Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

198ß. július 21. (" TOCNA ÏMËPÜJSÀG 5 Béke-Baráttág Kupa motocrossverseny Ideális pálya - csillogtak a klasszisok Ezúttal a „kicsik” voltak a nagyok a magyar csapatban ríti a meglepetés fogalmát. Az abszolút esélytelen ma­gyarok — ebben a kategó­riában mi is még leckéket veszünk a külföldiektől — Horváth Pál és Kamrás Ká­roly nagyszerű rajt után szinte állva hagyta a me­zőnyt. Minko Stancev, a bolgárok edzője elképedve mondja: „Most aztán vég­képp nem értem, vagy a magyarok ennyire eszmélet­lenül jók, vagy mi vagyunk ennyire gyengék.” A szov­jet edző is ezen a vélemé­nyen volt, és mindketten fogadkoztak hogy a máso­dik futamban azért megmu­tatják, hogy ki a legény a gáton. A két híresség megfogja Gyurászikot iszonyatos módon „felszív­ják” magukat a szovjetek és a bolgárok, de a csehek is erősítenek. Mindez a máso­dik futam közepén történik, amikor a sokáig vezető cseh­szlovák Spaceket egyenesen elnyeli a szőlőhegyi cross- pálya. Rangelov „begyújtja a rakétákat”. Gyúrásaik is fokozza a tempót, de csak csipetnyit tud ledolgozni a hátrányából, és még előtte a második helyen is motoro­zik valaki, ez a valaki kö­rönként változik. Aztán a startszám jelzi: Bugyakov­ról van szó. A három nem­zetközi klasszis „randevú- záik” a javából, Gyurászik egy kör erejéig második, de kimondottan egy másik bol­gárra figyel, s közben meg­előzi őt nemcsak Hugyakov, Kicsúszott a harmadik hely a kezéből, ami annyit jelen­tett, hogy minimális kü­lönbséggel a győzelemtől is elesik. Végeredmény: 250 köbcentiméter: 1. Jurij Hu­gyakov (Szovjetunió), 2. Gyurászik László (Magyar- ország), 3. Dimitar Range­lov (Bulgária). Hogy az első futam nem várt magyar fölénye nem a véletlen számlájára írandó, ezt Horváth Pál és 'Kamrás Károly újfent igazolta a 125 köbcentiméteres kategória második futamában. Titok­ban esélytelenül készültek, és a jelekből ítélve ennyit izmosodtak. Hiába „keper- kedtek” az ellenlábasok, a két fiatal, tehetséges moto­ros kárpótolta a lelkes ma­gyar közönséget a nagy ka­tegóriában elmaradt győze­lemért, amikor szinte az utolsó pillanatban énekelték ki Gyurászik szájából a saj­tot, a BBK-győzelmet. Vég­eredmény, 125 köbcenti­méter: 1. Horváth Pál, 2. Kamrás Károly (mindkettő Magyarország), 3. Miroslav Kucirek (Csehszlovákia). Csapatban, 125 köbcentimé­ter: 1. Magyarország „A”, 2. Csehszlovákia, 3. Szovjet­unió. 250 köbcentiméter: 1. Csehszlovákia, 2. Szovjet­unió, 3. Magyarország. Bálint György és Czakó Sándor riportja ,Porfelhőlovag” — kép fez edzésről járás, a másnap reggeli csen­des eső igazi crosspályát va­rázsolt, az összegubáncolótíott szálak kiegyenesedtek. Kel­lően sáros, agyagos pálya várt hat nemzet több mint hatvan' motorosára. „A három nagy ász között dől el” Még a rajt előtt a bemele­gítéseket figyelve,, a szov­jetek szimpatikusán szerény csapatvezető edzője, Szergej Kuznyecov mellé telepedtünk. Nem csupán merő véletlenből tettük mindezt, hiszen szov­jet barátaink igazén elisme­résre méltóan kezdtek a BBK-n. A lengyel futamon például mindkét kategóriiá- mian szovjet versenyző győ­zött: a nagy kategóriában el­ső számú versenyzőjük, a ve­terán Hugyakov, a 125-ösök- nél pedig Lucsisz, aki most nincs itt. Valóra váltották esél.yességüket a soron, követ­kező hazai futamon is: egyé­niben a 250 köbcentiméteres kategóriában kettős szovjet siker, míg a kis géposztály­ban egy előkelő második hely segítette őket a jó csapat­eredményhez. — Mi lesz most? — Óriási harc. Itt van Rangelov a bolgároktól, bí­zom Hugyakovban és bizto­san kitesz magáért — kama­toztatva a hazai pálya elő­nyét Gyurászik is. — Hogy bírják a KTM-ék­kel a Suzukik, a Hondák, a Kawasakik, Yamahák elleni küzdelmet? — Nehezen. Még kemé­nyebb felkészüléssel, a moto­rokhoz való alkalmazkodás­sal. Ha bizonyítunk a BBK- ban, akkor valószínűleg köny- nyebben hozzájutunk a még jobb minőségű motorokhoz. De nem panaszkodunk a KTM-ekre, jó kis gépek ezek. Utolsó simítások Kökényesi Györgyöt, a ma­gyarok szövetségi kapitányát már percek óta az „A” csa­patunk összeállítása miatt „üldözöm”. — Nos, akkor a Gyurászik meg a Kornél, de a két „B”- batűs közül melyik kaposvá­ri fiúnak szavaz bizalmat ? — 1 ábatia nkodtunk. — Barna Attila lesz, ő a leggyorsabb, és motorja is jó állapotban van. A magyarok depójához érünk. — Kornél, akkor minden rendiben — szól oda a szere­lőkkel együtt a nyakig sá­ros Kawasakit babusgató versenyzőjéhez a kapitány. — Na, mi a baj, „Gyúró”? — lép oda Gyurásziikhoz. — Eltörött a váltó, de a kereket is ki kéne cserél­nem. Gyurászik László megőrzi higgadtságát, tudja, mi a teendő. — Most a versanymotorról át'tesszük „mínusz” percek alatt a príma alkatrészeket a másikra. A szerelők gya­korlott mozdulatokkal, gyor­Éles verseny ide vagy oda, már szombaton a déli órák­ban megindult a cross iránt érdeklődő néptömeg a pálya felé, hogy a kötelező edzések­nek szemtanúja legyen. A románokról semmi hír nem érkezett, a tolmács hiába vá­rakozott a Sió motelban, a nemzetközi mezőny fő hadi- szállásán. Viszont befutott a karüb-itengeriieket szállító au­tóbusz. Az örömbe azonban üröm vegyült, a népszerű ha­sonlatnál, maradva, fegyver nélküli katonák érkeztek, hi­szen a poggyász, a motorok nem „jöttek” velük együtt. Csodálkozó tekintetek, a dol­gok érfhetetlnségére utaló gesztusok. Mert ha az egyik európai szocialista országbeli együttessel fordul elő, az még hagyjon, de a kubaiak­kal... A BBK-kira tanulni járó kubaiakra a jelekből ítélve rájuk jár a rúd. A ta­valyi magyarországi futa­mon Kaposvárott szinte a huszonnegyedik órában, fu­tottak be motorostul, azon melegében különösebb pálya- ismeret nélkül startoltak, amiért több komolyabb sé­rüléssé! és egy totálkáros mo­torral fizettek. Ilyen áldoza­tokért nem lett volna érde­mes újfent indulni. Porfelhő után - remek pálya Sokszor vádolnak azzal ben­nünket, hogy a hangulatfes­tés érdekében cseppet sem fukarkodunk a jelzőikkel. Nos, aki kijött az edzésre. az időnként a fülledt melegben alig láthatott valamit a go- molygó porfelhő miatt. Az öltözetünk úgy nézett ki, mintha egy homokbányái munkálaton vettünk volna részt. Lett is kalamajka eb­ből. A szovjetek első számú embere, Jurij Hugyakov ér­kezett kissé feldühödten a versenybírói emelvényhez, majd Dimitar Rangelov, a mezőny legillusztrisabb ven­dége (83-iban a vb-harmadik volt az összetettben) „dobta el” néhány percre a Kawa­sakit és arcáról leolvasható volt: „Uraim, ez nem megy! Ha nem locsolnak reggelig — nem indulunk.” ’ A bírókat mindez nem ha­totta meg, egyszerűen nem értették a külföldieket, hisz a motocross egyáltalán nem a kisasszonyok »pontja. Ám, amikor a magyar válogatott képviseletében Gyurászik László is leállt, már kezdtünk hinni abban: itt nem vala­miféle versenyzői „puccskí­sérletről” van szó. Végül is a mért edzésekből nem lett semmi. — Akkor hogyan alakul ki a startsorrend? — kérdeztük Szajdán Györgytől, a verseny- bíróság elnökétől. — A legkisebb startszám­tól indulva minden, nemzet egy versenyzője kap az első sorba besorolást. Végül is a fenti problémát levette a napirendről az idő­„Cikcakkban” I ■ • ' 7 , ■' ,* .J •' . Futam közben á magyar „A” csapat egyik tagja, Barna Attila „Emeletes” futam Fönn a kockás zászló — vége az egyik futamnak san „szétkapják” a menőbb Hondát. Kökényesi György „össze­tereli” a fiúkat:- Nos, az első futamban az a taktika, hogy nincs taktika. Nincs visszafogó ember, mindenki megy, mint a táltos, aztán majd meglát­juk — adja ki röviden az ukázt. Majd felém fordulva mondja:'— A csapatösszeál­lításnál a „B” csapat kijelö­lésekor is nagyon figyelem­be vettem a motorok álla­potát. Például a Siklósi pil­lanatnyilag jobb a Nátónál, de az ő motorja strapabí- róbb. Csak menjen végig vele. Káprázatos magyar kezdés Roppant nehéz, mély a ta­laj. Fordul a kocka, a 250- eseknek kell először indulni, nekik kell „betörni” a pá­lyát. Vigyázó tekintetünket Gyúrásaikra szegezzük. Le­hetne jobb is a rajt, de a magyar kitűnőség gyorsain lábra kap. Rendkívül gazda­ságosan — viszonylag nagy sebességgel — szedi a ka­nyarokat, szinte végig álló helyzetben a motoron, kor­rigál, egyensúlyoz, közben kezével a gázzal játszik. Óriási taps, üdvrivalgás, mintegy ötezer néző szurkol a magyar fiúnak. Félidőiben, tizenöt percnél már olyan fölénye van, hogyha végig hajt, aligha lehet elvenni tő­le a futamgyőzelmet. A zöld Kawasaki — a nyergében Németh Kornéllal — is egy­re följebb jön, és hajrára is van ereje, és megelőzve Rangelovot, az előkelő ne­gyedik helyen ér célba. Ilyen káprázatos kezdésre még a legoptimistábbak sem számítottak. Ami pedig ezt követően történt, az is jócskán kdme­Két klasszis: Gyurászik (12), Rangelov (41) Ki jobbra, ki balra Légmunka

Next

/
Thumbnails
Contents