Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 172. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. július 23., szerda. MUN K AERÖ-UTÄN PÖTLA S A KERESKEDELEMBEN (3. old.) HARMINCÖT ÉVE TANÁCSIAK A KÖNYVTARAK (4. old.) NAGYÜZEM NÉLKÜL NINCS HÁZTÁJI (5. old.) Hagyományaink Emlékeznek sokan arra az időre, amikor a felsza­badulást követő években, az ország és a családok gazdasági helyzetének ja­vulásával párhuzamosan, egyre-másra akarták az emberek megszabadulni a múltat idéző tárgyi emlé­kektől. Sorra dobálták a szemétre a szép, cserépből készült mézes korsót, a rokkát, az aratási munka régi kellékeit, illetve esz­közeit, a rongyból készült szőnyeg helyett gépi per­zsát vásároltak, a tulipá­nos ládából gyújtósfa lett. A jobbik eset persze az volt, hogy ezeket a holmi­kat fölhányták a padlásra, már akinek volt padlása. És éveken át ott hevertek a kiszolgált szenes vasa­ló vagy a petróleumlámpa társaságában. Aztán jött egy „új korszak”, amit magamban rézmozsár- gyűjtögető időnek szoktam nevezni. Sokan és sok ki­lométert utaztak, hogy pincék és padlások zugai­ból előbányásszanak — akikor már — becsesnek számító emléktárgyakat. Ezekkel rendezték be a ta­nyát, néha a nappali szek­rénysorára is került közü­lük. Persze, ez a gyűjtögetés igen hasznos volt, és az ma is. Hiszen — nem kell részletezni — az emléke­ket a tárgyak erősítik. S az, hogy emlékezünk, nem baj. Legfeljebb arra kell ügyelni, hogy ne az emlé­kekből éljünk, illetve a fontosabbakat építsük be napjainkba. Engels a ha­gyományokkal kapcsolat­ban így fogalmazott: „A hagyomány nagy késlelte­tő erő, a történelem vis interitae-je (tehetetlenségi ereje); de lévén merőben passzív, bizonyos, hogy alulmarad ...” Azon kívül, hogy majd minden egyszer hagyo­mánnyá válik, nem kell elriogatnunk fejünkből, környezetünkből, hanem inkább okosan, ötletesen, mindig a mához igazítva kell bánnunk vele Amennyiben rajtam múlna, bizony az utókor­nak nemcsak egy-egy épü­let alapkövét jelölném meg, nemcsak a különbö­ző találmányokat „juttat­nám el”, hanem más egye­bet is. Hagyományként át­adnám a szocialista bri­gádokról szóló „feljegy­zéseket”, mely az alaku­lásuktól a formálódásukig, az úiabb és újabb mód­szerükig mindent tartal­mazna. Arról is gondos­kodnék, hogy például a munkaszervezéssel kap­csolatos tapasztalatiak is dossziéba kerüljenek, avaev a lakótelepi élet­formára vonatkozó „hasz­nos tudnivalók” is a ta­pasztalatmerítés célját szolgálhassák majdan. Jól tudom, hogy mind­ezek valamiképpen össze vannak gyűjtve, de ren­dezni, rendszerezni is ér­demes volna ezeket. Mert hiszem, hogv a sárga, zöld vagv piros füzetek, dosszi­ék nemcsak a régmúltból maradt dekorációt jelen­tenék. Hanem valamiféle alapot. kiindulópontot va­laminek a megvalósításá­hoz. vagy époen olvan ta­nulságokat. melyekből azt lehet tudni, mit és miért nem érdemes alkalmazni. — hm — Eredményesek voltak Genscher moszkvai megbeszélései Szovjet—NSZK megállapodások Magyar-luxemburgi parlamenti tárgyalások Bal oldalt a (nagyar deiegá ció, élén Sarlós Istvánnal, az Országgyűlés elnökével, vele szemben Léon Solendorff, a luxemburgi képviselőház elnöke. (Telefotő) Kedden befejeződtek a szovjet—nyugatnémet tár­gyalások Eduard Sevardnad- ze szovjet