Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
1986. július 19. ('TOLNA \ "NÉPÚJSÁG 7 „Az adottságaink jók” BÖLCSKEI HELYZETKÉP Bölcske község Paks és Dunaföldvár között terül el. A naprakész nyilvántatás szerint 3301 állandó, és 200 fö ideiglenes lakosa van. Hangulatos, szép település, festői holt Duna-ággal, szigetekkel, vadregényes parttal. A hol derülő, hol boruló időben új házak ablakai csillognak, itt is, ott is építkezés jelei. Nyugodt hétköznap délelőtt van, kevés az ember az utcákon. A községben munkalehetőséget a jól működő Rákóczi tsz, a Dunai Vasmű üzemfenntartási gyáregysége, a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat varrodája, a községi tanács és intézményei: - óvóda, iskola, bölcsőde, az öregek napközi otthona, az Andráspusztán működő elmeszociális otthon - biztosítanak. Ez utóbbi a Tolna Megyei Tanács intézménye. Az alapellátást a Dunaföldvár és Bölcske Egyesült Áfész négy élelmiszerboltja, ruházati, valamint iparcikküzlete és a TÜZÉP-telep nyújtja. Van a községben művelődési ház, könyvtár, mozi, sportpálya, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Kiss József, a községi tanács elnöke fiatal ember, mindkét értelemben. Tisztségét az 1985-ös választások során kapta, és éppen csak felváltotta harmincas éveit. Mielőtt tanácselnök lett, a tsz-ben dolgozott gépész üzemmérnökként.- A község adottságai jók, elhelyezkedési lehetőség van itt helyben is, az ingázóink Paksra és Dunaújvárosba járnak, egyik sincs túl nagy távolságra tőlünk. A sokat emlegetett „népességmegtartó képességgel mégis bajok vannak. Pillanatnyilag ezt a képességünket nem nagyon tudjuk megtartani. Az okok főként a következőkben keresendők: nincs vezetékes vízrendszer, az iskolák szétszórtak és a körülményeik sem a legjobbak. A kiépített úthálózatunk harminc-, a járda- hálózatunk hetvenszázalékos. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszer teljes egészében felújításra szorul. A községhez tartozó Andráspuszta - ahol a tsz majorjai vannak - út és közvilágítás szempontjából elmaradott, a négy kilométeres távolság- is közrejátszik abban, hogy évről évre nő az elköltözők száma. Ezek a legégetőbb gondok, amire megoldást kell találni. A VII. ötéves tervünkben első helyen szerepel a községi vízműtársulat létrehozása. Az ivóvízzel ugyanis sok problémánk van. A kutak nitráttartalma a veszélyességi fokig emelkedett, ezért a gyermekintézmények részére tartálykocsik hordják naponta az egészséges ivóvizet. A hatszáz forintos teho-t a lakosság nyolcvan százaléka szavazta meg, az adott célokért még azok is szívesen megfizetik, akik egyébként nem lennének erre kötelezhetőek. Lakásépítés szempontjából jól állunk. A magánerős építkezésnek komoly hagyományai vannak a községben, az emberek azt mondják: aki idejön, az építsen lakást magának. Az építkezők rendelkezésére áll a munkahelyi kölcsön, a pedagógusoknak a területi pótlék, letelepdési segély, mindenkit illet a szociálpolitikai kedvezmény és az úgynevezett OTP- nagykölcsön. Pedagóguslétszámunk negyvenöt fő, egyik gondunk az, hogy 1992-ig tizenheten vonulnak majd nyugdíjba közülük. Az utánpótlásról már most kezdtünk gondoskodni, tanulmányi szerződésekkel, valamint azon községi középiskolások megkeresésével, akik pedagóguspályára készülnek. Megoldandó feladatok tehát bőven vannak. A párt-, állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel a kapcsolataink igen jók. A község huszonnégy szocialista brigádja pedig nyolcezer óra községi társadalmi munkát ajánlott. Szomszédközségünkkel, Madocsával szintén kiegyensúlyozott a kapcsolatunk. Bölcskén két felnőtt körzeti orvosunk van, fogorvosunk Madocsával közösen, és most kértünk egy gyermekorvosi státuszt, szintén közösen. Az andráspusztai szociális otthon Festői környezet - Gondok, lehetőségek - Terv: az üdülőkörzet - „Lesz itt mozgás” A magánerős építkezésnek hagyományai vannak Idei terveinkről konkrétabban még any- nyit, hogy elsődleges szempont a meglévő intézmények felújítása és még jobb kihasználtsága. Az egész ötéves tervünk intézménycentrikus egy kicsit, ezzel az a célunk, hogy jó körülmények között egy olyan nemzedéket neveljünk fel, akik ebben a községben akarnak maradni.