Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

^ NÉPÚJSÁG____________________________________________________________________________________________________________________________ 1986. július 23. Harmincöt éve tanácsiak a könyvtárak Hazán kiban az állami és társadalmi élet demokratiz­musának szélesedése nyo­mán az utóbbi évtizedben fontos egészségügyi és köz­oktatási intézmények kerül­tek a helyi tanácsok fenn­tartásába. Az állami élet fejlődése, a helyi tanácsok szakmai és politikai megerősödése egy­re sürgetőbben követelte, hogy a helyi ellátás ügyét helyben intézzék, a helyi in­tézmények fenntartását, működtetését helyben lássák el. A decentralizálást elha­tározó döntések gyakran hökkentették meg a közvé­leményt, és sokan tették fel a kérdést: vajon a helyi ta­nácsok képesek lesznek-e e fontos feladatoknak eleget tenni? Nem fog-e visszafej­lődni ezen intézmények ed­digi tevékenysége? A kételkedők nem gondol­tak arra, hogy kulturális élétünk egyik fontos intéz­ményhálózata. a közműve­lődési könyvtárak már több mint két évtizede működnek a helyi tanácsok fenntartá­sában, és eredményeik, fej­lesztésük a kultúra demok­ratizálása mellett az állam­igazgatás demokratizálódá­sát, felelősségének növeke­dését is bizonyítja. Pedig a központilag irányított és fenntartott népkönyvtári há­lózat szocialista kulturális forradalmunk egyik nagy vívmánya volt. E széles moz­galomnak köszönhetően ju­tott el a felszabadulás után minden településre a nyom­tatott betű. a haladó világ­nézetet tükröző irodalom és a korszerű, tudományos is­mereteket hordozó könyv. Mint minden a fejlődés so­rán, úgy a magyar könyvtár­ügy is kinőtte kereteit, túl­nőtte a saját formáját. Ki.te- rebélyesedett hálózatának egy megyei centrumból törté­nő irányítása már nehézkes­sé, gyakran lehetetlenné vált. Pokozta a gondokat, hogy az egyre nagyobb könyvvá­lasztékot igénylő olvasók el­látásához a központi pénz­források nem biztosítottak elég fedezetet, és a helyi ol­vasói igények kielégítését sem lehetett központilag tel­jesíteni. Üj megoldást kel­lett keresni. Legcélraveze­tőbbnek az a megoldás kí­nálkozott, hogy a könyvtá­rakat a helyi tanácsok fenn­tartásába kell adni, hisz op­timális működésükhöz eddig is tőlük kapták a legtöbb támogatást, segítséget. Tolna megye könyvtárügyének ak­kori irányítói büszkén szá­moltak be a Tolna Megyei Könyvtáros hasábjain: „Őszintén elmondhatjuk, hogy nem csalódtunk a ta­nácsokban, mert 1957-ben azon felül, hogy segítettek az olvasómozgalom szélesí­tésében, s így magasabb könyvforgalmat sikerült el­érnünk, mint a megelőző években, községfejlesztési hitelekből is mintegy 100 000 Ft-ot bocsátottak könyvvá­sárlásra a könyvtárak ren­delkezésére. Több községi tanács is bebizonyította már a múlt évben, hogy jól. tölti be „atyai” szerepét. így pl. Béta község tanácsa 2000 Ft, Fadd 2000 Ft, Majos 2000 Ft, Tevel 2000 Ft, Nagymányok 3000 Ft, Hőgyész 5000 Ft, Iregszemcse 4000 Ft, Sza- kály 2000 Ft, Regöly 5000 Ft, Tamási 10 000 Ft, Ma- gyarlkeszi 2000 Ft, Nagy- kónyi 4000 Ft, Értény 4000 Ft, Ozora 12 000 Ft, Nagyszékely 3000 Ft-ot adott községfejlesztési alapból könyvvásárlásra. Különösen a tamási járás községi taná­csai lendítettek