és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter között. A nyugatnémet diplomá­cia vezetője a szovjet kor­mány meghívására vasárnap érkezett hivatalos látoga- tásna Moszkvába. Hans-Dietrich Genscher hétfőn átadta Mihail Gorba-* csavnak Kohl kancellár szó­beli üzenetét. Az S2KP KB főtitkárával folytatott há­romórás megbeszélésen a nemzetközi helyzetet, első­sorban az európai helyzetet, valamint a kétoldalú kap- csolátók széles körét vitat­ták meg. Mihail Gorbacsov értéke­lése szerint, tekintettel a je­lenlegi világhelyzetre, a nyu­gatnémet külügyminiszter lá­togatása túlmegy egy rutin- látogatás keretein. A világ válaszúihoz érkezett, s to- vábbhálad ás árnak iránya nagymértékben függ Európa politikai állásfoglalásától. A főtitkár bírálta az NSZK-t, mivel a bonni kor­mánynak a világ sorsa irán­ti felelősségét hangsúlyozó nyilatkozatai nincsenek össz­hangban olyan amerikai tervek támogatásával, mint amilyen a köZepes hatótá­volságú rakéták egy részé­nek Nyugat-Európában ha­gyását célzó terv vagy a csil-* lagháborús program megva­lósításában való nyugatné­met részvétel. Az NSZK-mlgk saját érdekében áll, hogy ak­tív politikát folytasson le­szerelési kérdésekben, hang­súlyozta Mihail Gorbacsov. A kelet-nyugati párbeszéd, a háború és béke kérdései, a nemzetközi helyzet időszerű problémái, valamint a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségei álltak Edu­ard Sevardn&dze és Hans- Diétrich Genscher tárgyalá­sainak- homlokterében — hangsúlyozza a július 21—22- én Moszkvában megtartott szovjet—nyugatnémet tár­gyalásokról kedden kiadott közlemény. A külügyiminiszteri tár­gyalásokon Sevardnadze rész­letesen kifejtette tárgyaló­partnerének a szovjet béke­kezdeményezések lényegét, a biztonság kérdésében kép­viselt álláspontot. A szovjet külügyminiszter újólag meg­erősítette, hogy országa nem veszi jó néven az NSZK részvételét az SOI program­jának megvalósításában. Sevardnadze kiemelte, hogy a bonni kormány sokat te­hetne egyebek között a nuk­leáris kísérletek beszünteté­séért, a szovjet moratórium biztosította lehetőséget ki­használva. A szovjet kül­ügyminiszter ki jelentette ; amennyiben az NSZK-bói vagy más nyugat-európai or­szágból kivonják az amerikai rakétákat, természetesen a Szovjetunió is megfelelő vá­laszintézkedéseket tesz. Genscher egyetértett ab­ban, hogy lényegi előrelé­pésre van szükség a leszere­lés területén. Az új szovjet javaslatokat érdeklődéssel fogadták nyugaton — hang­súlyozta, s utált arra, hogy kormánya elkötelezte magát a konstruktív párbeszéd, a béke mellett. A két külügyminiszter amellett foglalt állást, hogy mielőbb, lehetőleg még az idén be kell fejezni a vegyi fegyvereket betiltó konven­ció előkészítését. A nem nuk­leáris fegyverzet kérdésében Sevardnadze külön felhívta Genscher figyelmét a Varsói Szerződés legutóbbi, Buda­pestről keltezett felhívására. Sevardnadze és Genscher a stockholmi értekezlet sike­res befejezéséért, valamint a bécsi fórum eredményes megrendezéséért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy az oszt­rák fővárosban sorra kerülő helsinki utótalálkozón részt­vevő államoknak, a megnyi­tón külügyminiszteri szinten kellene képviseltetni magu­kat. A gazdasági téren a külügy­miniszterek szerint lehetőség van a kétoldalú