Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

1988. július 18. tsTÊPÜJSÂG 3 Energiagazdálkodás A megtakarítás: 1,2 millió tonna olaj Az 1973-as öliajárröbbánás után az energiagazdálikodást racionalizáló programokat dolgozták ki világszerte és új energiaforrásokhoz for­duljak a szákemberek. Ez volt az egyetlen lehetséges megoldás. Mi, magyarok is így tettünk: a Tudománypo­litikai Bizottság öt évvel ez. előtti határozatával kezde­tét vette az ener gia gazdái, kodás iközépávú kutatási- fejlesztési feladatainak meg­valósítása. A fő cél a kő- olajfelhasználás csökkenté­se, a hazai lehetőségek jobb kihasználása volt. Ez magá­val hozta az ipari háttér korszerűsödését, exportképes termékek, módszerek, eljá­rások kidolgozását és beve­zetését. A program eredményeiről és az új kutatási-fejlesztési elképzelésekről tájékoztatott Papp István, programmeg- bízott, az Energiagazdálko­dási Intézet vezérigazgatója. Egymillió - a sóért Kutatás-fejlesztési prog­ramról lévén szó, természe­tes, hogy végleges mérleget nem lehet készíteni, hiszen elkerülhetetlen, hogy egy- egy — a VI. ötéves tervidő­szakban kidolgozott — eljá­rás, elképzelés csupán ezek­ben az esztendőkben hozza meg gyümölcsét. Ezzel is magyarázható, hogy az első, az A/l jelű energiagazdálko­dási programnak egyenes folytatása lesz az idei esz­tendőben megkezdett G/4-es feladatsorozat. Persze, azért látni lehet, mire is jutott az A/l-es. Olajegyenértékben számolva 1,2 millió tonna energiahordozót sikerült megtakarítani az elmúlt tervidőszakban. A továbblépés ;1 népgaz­daság valamennyi területén érzéikélhetővé vált. Ezek kö­zül- néhány példa: sikerült gazdaságosabb távhővezeték- fektetési és hővédelmi eljá­rást kidolgozni. Megszületett a kimerülőben lévő kutak további üzemeltetését előse­gítő módszer. Közhelyszámba menő ki­jelentés: termálvizekben gaz­dag ország vagyunk, de le­hetőségünket nem használ­juk ki. Nos, a szakemberek kidolgoztak egy új eljárást, melynek segítségével a ter­málvízből kinyerhető a só. Amint megtudtuk: a sárvári termálvíz alaposan megmoz­gatta a szakembereket, több technikai újítással sikerült a tervet megvalósítani. Jól járt vele a népgazdaság, hi­szen a Német Szövetségi Köztársaság eiddig egymillió márkáért vásárolt sót Sár­várról. Új berendezéseket fejlesz­tettek ki a VI. ötéves terv. időszakiban a mező- és az er­dőigazdasági termékek és hűl Iádé kőik eltüzelésére. Kö­zülük többet sorozatban is legyártottak. Példaként a naprafargóhéj tüzelésére al­kalmas kazánt említhetjük; mert ma már a növényolaj - ipar szinte kizárólag na pra- forgóhéjjal tüzel. Takarékos gépek Köztudottan a vaskohászat az egyik legenergiaigénye- sebb ágazat. Egy újonnan bevezetett technológiával ez­után már kevesebb energia kell a melegen hengerelt termékek alakításához. A közlekedésben új diagnoszti­kái berendezések kifejlesz­tésével, a korábbitól' éltérő karbantartási technológiák bevezetésével és elektronikus gyújtások alkalmazásával tudták csökkenteni a fo­gyasztást. Sorolhatnánk tovább a ki­fejlesztett és bevezetett új eljárásokat, berendezéseket, módszereket, de talán mái az eddigiekből is kitűnik : eredményesen zárult az A/l. es program. A VI. ötéves’ tervidőszakban nyolcmilliárd forint értékű energiatakaré­kos berendezést hoztak for­galomba', amelyeknék egy ré­szét exportálták. A termelési szektorban megközelítőlég 14 százalékkal csökkent az energiaigény. Az egyértelmű siker a szellemi befektetésen túl az­zal is magyarázható, hogy a teljes innovációs folyamat egy kézben volt, az A/l-es feladatokat összehangolták az energiagazdálkodás racio­nalizálásának kormányprog­ramjával, ugyanakkor a megvalósításban résztvevők valós önállóságot kaptak. A munkálatokat programiroda fogta össze Az év elején indult, im­már a G/4-es jelű, második program Is bíztató kibonta­kozást ígér. Egyrészt azért, mert vannak már innovációs tapasztalatok, másrészt azért, mert bizonyos fejlesztések a sorra kerülő években érezte­tik igazán hatásukat. To­vábbra is a programiroda lesz a gesztor. Papp István tájékoztatásia szerint: újabb tartalékok felszínre hozását segíti majd az elmélyülő nemzetközi együttműködés. Nem titkolt cél: a haté­konyan működő energiagoz- dálkodási program tovább­fejlesztve és új felladatolkkal kiegészítve töretlenül folyta­tódjék tovább. Arra kell tö­rekedni, hogy a VII. ötéves tervidőszakban az energia- szükséglét évi növekedése ne haladja meg az átlagos egy százalékot. Tehát az ener­giaigény további csökkenté­sét szabja feladatul a prog­ram. Környezetkímélő széntüzelés A környezetkímélő, hulla­dékhasznosító megoldások mellett a hazai lehetőségek gazdaságos kihasználását, az energiászerkezet további át­alakítását tűzi ki célul az 1990-ben záruló program. Úigy, hogy eközben az ener­giagazdálkodás javításához szükséges közgazdasági és irányítási módszereit is fej­leszti. A teljesség igénye nélkül néhány elképzelés. Ismere­tes: hogy milyen komoly környezeti károkat okoz a széntüzelés. Csökkentésén dolgozik majd az egyik mun­kacsoport. Ha csupán tíz vagy húsz százalékos mér­séklődést tudnának elérni, máris több tízmillió dollár­ral javulhatna devizamérle­günk. A geotermikus ener­gia hasznosítását szorgalma­zó' elképzelés több részte­rületen világszínvonalú meg­oldásokkal számol. Becslések alapján a mel­léktermékeik energetikai hasznosításának továbbfej­lesztésével csaknem másfél miillió tonna olajegyenérté­kű enérgiahordozó lenne fel­szabadítható. , Horváth Teréz Rekonstrukció a növényolajiparban A Növényolajípari és Mo­sószergyártó Vállalat hat gyárában folytatódik az elő­ző ötéves tervben megkez­dett rekonstrukció, amely lehetővé teszi, hogy öt év múlva a jelenleginél mint­egy 30 százalékkal több nö­vényi nyersolajat állítsanak elő, és 10 százalékkal fokoz­zák a napraforgó étolaj gyártását. Az elkövetkező években bővítik, több gyár­ban pedig fett újítják a prés­üzemeket, és az úgynevezett extrakciós vonalakat. Új ét- olajpalack-gyártó gépsorokat is üzembe állítanak. Bővül a tárolótér: az idei új ter­més fogadásáig 32 ezer ton­na befogadóképességű siló- tér készül el. Kuirucz Józsefné, a válla­lat vezérigazgatója az MTI' munkatársénak elmondottat, az elmúlt években végrehaj­tott rekonstrukció során a legnagyobb összegeket az energ iar a ci on al izál á si prog­ram megvalósítására és a gyárak önálló energiaellátá­sának 'megteremtésére for­dították. Valamennyi gyár­ban a régieknél hatékonyab­ban működő, nagy teljesít­ményű ihéjeltávolító gépeket állítottak üzembe, ennek ré­vén a gyárak hőtermelő be­rendezéseit napraforgóhéjjal táplálhatják. Mivel a ter­ményből több héjat távolí­tanak el, sikerült csökkente­ni a növényoliajipar által gyártott értékes napraforgó- takarmánydara rosttartal- mát, javítva annak minősé­gét. A hat gyárat érintő re­konstrukcióra a VII. ötéves terv időszakában mintegy 1,5 milliárd forintot költe­nek. Az összeg 80 százalékát fordítják a gépek cseréjére, a gyártástechnológia korsze­rűsítésére és az automatizá­lásra. Folytatják az energia- termelő eszközök fejlesztését is: az elkövetkező években a csepeli, a kőbányai és a rákospalotai gyárban elké­szül egy-egy héjtüzelésű be­rendezés. A martfűi üzem­ben hamarosan már a ne­gyedik ilyen kazánt szerelik fel. Ennek révén az alföldi gyár villamos energiából úgyszólván teljesen önellátó lesz. A kőbányai gyárban a nyers növényi olaj termelé­sének fokozására új, nagy teljesítményű olajprést állí­tottak üzembe. A többi léte­sítményben is fokozatosan felújítják, illetve bővítik a présüzemeket. Fontos fej­lesztésre kerül sor Csepelen; ez a gyár jelenleg repce és szója feldolgozására alkal­mas, s jövőre olyan beren­dezésekkel látják el, ame­lyekkel napraforgóolajat is előállíthatnak. A belföldi napraforgó ét­olaj ellátás további javításá­ra Martfűn újabb finomítót állítanak üzembe 1990-ig. Üj, importból’ származó, pa- lacfcgyártó és úgynevezett