igen sokat komoly anyagi támogatásuk­kal a járás népkönyvtárai­nak állományhelyzetén és egyúttal a járás lakóinak könyvekkel való ellátásán. A megyei tanács vb. a könyvtár i munka ( elősegítése céljából használható gépko­csit, a megyei műv. oszt. 40 000 Ft értékű felszerelést juttatott a Megyei Könyvtár részére. Csak ennek a helyi erő­nek és a központi források­nak az egyesítése jelentette a jövő jobb könyvellátásá- mak az útját, lehetőségét. Tolna megye helyi tanácsai­nak áldozatvállalása azt is mutatta, hogy látják a könyv, az olvasás kulturális, poli­tikai jelentőségét, melyeknek — ha a feltételeit erősítik — a kibontakozást az előttük álló nagy gazdasági és tár­sadalmi átalakítást is szol­gálják. Ezért is fogadták 1959-ben megértéssel és nagy felelősséggel a központi szervek azon elhatározását, mely szerint Tolna megyé­ben a népkönyvtárak helyi fiókjait tanácsi fenntartásba veszik, és gondoskodnak fej­lesztésükről, működtetésük­ről. A fejlesztésre ugyancsak rászorultak ezek a fiók- könyvtárak. Egy korabeli je­lentés szerint „egy-egy fiók­ra évente nem jutott több 16-20 új könyvnél, és a könyvtárak mindössze 5-10 %-a rendelkezett önálló he­lyiséggel. A tanácsi kezelésbe vétel gyökeres változást eredmé­nyezett. Az 1959. év végére 154 letéti könyvtárat vettek át a helyi tanácsok, és mint községi könyvárakról gon­doskodtak funkciójuk jobb ellátásáról. Az eredmény káprázatos. A korábbi évek évi 15-20 új könyvbeszerzé­sével szerbben a gyarapodás 200-250 kötet könyvtáran­ként. A községfejlesztési alap eddigi támogatását 140 000 Ft-ra növelték. Az év végére a 254 könyvtár­ból 67 működött önálló he­lyiségben. Új polcok, székek biztosítottak kényelmesebb olvasási lehetőséget a lénye­gesen megnövekedett hasz­nálóknak. Az eredmények akkor és ma is bizonyítják, hogy a helyi feladatok eredményes megvalósítása csak a helyi akarat és erőforrások moz­gósításával lehetséges. Taná­csaink már 1959-re felnőttek a könyvtárfenntartói funk­ció ellátására és ezt az el­múlt 25 év alatt be is bizo­nyították. Ma nincs Tolna megyében olyan legkisebb település, ahol ne lenne szervezett könyvellátás. Az önálló községek önálló könyvtárral és könyvtárhe­lyiséggel rendelkeznek. A társközségekben önálló he­lyiségben fiókkönyvtárak, vagy az iskolával közös fenntartású kettős funkciójú könyvtárak működnek. A külterületi lakott helyeken nincsenek könyv nélkül az olvasni vágyók. A tárgyi fel­tételek is sokat fejlődtek. A helyi tanácsok gondoskodá­sával jöttek létre olyan szép és korszerű intézmények, mint a bátaszéki, nagymá- nyoki, tengelici, bátai, roa- doosai, regölyi, őcsényi, te- veli községi, a dombóvári, pákái, bonyhádi, tamási vá­rosi könyvtárak, vagy az ez évben átadásra kerülő decsí, pincehelyi, bogyiszlói könyv­tár. Szinte valamennyi könyvtár új berendezést ka­pott, és a legtöbbnek lénye­gesen növelték az alapterü­letét is. Ahol gyengék a fel­tételek, ahol kinőtte a tele­pülés a könyvtárát, a helyi tanácsnak ott is van bőví­tésre terve, vagy új építésre vonatkozó elképzelése. Bí­zunk benne, hogy a VII. öt­éves tervben a 35 éves év­forduló közelebb hozza a megvalósítás elhatározásá­hoz Nagydorog, Fadd, Ko- csola, Simontornya, Szedres, Szekszárd