Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

1986. július 23. ('TOLNA > 2 KÉPÚJSÁG PANORÁMA A dél-afrikai ellenzék nem tárgyal Howe-val A dél-afrikai fekete el­lenzék vezetői hétfőn közöl­ték: nem tárgyalnak Geoff­rey Howe brit külügymi­niszterrel, aki közös piaci küldöttség élén kedden uta­zott Dél-Afrikába, hogy köz­vetítsen a pretoriai kormány és a fekete ellenzék vezetői között. Allan Boesak tiszteletes, az Egyesült Demokratikus Front elnevezésű apartheid- ellenes szervezet egyik irá­nyítója, Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kong.resz- szus (ANC) bebörtönzött ve­zetője és Desmond Tutu püs­pök, Nobel-békedíjas pol­gárjogi harcos egyaránt ki­jelentették, hogy bojíkottálni fogják a brit külügyminisz­ter látogatását. Pretoria hajthatatlansága meghiúsította a Nemzetkö­zösség közvetítési kísérletét a dél-afrikai fekete vezetők és a kormány között — je­lentette ki Washingtonban Malcolm Fraser, volt auszt­rál miniszterelnök. Fraser a Az izraeli Simo'rí Peresz izraeli kor­mányfő hétfőn este Marokkó­ba érkezett, ahol azonnali tárgyalásokat kezdett II. Hasszán marokkói uralkodó­val. Az izraeli katonai rá­dió „jeruzsálemi diplomáciai forrásokat” idézve hírül ad­ta, hogy a látogatás negy­vennyolc órás lesz, a megbe­szélések témáját azonban nem közölte. (A tárgyalások színhelye egyébként nem Ra­Nemzetközösség békéltető bizottsága társelnökeként járt a közelmúltban Dél-Af­rikéban, hogy jelentést ké­szítsen az ottani helyzetről. Az ausztrál politikus sze­rint a brit és az amerikai kormány szankciókat eluta­sító magatartása Pretoriát az országban uralkodó hely­zet erőszakos „megoldásá­ra” bátorítja, ami polgárhá­borúhoz vezethet. Ezt il­lusztrálja Fraser elmondása szerint Louis Le Grange dé 1 -afrikai k öz b iz t o ns á g i miniszternek ia nemzetkö­zösségi küldöttsiég előtt tett cinikus kijelentése is, amely szerint „ha sikerül elég fe­ketét lelőni, akkor helyre lehet állítani a rendet Dél- Afrik ában”. Kedden az Afrikai Egy­ségszervezet Addisz Abebá- ban kezdett külügyminiszte­ri tanácskozásán Ide Ouma- rou főtitkár beszámolójában élesen bírálta Nagy-Britan- niát és a fajüldöző kor­mányzattal együttműködő bat, hanem a marokkói ki­rálynak az ország középső részén lévő ifráni rezidenciá­ja.) II. Hasszán a második arab vezető, aki a nyilvá­nosság előtt tárgyalóasztal­hoz ül egy izraeli kormány-1 fővel. A néhai egyiptomi elnök, Anvar Szadat 1977 novemberében járt Jeruzsá­lemben. Egyiptom ennék nyo­mán 1979-ben különbekét más nyugati országokat, és mielőbb gazdasági szankció­kat sürgetett Pretoria ellen. Egyben felhívta a független afrikai államokat, hogy fo­kozottabban támogassák a szárazföld déli részén küzdő felszabadító mozgalmakat, köztük a namíbiai hazafia­kat. A dél-afrikai bányatulaj­donosok kedden tömeges el­bocsátásokkal fenyegetőztek arra az esetre, ha további nemzetközi büntető rendel­kezéseket hoznak Dél-Afri- ka ellen # Az AFP hírügynökség kedden délben összefoglalót készített, amelyből kiderül, hogy a csütörtökön Edin- burgh-ban megkezdődő Brit Nemzetközösségi Játékokon várhatóan 29 nemzet képvi­selteti magát, ugyanennyi viszont távolmarad azokról, ilyen módon is tiltakozva Nagy-Britannia Dél-Afriká- val kapcsolatos politikája miatt. kötött Izraellel, aminek kö­vetkeztében kizárták az Arab Ligából. Az ötvenkét éves II. Hasszán volt annak idején az egyetlen arab állalmié, aki hivatalosan is üdvözölte a Camp David-i arab—izraeli —amerikai hármas megálla­podást és korábban már többször találkozott izraeli vezetőkkel. Ezeket a találko­zásokat -azonban a mostani- akinél sokkal nagyobb titok­tartással kezelték. BUDAPEST Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke kedden az Országházban találkozott Szufanuvonggal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökével. A megbeszélésen jelén volt Rosta László, hazánk vientia­néi nagykövete. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására július 17. és 22. között Magyarországon tartózkodott a Kubai Kom­munista Párt küldöttsége Jaime Crombetnek, a köz­ponti bizottság titkárának vezetésével. A delegációt fo­gadta Havasi Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kába. GENF A Szovjetunió sürgeti a legszigorúbb ellenőrzést, beleértve a szeizmológia va­lamennyi vívmányának fel- használásával történő hely­színi ellenőrzést — jelentet­te ki Viktor Iszraél jan, a genfi leszerelési konferenci­án részt vevő szovjet küldött­ség vezetője, aki a konferen­cia keddi ülésén az atom- kísérletek beszüntetése el­lenőrzésének vitájában szó­lalt fel. BRÜSSZEL A Közös Piac külügymi­niszteri tanácsa kedden be­fejezte kétnapos brüsszeli ülését, amelyen elsősorban az EGK kereskedelmi kap­csolatairól, valamint a nyu- gatt-európai szervezet és Dél-Afrika viszonyáról volt szó. kormányfő Marokkóban Mai kommentárunk Craxi után Craxi? Amikor a múlt hónap végén az olasz parlament megvonta a bizalmat Bettino Craxi kabinetjétől, és ezzel a legújabbkori Itáliában egyáltalán nem szo­katlan kormányválságot kirobbantotta, még kevesen sejtették, hogy bő három hét múltán ismét a szocialista párti politikus próbálkozhat a miniszteri gárda kiala­kításával. Ám így történt, mivel a tapasztalt, veterán Andreotti kísérletei eredménytelenül végződtek. Cos- siga államfő az ölasz viszonyokhoz mérve meglehető­sen hosszan kormányzó Cnaxit kérte fel a hálátlan feladlatra. Nem véletlenül nevezhetjük hálátlannak a kormány­alakítási tárgyalásokat, hiszen a már említett Andre- ottinak is beletörött a bicskája. Pedig, ha valaki, ak­kor ő rendelkezhetett reális esélyekkel — 40 éves po­litikai múlttal a háta mögött —, hogy elfoglalja a kor­mányfői bársonyszéket. Hosszas huzavona után sem tudott azonban megegyezni az eddigi kormánykoalíció öt pártjának képviselőivel. Mégpedig elsősorban azért, mert a kormánykoalídió. s egyben Olaszország legna­gyobb pártja, a Kereszténydemokrata Párt több éves szünet után ugyan ismét magának követelné a mi­niszterelnöki tárcát, a lényegesen kisebb Szocialista Párt viszont hallani sem akar egy esetleges keresz­ténydemokrata kormányfő által képviselt politikáról. Megfeneklettek hát a kereszténydemokrata Andreotti egyensúlyozó manőverei, s kezdődhet minden elölről. Vagy talán mégsem? Talán segít Bettino Craxinak a mielőbbi csapataiakításhoz, hogy jelenleg ő a legnép­szerűbb politikus Itália-szerte, s akinek már sok ízben sikerült kivezetni a zátonyok közül a kabinet hajóját. Igaz, ez a népszerűség egyre növekvő irigységet váltott ki a kereszténydemokraták részéről, s a jelen helyzet­ben sok függ attól: eltekint-e — legalábbis ideiglene­sen — hatalmi ambícióitól a Democnazia Cristiana. zöld utat engedve ezzel Craxi kísérleteinek. Akárhogyan is, a kijelölt kormányfőnek nem lesz könnyű dolga. A fentieken kívül az is nehezíti hely­zetét, hogy Itália második legjelentősebb pártja, az Olasz Kommunista Párt figyelembe vétele nélkül min­dig is problémát jelentett stabil kormányzást biztosí­tani. S bizonyára így lesz a jövőben is, annak elle­nére, hogy a Craxii-köalíció évei alatt a kommunisták kevésbé kritikus álláspontot képviseltek. Ha pedig a legújabb próbálkozások is zsákutcába kerülnének, ak­kor igen-igen nagy valószínűséggel idő előtt a szavazó­urnákhoz járulnák majd az ország választópolgárai. DARÔCZ1 LÁSZLÓ Ciprus n megoldás még messze uan A/, iinmur Lzenket eve vajúdó ciprusi probléma is­mét távolabb került a meg­oldástól. Alighogy Turgut özal török kormányfő gépe elhagyta Ciprust, Rauf Denk- tas, a ciprusi török közös­ség vezetője újabb lépést tett a sziget megosztottságá­nak véglegesítése felé: beje­lentette, hogy a szigetet ket­téosztó „zöld vonal” a jövő­ben államhatár lesz. 12 évvel ezelőtt, 1974-ben következett be a stratégiai fontosságú sziget megosztá­sa, amikor a Cipruson: part­ra szálló török katonai egy­ségeik a szigetország terüle­tének 37 százalékát elfoglal­ták. Ciprus lakosságának 82 százaléka görög anyanyelvű és a megszállás következté­ben 180 ezer görög ciprió- tánaík kellett elhagynia a megszállt északi területeket. A problémát még bonyolul­tabbá teszi, hogy Törökor­szág azóta 60 ezer telepest küldött a szigetre azzal a céllal, hogy megváltoztassák Ciprus nemzetiségi összeté­telének arányát. 1983-ban pedig mindezek betetőzésé­ül egyoldalúan kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köz­társaságot. Az új államot mind ez ideig csak a létrehozásában is aktív szerepet játszó Tö­rökország ismerte el hiva­ta.Dsan. Az E.\SZ B./.tun.vi gi Tanácsa két határozatában is erélyesen elítélte az ön­kényes lépést, egyben felkér­te a világszervezet főtitká­rát, hogy tegyen erőfeszíté­seket a probléma rendezése érdekében. Pérez de Cuel­lar eddigi közvetítése nem hozott kézzel fogható ered­ményeket, s jelenleg úgy tű_ nfik, hogy a két fél állás­pontjai közötti szakadék mélyebb, mint valaha. A görög ciprióták az ENSZ alapokmányával és idevonatkozó határozataival összhangban elsődleges fel­adatnak tekintik a török csa­patok és telepesék kivonását a szigetről és sürgetik a ha­tékony nemzetközi garanci­ák kiesZközlését, valamiint a számukra alapvető három szabadságjog (mozgási sza­badság, a lakóhely szabad megválasztásának joga és a tulajdonra való jog) bizto­sítását. Ezzel szemben a török szi­getlakók szerint a török csa­patoknak maradniuk kell. Sőt, a ciprusi probléma egyik részkérdése sem old­ható meg mindaddig, amíg a „görög ciprióta kormányza­tot” amely a szigeten élő két közösségnek csupán egyi­két képviseli, nem váltja fel egy átmeneti szövetségi kor­mány. Denktasék azt is fel­tételül szabták, hogy Ciprus déli, görögök lakta részén oszlassanak fel minden fegy­veres erőt és csoportot, mert azok, úgymond, a török cip­rióták biztonságát fenyege­tik. A fennálló nézetkülönbsé­gek akadályozták mindeddig az ENSZ-főtitkár által java­solt , ,'keretmeg ál lapod ás i terv” megvalósítását is. Ez egy olyan csomagtervet fog­lal magában, amely számos, egymásslál összefüggő elemet tartalmaz. Éppen ezért a ciprusi görögök úgy vélik, értelmetlen lenne ezeknek az elemeknek csupán egyi- két-másikát elfogadni, mi­közben számos kapcsolódó kérdés homályban maradnia. Ezenkívül Kiprianu és hí­vei azt hangoztatják, éppen elég engedményt tettek már ők azzal a feltétellel, hogy ha Iadéktalan u 1 hozzáfogjak az alapvető kérdésék megol­dásához. Ennek ellenére a keretmegállapodási terv nem tartalmazza ezeket. Kiprianu az ENSZ-főtitkárhoz írott júniusi levelében világosain értésre adta, hogy a görög ciprióták mindaddig nem hajlandók bármiféle ' átme­neti kormány létrehozására, amíg a szigeten török csa­patok állomásoznak. Azt sé­relmezik ugyanis, hogy eb­ben a kérdésben a keretmeg- állapodási terv nem fogal­maz elég egyértelműen, sőt módot nyújt arra is Denkta- séknalk, hogy a magasabb szintű találkozóikon ezt egy­általán szőba se hozzák. A görög ciprióták arra is fel­hívták a figyelmet, hogy a török megszállás nem csupán a szigetország szuverenitá­sát sérti, de veszélyezteti a térség biztonságát is. Elég arra utalni, hogy az amúgy is feszült görög—török vi­szony egyik gócpontja éppen a ciprusi kérdés. Denktas hétfőn készségét nyilvánította arra, hogy szeptemberben megvitassa az ENSZ-főtitkárral a szi­get újraegyesítésére irányu­ló ENSZ-tervet, ámde ismét kereken elutasította a török csapatök kivonásának gon­dolatát. Ugyanakkor Kipria­nu ismét leszögezte: minden megállapodás előfeltétele a török csapatok kivonása. így tehát egyik fél sem enged álláspontjából, sőt a „zöld vonal” államhatárrá való nyilvánításával Denktas nyil­ván arra törekszik, hogy az erő pozíciójából tárgyalhas­son, s reméli, hogy ezzel alááshatja a görög közösség vezetőinek egységét. Dorogi Sándor Trautmann az uruguayi A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Enri­que Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügy­minisztere kedden délelőtt a kétoldalú gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok kérdé­seiről tárgyalt Veress Péter külkereskedelmi miniszter­rel. A megbeszélésen kife­jezték szándékukat a gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés bővíté­sére. A tárgyalások befejezté­vel a miniszterek aláírták a magyar—uruguayi gazdasági vegyes bizottság megalakítá­sáról szóló okmányt. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parla­Rezső fogadta külügyminisztert mentben fogadta Enrique Iglesias!. A szívélyes légkö­rű találkozón érintették a nemzetközi élét és a magyar —uruguayi kapcsolatok né­hány időszerű kérdését. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti párbeszéd fon­tosságát, s kifejezésre jut­tatták a két ország érdekelt­ségét az együttműködés bő­vítésében. A találkozón részt vett Váiikonyi Péter külügy­miniszter, jelen volt Gual- berto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapes­ti nagykövete. Az uruguayi külügymi­niszter ezt követően látoga­tást tett a Világgazdasági Kutatóintézetben. Nakaszonét újraválasztották A japán parlament ked­den ismét Nakaszone Jaszu- hirót választotta meg az or­szág miniszterelnökévé. A törvényhozás alsó-, illetve félsőházában küllőn-leülöm tar­tott szavazás során Naká- szonét a konzervatív Liberá­lis Demokrata Párt számára kedvező parlamenti erőviszo­nyokból fa'kadóan nagy több­séggel választották újjá. Nakaszone Jaszuhiro át­alakította kormányát. A hu­szonegy fős kabinetben — a kabinetfőtifikáni, azaz kor­mányszóvivői tisztség kivé­telével — valamennyi tárca gazdát cserélt. Ennek elle­nére nem valószínű, hogy a közéli jövőben bármilyen vál­tozás lenne a Nakaszone ál­tal eddig folytatott kül- és belpolitikában. A kormányfő kedd esti nyilatkozatában a korábbi célkitűzéseket ismé­telve, a folyamatosságot han­goztatta. Az osztrák szocialisták nemzetközi politikája Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) üdvözli a Varsói Szer­ződésnek az európai had­erők és fegyverzetek csökken­tésére tett budapesti javas­latait. Az SPÖ véleménye szerint a VSZ javaslatainak a sikerre akkor van a leg­több esélyük, ha a bizalom- épíités és a biztonság kérdé­seiről tárgyaló stockholmi fó­rumot összekapcsolják a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokkal. Ezt hangsúlyoz­ta Fritz Mársch, az SPÖ nem­zetközi titkára keddi sajtó- értekezletén. Marsch, aki a közelmúlt­ban vétte át az új tisztét, je­lentős nemzetközi tevékeny­séget is kifejtő pártjában, hangoztatta: az alapvető kül­politikai kérdésekben az osztrák parlamenti pártok egyetértenék, de az ellenzéki Néppárttal ellentétben, bí­rálta az Egyesült Államok Nicaragua-politikáját. El­ítéljük a Nicaraguára nehe­zedő külföldi nyomást, ame­lyet a hágai nemzetközi bí­róság is elutasított — mond. ta. ENSZ-katonák Dherinia közelében, a „zöld vonal” nyu­galmat őrzik A háttérben Famaguszta

Next

/
Thumbnails
Contents