Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
Képújság 1986. július 22, Moziban Donald kacsa nyári kalandjai Walt Disney, a világhírü amerikai rajzfilmrendező 30 (!) Oscar-díj tulajdonosa ha netalán feltámadna napjainkban, valószínűleg némi csodálkozással venné tudomásul, hogy maga alkotta hősei semmit sem vesztettek népszerűségükből, sőt, soha nem látott magaslatokat dönget az irántuk tanúsított érdeklődés. Mickey Mouse, azaz Miki egér, Donald Duók, Donald kacsa, és Pluto dog, azaz Pluto kutya, hogy csak a legismertebbeket említsük, valamennyien Walt Disney örökifjú gyermekei, amerikaiak millióinak voltak kedvencei és formálták bizonyos mértékig nemzedékek gondoikodás- ' módját. Jellemző és érdekes adalék, hogy a második világháború végén, az amerikai katona- ruhába öltözött német sza- botőröket többék között Miki egérrel és Donald kacsával kapcsolatos kérdésékkel leplezték le. Az erre vonatkozó vállaszokat éppúgy tud-* ták a keleti partvidék lakói, mint a közép-nyugatiak vagy a déliek — a németek viszont nem. Walt Disney kétségkívül iskolát teremtett műveivel — napjainkig őt utánozzák az amerikai rajzíilmikészítők, és ezért sikeresek ezek az alkotások, bár — néhány kivételtől eltekintve — általában nem érik el a Mester műveinek színvonalát. Donald kacsa nyári kalandjai címmel nemrég láthattunk kisfilm-összeállítást it szekszárdi Panoráma mozijelenet a filmből ban — és ami meglepő, a színek évtizedek múltán sem fakultak, az ötleték éppoly kacagtatnak, mint régen és ugyanolyan felszabadultan nevetünk mi, felnőttek is, mint ahogy boldog gyermekkorunkban tudtunk. Mi ennék a mindent elsöprő sikernek a titka? Dis-» ney állatfigurái egytől-egy- ig valódi jellemek. Az örökké zsörtölődő, önmagát felmérgesítő Donaíld kacsa, a naiv, kétbalkezes Miki egér, vagy a jóságos, de együgyű Pluto kutya — megannyi gyarló emberi tulajdonság isimerhető fel a filmvásznon szereplő hősökben. Ezért tetszenek nekünk. Hiszen éppen hibái miatt zárjuk szívünkbe Donald kacsát, aki ka- cagtatóbbnál kacagtatóbb kalandökon megy keresztül és persze mindig van néhány, őt kijátszani akaró ellenfele, de Donaldurtkat sem ejtették a feje lágyára, ám néhány történetben még sportszerű vereség is belefér. Ezért igazaik valahol ezek a hihetetlen történetek, ezért felemelőek és ezért nézzük az ötletek tűzijátékát hol mosolyogva, hol hahotázva, hol meghatódva, hol elgondolkodva — hiszen rólunk szól a mese. Szeri Árpád Dunaföldvári csalogató Köztudott, hogy a művelődési házak havonta egy- egy műsorfüzetet jelentetnek meg, amelyből az olvasó kiválaszthatja az őt érdeklő programokat. Nem ' mellékes azonban, hogy milyen füzetecskét forgatunk, midőn szabad időnk kellemes ás hasznos eltöltéséről határozunk. A minap vettem kezembe a Dunaföldvári füzetet. Gondoltam, végiglapozom, hátha találok benne valami érdekes programajánlatot. Mert ugye, az ember ilyenkor egy megszokott, „Sablonszerű valamit” vár. A művelődési ház tájékoztat a programokról, esetleg egy rejtvényt is közöl, és kész. Néhány perc alatt kiszúrom azt a rendezvényt, ami érdekel, és már el is süllyesztettem a füzetet 'az elolvasott újságok közé. A szokatlanul terjedelmes, 67 oldalas füzetecske azonban sokkal tartalmasabb annál, semhogy néhány perc lapozgatás irtán az íróasztal fiókjába kerüljön. Meglepően új dolgokkal találkoztam a füzet tanulmányozása közben. A megszokott, csak a programokra szorítkozó főzetekkel ellentétben, a Dunaföldvári füzet szerkesztői valami többletet is beleszőttek nyári programajánlatukba. * A közéleti hírek bizonyára minden földvárit érdekelnek majd. Többek között megtudhatjuk, hogy Duna- földváron a lakosság 63 százaléka szavazta meg a településfejlesztési hozzájárulást. A gonddal megszerkesztett füzetben helyet kapott a Dunaföldvárról induló autóbuszok menetrendje mellett az orvosi és gyógyszertári ügyeleti rend is. A sport sem szorult ki a füzetecske oldalairól. A kézilabda iNB II. állását ismertetik. A füzet utolsó oldalán a névnapok találhatók. A dunaföldváriak minden bizonnyal örömmel forgatják a füzetet. szakály — Festőművészek TengeHcen A Tolna Megyei Tanács Művelődési Osztálya és a Kölesdi Kossuth Lajos Művelődési Ház szervező munkájának eredményeként 1918 óta immár kilencedik