és Tolna megye tanácsait, hogy ezeken a te­lepüléseken is méltó körül­mények között fogadhassák az olvasókat. Lovas Henrik FEJÉR MEGYEI HÍRLAP — Székesfehérvár a dunán­túli vonaliak jelentős csomó­ponti állomása. Különösen nagy feladat hárul rá a sze­mélyszállításban nyári fő­idényben, hiszen a teljes ba­latoni forgalom, s jelentős belföldi és nemzetközi for­galom megy keresztül Szé­kesfehérváron. Ez a jelentős szerep az áruszállításban is jellemző, hiszen Székesfehér­váron és környékén olyan nagyvállalatok vannak, mint a Videoton, az Ikarus, az ARÉV, a Balinkai Szénbá­nyáik kincsesbányai üzeme, az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Vállalat homok- és do- lomitbányá'i. Ez is indokolja, hogy a környéken egy sor fejlesztést végeznek. Nemcsak fejlesz­tési, hanem jelentős fenntar­tási feladatók is vannak. Először talán néhány szó a fejlesztésekről. Mindenek­előtt a Budapest—Székesfe­hérvár—Nagykanizsa vonal villamosítását említeném meg, amelynek teljes költsége háromnegyed milliárd forint. A közelmúltban új bizto­sító berendezéssel szerelték fél a szabadlbattyáni állo­mást. A felszerelés a Diny- nyós—Székesfehérvár—Sza- badbattyán közötti vonal­rész felújításához kapcsoló­dik, s ebiből a Székesfehér­vár—Szabadbattyán közötti szakasz felújítása a korszerű Dominó 70-es rendszerű biz­tosító berendezés beszerelé­sével befejeződött. A szakasz teljes rekonstrukciója a jövő évi menetrendváltozásig be­fejeződik. Speciális üzemet is létesí­tenek dízel- és villámosmoz. donyök szerelésére. Korábban Székesfehérvár állomáson egy olajtüzelésű kazántelepet működtettek, amelyet a járműjavítóban üzembe helyezett gáztüzelésű kazánnal váltottak ki. Rész­ben a jelenleg is meglévő tanműhely, részben pedig a volt kazániház átalakításával hozták létre az új üzemet. A jól képzett dízelmozdony- szerelők egy részét — a fehérvári szakközépiskola közreműködésével viüamos- mozdony-szerelővé képezték át. Jeflentős a munkaerőhiány. 24 ezer dolgozó közül csak­nem 17 ezer közvetlenül ré­szese a szállításnak. Jelenleg 1500—1600 dolgozó hiányzik. Bíztató jel azonban, hogy részben a tavalyi és az idei első félévi bérintézkedések, részben pedig az a széles körű kedvezményrendszer, amelyét a vasút a dolgozó­nak nyújtani tud, — voz- zóbbá teszi a vasutas hiva­tást. E munka vonzerejét to­vább növeli a vasúti technika fejlődése. De mindezeken túl, a fiatalok számára talán önmagában is vonzó az a szép és felelősségteljes fel­adat. amelyet az utasok mil­lióinak szállítása jelent. PETŐFI NÉPE A Kalocsai Sütő- és Édes­ipari Vállalat igazgatója, Kö­rösi András, a kunszentmik- lósi gyáregységükről a kö­vetkezőket mondotta: Termelési érték és létszám tekintetében vállalatunk 10 gyáregysége és üzeme között a második helyen áll a kun- szentmíiklósi. Ami a közös­ségi széliemben a szocialista verseny eredményességét il­leti, ők a legjobbak. A 150 dolgozót foglalkoztató gyár­egység tavalyi termelési ér­téke kereken 40 millió forin­tot tett ki, az üzem fenn­gasább. Amikor Kovács Jó­zsef gyáregységvezétő nyug­díjba ment, meghirdettük az állást, de senki sem jelent­kezett. A vezető posztok többnyire nem kapósak a sütőüzemben. 