- Nem lehet teljes a község bemutatása, ha nem ejtünk szót a háztájiról. Mind a növénytermesztés, mind az állattartás kitűnő színvonalú, és hagyományosan nagy népszerűségnek örvend. Ennek is köszönhető, hogy településünk nem a legszegényebbek közé tartozik. Ez a lakosok szorgalmának köszönhető. Szeretnénk megállítani a népesség elöregedését, az elvándorlást. A helyzetünk sok szempontból kedvezőbb, mint más elöregedő félben lévő településnek. Ezeket a kedvező lehetőségeket kell jobban kihasználnunk. A Duna-partra autóval megyünk ki. A táj lenyűgözően szép. A horgászegyesület házikója mellett kempingezők élvezik a nyarat.- Amikor a Duna légi fényképezését végezték, az egyik szakember azt modn- ta, szerinte ez a legszebb Duna-szakasz. Örültem, hogy nemcsak én látom így, és utánanéztem a dolognak. Kiderült, hogy a harmincas években Bölcske ismert és népszerű kirándulóhely volt, olyannyira, hogy Budapestről Bölcskére hétvégeken utazási kedvezményt adott a MÁV. Szeretnénk üdülőövezetet létrehozni a Du- na-parti belterületen, mintegy húsz hektárnyi területen. Erre előreláthatóan a nyolcvanas évek végén kerül sor. Már most épülnek hétvégi üdülők, de szeretnénk a pihenéshez megfelelően kialakított és korszerű telkeket biztosítani. A Duna egyre több embert vonz, ez reméljük a jövőben is Így lesz. A horgászélet zajlik, az egyesületnek háromszáz tagja van. Itt, ebben a társadalmi összefogással épült horgásztanyában aztán el is lehet készíteni és fogyasztani a zsákmányt. A környék legjobb ivóvize egyébként a horgásztanya kútjából fakad - teszi hozzá Kiss József csepp fanyarsággal. A tanácselnök elve az, hogy a feladatok megoldása során nem az akadályokat, hanem a lehetőségeket kell keresni. Ehhez tartja magát, céltudatosságát, munkatempóját lassan átveszi környezete is.- A kitűzött feladatoknak következetesen utánajárok. Nem szeretem a kifogásokat, a siránkozást. Bölcske szívügyem. Feladat van tehát éppen elég, nem egy ezek közül elég fogós. Valami megmozdult, a község elindult előre. Jó adottságú, gazdag vidék ez. A vezetésnek megvan az elképzelése, a lakosságnak megvannak a gondjai és egyben a lehetőségei is a megoldásra. A helyzet lényegesen jobb, mint más elöregedő településeken. Hová jut el Bölcske? Rajta is áll. WENTER MARIANN Fotó: DECSI KISS JÁNOS Élénkülő beruházási kedv Az új neve: Agrárterv Építészek, agrármérnökök, tervezéshez és technológiához értő szakemberek dolga az agrár- és élelmiszeripari létesítmények tervezése. Különösen nagy szakértelmet és pontosságot azóta igényel ez a munka, mióta a létesítmények építéséhez dotációt ad az állam, hisz a szakszerű tartásmódot, a nagy hozamot kizárólag szakszerűan megtervezett épületekben lehet garantálni. Az agrárlétesítmények tervezésének rendszere a mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével alakult ki. Korábban a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának egy részlege tervezett, később a Mező- ber majd az Agrober végezte ezt a munkát. Ez év január elsejétől Agrártervnek hívják a mezőgazdasági beruházások terveit készítő vállalatot. Az Agrober központ úgy döntött, hogy négy megyében megszünteti az Agrober vállalatot, s három megyében csupán képviseletet tart fenn. Ez utóbbiak közé tartozott volna Tolna megye is, minthogy azonban a megye fejlett agrárgazdasággal rendelkezik, módosult az elképzelés. így alakult meg az Agrárterv, pontos nevén a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tervező és Beruházási Közös Vállalat. A közös vállalatnak az Agrober is alapítótagja 25 százalékos vagyoni betéttel. Az alapítótagok száma egyébként 50, a mezőgazdasági szövetkezetek száma 41, négy állami gazdaság illetve mezőgazdasági kombinát, két vízitársulat, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Gabonaforgalmi és a Malomipari Vállalat a közös vállalat tagja.- A vállalat jogelődeinek mikor volt a legtöbb munkája? - kérdeztük Bogár Györgytől, az Agroterv igazgatójától.- A hetvenes évek elején, mikor a szarvasmarha és sertéstartótelepek építéséhez 70 százalékos állami támogatás járt. Ebben az időben a tervezői munkát a beruházás igényei motiválták. Amikor a húskombinát épült, a megye mezőgazdasági üzemei rendbe tették a sertés- ágazatukat, új telepek épültek, a rekonstrukcióra szoruló telepeket pedig felújították. A sertéstartó épületekkel tehát, úgy tűnik, hosszú ideig nem lesz gond. A szarvasmarha-ágazat állattartó épületei, és az ehhez tartozó kiszolgáló épületek azonban az idők folyamán tönkrementek. Nyilván a felújítási igények miatt döntöttek úgy, hogy ez év január elsejétől a beruházás bekerülési költségének ötven százalékát dotálja az állam. Az üzemek éltek a lehetőséggel, s nagyon sok tehenészeti telep tervét készítettük s készítjük el.- Milyen jellegű tervek fekszenek a rajzasztalon idén az Agrártervnél?- Természetesen a legtöbb munkát a tejelő tehenészetek tervezése adja, a munkánk 34 százalékát ez teszi ki. De tervezünk utakat, sertéstartó telepeket, gépműhelyeket, gabonaszárítót és tárolót, irodaházakat, szociális létesítményeket. A mi terveink alapján épült a keszőhi- degkuti, a bonyhádi gabonatároló, a nagykónyi, dunaföldvári, teveli és bogyiszlói gépműhely, az ozorai, naki, szedresi, tolnai takarmánykeverő. Mado- csán már elkészült a 320 férőhelyes tehenészeti telep. Épül a felsőnánai, a sióagárdi telep, az ősz folyamán bővítik 650 férőhelyre a Hőgyészi Állami Gazdaság tanyatormási tehenészetét, s ugyancsak az év második felében kezdődik az építkezés Bátaszéken és Németkéren. Előkészület alatt áll a tolnai, a bâtai, a tenge- lici tehenészeti telep terve. Rengeteg tehát a munkánk, most igazán nem panaszkodhatunk.- Az Agrárterv-nél hányán terveznek?- Az ötvenhét dolgozóból 35-en, nyolcán foglalkoznak a beruházások bonyolításával.- Mi változott a munka lényegét tekintve azzal, hogy Agrárterv lett a Mezőber- ből, illetőleg Agroberből?- Számunkra nagyon fontos, hogy teljesen önállóan gazdálkodunk. A vállalat legfelsőbb irányító szerve az igazgatótanács, amelyben minden alapítótag képviselteti magát. Az önállóság azt jelenti, hogy a vállalat minden egyes dolgozója nagyobb felelősséget érez a saját munkájáért, igyekszik mindenki lelkiismeretesen, jobban dolgozni, mint korábban. Ez kihatással van a munka minőségére, a minőség pedig szoros összefüggést mutat a megrendelések számával. Nem titok az sem, hogy a hasonló jellegű munkát végző vállalatokkal, rendszerekkel versenyben vagyunk. Ezért is tűztük ki célul, hogy számunkra legfontosabb a határidő, a minőség és a méltányos tervezői díj.- Milyen a kapcsolatuk a termelő üzemekkel?- Az önállóság hozta meg a szorosabb kapcsolatot, hisz a tagszövetkezetek, illetve vállalatok érdekeltek abban, hogy minél jobban prosperáljon a közös vállalat. Törekszünk arra, hogy önmagunkat fönntartsuk, önállóan gazdálkodunk a pénzeszközeinkkel. Minél nagyobb a jövedelmünk, annál többet tudunk visz- szaosztani az alapítótagoknak. Persze, a visszaosztás mértékét mindenképpen megszabja az adózási forma, amely ránk éppúgy vonatkozik, mint bármely más vállalatra. Mi mindenesetre - a rendszerekkel együttműködve - igyekszünk megtalálni a lehető legjobb, legmodernebb, leggazdaságosabb tervezési megoldásokat. Legfőképpen azért, hogy a gazdaságok elégedettek legyenek azzal a beruházással, amire igen sok pénzt költöttek. D. VARGA MÁRTA Bölcskei Duna-part Zárt rendszerben áramlik a tei a madocsai tehenészeti teleD feiőházában
