gyűjt. Egy lovas kocsi kocog szé­pén komótosan, igazi sóhaj- tós nyári nyikorgással az úton, persze megszakad a beszélgetés, mert falun min­denki mindenkit ismer, így köszönni is dukál a másik­nak. Az „arijonisten-fogadj- isten” után Lapos® Sándor mászik a kistralktor pótko­csijára és raikja le az alom­nak valót. Hamar végez ve­le, de így is jócskán meg­izzad. Törli a verejtékét a homlokáról'. — A munkabeosztásom annyira jó, hogy bizony akad szabadidőm éppen elegendő, így azt ki is használom — mondja, maijd így folytatja: — Az apótsoméknaik segítek most egy kicsit. A feleségem termelőszövetkezeti tag, én meg, mivel az időmből futja és kell is a mellékes, besegí­tek. A növénytermesztésiben dolgozott a nejem, de most éppen szülési szabadságon van. Pár mozdulat és a kistnaik- tor már pöfög is, Laposa Sándor a hősbe állítja, majd visszaballag. — A munkatársamtól vet­tem ezt a kis gépjét, le is van vizsgáztatva, itt a pót­kocsi mögötte, de otthon van még az eke meg a többi tartozék. Nagyon kell a ház körüli munkákhoz. Vain kilemcszáz négyszögöl szántóterületünk négyszáz öl keli les 11 ózni, hanem az alsó és felső szomszédjának a ku­koricáit is. A kár tetemes is lehet. Érthető a gondosság és az aggodalom ez idő tájt. Ha zu­hog. vagy csak esik, akkor is a sarat kell gyúrni, végig kell járni a táblát. Ilyenkor esőkabátba burkolódzva sze­dik a címert. A táblák osztá­lyozása, minőségellenőrzése folyamatos. Mindaddig ki kell járni a haltárba, amíg az utolsó előbukkanó kukorica- virágot is kihúzzák az anya­növény tetejéről. Csak az apasorban lengedezhet a cí­mer, és innen szállíthatja a szél a címerek virágporát. Az időigényes munka utón el­csendesül őszig a határ, egé­szen október végéig, mikor a háztájiban termelt hibrid kukorica zsákokba kerül. szőlő, meg persze dohány is akad minden évben, így van mit csinálni. A feleségem mellett még a nagymamák is segítenék, különösen a do. hánynál. Igaz segít a téesz is, mert lássuk csak: minden tag megkapja a huszonöt mázsa májusi morzsolt ku4 koricáf, a fejadag búzát, az­tán itt az ideje éppen a szal­mának is, úgyhogy értesí­tettek és megkaptuk a har­minc bálát. A téesztől ka­punk fuvart, a lucernát én magam termelem meg, de nem mindenki csinálja így. Az állatok és a termények elszállításában is közremű­ködnek, bár ha már a szál­lításról beszélünk ... tál ám le­hetne kicsit jobban segíteni, de azt hiszem jócskán akad hely ahol ezzel elégedettek lennének, mert biztosan akad rosszabb is. — Az az igazság, a közös munkát is el kell végezni és azért az kell, hogy az el­ső legyen, utána jöhet a ház­táji is — mondja Bertók László traktoros. — Ezzel én is egyetértek, igaz sok a munka, pláne ilyenkor a fő szezonban — helyesel Laposa Sándor. Lá­tóm a Magyar Balázson — a háztáji agronómuson —, hogy mennyit szaladgál, mé­ri a csalamádéna'k valót, a lucernát, intézi az állatok; szállítását, meg a többi mun­kát. Most nlagy tervek fo­rognak a fejemben, de még csak elképzelések, lehet; hogy gazdálkodni kezdek mlajd nagyban. Ehhez persze nélkülözhetetlen a szövetke­zet segítsége. Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát Vállalkozói sertéshizlalás Harminc kilométeres körzetben Háztájiból - nagygazdaság?! „Mentő ötlet” Hazafelé a háztájiból

Next

/
Thumbnails
Contents