Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

Képújság 1986. július 22, Moziban Donald kacsa nyári kalandjai Walt Disney, a világhírü amerikai rajzfilmrendező 30 (!) Oscar-díj tulajdonosa ha netalán feltámadna nap­jainkban, valószínűleg némi csodálkozással venné tudo­másul, hogy maga alkotta hősei semmit sem vesztettek népszerűségükből, sőt, soha nem látott magaslatokat dön­get az irántuk tanúsított ér­deklődés. Mickey Mouse, azaz Miki egér, Donald Duók, Donald kacsa, és Pluto dog, azaz Plu­to kutya, hogy csak a legis­mertebbeket említsük, vala­mennyien Walt Disney örök­ifjú gyermekei, amerikaiak millióinak voltak kedvencei és formálták bizonyos mérté­kig nemzedékek gondoikodás- ' módját. Jellemző és érdekes adalék, hogy a második világháború végén, az amerikai katona- ruhába öltözött német sza- botőröket többék között Mi­ki egérrel és Donald kacsá­val kapcsolatos kérdésékkel leplezték le. Az erre vonat­kozó vállaszokat éppúgy tud-* ták a keleti partvidék lakói, mint a közép-nyugatiak vagy a déliek — a németek viszont nem. Walt Disney kétségkívül iskolát teremtett műveivel — napjainkig őt utánozzák az amerikai rajzíilmikészítők, és ezért sikeresek ezek az alkotások, bár — néhány ki­vételtől eltekintve — általá­ban nem érik el a Mester műveinek színvonalát. Donald kacsa nyári ka­landjai címmel nemrég lát­hattunk kisfilm-összeállítást it szekszárdi Panoráma mozi­jelenet a filmből ban — és ami meglepő, a színek évtizedek múltán sem fakultak, az ötleték éppoly kacagtatnak, mint régen és ugyanolyan felszabadultan nevetünk mi, felnőttek is, mint ahogy boldog gyermek­korunkban tudtunk. Mi ennék a mindent el­söprő sikernek a titka? Dis-» ney állatfigurái egytől-egy- ig valódi jellemek. Az örök­ké zsörtölődő, önmagát fel­mérgesítő Donaíld kacsa, a naiv, kétbalkezes Miki egér, vagy a jóságos, de együgyű Pluto kutya — megannyi gyarló emberi tulajdonság isimerhető fel a filmvásznon szereplő hősökben. Ezért tet­szenek nekünk. Hiszen éppen hibái miatt zárjuk szívünk­be Donald kacsát, aki ka- cagtatóbbnál kacagtatóbb kalandökon megy keresztül és persze mindig van né­hány, őt kijátszani akaró el­lenfele, de Donaldurtkat sem ejtették a feje lágyára, ám néhány történetben még sportszerű vereség is belefér. Ezért igazaik valahol ezek a hihetetlen történetek, ezért felemelőek és ezért nézzük az ötletek tűzijátékát hol mosolyogva, hol hahotázva, hol meghatódva, hol elgon­dolkodva — hiszen rólunk szól a mese. Szeri Árpád Dunaföldvári csalogató Köztudott, hogy a műve­lődési házak havonta egy- egy műsorfüzetet jelentet­nek meg, amelyből az olva­só kiválaszthatja az őt ér­deklő programokat. Nem ' mellékes azonban, hogy mi­lyen füzetecskét forgatunk, midőn szabad időnk kelle­mes ás hasznos eltöltéséről határozunk. A minap vettem kezembe a Dunaföldvári füzetet. Gondoltam, végiglapozom, hátha találok benne valami érdekes programajánlatot. Mert ugye, az ember ilyen­kor egy megszokott, „Sab­lonszerű valamit” vár. A művelődési ház tájékoztat a programokról, esetleg egy rejtvényt is közöl, és kész. Néhány perc alatt kiszúrom azt a rendezvényt, ami ér­dekel, és már el is süllyesz­tettem a füzetet 'az elolva­sott újságok közé. A szokatlanul terjedelmes, 67 oldalas füzetecske azon­ban sokkal tartalmasabb annál, semhogy néhány perc lapozgatás irtán az íróasztal fiókjába kerüljön. Meglepő­en új dolgokkal találkoztam a füzet tanulmányozása köz­ben. A megszokott, csak a programokra szorítkozó fő­zetekkel ellentétben, a Du­naföldvári füzet szerkesztői valami többletet is beleszőt­tek nyári programajánla­tukba. * A közéleti hírek bizonyá­ra minden földvárit érdekel­nek majd. Többek között megtudhatjuk, hogy Duna- földváron a lakosság 63 szá­zaléka szavazta meg a tele­pülésfejlesztési hozzájáru­lást. A gonddal megszer­kesztett füzetben helyet ka­pott a Dunaföldvárról indu­ló autóbuszok menetrendje mellett az orvosi és gyógy­szertári ügyeleti rend is. A sport sem szorult ki a füze­tecske oldalairól. A kézi­labda iNB II. állását ismer­tetik. A füzet utolsó oldalán a névnapok találhatók. A dunaföldváriak minden bizonnyal örömmel forgat­ják a füzetet. szakály — Festőművészek TengeHcen A Tolna Megyei Tanács Művelődési Osztálya és a Kölesdi Kossuth Lajos Művelődé­si Ház szervező munkájának eredményeként 1918 óta immár kilencedik alkalom­mal adnak egymásnak talál kozót július 11. és 24. között a tengelici oktatási . köz­pontban a Tolna megyei, a megyéből elszármazott, illetve a kölesdi kísérletben részt vevő festőművé szék, összesen 39-en. Rádió Egy ember a hónapból A nyári hónapok sokrétű elfoglaltsága ellenére azért többnyire meghallgatom a Kossuth adón minden szom­baton a Hét embere című miniportrét. Legutóbb — az elmúlt szombaton — egy olyan emberrel, s annak munkájával ismerkedhet­tünk meg, aki a maga poszt­ján fontos dolgokra veti a figyelmét. A Hét embere ezúttal egy Köjál-ellenőr volt, dr. Bá­lint Sándornénak hívják, és a budapesti XI. kerületi közegészségügyi és járvány­ügyi állomás ellenőre. Ha csak ennyit tudnánk róla, meggyőződésem, hogy szabadságát töltve, senki sem fárasztaná magát azzal, hogy megismerkedjen életé­vel, terveivel és munkájá­val. A tíz percnyi riportban sikerült ennek az orvosi egyetemre fel nem vett, de közegészségügyi munkáját roppant komolyan és fele­lősségteljesen ellátó, filigrán hölgy tevékenységével mé­lyebben megismerked­nünk. A riporter — szeren­csés útitársként — az ellen­őr melllé szegődött, és elkí­sérte őtt ellenőrző kőrútján. Kíváncsi volt, és minket, rádióhallgatókat is kíván­csivá tett, hogy dr. Bálint Sándorné milyen körülmé­nyekkel találkozik a közét­keztetés egyik „üzemében”. Az „élelmezési helyen” sem­mi nem volt rendjén. Min­den mocskos volt, és majd­nem minden munkafázisban megsértették az egészség- ügyi előírásokat. A riport­ból — szerencsére — meg­tudtuk, hogy milyen .retor­ziót és milyen követelmé­nyeket vonhat maga után a primitív módon és érzéket­lenül végrehatjott szolgálta­tás. Az adás bizony rövidke volt, kereken tíz perc. Még­is a riporter és az ellenőrnő jóvoltából valamiféleképpen összeállt az az élmény, ame­lyet egy ellenőr életútjáról, munkájáról, valamint a köz- étkeztetésben ifct-ott meglé­vő tarthatatlan dolgokról tartottak fontosnak elmon­dani ... szűcs Magyar régészeti ásatások Egyiptomban Októberben folytatják ku­tatásaikat a magyar régé­szek Egyiptomban, ahol há­rom évvel ezelőtt kezdték meg a II. Ramszesz idején élt királyírnok, Dzsehuti- mesz thébai sírjának feltá­rását. Az új ásatási idény­ben — miként Kákosy Lász­ló, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanára, az ex­pedíció vezetője az MTI munkatársának elmondta, egyik céljuk: feltárni a sír eredeti bejáratát, szikla- homlokzatát, amelyet felte­hetően feliratok és ábrák díszítenek. A sír belsejét ta­valy és azelőtt már feltár­ták. Terveik szerint — egyip­tomi szakemberek közremű­ködésével — megkezdik a sír belső tereinek és az ott megmaradt művészi alkotá­soknak, leleteiknek a hely­reállítását, restaurálását. Az ásatások során ugyanis je­lentős leletek kerülitek elő. Az alagút végén, a mélyen fekvő sírteamrában megta­lálták Dzsehutimesznek és feleségének, Iszetnek, Amon isten énekesnőjének gránit- koporsóját. A sír falait dom­borművek és festmények díszítik. Ezek zömét azon­ban vastag fekete réteg -bo­rítja. Az ugyancsak itt fel­lelt tárgyak, jelek, nyomok bizonyítják, hogy a közép­korban szállásként használ­ták az időszámításunk előtti 13. századi nyugvóhelyet. Miután befejezik a kuta­tásit, helyreállítást, az egyip­tomi hatóságok megnyitják a sírt a nagyközönség előtt. Tévénapló Makay Ida versei Csaknem három évtizede él a közeli Véménden Makay Ida, akinek mindig szívesen olvassuk verseit. Halk szavú költő, versei is ilyenek, meghittek, bensőségesek, s szinte észrevétlenül válnak társainkká. Soraiban a. Tolnába átnyúló baranyai tájra ismerünk, fák hajla­doznak a könnyű szélben, szikrázik a fény, a háttérben hegyek húzódnak, nem égbenyúló ormok, inkább dom­bok, szelíd lankák, amelyek emberi arányokat adnak a tájnak. Szerelemről is dalol, fájdalomról, boldogta­lanságról, és egy kis boldogságról is, mert az élet öröme a bánaton is áttűnik, s költőnek lenni is jó, a vers pedig mindig vallomás, magunkról, az életről, a nem fogyó reménységről. Egy sor szép versét hallhattuk, s vallomását a költé­szet semmivel nem pótolható öröméről, a vers meg­tartó erejéről. Napjainkban a költészet tekintélye meg­csappant, vannak, akik azt mondják, többen írnak, mint ahányan olvasnak verset. De, ha így lenne is. nyilván átmeneti jelenség, mert az emberiség törté­nete a költészet története is. Makay Ida ihletett szavai is erre figyelmeztettek. A film szerkesztő-rendezője Bükkösdi László, aki az elmúlt években egész sor írói portréfilmet készített, amelyek egyaránt szólnak a jelennek és az irodalom- történetnek. Kard és kocka Remenyik Zsigmond, a század egyik klasszikusa, aki­nek Bűntudat című könyve, ami először 1936-ban jelent meg, az egyik legjobb magyar szociográfiai munka. Kalandos élete során sokfelé megfordult, évekik élt Dél-Amerikában, a legváltozatosabb mesterségekkel kí­sérletezve, de hivatását tekintve író volt. éles szemű, biztos ítéletű író, akinek halála után jó pár évvel is még adósa az irodalomtörténet. A Kard és kocka színpadi műveinek sorában nem az élen áll, jókedvű anekdota, történelmi környezet­ben. 1705-ben játszódik, a kuruc harcok idején, a háttérben gróf Siegbert Heister tábornaggyal, akinek azzal sikerült halhatatlanná tennie nevét, hogy a sze­gény lakosságon állt bosszút harctéri kudarcai miatt. A történeti adatok szerint 1704. december 18-án kelt át a Morván, hogy megütközzék Rákóczival, akivel már december 26-án szembe találta magát Nagyszombatnál, s bár nem szenvedett vereséget, de győzni sem tudott. A következő év tavaszán vissza is hívták Bécsbe, s Herbeville gróf lett a magyarországi csapatok fővezére. Csak hát Remenyik Zsigmond nem történelmet írt, hanem történelmi környezetbe helyezett vígjátékot, amelynek hőse Árvay kapitány kockajátékban, majd kártyán elnyeri a léha Schwartzenau őrnagy pénzét, utána a császári zsoldosok bérét, majd, hogy teljes legyen a mulatság, a kocsmába tévedt császári zsol­dosok ruháját is. Tudjuk, a történelem nem ilyen egyszerű, a kuruc harcok hősei végül bujdosókká lettek, de ez a jókedvű történet feledteti á keserű valóságot is. Az pedig Re­menyik Zsigmond erényét dicséri, hogy feszültté, drá­maivá tudja tenni két hőse szerencsejátékát, s jól le­het, tudjuk, s a vígjáték szabályai is így kívánják, hogy ki lesz a győztes, őszintén aggódunk agyafúrt kuru- cainkért, akik a jól sikerült csel után tele pénzesládá­val indulnak a harcba. Félix László, aki a tévéváltozatot írta és rendezte is, szerencsésen tömörítetté a színdarabot, s ahhoz is ért, hogy igazi feszültséget teremtsen. Jó színészeket vá­lasztott; Dörner György. Rubold Ödön, Hartmann Te­réz és a többiek, meggyőződéssel játszottak el a törté­nelemmel, mi pedig bizakodva nézhettünk a hétvége elé. Egy kis komédia Kertész Imre komédiájában (Csacsifogat) viszont nem a történetből következnek a vígjátéki fordulatok, hanem fordítva, néhány sovány ötlet köré próbál fonni egy történetet. A darabban nem típusok vonulnak fel, hanem kitalált figurák, mint a furfangos Gusztáv bá­csi, a jóságos eltartott, az unokára vágyó özvegy, s természetesen az ifjú házaspár, akik azon vesznek össze, hogy legyen-e gyerek, vagy inkább menjenek Görögországba. Hja, ha az élet ilyen egyszerű lenne! Mondanunk sem kell. nem mennek Görögbe, de amíg ez kiderül, fárasztó utakon kell végigbotorkálnunk, mi tagadás, egyre csüggedtebben. Sokan, sokszor leírták már, baj van a humorral a televízió házatáján, akkor hát érdemes szóvá tenni? Legföljebb azért, hogy meg­állapítsuk, ez a szerény csacsifogat nem vitt' sehová. Cs. L. Könyv Izmáéi fiai Az iszlám hatókörében elő népek mai bonyolult és el­lentmondásos világának jobb megértését szolgálja Bur- chard Brerïtjes német törté­nésznek Izmáéi fiai című, az arabok történetéről és kultú­rájáról írt könyve, amely S. Takács Zzuzsanna fordításá­ban most jelent meg a Kos­suth Könyvkiadó Univerzum Könyvtár sorozatában. Az aralbok a bibliai Ábra- hám fia., Izmáéi leszármazot­tá inak tartják magúkat — a szerző ismertetése szerint. A legenda úgy szól, hogy az ős születését egy angyal je­lezte, akárcsak évezredek­kel később a vallásalapító Mohamednek Allahtól kivá­lasztott elhivatottságát. Az iszlám odaadást jelent Allah iránt, s Mohamed (pontos nevén: Muhammad ihn Abdalláh) az ö prófé­tája e hitvallásban óriási arab birodalom megalapozó­ja lett, több mint 1370 év­vel ezelőtt. Egyesítette Ará­bia nomád törzseit, s hogy napjainkban miért nincs mégsem teljes egyetértés Iz­máéi fiai között, az világos­sá válik előttünk a Brentjefí könyvében sűrített történel­münk kritikus szemléltetésé­ből. A kötetet jól kiegészítik a gazdag képes, ábrás doteu* manutmok. BaJUbáa L ás alá f

Next

/
Thumbnails
Contents