Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

M*8<>. július 22. ( TOLNA' NÉPÚJSÁG 3 Még csak a kezdetné) tartunk A biokertészet lehetőségei Attalai séta A Magyar Tudomány as Akadémia ez évi közgyűlé­séhez kapcsolódva tudomá­nyos ülést tartottak a szak­tudósok, amelyen a biotech­nológiai eljárások 'hazai al­kalmazásának a lehetősége­it, eredményeit vitatták meg. Az esemény fontossá­gát a közvélemény kevésbé érzékeli a kívánatosnál. A laikusok túlnyomó többsége a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert ember-- kiónokra vagy klónemberek- re gondol, ha biotechnoló­giáról hall. Pedig az ugyan­azon sejtekből, mesterséges körülmények között, egy­mással mindenben tökélete­sen megegyező élőlények létrehozása a mesék 'biro­dalmába tartozik, a biotech­nológia viszont az emberi­ség jelenlegi legfontosabb gondjai közül néhányra kí­ván megoldást találni, a többi között a mezőgazda­ságban és az élelmiszerter­melésben. A vegyszerek haszna és kára Az emberiség egészének tekintélyes hányada nem­hogy nem kielégítően táp­lálkozik, hanem éhezik. Ezért a mezőgazdasági nö­vények védelmét világszer­te egyre nagyabb érdeklődés kíséri. Az egyik leginkább aggasztó tény, a károsítok, élősködők évről évre a me­zőgazdasági össztermelés egyharmadát elpusztítják. Nem volna hiábavaló e ha­talmas tömegű élelmiszert megmenteni az emberiség számára. A terméseredmények nö­velésének és a termés meg­védésének az utóbbi évti­zedben elsősortban követett útja a vegyszerhasználat. A történelmének csaknem minden korábbi időszaká­ban élelmiszerbehozatalra szoruló Nyugat-Európa az utóbbi években már élelmi­szerfelesleggel küszködik, ez nem csekély részt a ke­mikáliák egvre bőségesebb felhasználásának az ered­ménye. Magyarországon 1938 óta a termőterület 12, a mezőgazdaságban dolgo­zók száma pedig körülbelül 60 százalékkal csökkent, ugyanakkor a hektáronkén­ti hozamok megötszöröződ­tek. Ez köszönhető a 1 gaz­dálkodás folyamatosan kor­Sikeres vigatiyukasztís Lencsehegyen Fontos állomásáhoa érke­zett a Dorogi Szénbányák új lencsehegyi bányájának épí­tése: több száz méter mély­ségben összelyukasztották a vízakna íés a légakna között kialakított vágatrendszert. A két irányból egymás felé kö­zeledő elővájó csapatok több mint háromezer méter hosszú vágat kiépítése után talál­koztak, s az előre megterve­zett ponton robbantották át a szénfalat. A Dorogi Szén­bányák és az Akna-mélyítő Vállalat brigádjai több hó­napot dolgoztak a vágat ki­alakításán. A sikeres Tjágat- lyukasztás a bányamérők pontos munkáját dicséri. A lencsehegyi bányában a 3000 méteres vágat kiépíté­sével megteremtették a fel­tételeket ahhoz, hogy bizton­ságos legyen a mélyebben rejlő széntelepek kitermelése is. Ezen a vágaton vezetik majld el a karsztvizet a ter­melő bányamezőtől a vízak­náig, ahol búvárszivattyúkkal nyomják a külszínre. Itt percenként 160 köbméter víz külszínre szállítására alkal­mas vízvédelmi rendszert lé­tesítenek. így lehetővé válik a széntermelés fokozatos nö­velése. • szerüsödő szervezetének, és igen-igen nagy részben a műtrágya-felhasználás meg­sokszorozódásának. 1960 és 1978 között a terméseredmé­nyek megduplázásához a műtrágya-felhasználást a nyolcszorosára kellett emel­ni. A probléma az, hogy a termésnövekedést biztosító vegyszeres gazdálkodás a legkevésbé sem elhanyagol­ható károkat is okoz. Lás­suk csupán a figyelmeztető tények közül a leginkább aggasztó hazait: Magyaror­szágon a (sok esetben hely­telen) műtrágyázás és a (sók gazdaságban túlzó) permetezés következtében — a szennyvízelvezetés és a vízrendezés megoldatlansá­gával együtt — ma már másfél ezer településen nincs — helyi forrásból — egészséges ivóvíz. Az elnit- rátosodott talajvíz tisztítá­sának költségei pedig na­gyok; egy köbméter víz nit- ráttalanítása átlagosan csak­nem annyiba kerül, mint maga a vízdij. Ördögi ellentmondás Az utóbbi években egy­részt a kemikáliák folyama­tos drágulása, másrészt a veszélyékre egyre szervezet­tebben figyelmeztető kör­nyezetvédő mozgalmak sok­oldalú hatása miatt terjed a vegyszerek használatát til­tó, de legalábbis erőtelje­sen mérséklő bio- vagy al­ternatív gazdálkodás. E módszernek azonban egye­lőre „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Az alternativ mó­don művelt termőterület — bővülése ellenére — egy or­szágban sem nagyobb az összes termőterület fél szá­zalékánál. A biogazdálkodásnak Ma­gyarországon is vannak hí­vei, ha kevesebben is, mint a nyugat-európai országok­ban. A módszer hazai, ter­jedésének jele, hogy a kö­zelmúltban Budapesten, a Köztársaság téren megnyílt az első „Biokertészek szak­boltja”. E néhány négyzet­méteres üzlet Debrecenből származó kertészmérnök alapítója és tulajdonosa bi­zonyos értelemben missziót vállal. Véleménye szerint a biogazdálkodásnak Magyar- országon egyelőre és aligha­Tovább szélesedik a hazai kötvénypiac, a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank is bekapcsolódott a kötvények másodlagos forgalmazásába. Az MNB saját kötvényiirodát hozott létre, amely két hó­napja kezdte meg működé­sét. Az iroda vállalati kötvé­nyekét vásárol, illetve hoz újra forgalomba, és új köt­vénykibocsátás megszervezé­sével is foglalkozik. A meg­alakulás óta eltelt időszak­ban már jelentős forgalmat bonyolítottak le, mintegy 140—150 millió forint értékű értékpapírt vásároltak, és adtak el újra. A későbbiek­ben — amint sikerüli a tech­nikai feltételeket megterem­teni — a lakossági kötvények forgalmazásába is bekapcso­lódnak. Az értékpapírok adásvétele mellett új befektetési lehető­ségeket is kialakított az MNB kötvény-irodája. A vállalati pénztulajdonosok igényeit fi­gyelembe véve, több, eddig még nem alkalmazott befek­tetési formát vezetett be. Az egyik a határidős kötvény, vásárlási illetve -eladási üz­letág, amely a vállalatok rö­vid időre — három-hat hó­napra — szabaddá váló pén­zeinek befektetésére ad lehe­tőséget. 'Egy .másik forma a kötvényvételi vagy -eladási jog előre történő megvásár­lása. Ezzel a befektető g ké. sőbb felszabaduló pénzének jövedelmező lekötéséhez tud. ja megteremteni a feltétele­ket. A kötvény értékének 3—4 nem még jó sok ideig csak a saját fogyasztásra termelő kiskerttulajdonosok körében van tere. Igazát illetékesek is megerősítik. Ez az irány­zat — mutatnak rá a tények alapján — elsősorban azok­ban az országokban hódít­hat, ahol túltermelés mutat­kozik az agrárszektorban, ahol tehát a biogazdálko­dással óhatatlanul együttjá­ró terméscsökkenés nem okoz lényeges feszültségét az ellátásban. A képlet tehát: sok és — bár egyenletesebb elosztás­ban — egyre több élelmi­szerre van szükségé az em­beriségnek, ezért a termőte­rület I döntő hányadán nem­igen lehetséges a kemikáli­ák használatának mérséklé­se, sőt egész földrészeken annak bővítése a célszerű. Ugyanakkor viszont a talaj­ba jutó egyre több vegyszer mellékhatásként olyan ve­szélyeket idéz fel, amelyek hovatovább az emberiséget nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is fenyegetik. Felold hat jia-e ezt az ördö­gi ellentmondást a biotech­nológia? ígéretes kutatások Szerte a világban, Ma­gyarországon is töhb inté­zetben, gazdálkodó szerve­zetben kutatnak vegyszer- mentes módszerek után. Többek között kísérleteznek antibiotikum-termelő ■ gom­bákkal, ragadozó és h-iper- parazita rovarokkal, rovar­hormonokkal stb. Ezek többsége egyelőre kísérleti szakaszban van, eddig a leg­ígéretesebb kezdeményezé­sek azok, amelyek a kárte­vőknek (de legalább egy ré­szüknek) ellenálló, és a gyomnövényeket túlnövő, tehát azokat elnyomó nö­vényfajták kifejlesztésére irányulnak. A biológiai, biotechnológi­ai módszerek jelenleg még nem nyújtanak teljes körű védelmet a kártevőktől; de a szaktudósok arra töreked­nek, hogy azok egyre na­gyobb körben és egyre ha­tásosabban nyújtsanak vé­delmet. Az eddigi eredmé­nyeket és a továbbfejlődési lehetőségeket elemző tanács­kozás ezért fontos nemcsak a szaktudományok, hanem népgazdaságunk számára is. ezrelékéért megszerezhető jogról, ha az értékpapír ár­folyama Időköziben kedvezőt­lenül változna, le is mondhat az ügyfél. A vállalatok a kötvényeket a beruházásokra félretett pénzükből vásárolhatják meg. A termelés finanszírozására szóllgáló forrásaikat — ha azok időszakosan szabaddá váltak — korábban nem tud­ták befektetni, csupán a bankban, lkamat ellenében helyezhették el a pénzt. A kötvényiroda az ilyen, úgy­nevezett likvidpénzek jöve­delmező befektetésére is le­hetőséget kínál a vállalko­zóknak. Erre a célra a köz- raktározásnál alkalmazott zálogjegyet használja fel. A Közraktározási Vállalat által megőrzésre átvett termékért a tulajdonosok közraktári je­gyet kapnak, ami megteste­síti az áru értékét. Ez a jegy olyan értékpapír, ami for­gatható is, eddig azonban a gazdasági életben a vállala­tok nem élték az áruban le­kötött tőkéjüket képviselő értékpapírok adásvételével. Ehelyett — a raktározott áru fedezete mellett — forgóesz­köz-hiteit vettek feü a bank­tól. A kötvény iroda most megvásárolja és áruba bo­csátja a közraktári jegy zá­logjegy részét. A befektetők így magasabb hozamhoz jut­nak. mintha a bankban he­lyeznék el pénzüket, az áru- tulajdonosok, pedig a banki­nál olcsóbb forgóeszköz- hitelt kapnak. — „Lehetőleg azért ne di­csérjen túl bennünket.” Meg­lepő kérés ez egy tanácsel­nöktől, hiszen a dicséretet általában mindenki könnyeb ben „viseli el”, mint aninak ellenkezőjét. Ahol alapjai­ban jól mennek a dolgok, ott nem kell félni a kritikától seim. Valószínűleg ez a hely­ezet Attala községiben is, eb­ben a megyehatáron találha­tó, mintegy ezier lakossal bí­ró településen. m Dombóvártól a 61-es fő­úton nyugati irányba halad­va először Kapospulla, a társ­község neve tűnik fel az út­menti táblán. Üjalbb két ki- lométer után következik At­tala, és ami ezen túl van, az már nem Tolna megye. — Több mint tíz évvel ez­előtt — 1975-ben — csatol-1 ták Attalát és a környező te­lepüléséket Tolna megyéhez —. mondja Buda Józsefné tanácselnök. A lakosság egy része oda jár dolgozni az ipari üze­mekbe, de sokan ingáznak Kaposvárra, hiszen az is csak 30 kilométerre van in­nen. Helyi , munkalehetősé­get főleg a téesz biztosit. A közművesítés terén semmi ok a panaszra, hiszen min­den lakóházban van vezeté­kes víz, valamennyi utca szilárd burkolatú. A felsőtagozatosok Dóm1 búvárra járnak iskoláiba, az alsótagozat helyben -ma­radt. A tizen- és huszonéve­sek helyzete nem kifejezet­ten rendezett. KISZ-tit‘kár- választásra kerül sor a kö­zeljövőben. Így kissé elha­nyagolt ez a korosztály, de a község vezetése hamarosan megteszi a szükséges intéz­kedéseket Unnak érdekében, hogy jobban bevonják a fia­talokat a közéleti tevékeny­ségbe — ígéri a tanácselnök. Az ebben a kérdésben já­ratlan utazó — mint például jómagam — ne csodálkoz­zon, ha a község nevének emlegetésékor udvariasan kijavítják a helybeliek. A település nevét ugyanis két t-vel kell írni, kiejteni azon­ban egy t-vel illik, valahogy úgy, „Atalia”. Hogy mi ennek az oka, azt hosszas utána-1 járás ellenére sem sikerült kinyomozni, magük a falu­beliek sem nagyon tudják ennék a kettősségnek az ere­detét. Másképp mondjuk, másképp írjuk — ezek a té­nyek. Mint ahogy az is tény, hogy bizonyos mértékig él még az itteni emberekben a Somogy megyéhez való egy­kori tartozás tudata. Kide­rült ez többek között Bog­nár Mihályné levélkézbesí­tővel folytatott belszélgetés alkalmával is. — Népszabadság, Tolna Megyei Népújság, Népsport, ezeket rendeli meg a mint­egy 500 attUlai előfizető. A 'névsor azonban nem tel­jes. Sokan járatják a Somo­gyi Néplapot is. — A kukorica idén sokat ígér, de a búza már keve­sebbet — Györffy Jenő, az Attalai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke álla­pítja meg mindezt, majd hozzáteszi: — Még nem vol­tunk veszteségesek sohasem. Terméserediményednk köze. pesék, viszont nagy nyeresé­get hoz a sertéságazat. A környéken a téesz az egyet­len, anyagi erővel is rendel­kező gazdasági egység. Ere­jéhez mérten támogatja a község úthálózatának kiépí­tését, a művelődési házat és az attalai labdarúgó-csapa­tot. — Mivel foglalkoznak hét végén az attalai emberek? — Dolgoznak. Ha most kör- bemegy a környéken, észre­veszi, hogy viszik a szalmát haza, saját fogattal vagy traktorral, esetleg teherautó­val, mert ilyen is van, neun is kevés. Attala rendezett, szettnre is tetszetős település, az ut­cák két oldalán szebbnél szebb házaik sorakoznak egy­más mellett. Az Ady Endre utcában nemiéig parcellázták fei a közművesített telkeket, itt most óriási ütemű a maigán- házépítés. Molnár György, a helyi téesz traktorosa tavaly kezdte a munkát. A célzartos kérdésre, hogy miiből telik az ittenieknek ezekre az emeletes házakra, így felel: — Sokat kell dolgozni érte, másképp nem megy. a háztáji gazdálkodás, meg aztán a téesz is nyújt éhhez támogatást a tagjainak. — Még december előtt sze­retnék 'beköltözni — néz fel a tetőre Molnár György, majd .gyors mozdulatokkal nekiáll lapátolni. Lalák Gyulámé körzeti vé­dőnő egyúttal a könyvtár és a művelődési -ház vezetője is másodállásban, tis-zteQeitdíjért. — A könyvtárat már tíz éve vezetem, a művelődési házat hat éve. Nagyobb ren. dezvényünlk kevés van, nincs szükségüník arra, hogy úgy­nevezett művészek tízezer forintért ripacskodjanuk. In­kább mezőgazdasági jellegű, szakirányú előadásokat tar­tunk, ezenkívül kiállításokat; termékbemutatókat, szóval olyasmit, ami a község la­kóit érdekli. — Könyvtárba járó em­berek az itteniek? — Most 198 a beiratkozot­tak száma, de feltehetően az év végére ez a szám 240-re emelkedik. A kötetek száma 4500, főleg a paraszti témá­jú könyvek a legnépszerűb­bek és Raffai Sarolta, Sás- di Sándor, Fekete István mü­vei. Nagy a sürgés-forgás a település központjában talál­ható kis téren. Egy ház mel­lett hatalmas sátor, időről időre gőz csap ki a ponyva alól, megállás nélkül tart a sütés-főzés, látszik itt lako­dalomra készülnek. Fehér kukfcasiaipkával a fején, rtíé- teres fakanállal a kézben Németh István- saalkácslkodik a kondérók mellett. — Most 180 személyre fő­zök, de a jövő héten ismét jövök, akkor lesznek vagy kétszázan, az azt követő két hét múlva körülbelül négy­százan — számol Németh István, szakács. — Ilyen sok a lakodalom errefelé? — Van épp elég, ahogy én tudom. Sokszor meghív­nak főzni, szeretek ide járni, ugyanis nem helybéli, ha­nem kaposvári l'akos vá­gyók. Közben a közeli buszmeg­állóhoz öttagú rézfúvÓ6 ze­nekar sorakozik fel. Itt gyü­lekezik a násznép. Rövid ta­nakodás után rázendítenek; messzire száll a pattogó rit­musú zene, akkor sem hagy­ják abba, amikor megérke­zik a menetrendszerű tá­volsági járat. Az utasok kí­váncsiam tékintgetnek kife­lé: Vajon mi lelhet itt, Atta- lán? Szeri Árpád Az is kiderül, hogy jól fd- Képesújság, Nők Lapja — zet a sertés- és borjútartás, Lakodalomra készülnek MÓNUS MIKLÓS M N B-kötvényiroda Molnár György az épülő háza mellett

Next

/
Thumbnails
Contents