alkalommal adnak egymásnak talál kozót július 11. és 24. között a tengelici oktatási . központban a Tolna megyei, a megyéből elszármazott, illetve a kölesdi kísérletben részt vevő festőművé szék, összesen 39-en. Rádió Egy ember a hónapból A nyári hónapok sokrétű elfoglaltsága ellenére azért többnyire meghallgatom a Kossuth adón minden szombaton a Hét embere című miniportrét. Legutóbb — az elmúlt szombaton — egy olyan emberrel, s annak munkájával ismerkedhettünk meg, aki a maga posztján fontos dolgokra veti a figyelmét. A Hét embere ezúttal egy Köjál-ellenőr volt, dr. Bálint Sándornénak hívják, és a budapesti XI. kerületi közegészségügyi és járványügyi állomás ellenőre. Ha csak ennyit tudnánk róla, meggyőződésem, hogy szabadságát töltve, senki sem fárasztaná magát azzal, hogy megismerkedjen életével, terveivel és munkájával. A tíz percnyi riportban sikerült ennek az orvosi egyetemre fel nem vett, de közegészségügyi munkáját roppant komolyan és felelősségteljesen ellátó, filigrán hölgy tevékenységével mélyebben megismerkednünk. A riporter — szerencsés útitársként — az ellenőr melllé szegődött, és elkísérte őtt ellenőrző kőrútján. Kíváncsi volt, és minket, rádióhallgatókat is kíváncsivá tett, hogy dr. Bálint Sándorné milyen körülményekkel találkozik a közétkeztetés egyik „üzemében”. Az „élelmezési helyen” semmi nem volt rendjén. Minden mocskos volt, és majdnem minden munkafázisban megsértették az egészség- ügyi előírásokat. A riportból — szerencsére — megtudtuk, hogy milyen .retorziót és milyen követelményeket vonhat maga után a primitív módon és érzéketlenül végrehatjott szolgáltatás. Az adás bizony rövidke volt, kereken tíz perc. Mégis a riporter és az ellenőrnő jóvoltából valamiféleképpen összeállt az az élmény, amelyet egy ellenőr életútjáról, munkájáról, valamint a köz- étkeztetésben ifct-ott meglévő tarthatatlan dolgokról tartottak fontosnak elmondani ... szűcs Magyar régészeti ásatások Egyiptomban Októberben folytatják kutatásaikat a magyar régészek Egyiptomban, ahol három évvel ezelőtt kezdték meg a II. Ramszesz idején élt királyírnok, Dzsehuti- mesz thébai sírjának feltárását. Az új ásatási idényben — miként Kákosy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, az expedíció vezetője az MTI munkatársának elmondta, egyik céljuk: feltárni a sír eredeti bejáratát, szikla- homlokzatát, amelyet feltehetően feliratok és ábrák díszítenek. A sír belsejét tavaly és azelőtt már feltárták. Terveik szerint — egyiptomi szakemberek közreműködésével — megkezdik a sír belső tereinek és az ott megmaradt művészi alkotásoknak, leleteiknek a helyreállítását, restaurálását. Az ásatások során ugyanis jelentős leletek kerülitek elő. Az alagút végén, a mélyen fekvő sírteamrában megtalálták Dzsehutimesznek és feleségének, Iszetnek, Amon isten énekesnőjének gránit- koporsóját. A sír falait domborművek és festmények díszítik. Ezek zömét azonban vastag fekete réteg -borítja. Az ugyancsak itt fellelt tárgyak, jelek, nyomok bizonyítják, hogy a középkorban szállásként használták az időszámításunk előtti 13. századi nyugvóhelyet. Miután befejezik a kutatásit, helyreállítást, az egyiptomi hatóságok megnyitják a sírt a nagyközönség előtt. Tévénapló Makay Ida versei Csaknem három évtizede él a közeli Véménden Makay Ida, akinek mindig szívesen olvassuk verseit. Halk szavú költő, versei is ilyenek, meghittek, bensőségesek, s szinte észrevétlenül válnak társainkká. Soraiban a. Tolnába átnyúló baranyai tájra ismerünk, fák hajladoznak a könnyű szélben, szikrázik a fény, a háttérben hegyek húzódnak, nem égbenyúló ormok, inkább dombok, szelíd lankák, amelyek emberi arányokat adnak a tájnak. Szerelemről is dalol, fájdalomról, boldogtalanságról, és egy kis boldogságról is, mert az élet öröme a bánaton is áttűnik, s költőnek lenni is jó, a vers pedig mindig vallomás, magunkról, az életről, a nem fogyó reménységről. Egy sor szép versét hallhattuk, s vallomását a költészet semmivel nem pótolható öröméről, a vers megtartó erejéről. Napjainkban a költészet tekintélye megcsappant, vannak, akik azt mondják, többen írnak, mint ahányan olvasnak verset. De, ha így lenne is. nyilván átmeneti jelenség, mert az emberiség története a költészet története is. Makay Ida ihletett szavai is erre figyelmeztettek. A film szerkesztő-rendezője Bükkösdi László, aki az elmúlt években egész sor írói portréfilmet készített, amelyek egyaránt szólnak a jelennek és az irodalom- történetnek. Kard és kocka Remenyik Zsigmond, a század egyik klasszikusa, akinek Bűntudat című könyve, ami először 1936-ban jelent meg, az egyik legjobb magyar szociográfiai munka. Kalandos élete során sokfelé megfordult, évekik élt Dél-Amerikában, a legváltozatosabb mesterségekkel kísérletezve, de hivatását tekintve író volt. éles szemű, biztos ítéletű író, akinek halála után jó pár évvel is még adósa az irodalomtörténet. A Kard és kocka színpadi műveinek sorában nem az élen áll, jókedvű anekdota, történelmi környezetben. 1705-ben játszódik, a kuruc harcok idején, a háttérben gróf Siegbert Heister tábornaggyal, akinek azzal sikerült halhatatlanná tennie nevét, hogy a szegény lakosságon állt bosszút harctéri kudarcai miatt. A történeti adatok szerint 1704. december 18-án kelt át a Morván, hogy megütközzék Rákóczival, akivel már december 26-án szembe találta magát Nagyszombatnál, s bár nem szenvedett vereséget, de győzni sem tudott. A következő év tavaszán vissza is hívták Bécsbe, s Herbeville gróf lett a magyarországi csapatok fővezére. Csak hát Remenyik Zsigmond nem történelmet írt, hanem történelmi környezetbe helyezett vígjátékot, amelynek hőse Árvay kapitány kockajátékban, majd kártyán elnyeri a léha Schwartzenau őrnagy pénzét, utána a császári zsoldosok bérét, majd, hogy teljes legyen a mulatság, a kocsmába tévedt császári zsoldosok ruháját is. Tudjuk, a történelem nem ilyen egyszerű, a kuruc harcok hősei végül bujdosókká lettek, de ez a jókedvű történet feledteti á keserű valóságot is. Az pedig Remenyik Zsigmond erényét dicséri, hogy feszültté, drámaivá tudja tenni két hőse szerencsejátékát, s jól lehet, tudjuk, s a vígjáték szabályai is így kívánják, hogy ki lesz a győztes, őszintén aggódunk agyafúrt kuru- cainkért, akik a jól sikerült csel után tele pénzesládával indulnak a harcba. Félix László, aki a tévéváltozatot írta és rendezte is, szerencsésen tömörítetté a színdarabot, s ahhoz is ért, hogy igazi feszültséget teremtsen. Jó színészeket választott; Dörner György. Rubold Ödön, Hartmann Teréz és a többiek, meggyőződéssel játszottak el a történelemmel, mi pedig bizakodva nézhettünk a hétvége elé. Egy kis komédia Kertész Imre komédiájában (Csacsifogat) viszont nem a történetből következnek a vígjátéki fordulatok, hanem fordítva, néhány sovány ötlet köré próbál fonni egy történetet. A darabban nem típusok vonulnak fel, hanem kitalált figurák, mint a furfangos Gusztáv bácsi, a jóságos eltartott, az unokára vágyó özvegy, s természetesen az ifjú házaspár, akik azon vesznek össze, hogy legyen-e gyerek, vagy inkább menjenek Görögországba. Hja, ha az élet ilyen egyszerű lenne! Mondanunk sem kell. nem mennek Görögbe, de amíg ez kiderül, fárasztó utakon kell végigbotorkálnunk, mi tagadás, egyre csüggedtebben. Sokan, sokszor leírták már, baj van a humorral a televízió házatáján, akkor hát érdemes szóvá tenni? Legföljebb azért, hogy megállapítsuk, ez a szerény csacsifogat nem vitt' sehová. Cs. L. Könyv Izmáéi fiai Az iszlám hatókörében elő népek mai bonyolult és ellentmondásos világának jobb megértését szolgálja Bur- chard Brerïtjes német történésznek Izmáéi fiai című, az arabok történetéről és kultúrájáról írt könyve, amely S. Takács Zzuzsanna fordításában most jelent meg a Kossuth Könyvkiadó Univerzum Könyvtár sorozatában. Az aralbok a bibliai Ábra- hám fia., Izmáéi leszármazottá inak tartják magúkat — a szerző ismertetése szerint. A legenda úgy szól, hogy az ős születését egy angyal jelezte, akárcsak évezredekkel később a vallásalapító Mohamednek Allahtól kiválasztott elhivatottságát. Az iszlám odaadást jelent Allah iránt, s Mohamed (pontos nevén: Muhammad ihn Abdalláh) az ö prófétája e hitvallásban óriási arab birodalom megalapozója lett, több mint 1370 évvel ezelőtt. Egyesítette Arábia nomád törzseit, s hogy napjainkban miért nincs mégsem teljes egyetértés Izmáéi fiai között, az világossá válik előttünk a Brentjefí könyvében sűrített történelmünk kritikus szemléltetéséből. A kötetet jól kiegészítik a gazdag képes, ábrás doteu* manutmok. BaJUbáa L ás alá f