hidegszűrő gépeket telepíte­nek az idén Győrbe és Rá- kospalotára, ezzel a meglévő palackozók teljesítményét 10 százalékkal növelhetik. A rekonstrukciók a mar­garingyártás korszerűsítését és újabb termékek előállítá­sát is lehetővé teszi. A rá­kospalotai gyárban a jövő évben kezdik meg az eddi­ginél lágyabb, jobban ken­hető, csészés margarin ké­szítését. Elkészült a csészés margarin átmeneti tárolásá­ra alkalmas hűtőraktár. Az új gépek üzembe állítását követően a Növényolaj ipari és Mosószergyártó Vállalat a jelenlegi 29 ezer tonnával szemben évente 32-33 ezer tonna margarint ad hazai fagyasztásra. Paksi séta a városgazdával Akad olyan ember Pakson, akinek napi feladatához tar­tozik, hogy sétáljon a város utcáin, ö a gazda, pontosab­ban a városgazda, a tanács műszaki osztályának munka­társa. Név szerint: Fritzné Rein Magdolna. A fiatalasz- szony, amikor elkísértük egy „sétára”, önmagéról keveset árult el. A városról, ahol családjával él, azért beszél elfogultság hangján, mert helyibeli születésű, férjével és immár kisfiával együtt. Hat esztenedeje dolgozik a városi tanácson. Innen indul napi sétáira... ♦ 'Figyeljük meg, hogy ami­kor valaki szülőföldjét kezdi bemutatni új ismerősének, az esetek többségében a messzi múltba is elkalauzolja gon­dolatban. Nem a divatos nosztalgiázás miatt teszi ezt, hanem a fejlődés érzékelte­tésére. Fritzné Rein Magdol­nának két segédeszköze is van. Egyik a mindenlttudó dossziéja, a másik egy dísze­sebb kiállítású és vaskosabb kötet: Paks monográfiája. A mindennapi városjáró utak során sok-sok admi­nisztráció következik. A lá­tottak, tapasztaltak feljegy­zései intézkedést követelnek, mégpedig írásban. A város­gazda éppen ezért nyitott szemmel jár. Minden válto­zásra figyeli. Figyel és fi­gyelmeztet, ha valaki vét a köztisztaság ellen, ha enge­dély nélkül használ közterü­letet. Javaslatot tesz a fel­merülő tömegközlekedési igények alapján a megálló­helyek megváltoztatására, újak kijelölésére. A tanácsi igazgatás alá tartozó utak, hidak tisztántartására éppúgy figyel, mint a növények vé­delmére, vagy a történelmi emlékek megóvására. A par­kok és műemlékek sorsát a dossziéban lapuló jogszabá­lyok, tanácsrendeletek _ „vi­gyázzák”. Ezek megsértői el­len eljárást indít a felügyelő gazda. A műemlékjel'legű középü­letek többsége a város északi településrészében található. A legrégibb épületek a klasz- szicista építészeti jegyeket őrzik. Ezért nyilvánították védetté a Marx teret. Egyik legpatinásabb épülete a Béke Szálló, ez országos viszony­latban is igen jellegzetes em­léke a klasszicista kaszinó- és Fák, virágúk az egyik leg­régibb városrészben, a Pál utcában szállóépítésnek. A mai ifjú­sági ház és étterem névét — Béke — a város nevének származásával is azonosítják. Latin krónikások szerint a háborús időkben- itt békekö­tési hely volt, így a pax szóból eredeztetik. Más tör­ténetírók Pakos nevű fejede­lemnek tulajdonítják a név eredetét. Egy monda szerint I. Lajos királyt egyik diján Paksi nevű vitéze mentette meg a haláltól, így királyi adományként nyerte a nevet a város. A monográfia — amelyet dr. Németh Imre, Somogyi György és dr. Koch József írt — még néhány vál­tozatot felsorol a Paks név lehetséges származásáról. A műemléki védettség miatt ügyelni kell például arra is, hogy a térre kikerülhet-e és milyen formában egy - rek­lámtábla. Ennek engedélye­zése ugyancsak érinti a vá­rosgazda feladatait. * Nem csupán a múltban volt, de a jelemben is az, sőt a jövőben üs meghatározó lesz a Duna. A hosszan vele pár­huzamosan futó, egykori eszék—budai, ma 6-os számú főútvonal előny a település­nek. Az út bélterületi szaka­szának rendje, a hozzá kap­csolódó mellékutakéval a városgazda gondjait is szapo­rítja. Ha a közutakon aka­dályt talál, intézkednie kell annak eltávolításáról, szük­ség esetén bírságol is. Erre példákat is sorol, egyiket ép­pen a Duna-iparton, ahol a parkban nagy mennyiségű kavicsot tároltak, építkezés céljából. A- jogtalan közterü­let-használatért járó bünte­tésit ki kellett fizetni. Nem jellemző eset ez, hi­szen a paksiak tudják, hogy az engedélykérésnek milyen módja van. A lakásán is megkeresik a városgazdát, hogy alkalmi közterület-fog­lalási engedélyt szerezzenek, például egy olyan emlékeze­tes eseményre, mint amilyen a legutóbbi május elseje volt az Ürgemezőn, vagy ahogy a mai szóhasználat tartja, a szabadidő-parikban. A bazá- rosok, kiskereskedők, két-há­rom nappal előbb megjelen­tek éppen az engedélykérés miatt. Fritzné Rein Magdol­nának a munka ünnepe mun­kát jelentett tehát, mert el­lenőriznie kellett ezen a na­pon is. A szabad i dő-központ a vá­ros új negyedében .van, része annak a parkerdőnek, amely­nek a területe eléri a 34 ezier négyzetmétert. A paksiak mindig is büszkék voltak a zöldterületeikre. Céljuk, hogy a meglévő 284 ezer négyzet- méter „zöldnek” a tisztasága’ is példát adjon az egyre nö­vekvő idegenfogalomnak is. Az új városrészbe számos öreg ultca torkollik. Ezekre jellemző, hogy a házak előtt fák, virágok, bokrok, dísz­cserjék virulnak. Gondozá­sukat a háztulajdonosok vál­lalják. Valamikor termé­szetesnek tűnt ez, ma a ren­deletben kötelességként lé­pett elő, hogy az ingatlan előtti területet, az út széléig a tulajdonos ápolja. Az is a szabályok között szerepel, hogy a szemétszállításhoz szükséges edényeket kinek kell megvásárolni és tisztán- tartani. Mindezeket pontosan tudja a városgazda. Sétáit gyakran este is meg kell ten­ni azokban a körzetekben, ahol a szennyvíz elvezetése még megoldatlan. Előfordul, hogy családi házakból az útira folyik a használt víz, ez pe­dig sérti a már említett sza­bályokat. ‘ * A várost tömören bemu­tató gondolatokat Pákolitz István költőtől ajánlja a gazda: „Árvízből, tűzvészből, tenger nyavalyából Soros szegénységből valahogy kilábolt Címerébe — hogyha címere lett volna — A százféle szerszám bele se fért volna Köznapi leckéit ahogy bírta, gyúrta Üj utat nem vágott, de nem is volt útba Szívvel-szorgalommal tette sürgős dolgát Istennek, császárnak, megfizette zsoldját Homoki borából dalra is futotta. Józan léptékéből sánchegyni magosra ímhol jóval messzibb-magasokra nőhet: Erőművel üzen jelennek-jövőnek”. dkj. Magyar paradicsomfajták sikere külföldön Két új magyar paradi- Csomfiajta mutatkozott be külföldön. A Zöldségter­mesztési Kutatóintézet Fej­lesztő Vállalat szakemberei által kinemesített Mobil és Zömök elnevezésű fajták nem akármilyen körülmé- ■nyek között vizsgáztak; me­diterrán tájon próbálták ki őket, és sikerrel szerepeltek több afrikai ország szakmai termékbemutatóján is. Az elmúlt két évben több ton­nányi vetőmagot rendeltek, mindenekelőtt a Mobil faj­tából, amely a külföldi el­lenőrző próbák szerint az egyik legkitűnőbb tartósító ipari fajtánák számít, de pia­ci árusításra is alkalmas. A Mobil fajta azzal tűnik ki, hogy termése igen ke­mény, ellenáll még az erő­teljesebb fizikai hatásúiknak is. Ily módon nemcsak a szállítási vesztesége kicsiny, hanem a konzerviparban is kitűnően használható, lévén a töppedt, ütődött szeméta aránya igen alacsony. Bogyó­ja talán a legnagyobb a hazánkban termesztett fajták közül, 130—150 grammos és a fogyasztók szempontjából kívánatossá teszi ezt a gyü­mölcsöt az is, hogy hosszan­ti vágásfelületén fehér szö- vétrész aliíg található. (Ez más fajtáknál eléggé gyako­ri, és a hivatalos minősí­tésnél" elmarasztaló' tényező.) A Zömök, a másik paradi­csomfajta a törpe-növények osztályába tartozik, bokorja fele akkorára nő meg, mint a Mobilé. Lényegesen kisebb szemű termést hoz, 50—80 grammos az átlag, de kitű­nő ízű ez a paradicsom* amely, mindenekelőtt a kis­kertekben számíthat sikerre A külföldi megrendelők ezt a paradicsomot azért ked­velték meg, mert úgyneve­zett fóMataáalkoitóbian az er­kélyen is szépen díszük és zaimatos termést hoz. Szapo­rítása jó ütemben halad. Üj házak az Építők utcában

Next

/
Thumbnails
Contents