Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-18 / 168. szám
2 'KÉPÚJSÁG 1986. július 18. A szénbányászat helyzete A Minisztertanács • jóváhagyta az Állami Tervbizottságnak a szénbányászat helyzetéről és az energetikai rendszer fejlesztési koncepciójával összehangolt, VII. ötéves tervi feladatokról hozott határozatát. A hazai széntermelés 1984 —85. évi csökkentése, a termelési költségek jelentős növekedése és a világpiaci kőolajárak változása indokolttá tették, hogy új termelési-fejlesztési alternatívákat dolgozzanak ki a szénbányászat hatékonyságának növelése érdekében. A kormány egyetértett azzal a javaslattal, hogy a széntermelés a VII. ötéves tervben évi 24 millió tonna, le-, gyen, ugyanannyi, mint 1985- ben volt, s indokoltnak tartott- olyan termelési szerkezet- változást,- amely a szénbányászat termelési költségei! jelentősen csökkenti. A szerkezetváltozás keretében az a cél, hogy a nagy munka- termelékenységű, kis költségű külfejtéses lignittermelés a jelenlegi 6,6 millió tonnáról 1990-ben 8,7 millió tonnára növekedjen. Ezáltal lehetővé válik a mélyműveléses bányászatot folytató vállalatok össztermelésének mérséklése évi 17,4 millió tonnáról 15,3 millió tonnára. A kisebb termelési feladatot ezeknél a vállalatoknál a veszteséges bányák gyorsított lefejtésével és a szabadnapi termelés jelentős mérséklésével kell megoldani. A közelmúltban szakemberek átfogó vizsgálatot tartottak, ennek során elvégezték 35 széntermelő akna gazdaságossági számításait, önköltségélemzését. Arra a megállapításra jutottak, hogy 12—13 aknában fokozatosan fel kell számolni a kitermelést; ezzel gazdaságosabbá tehető a szénbányászat. Az Állami Tervbizottság intézkedett a szénbányavállalatok gazdálkodási nehézségeinek — megfelelő feltételek teljesítéséhez kötött — tartós rendezéséről, és rögzítette a szénbányászat gazdasági szabályozásának elveit a VII. ötéves tervidőszakra. A költségek csökkentése, a költségérzékenység fokozása érdekében a vállalatok szabályozását a reális követelmények figyelembevételével előre rögzíteni kívánják. A szénbányászat állami irányítását — a vállalatok önállóságának fenntartása mellett — úgy korszerűsítik, hogy a szén* termelés hatékonyabb legyen. A szénbányászat létszámhelyzetével foglalkozva elhatározták, hogy megvizsgálják az ezzel kapcsolatos korábbi kormányhatározat hatását, és további intézkedéseket dolgoznak ki, egyebek között a föld alatt dolgozó bányászok jövedelmének növelésére. Mindezek alapján a szénbányászatnak a VII. ötéves- tervidőszakra szóló termelési, fejlesztési, szerkezetátalakítási és költséggazdálkodási feladatairól az Ipari Minisztérium a szénbánya vállalatokkal megállapodásokat köt majd, amelyben meghatározzák a konkrét tennivalókat, és a szükséges feltételeket is rögzítik. Ezek végrehajtásával a szénbányászat egészének gazdaságossága 1986— 90. között jelentősen javulhat. A hazai szénbányászat veszteségét, annak mintegy évi kétmilliárd forintos csökkentésével 1990-re előreláthatóan felszámolják. Októbertől áramot ad a csernobili atomerőmű . , » Előzetes számítások szerint a csernobili atomerőmű 1; és 2. energiabldkkjá't októberben üzembe helyezik^ — közölte Erik Pozdisev, az erőmű új igazgatója a’Pravdával. A 3. blokk még egy ideig konzervált állapotban marad, sorsáról a csernobili kormánybizóttság dönt. A szovjet pártlap csütörtöki számában beszámolt arról. hogy műszáki és szervezési féladatok egész sorát kell majd megoldani Csernobiliban, hogy eleget tegyenek azoknak az új -nukleáris bizottsági követelményeiknek, amelyeket a kormánybizottságnak a szerencsétlenség okairól szóló jelentés alapján fogalmaznak meg. Velihov akadémikusnak a közelmúltban elhangzott közlése szerint a kormánybizottság jelentése augusztus közepén lát napvilágot. Pozdisev igazgató a Pravda különtudósítóinak elmondta, hogy időközben el kell végezni az 1. és 2. blokk rendes, tervszerű karbantartási munkáit. Az erőmű személyzete a munkástól az igazgatóig váltásos rendszerben fog dolgozni. 