Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-18 / 168. szám
ArtÉPÜJSÀG 1986. július 18. Az első félév baleseteiről Amikor az esztendő első háróm hónapjában a köz-« úti baleseteik aránya szokat-« Iámul magasra szökött, úgy fogalmaztunk, hogy reméljük, ez csak átmeneti jelenség. A megyénk útjait járók jóvoltából reményeink valóra váltak, s ha az első fél-« év statisztikái adatai nem is megnyugtatóak mindemben, azok három hónap alatt sokát javultak. Tolna megye útjain ez év júniusa végéig 205 személyi sérüléséé közlekedési baleset történt, kettővel több, mint az elmúlt óv azonos időszakálban, az emelkedés az egy százalékot sem éri el. A balesetek közül 14 követéit emberéletet, hárommal kevesebb, mint egy évvel korábban, 117 végződött súlyos Sérüléssel, sajnos, 32- vél több, mint a múlt év el. ső felében, s 74 esetnél csak könnyű sérülés fordult élő; 27-tel kevésébb, mint egy esztendővel ezelőtt. Ezen baleseték során 16 ember vesztette életét, 135- eíh sérülték meg súlyosan, 140-en könnyebben, a meghalt vagy megsérült személyek száma összesen 16-tal kevesebb volt a tavalyinál. Nem megnyugtató, hogy lényeges csökkenésről a balesetek számához hasonlóan egyedül a könnyen sérültek vonatkozásában beszélhetünk, a súlyosan megsérültek szánta pedig 24-gyel emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Ezek az adatok főlég azért kedvezőtlenek, mert a súlyosan megsérültek köziül sokan, csak a gyors, szakszerű orvosi beavatkozásnak, de Olykor csupán a szerencséi üknek köszönhették életben maradásukat, ám néhányan olyan maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségkárosodást szenvedték, amelyekből már sóha ki nem gyógyulhatnák. A baleseteknek több mint 33 százaléka, szám szerint 68 (kettővel több, mint tavaly), gyorshajtás következménye volt. Relatív gyorshajtásé, mint mindig. Ezeknek közvétlen Oka az volt, amit már sOkszor leírtunk. Rutintalanságból, vagánykodásból néhányan úgy vélik, hogy az a jó vezető, aki padlóig nyomott gázpedálnál mer közlekedni. Holott a valóban gyakorlott vezető tudja, hogy teljes gázzal az autóversenyzők sem száguldozhatnak mindig a pályán. Közutakon soha, senki. örvendetes viszont, hogy a figyelmetlen, gondatlan vezetés miatti balesetek száma a múlt évi 31-ről 14-re csökkent. A közelmúlt néhány hetének páradús, forró levegője pedig igencsak próbára tette járművezetőink koncentráló képességét, aminék negatív hatása azonban inkább az összetettebb közlekedési manőverek köz. berni tévedésekben realizálódott. Ennek bizonyítására szolgáljon két adat. Amíg a múlt év első felében szabálytalan előzésből és k^ nyárodásból 6-6 baleset történt, addig az idén az előibb említett miatt 12, az utóbbi következtében pedig 20, többségében súlyos kimenetelű összeütközés fordult elő. E két, egyébként igen vészélyes, nagy gyakorlati felkészültséget és szabályismeretét igénylő manőver során ennyi baleset hat hónap alatt talán még 6oha nem történt a megyében. Okkutatás eredményeként bizonyosodott be, hogy ezeknél az eseteknél a reflexet bénító, bágyasztó időjárás játszott közre legtöbbször, nolha nagyobb óvatossággá! azt is ki lehetett volna védeni, mint ahogyan sokan tették is. Röviden említést teszünk még az elsőbbség meg nem áldásáról, amely tavaly, s ez évben is a gyorshajtás utáni legtöbb baj t okozta. Szám szerint mindkét félévben 37 baleset fordult élő miatta éis az ossz balesethez viszonyított aránya is csak elenyésző