együttműkö­désre a nukleáris energetika nemzetközi biztonsági rend­szerének kialakításában, az irányított termonukleáris szintézis alkalmazása terén, valamint a környezetvéde­lemben is, Moszkvában kormányközi megállapodást írtak alá a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti tudományos-műszaki együttműködésről, valamint közös jegyzőkönyvet főkon­zulátusok megnyitásáról — a Szovjetunió Münchenben, az NSZK pedik Kijevben léte­sít képviseletet. Az NSZK külügyminisztere bonni láto­gatásra hívta meg Sevard- nadzét, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Genscher tegnap, tárgya­lásai befejeztével sajtóérte. kezletet tartott Moszkvában, majd elutazott a szovjet fő­városból. Léon Bolendorffnak, a lu­xemburgi képviselőház el­nökének vezetésével hétfő­től hivatalos látogatáson parlamenti delegáció tartóz­kodik hazánkban. A küldött­ség kedden délelőtt megko­szorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnöke és Léon Bolendorff vezeté­sével tárgyalások kezdődtek a Parlamentben. A megbeszéléseken Sarlós István bevezetőjében ki­emelte, hogy a két ország parlamenti küldöttségeinek ez az első magyarországi ta­lálkozója, a luxemburgi vendégek a Magyar Ország- gyűlés küldöttségének 1982- es látogatását viszonozzák. Ezt követően részletesen szólt hazánk politikai és gazdasági helyzetéről, a főbb ágazatok eredményei­ről, külpolitikai törekvései­ről. Ismertette a magyar tör­vényhozó testület, az állan­dó bizottságok működésének főbb elveit. Beszélt az Or­szággyűlés plénuma elé ter­jesztett dokumentumok elő­zetes vitájának, a képvise­lői javaslatok, észrevételek megvizsgálásának gyakorla­táról. A luxemburgi képviselők Magyarország pénzügyi helyzete, adórendszere, a költségvetési gazdálkodás, a foglalkoztatáspolitika elvei és gyakorlata iránt érdek­lődtek. Léon Bolendorff gyakorlatiasnak, hasznosnak értékelte a tájékoztatót, s az azt követő eszmecserét. Javasolta: vizsgálják meg néhány területen — így a kulturális, a közlekedési, a szállítási, a bankok közötti együttműködésben, a köz­vetlen kereskedelmi kapcso­latokiban — a kétoldalú együttműködés feljesztésé- nek lehetőségeit. A tárgyalásokat követően Sarlós István a Parlament Gobelin termében ebédet adott a vendégek tiszteleté­re. A küldöttség programjai­ban részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Szolgáltatóhoz — szolgalati lakos Gyünkön a KÖP—KA ÁFÉSZ önkiszolgáló kenyér- boltjának megszűnt a funk­ciója, amikor — az elmúlt éviben — átadták rendelte­tésének az új ABC-áruházat, a község központjában. A lakossági szolgáltatások színvonalának emelése érde­kében a megüresedett helyi­ség hasznosítására, belső át­alakításokkal női és férfi fodrászüzletet és kozmeti­kai szalont nyitottak. A Gyönki Községi Tanács és a Tolina Megyei Szolgáltató Szövetkezet közösen végezte a felújítási, átalakítási mun­kákat, amelynek értéke el­éri a félmillió forintot. Az épület földszintjén talál­ható még egy cipész- és egy cukrászüzlet is. Az emele­ten három garzanlakás van, pedagógusok részére. Az új szölgáltatóhelyiségekben kul­turált, korszerű körülmények között várják a vendégeiket. A női fodrászműhely az átadás előtt □ A régi épület felújított homlokzata jól illeszkedik a faluképbe

Next

/
Thumbnails
Contents