15 napnyi munka után 20 nap orvosi vizsgálattal egybekötött pihenés következik a „tiszta övezetekben”, amiít újabb munkával töltött időszak követ. A Pravda a pripjatyi városi pártbizottság aktíváján elhangzottak alapján megírta, hogy az erőmű régi vezetése nem tett meg mindent az erőmű kollektívájának összetartása és a helyreállítási munkákba történő bevonása érdekében. Így történt, hogy 3000 ember elment máshová dolgozni, ezret szabadságol-* tak, ezért a jelenlegi munkákat igen kis erők végzik és sokkal nagyobb teher jut az egyes dolgozókra. Az aktíván a pártalapszer- vezetek számára a szigorúság példájaként hozták del a pripjatyi városi pártbizottság határozatát, amellyel — gyávasága és kicsinyessége miatt — kizárta a pártból V. Fausztovot, a kijevi Gídro- projékt vízügyi tudományos kutatóintézet helyi részlegének vezetőjét, aki sorséra hagyta az alárendelt kollektívát. Bírálatot kapott az egyéb- ként sokat dolgozó pripjatyi pártbizottság is, ahol mlég mindig vontatottan tör utat az új munkastílus. PANORÁMA BUDAPEST A Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követsége köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították a nagykövetségen. VARSÓ Amnesztiatörvényt fogadott el csütörtökön a lengyel parlament. A július 23- án életbe lépő törvény szerint szabadon bocsátják az állam vagy a közrend ellen irányuló bűncselekmények elkövetőit, ha az illetők feltételezhetően nem lesznek visszaesők. Az egy évig terjedő szabadságvesztéseket elengedik, a két évig tartókat felezik, a szabálysértésért elzárásra ítélteket is szabadon engedik. HANOI Csúösszintű vietnami— kambodzsa-'—laoszi találkozót tartottak csütörtökön Hanoiban. Truong Ghdnh, a Vietnami Kommunista Párt KB új főtitkára, az államtanács elnöke megbeszéléseket folytatott Heng Samrinnal, a Kajnbodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, az államtanács elnökével és Kaysone Phomvihane-nal, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával. A kambodzsai és a laoszi vezető Le Duannak, a Vietnami KP múlt héten elhunyt főtitkárának temetésére érkezett Hanoiba. WASHINGTON Az Egyesült Államok továbbra is támogatja a/ világ különböző térségeiben lévő haladó országok törvényes kormányai öllen harcoló ed- lenforradalimérokat. Erre utalt Casper Weinberger hadügyminiszter szerdán Washingtoniban, ahol szélsőjobboldali szervezetek tartottak találkozót az afganisztáni, nícaraguai. angolai és más ellenforradalmi szervezetek képviselőivel. Az amerikai AP hírügynökség által „kont- racsúcsnak” minősített találkozón etiópiai, laoszi és kambodzsai rends zerelilenes erők delegátusai is jelen voltak. Mai kommentárunk Egy pakisztáni Washingtonban Nicaragua csúf, antidemokratikus ország Ronald Reagan szemében, Pakisztán viszont, úgy Itásaik, az amerikai elnök által ideálisnak ítélt demokrácia felé halad, hiszen a Fehér Ház főnöke „igen melegen méltatta a demokratikus átalakulás folyamatát”, amelyet szerinte ma átél Pakisztán. Nos, ha visszaemlékszünk, Nicaraguában nem is olyan régen választásokat’ tartottak, amelyeket a helyszínen elfogulatlan, külföldi szemlélők is demokratikusnak minősítettek. Míg Pakisztániban jó ideje kemény katonai diktatúra uralkodik, amely az ellenzéket nem ritkán sortezekkel próbálja móresre tanítani. Pakisztán esetében tehát láthatóan mások a feltételek, mint sok más alkalomkor, amikor a demokrácia követelményeit fogalmazgatják a Fehér Házban. Ennek a „különleges státusnak” az oka egy másik ország: Afganisztán. Mivel az amerikai politika egyik fő közép-keleti célja az Afganisztánban ideiglenesen csapatokat állomásoztató Szovjetunió úgymond „feltartóztatása”, semmi nem lehet fontosabb, mint a stratégiai csatározásban nélkülözhetetlen pakisztáni hídfőállás fenntartása, sőt megszilárdítása. Ziaul Hakk rendszere mindig is megbízhatóan segítette a törvényes kabuli kormány ellen lázadó elleniforradalmárokat, így hát szalonképes vagy nem, diktatórikus vagy nem, Washington számára fontos partner. Azt a „kis” demokráciasértést el kell tehát nézni, még ha nyilván nem örülnek is neki a Fehér Házban. Főleg olyankor, amikor vendégül látnak valakit Iszlámábádból. Bármilyen dicsérő és figyelmeztető Szólamok is hangozzanak el a nyilvánosság előtt, aligha kétséges, hogy a tárgyalások középpontjában az afganisztáni felkelők támogatásának — no meg az ezzel kapcsolatos katonai segélyek — ügyei álltak, mint minden alkalommal, ha egy pakisztáni kormányember Washingtonban járt, avagy egy amerikai tisztviselő látogatott az ázsiai országba. AVAR KÁROLY Washingtonban tárgyalt Mohammad Han Dzsunedzso pakisztáni kormányfő, majd Reagan elnökkel íegyütt sajtóértekezletet tartott. (Telefotó) Thaiföld lloksok ás lángok A tiltakozók előbb szétdúlták a szálloda előcsarnokát. „A minisztert akarjuk” — kiáltozták, ám hiába: a bangkoki kormány képviseletében érkezett politikus, aikiinek feladata lett volna a thaiföldi fővárostól 960 kilométerre délre fekvő ismert üdülőszigeten, Phu- keten elharapózott indulatok leszerelése, nem volt jelen. Az összegyűlt tiltakozók türelmetlensége viszont hatna, rosan „kisült”: a tüntetők egy széles körben ellenzett beruházás, egy környezetvédelmi Okokiból kifogásolt tantál üzem környékére vonultak. Az épület a behajigált benzinespalackok nyomán perceken belül lángokba borult. s csakhamar teljesen leégett. A kár a becslések szerint eléri az 50 millió dollárt. Feszült közhangulat A június végi phuketi incidens csupán egyetlen, ám talán a legfelsőbb példa volt arra a meglehetősen feszült közhangulatra, amely az 58 milliós délkelet-ázsiai országot az utóbbi hónapokban jellemzi. Nem simította el Igazán a kedélyeket az sem, hogy Prem Tinszula- nond kormányfő — majdnem egy esztendővel az alkotmányban jelzett határidő előtt — július 27-re kiírta a parlamenti választásokat. Sőt. a voksolás bejelentése inkább magasabb sebességPrem Tinszulanond thaiföldi miniszterelnök reméli, hogy ismét győz a választásokon fokozatba kapcsolta az amúgy sem eseménytelen thaiföldi belpolitikát, csatasorba álTíWa a tucatnyi párt sok tízezer aktivistáját, a sókhetes kampány megannyi szervezőjét. Ez a néha rejtett, máskor felszínre kerülő feszültség voltaképp tavaly ősz óta éleződött ki a hazánknál körül, belül három és félszer nagyobb távol-keleti államban. Ekkor került sor ugyanis a legutóbbi, (igaz, rekordgyorsasággal elfojtott) hatalom- átvételi kísérletre, amely öt halottat és félszáznyi sebesültet követelt. A lázadó katonatisztek nem tudtak maguk mögé állítani egyetlen jelentős társadalmi csoportot sem, fegyveres támogatásiban sem réls zésültek, így órákon belül kiderült, hogy elszámították magukat, s Prem továbbra is ura a helyzetnek. A puccs — bár a viharos, fordulatokban gazdag történelmű Thaiföldön aligha hatott meglepetésként — bizonyos főkig mégis kérdőjeléket hagyott maga után. Nem vált ugyanis világossá a zendülés háttere, ma sem lehet pontosan tudni, kikhez vezettek a kulisszák mögötti szálaik, s hogy a nehezedő gazdasági állapotok miatti társadalmi elégedetlenség vagy egyszerűen személyi ellentétek állták az esemé. nyék mögött. „Maratoni periódus” A másik, legtöbbször homályban maradó kérdés a polgári vezetés és a hagyományosan domináló szerepet játszó hadsereg felső körének viszonya. A hatvanas éveinek közepén járó Prem, aki maga is betöltötte a hadügyminii6zteri és vezérkari főnöki posztot, valószínűleg tökéletesen ismeri a fegyveres erőkön belüli erő. viszonyokat. A szövetségkeresés és a kifinomult kompromisszumkészség egyébkén! is a thaiföldi politikacsinálás elengedhetetlen- kelléke, s a miniszterelnök hatalomra kerülése óta, (1980) sokszor bizonyította. hogy kiváló taktikus. E hat év mellesleg szinte „maratoni periódusnak” számít Bangkokban, ahol nemegyszer előfordult, hogy Prem kormányfőelődei, még egy esztendőt sem töltöttek bársonyszékükben. E viszonylag hosszú idő is azt jelzi, hogy Premnek sikerült jobbára harmonikus kapcsolatot kialakítani a kormánypárt különböző csoportjai, a főtiszti kar és a névleges szerepkörével jóval befolyásosabb, kétségtelenül népszerű Bhumibol király között. Ez persze nem jelenti art, hogy a tábornokok közt ne akadna jelenleg is jelöli vagy önjelölt a miniszterelnöki tisztségre, de az tény, hogy a korábbinál nehezebben szegik meg a sajátos thaiföldi „felülről irányítót! demokrácia” játékszabályait. Ennyiből is látszik talán, hogy inkább az ország belső, gazdasági (infláció, külföldi adósságok stb.) és társadalmi problémái kerültek a mostani kampányidőszak fő témái közé. Kevésbé nyomultak előtérbe a külpolitikai kérdésék, pedig a nyug. talon délkelet-ázsiai régió e téren is számos megoldatlan, nemzetközi vetületben is érzékeny gond forrása. Bizonytalan jóslatok Ilyen például Thaiföld és az indokínai szocialista országok viszonya. Bangkok mindeddig azon fővárosok közé tartozott, amelyek el- utaisítólag álltak szemben a Phnom Ehen és Hanoi által javasolt rendezési elképzelésekkel, sőt, a Kínával kiépített széles kapcsolatrendszer éle is főleg a három délkelet-ázsiai testvérország, Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellen irányul. Változatlanul thaiföldi területen működnek a Pol Pot- féle fegyveres alakulatok, itt vannak menekülttáboraik, ez hátterük és utánpótlási bázisuk. Nem független Kambodzsától az Egyesült Államokkal kialakult katonai együttműködés sem — emlékezetes, hogy Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter éppen a „közös érdekek” jegyében néhány hó' nappal ezelőtti bangkoki látogatásakor számos konikrét indítványt tett amerikai hadianyagraktárak itteni létesítésére. Az összkép tehát meglehetősen bizonytalan, a bel- és külpolitikai problémák hatása (Phűket lángjain kívül is hozható példa) nem mindig egyértelmű. Az előjelek mindenesetre Prem Timszu- lanond nyeregben maradására utalnak — ám a szakértőik általában tartózkodnak a konkrét jóslatoktól. Jól tudják, hogy a thaiföldi politikai csatározásokból bármilyen eredmény születhet; akár az előzetes várakozó sok ellentéte is... Szegő Gábor Puccskísérlet volt az ősszel Thaiföldön, de a kormány- hű egységek 10 óra alatt bekerítették a lázadók központját és meghiúsították a hatalomátvételi kísérletet