mértékben csőkként. Az ittas állapotban történő járművezetés ugyan' nem külön baleseti ék, az a nélkül is büntetendő cselekmény, a vele összefüggésben okozott, s balesetbe torkolló szabályszegéseket pedig a törvény miinősített eseteikként értékelve súlyosabban bünteti. Ennek ellenére az első félév során a baleseteket okozó járművezetőknek 17,5 százaléka továbbra is alkoholos befolyásoltság alatt kockáztatta mások, s önmaga életét, testi épségét. A bázisidőszakhoz mért arány javulása 2 százalék sincsen. •Ami a balesetek üközőit illeti, lényeges változás megoszlásúk terén évék óta nőm tapasztalható. A közúti szerencsétlenségek több mlint 45 százalékát ezúttal is személyautók vezetői okozzák, csaknem 29 százalékát pedig az egy nyomon haladó járművek vezetői. Közülük a segédmotorosok és a kerékpárosok jóval többet, mint tavaly, a motorkerékpár-vezetők valamivel kevesebbet. A teherautók, s az autóbuszok vezetőinek közúti fegyelme is csak kis mérték, ben javult, a mezőgazdasági vontatók, traktorok vezetőig pedig kifejezetten romlott. Amíg gyalogosaink a múlt év első felében 24 balesetért vóltak hibáztathatóak, az idén 21-ért. A javulás nem számottevő, de megfelelő felvilágosító és nevelő tevén kenység névén biztató lehet a jövőre nézvg. A gyalogosok (és a kerékpárosok) közül mások mellett főleg a gyertnekkorúak szorulnak gondosabb nevelésre, ellenőrzésre, mert e baleseteknek közéi fele az ő hibájukból, s természetesen az ő sérelmükre is történt. A betakarítás idején ovatasabban! Az aratás kezdete óta is fordultok már elő balesetek terményt szállMtó mezőgazda- sági járművekké!, részben azok vezetői, részben mások hibájából. A betakarítás vége még messze van, időjárást ál függően eltarthat késő őszig is. Az útákon sűrűn találkozhatunk pótkocsit vontató mezőgazdasági vontatókkal, egyéb munkagépekkel, még főútvonalakon is, ahol a közlekedésüket egyébként jelzőtáblák itiüitják, de a termés mielőbbi (fedél alá hordása érdekében a táblák letakarásával, elfordításávail e tilalom alól felmentést kaphatnak. A behordássai járó, minden évben ismétlődően bonyolultabbá váló forgalom és a balesetek bekövetkezése között semmiféle törvényszerűség nincs. A már említett, általában lassan baladó, rakománnyal terhelt, nehezen manőverező járművekre mindenkinek, s mindenhol számítani 'kei az utakon, s velük való találkozáskor elengedhetetlen a fokozott elővigyázatosság, türelem, s megértés, a szokásos átkozod ásók helyett. Hiszen ezeknek a járműveknek a vezetői valamennyiünk érdekében végzik nehéz munkájukét. Elsőrendű követelmény a többi jármű vezetőjétől a sebesség gohdos megválasztása. Főleg jól be nem látható szakaszokon fontos ez, mert a súlyosan megrakott járművek kitérése, félrehúzód^- sa jóval több időt vesz igénybe a megszokottnál. Előzésük végrehajtásának lehetőségéről körültekintően győződjünk meg, mielőtt aZt végrehajtanánk, ama is gondolva, hogy lassú, terjedelmes járműszerelvények mellett, 'keskeny utakon, nem biztonságosan elég a hely az oldalitávölság tartásához (a vontatmány kilenghet) és a mellettük valló elhaladás is több időt vehet igényibe az átlagosnál. Földes ultak torkolata környékén, csapadékos időben óhatatlan a sánfelhordás. Igaz, hogy ezt a jogszabály tdlltjá, ám e rendelkezés megtartása olykor határos a lehetetlennel, A jármüvek vezetőinek ilyesmire is gondolni ikell, >és a sebességük szükséghez mért csökkentésével a balesetek ezeken a helyéken is elkerülhetők lesznek. A mezőgazdasági járművek, szerelvényeit közúti forgalomban történő üzemeltetésének is alapvető feltétele, csakúgy, mint minden járműnek a közlekedés biztonságát szolgáló kifogástalan műszaki felszereltség. (Jól működő kormányberendezés, hatásos üzemi és kézi fék, előírásos világító- és fényjelző készülékek, gumiabroncsok, stb.) Ezek nélkül az üzembentartó a jármű út- baimdulását meg sem engedheti. Járműszerelvények esetében lényeges a vontatásra szolgáló kapcsolószerkezet állapotának állandó ellenőrzése. Kopott vonóharog törése következtében elszabadult vontatmány — netán lejtős úton — beláitihatatflán következményékhez vezethet. (Vélt már rá példa a megyéiben.) * A szóban forgó járművekkel lehetőséghez mérten, a viszonylag lassan haladó járművekre írott szabályhoz alkalmazkodva, az úttest jobb szélén kel haladni. Minden irányváltoztatást, kanyarodást kellő körültekintés után, időben, jól láthatóan jelezni kell A rakomány az irányjelző készülékeket, eszközöket (jelzőtárcsákat) nem takarhatja el, s e manőverek az egyenes irányt (követő járműveket nem veszélyeztethetik. A szabályos rakodásért is elsősorban a jármű vezetője, s nem a rakodómunkás felelős. Járművet megterhelni csak oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Vigyázni kell, hogy a rakomány le ne essék, le ne szóródjék. Ezeket a vezetőnek ellenőriznie kell. Űtjainkon nyáron és ősszél szinte már megszokott látvány a kilométerekén át elcsurgatott szemes termények rengetege, az elhúllaj- tott répafejek sokasága, ami balesetveszély előidézésén túl népgazdaságot is károsító, bűnös nemtörődömségre utad. Úton 'közlekedő mezőgazdasági járművek, gépek kivilágítása is kötelező az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület végéig, és nappal is, korlátozott látási viszonyok esetén, a többi járművekhez hasonlóan. Különös figyelmet kell fordítani a túlméretezett járművek, vontatmányok legalább úttest felőli, legszélső pontjának előre fehér, hátra vörös fényi adó lámpával történő megjelölésére. Ezeknek hiánya már számos, tragikus következményekkel járt eddig is, ezért, ha a rendelkezés szerinti kivilágításukra nincs lehetőség, közútiakon csak jó látási körülmények között üzemeltethetők. Sok bajt okoztak már az utakon sorsukra hagyott, elromlott járművek is. Mozgásképtelenné vált gépeket, szerelvényeket elszállításukig lehetőleg az úttesten kívül helyezzük el. Ha erre nincs mód, az elromlott járműveket ne hagyjuk őrizetlenül, az esetleges forgalmi akadályról időben adjunk jelzést a forgalom résztvevőinek, és szükséghez képest ezeket a járműveket is világítsuk ki. Tudni kell, hogy lakott terüj- létén kívül, úttesten vagy leállósávon veszteglő, elromlott mezőgazdasági vontatót, lassú járművet, de még fél nem kapcsolt pótkocsit is meg keld jelölni elakadást jelző háromszöggel úgy, hogy a jármű és a háromszög között az adott útra engedélyezett legmagasabb sebességnek megfelelő féktávolság meg legyein. A sártfelhordással járó gondokról .már volt szó. Az előzőekben elmondottak a mezőgazdasági járművek vezetőit nem mentesítik a KRESZ azon rendelkezése alól, áimi szerint földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a sarat el kell távolítani. De ha ezx — mint említettük is — nem lehetséges, a veszélyessé vált útszakaszról a többi úthasználónak jelzést kell adni mindaddig, amíg az utat meg nem tisztítják. Fel kell hívnunk azonban a sárfelhordást jelzők figyelmét, hogy ténykedésük közben legyenek óvatosak. A veszélyes útszakaszt attól távolabb, az út padkájáról jelezzék. Ugyanis előfordult már, hogy úttesten állva, későn adott jélzés miatt a megcsúszott jármű a „jelző- őrt” gázolta el. Balesetmentes közlekedés a betakarítás hónapjaiban sem elképzelhetetlen. Ahhoz csak kölcsönösen nagyobb figyelem, türelem és előzékenység keli, s az, hogy a közlekedési szabályokat véletlenül se szegje meg senki. Piácsek György Tükör, index, manőver A baleseti statisztikáról szóló tájékoztatóiban is olvasható, hogy megyénkben túl sok a szabálytalan irányváltoztatások, kanyarodások miatti baleset. Ezeknél sokszor figyelmetlenség a kiváltó ok, de nem egyszer, főleg az egy nyomon haladó járművek vezetőinél a szabály- ismeret hiánya is tapasztalható. Az ilyen természetű baleseték zöme lakott területen belül, sűrű forgalomban történik, amiatt, hogy a járművezetők egy része úgy véli: az irányváltoztatása szándékát jelezte, azzal a biztonságos elkanyarodás követelményeinek már maradéktalanul eleget is tett. Holott a szabályos irányváltoztatáshoz, ellkanyarodás- hoz csak másodlagosan szükséges az irányjelzés, de még az sem történik mindig szabályosan, a művelet megkezdése előtt kellő időben. Az irányát megváltoztatni szándékozó vezető elsődleges kötelessége meggyőződni arról, hogy manőverével a forgalom más résztvevőit nem veszélyezteti-e. Az ide vonatkozó rendelkezések mindegyikének részletes ismertetésére e helyen nem kerülhet sor, bővebben most csak a legveszélyesebb, s a legtöbbször balesetbe torkolló balma kanyarodás azon kényes, sókat vitatott esetével foglalkozunk, ami-* kor a bekanyarodni kívánó járművet egy másik előzi. Vagy fordítva: amikor az előzésben lévő jármű elé egy másik kíván bekanyarodni. Alapszabály, hogy a balra kanyarodás csak az úttest felfestett vagy képzeletbeli felező vonala mellől kezdhető el. A felezővonal mellé húzódás előtt azonban a vezetőnek visszapillantó- tükre segítségével, vagy hátratekintve meg kell győződnie arról, hogy járműve előzésébe nem kezdett-e már más jármű. Az irányjalzés, (index, karjelzés) csak ezután kezdődhet, hogy végül az említett manővert biztonságosan végrehajthassa. A felező vonalhoz szabályszerűen besorolt és balra irányjélzést adó jármű előírás szerint csak jobbról előzhető meg. Ezt a rendelkezést azonban sókan és sokszor figyelmen kívül haigy- ják még párhuzamos közlekedésre alkalmas utakon is. Nóha ezekben az eseteikben a balról előzésbe 'kezdett jármű vezetője mindemkor szabályt sért, az összeütközést már csak a balra kanyarodó jármű vezetője háríthatja el úgy, hogy a be- kanyarodást nem kezdi el, hanem előzőleg kötelesség- szerűen, ismételten meggyőződik a tényleges békanya- rodás baj nélküli lebonyolításának lehetőségéről a „tü- kör-i'ndex-manőver’’-hármas szabályhoz soha fel nem cserélhető sorrendjében való alkalmazkodásával A közlekedésrendészeti jogszabály ezen álláspontja semmiképpen nem értelmezhető úgy, hogy a balra bekanyarodó elsőbbséget kell adjon a szabálytalanul előzőnek, az csupán a kanyarodás balesetmentes vég. réhajtását célozza. Ütközés esetén párhuzamos közlekedésre alkalmas úton az előzés céljából felezővonalat átlépő vezető felelőssége egyértelmű. Egyéb utakon mindig az adott körülmények döntik ell, hoigy kit és milyen mértékben terhel felelősség a következményekért Relatív gyorshajtás következménye Szabálytalan kanyarodás után így törött össze ez &z autó