1985 augusz­tusában kinevezett vezető lettem. — Akik bizalmat szavaztak néki, nem csalatkoztak. Be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Vezetése alatt to­vább fejlődött a gyáregység, mind termelési érték, mind pedig termékstruktúra tekin­tetében Magáról nemigen, az üzemről szívesebben be­szél. — Tevékenységünk három- irányú. Fő tevékenységünk a sütés: háromféle kenyeret és sokféle péksüteményt állítunk elő. A gyáregységvezető „stáb­ja” mindössze két művezető­ből, egy adminisztrátorból és két gyártásközi ellenőriből áll. — Szabadságra úgy me­gyek. hogy pontosan megha­gyom, mikor, hol vagyok el­érhető. Bizony, nem napi nyolc órát, hanem jóval töb­bet dolgozom. Nálunk nem fordulhat elő, hogy nem jön be valaki, vagy elromlik va­lami, és másnap nincs ke­nyér. Mindezt nem panasz­ként mondom, de bizony el­kelne a segítség, mert a fel­adatok nőnek, mind összetet­tebbé válnak.' Tavaly január 1-től például önelszámoló egység lettünk. Magunknak kell gazdálkodnunk, meg­szűnt a „nagytkalap”-rend- szer. Év elején megkapjuk az irányszámokat mind a terme­lési érték, mind a költségek tekintetében, a többi aztán rajtunk múlik. Havonta van elszámoltatás, negyedéven­ként pedig értékelés. Ha si­került a termelékenységün­ket fokozni, és jól is gazdál­kodtunk, jelentős többlebpré, miamihoz jutunk. — A gyáregységvezető bí­zik a közösségben. A tíz szo­cialista brigád közül kettő az idén is aranyérmes, három ezüstöt, három pedig bron­zot szerzett. Dunántúli napló Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt irányelvei alapján 1980-ban a DDOÂZ- nál is bevezették a Dolgozz Hibátlanul munkarendszert, amely a munkaverseny- mozgalom kiszélesítését szol­gálja. A vállalat Vörös Csil­lag szocialista brigádja pe­dig 1984 óta, mint minőségi kör típusú közösség tevé­kenykedik. A felgyorsult földgázprogram megrendelé­seinek kielégítésére rendkí­vüli tempót diktáltak ma­guknak. Többlet órákat vál­laltiak, és sorra hozták az ötleteket, hogy a KPE-idom- üzemben melyik gépen lehet­ne valamit alakítani, bőví­teni, többet, jobban termel­ni. A brigád valamennyi tag­ja pontosan tudja, hogy amit vállaltak, az országos prog­ram része, a sikere rajtuk is múlik. A brigád tagjai év­tizedek óta jól ismerik egy­mást. Az átlagéletkor a negy­ven felett van. Sümegi Károly, a KPE- üzem csoportvezetője. A bri­gádban mindenkinek csak Karcsi bácsi, tudják, ha zsör­tölődik, megint valamin töri a fejét. Az igaz, hogy szinte minden újításiban benne van. — Zöld utat és támogatást kaptunk a vállalat vezetésé­től is. Egy újítást akkor ad­hatunk be, ha már kipróbál­tuk. Kész tényekkel állha­tunk elő, kevesebb kudarc­cal. A legutolsó Újításunkat már a Vörös Csillag brigád adta be: egy hidraulikus prés­gép. amit célszerű elkészíteni a mi igényeink szerint, mert Magyarországon csak egy helyen lehet beszerezni. Van ugyan három gépünk, de öt­ven féle terméket készítünk. Gaál Ottó, a DDGÁZ mű­szaki igazgatóhelyettese a — A legfontosabb, hogy az alkotó gondolatókat kényszer- pályára teszi. A dolgozó bár­mikor párbeszédet folytat­hat a vezetőikkel: ha felvet­nek egy problémát a DH- Lapon, az addig jár köribe, míg meg nem oldják a hi­bát. Széberényi György, szer­vezési osztályvezető lényeges dolgot fogalmaz meg: nem többletadminisztráció a DH- lap, amely minden lényeges információt tartalmaz. Ami mindennél fontosabb, hogy kötelező a legfelsőbb vezetés számára iis. A megoldás gyorsasága időnként órákban mérhető. Július 1-től kísér­letképpen bevezették az újí­tásaik és ötletek hatékonyabb értékelési rendszerét. Nem­csak a javas latoik mennyisé­gét díjazzák, hanem a minő­ségét értékelik elsősorban, differenciáltan. Lépnék az újítások bevezetésének gyor­sításában is. S hogy ebben a munka­rendszerben milyen sikert hozhat a kezdeményezés? Gaál Ottó vallja: — Nem lett volna meg a KPE-üzem, ha a brigád nem szorgalmazza a fejlesztést. Részük volt abban, hogy a VI. ötéves tervben a föld- gázprogram megvalósult. At országban legalább négyszáz kivitelező dolgozik, nékik a felével rendszeres kapcsola­tuk van. Somogyi Néplap A különböző célokat szol­gáló konténereiről isimert barcsi Unitech Ipari Szövet­kezet minden évben élőruk­kol valamilyen újdonsággal. Az ideiek közé tartozik a BNV-n már megismert elekt­ronikus vezérlésű seprőgép. Kétféle változatát is készí­tik, az egyiket kooperáció­ban, többségben tőkés im­portból származó alkatré­szekből, a másikat kis há­nyadban szocialista beszerzés­ből és hazai alkatrészekből. Ez utóbbi saját fejlesztés, amelynek egyik vitathatatlan előnye, hogy az előbbi ikét és fél millió forintos gépnek csak a felébe kerül. Eddig 10 megrendelés érkezett, de nagyon sok az érdeklődő, így érhető, hogy amíg igény van rá, csők ezzel foglalkoz­nak. A fordulékony, hasznos tisztítógép iránt a városgaz­dálkodási vállalatok, na­gyobb üzemék, és a MÁV is érdeklődik. Jelenleg 5 már a gyakorlatban is bizonyítja rászolgált a felhasználók bi­zalmára. A szövetkezet másik új­donsága — a jól ismert pro. fiihoz kapcsolódik — a hű- tőkomténer. A gyümölcsök, zöldségék, egyéb hűtést igénylő mezőgazdasági ter­mények, húskészítmények tárolására, illetve szállítására alkalmas konténert ugyan­csak saját fejlesztés alap­ján gyártják. À 20 láb hosz- szú, nemzetközi szabványnak megfelelő hűtőkontémer acél­vázszerkezetű, hőszigetelt szállítószekrény elektromos hálózatról és ennek hiánya esetén — folyékony nitro­génnel is működtethető, vagyis már a betakarítás helyén ,is jó szolgálatot tesz. Kísérletképpen a Boglárt Mezőgazdasági Kombinát használja a konténert, ökr igazolhatják majd, hogy 3 gyártók által ígért 25—30 százalékos értékcsökkenést valóban el léhet-e kerülni használatával. A hűtőláno legújabb tagjának sorozat­gyártását jövőre tervezik. Nem gyártmányról van szó, de érdemes megemlíteni azt az új kezdeményezést, ame­lyet ezekben a hetekben ve­zettek be a szövetkezetnél. Mivel termékeik egy része elektromos vezérlésű, és karbantartásuk, javításuk speciális ismereteket igényel, ezért úgy gondolták a gyár­tók, hogy a használati uta­sítás mellé, azt kiegészítve, helyben tartanak elmélet* és gyakorlati tájékoztatót a felhasználóknak. Eddig két rendezvényük sikert aratott, az ország minden részéből jötték érdeklődők, s nagyon tartották ezt a DH munkarendszer számta- hasznosnak lan előnye közűi kiemeli: szolgáltatást. A pimontornyai vár hangulatos otthont ad a jközség könyvtárának

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents