Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

8 ^ÊPÜJSÀG 1986. július 19. A könnyűipar átszervezése a Szovjetunióban Magyar részvétellel újítanak fel ruha- és cipőgyárakat Teleszkóp vezérlő Tatjana Barkanova, a moszkvai női ruhagyár egyesülés vezérigazgatónöje maga is ellenőrzi a minőséget tv-rendszer „Karát" elnevezéssel a korszerű te­leszkópok vezérlését biztosító automa­tikus televíziós rendszert fejlesztettek ki a novgorodi műszaki főiskola tudósai. A teleszkópot kezelő operátorok ez idáig hosszú időt töltöttek el a berende­zés beállításával. Ez komoly veszteség, hiszen a nagy teljesítményű teleszkó­pok, mint például az örményországi bju- rakani üzemeltetése óránként megkö­zelítőleg kétezer rubelbe kerül. A „Karát” a teleszkópok beállítását automatikusan végzi. Az áttérés az új vezérlésre a nagy te­leszkópok esetében évi háromszázezer rubeles megtakarítást jelent. A nagy érzékenységű televíziós érzé­kelőkkel felszerelt „Karát” segítségével a tudósok 18-21 csillagnagyságrendű égitestek megfigyelését végezhetik. Mint ismeretes szabad szemmel csak 6- os nagyságrendű méretig láthatók a csillagok. Az új készülékekkel felszerelt szovjet teleszkópok paraméterei jobbak, mint a külföldi gyártmányoké. A mongol gazdaság az új ötéves tervidő­szakban (1986-1990) észrevehetően lassabb ütemben fog növekedni, mint az előző tervidő­szakban. Csupán a mezőgazdasági termelés­ben, amely nem érte el az 1981-1985-re kitű­zött tervet (terv 22-26%; tény 18%) várható né­mi növekedésgyorsulás. A mongol vezetés be­ruházáspolitikai irányváltással tervezi a mező- gazdasági termelés növelését. Az állattartás fej­lődését segítő beruházások, a gabona- és ta­karmánytermés elhelyezését lehetővé tevő be­ruházások szerepelnek a programban. Ehhez kapcsolódóan a műtrágya és növényvédő sze­rek tárolását is 25 ezer tonnával kell bővíteni. Az ipari programban kiemelkedő helyet foglal el az energiatermelő áagazatok fejlesztése, s ennek kapcsán a vidék és a falu villamosítása. A villa­- Az idén a Szovjetunióban gyártott méteráru, ruházat és lábbeli választé­kának kétharmad része megújul - jelen­tette ki Vlagyimir Kljujev, könnyűipari mi­niszterhelyettes. A könnyűipar átszerve­zéséről a közelmúltban elfogadott kor­mányhatározatot kommentálva kijelen­tette, hogy az átszervezés célja javítani a helyzetet a fogyasztói piacon, egyen­súlyba hozni a keresletet és kínálatot. Az a helyzet ugyanis, hogy a jövedel­mek növekedése és a piac telítettsége sokféle áruval gyökeresen megváltoz­tatta a kereslet jellegét. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai szerint napjainkban minden 100 csa­ládra 96 televízió, 91 hűtőgép, 70 mosó­gép jut. Ezek a mutatók a piac bizonyos telítettségét jelzik, azért ma, jegyezte meg a miniszterhelyettes, nem annyira a mennyiség növelése, mint inkább az áruválaszték bővítése, a minőség javítá­sa, a divatos és az egyéni ízlést jobban kielégítő új termékek gyártása a fontos. Ehhez egy sor intézkedést kell meg­valósítani, kezdve az alapanyagok mi­nőségének javításától, a szövő- és cipő­gyárak rekonstrukciójától az új kereske­delmi formák bevezetéséig. Növekszik a vállalatok gazdasági önállósága, több jogot, több lehetőséget kapnak a piaci manőverezéshez. Más szóval, elkövet­kezett a könnyűipar minőségi átszerve­zésének időszaka. Ez az átszervezés, hangsúlyozta a miniszterhelyettes, a legszorosabban összefügg a Szovjet­unió egész gazdasági életében végbe­menő mélyreható változásokkal, az SZKP XXVII. kongresszusán a társadal­mi-gazdasági fejlődés gyorsítására el­fogadott koncepcióval. - A magyar köny- nyűipari üzemek - kamatoztatva fölké­szültségüket, szakmai tapasztalataikat - a külkereskedelemmel együttműködve, eredményesen kapcsolódnak be a szovjet üzemek rekonstrukciós munkái­ba. A konfekciónáló gyárak közül a Má­jus 1. Ruhagyár - mint fővállalkozó - be­fejezte két szovjetunióbeli ruhagyár re­konstrukcióját. Tbilisziben és Lvovban mosenergia-termelést 3,2-3,4 milliárd kilowatt­órára kívánják növelni. (Ez az 1983-as termelés kétszerese.) A Széntermelés 1983-ban elérte az 5 millió tonnát. A tervek szerint 1990-re a szén- termelés 9 millió tonnára emelkedik. Az élelmi­szeriparban is fontos beruházások szerepel­nek: húskombinát építése, konzervgyár és gyermektápszer előállítására alkalmas üzem létesítése. A fafeldolgozóipar rekonstrukciójá­ban szerepel oly kész faházakat gyártó üzem létesítése, amely elsősorban a vidéki lakosság jobb életkörülményeit szolgálná. A mongol kül­kereskedelem elsősorban a Szovjetunióval és a KGST-országokkal való szoros együttműködé­sen alapul. Mongólia külkereskedelmi forgal­mának 98%-át a szocialista országokkal bo­nyolítja le. - TERRA ­újították fel a magyar szakemberek irá­nyításával egy-egy női és férfi felsőru­házati terméket gyártó vállalatot. Nem­csak az épületeket frissítették fel, hanem a gépparkot is korszerűsítették. Ehhez a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat szál­lított nagy teljesítményű varrógépeket, speciális berendezéseket. A magyar ru­hagyár szakemberei az itthon már bevált gyártási eljárások bevezetésére is vál­lalkoztak. Részben a helyszínen, rész­ben idehaza tanították be a két szovjet ruhagyár dolgozóit. Közreműködésük tapasztalatai olyan kedvezőek, hogy a magyar vállalat szervezőit további nyolc szovjetunióbeli ruhagyár helyzetének fölmérésére kérték fel, és arra, hogy te­gyenek javaslatot a modernizálásra. Két cipőgyárunk szerződést kötött ar­ról, hogy technológiájukat szovjet válla­latoknál vezetik be. A Minőségi Cipőgyár a szovjet Zarja Cipőipari Egyesülés egyik tagvállalatával abban állapodott meg, hogy a Minő 10 női cipő modelljét, illetőleg ezek gyártási eljárását átadja szovjet partnerének. Vállalta azt is, hogy a felső- és a bélésbőrök kivételével a gyártáshoz szükséges anyagokat is le­szállítja, elkészíti a hiányzó kiegészítő berendezéseket, és bevezeti a gyártást. A magyar cipőgyártók részben a hely­színen, Moszkvában adják át szakmai tapasztalataikat, részben pedig szovjet szakmai csoportokat fogadnak a Mino- cipők gyártásának tanulmányozására. Az évi 24 millió pár női lábbelit készítő szovjet cég a tervek szerint az idén már 150 ezer pár cipőt gyárt magyar tech­nológiával. A Sabaria Cipőgyár azt vál­lalta, hogy Tbilisziben segíti a cipőgyár­tás termelési költségeinek csökkenté­sét. Ennek érdekében a cipőgyár sza­bászatát szervezik át. Olyan eljárást ve­zetnek be, amellyel jelentősen csök­kenthetik a fajlagos anyagfelhasználást. A szabás korszerűsítése a gyár 4 ter­mékcsoportjára terjed ki. Ugyancsak Tbilisziben magyar módszerekkel kor­szerűsítik az ottani egyik legnagyobb gyapjúkombinát munkáját. Az Ipari Mi­nisztérium, a Richards Finomposztó­gyár és a Magyar Posztógyár tervezői ja­vaslatot adtak a fésűs és kártolt gyapjú- szövetet gyártó üzem korszerűsítésére, a termékszerkezet átalakítására. Ennek megvalósításában is részt vállalnak. Ér­dekessége ennek a vállalkozásnak, hogy a magyar közreműködésért a szovjet partner a kombinátban gyártan­dó gyapjúfonallal fizet. A Bútoripari Fej­lesztési Vállalat Krasznodarban korsze­rűsíti az ottani bútorgyár munkáját. Szakembereket küldött a helyszínre, akik a gyár szövetszabászatát moderni­zálták. Új gépeket állítottak üzembe, ész­szerűbbé tették a munkahelyek kialakí­tását, betanították a dolgozóknak az új munkaműveleteket. Jelenleg a már új módszerek begyakoroltatásán dolgoz­nak a magyar szakemberek. A Szovjetnuió mellett más szocialista országok gazdálkodói is érdeklődést mu­tatnak a magyar munkamódszerek iránt, így a Fékon Ruházati Vállalat Vietnamban teljesített legutóbb megbízást; új gépek üzembe állításával és új technológia be­vezetésével a férfi fehérnemű-gyártást korszerűsítették. Bolgár könnyűipari szakemberek azt jelezték, hogy egyik len­ipari gyáruk rekonstrukciójának befejez­tével, a termelékenység javítására, ma­gyar szervezők munkáját kívánják igény­be venni. JUGOSZLÁVIA Jugoszláv gazdaságfejlesztés: tények és remények Jugoszláviában, a Szövetségi Statiszti­kai Intézet adatai szerint valamennyi köz­társaságban és tartományban nőtt a ter­melés, de nem egyenletes mértékben. Ma­cedóniában 9,3, Koszovóban 9, Szlové­niában 1,6, a Vajdaságban pedig 3,4 szá­zalékos volt a növekedés. Az adatok azt mutatják, hogy elsősor­ban az energiatermelésben és a kohá­szatban születtek jó eredmények. Az átla­gosnál gyorsabban fejlődött a fa-, a textil-, a bőr-, a gumi-, a papír- és a vegyipari ter­melés. Elmaradt viszont a várt teljesít­ménytől a fém- és a villamosipar, az ás­ványkitermelés és az építőanyag-gyártás. Nem tudta teljesíteni öthavi célkitűzéseit az élelmiszer- és a dohányipar sem. Időközben két vízerőmű építésének elő­készületi munkálatait kezdték meg Szara­jevó térségében, a Neretva folyó felső sza­kaszán. A tervezéssel az Energoinvest egyesülés mérnökeit bízták meg. A cég több hazai és külföldi erőmű tervezésével és építésével már korábban is hírnévre tett szert. Az elképzelések szerint a két erőmű együttes teljesítménye 272 megawatt lesz. A következő nyolc évben 35 jugoszláv vállalat körülbelül 95 milliárd dinárt - mint­egy 297 millió dollárt - ruház be a gumiipar fejlesztésébe. A közös beruházási prog­ram célja: a nyersanyagtermelés hazai erőkből történő megoldása, az importnak a jelenlegi 80-ról 25 százalékra csökken­tése és a 70 százalékos kapacitás-kihasz­náltság 90 százalékosra növelése. Ma 110 üzem, gyár állít elő gumiabron­csot, műszaki gumiárut, gumilábbelit és egyéb terméket évente körülbelül 95 ezer tonna mennyiségben. A gumiipar fejlesztések eredményeként 1990-re várhatóan felszámolják a jelenle­gi 200 millió dolláros évi deficitet, sőt évi 100 millió dolláros haszonra számítanak. Mongólia új ötéves tervének főbb mutatói GAZDAGODÓ PHENJAN Étterem 1600 vendég részére A Potong-folyó partján épült fel a Koreai NDK fővárosának legújabb lakótelepe. A korszerű lakótelep lakásainak átadásával egyidejűleg avatták fel a szolgáltató léte­sítmények nagy részét is. így a beköltözéskor a városnegyed lakói már birtokukba is vehették az új művelődési központot, a fedett uszodát, a cirkuszt, a könyvtárat, az egészségházat, az iskolákat és az óvodákat, valamint az üzlethálózatot. Már csak ele­gáns étterem hiányzott a kerületből. A közelmúltban azt is felavatták. A Csongriu étterem konyhája 1600 vendég kiszolgálására alkalmas. A konyha a hagyományos nemzeti fogásokon kívül az itt különlegesnek számító európai izekkel is megismerteti a betérő ínyenceket. Az étlap a főételeknek több mint 100 fogását so­rolja fel. A Csongriu máris a leglátogatottabb vendéglője a KNDK fővárosának. Növekvő zöldterület Phenjan - világváros. Erre a településre azonban nem jellemző az ázsiai nagyváro­sok zsúfoltsága, rendezetlensége. A Koreai NDK fővárosát levegős beépítések, tágas sugárutak, ésszerűen megtervezett kisebb városközpontok teszik vonzóvá. A zöldte­rület évről évre növekszik. A fővárosiak kedvenc kirándulóhelyeinek egyikén, a Mo- ran-hegy lábánál például 400 ezer négyzetméter területű Ifjúsági Parkot alakítottak ki. A parkban árnyas lugasok, hűs kertvendéglők, kioszkok, körhinták és egyéb att­rakciók várják a gyerekeket és szüleiket. Bővítették a phenjani Központi Botanikus Kert területét is. A birtokba vett új földterületen lesz dísznövények parkja, gazdasági növények bemutató pavilonja. Megnövelték a kísérleti parcellákat is. Új sugárút Új sugárutat alakítanak ki Phenjanban. Az 5,4 kilométer hosszú sugárúton gyalo­gos aluljárók, hidak biztosítják majd a gyors és biztonságos közlekedést és forgal­mat. A gyorsforgalmi út két oldalán 12-30 emeletes házakat létesítenek 20 ezer phenjani lakos számára. A torony- és magasházak teraszos kiképzésűek lesznek, köztük nagy parkokkal. A lakások általában 3-4 szobásak. A sugárút mentén több sportlétesítménynek is helyet szorítanak. Új klinika, rendelőintézet A Koreai NDK-ban magasan fejlett a közegészségügy. Az elmúlt néhány évben hét modern kórház és 300 kisebb egészségügyi létesítmény épült az országban. Nem marad ki az egészségügyi hálózat bővítéséből a főváros sem. A közelmúltban szülé­szeti klinikát avattak és egy új fogászati rendelőintézetet is átadtak. A háromemeletes épületben száz helyiség kapott helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents