Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-18 / 168. szám
/ XXXVI. évfolyam 168. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1986. július 18., péntek. Mai számunkból TOLNAI UTAKON OLVASÓSZOLGALAT (4. old.) Tekintély Először csak az iskolák háza tájáról érkezett a panasz, hogy a gyerekeink közt terjed a tiszteletűién magatartás, keveset adnak szüleik és nevelőik szavára, rohamosan csökken a felnőttek tekintélye körükben. Pedagógusok tették szóvá, hogy az idősebb nemzedék és a fiatalok kapcsolatában a hagyományos ér- tékrénd megingott. A jelenség ma már mindennapos. Ki-ki a saját bőrén észlelheti, hogy az életkor, a társadalmi státus önmagában nem ébreszt tiszteletet az ifjúságban, azt a felnőtteknek maguknak kell megszerezniük, ha igényt tartanak rá. Nem sajátosan magyar jelenségről van szó, hiszen ez az együttélési zavar megfigyelhető bármelyik gazdaságilag fejlett országiban. A társadalmi kapcsolatok százados normáinak meglazuiása nem a fiatalok váratlan „lázadásának” a következménye. A változás meglehetősen sokrétű társadalmi okainak egyike: a nevelés általános válsága a húszadik században. ^Pedig soha annyi elméleti szakember nem foglalkozott az ifjúság nevelésével, mint korunkban, s lám, a fiatalság neveltségének szintje — sokak szerint — sohasem süllyedt olyan alacsonyra, minit ma.) A pedagógiai könyvtáraikban hosszú polcokat töltenek meg azok a kötetek, amely az oktatás és nevelés világválságának elemzésével foglalkoznak. Mi a magyarázatok közül ezúttal csupán egyetlen 'tényező szerepére mutatunk rá, azéra, amelyet a pedagógiái és a pszichológiai szakirodalomban a nevelési inga kifejezéssel jelölnek. Mit értenek a szakemberek a nevelési ingán? Egy metaforát, amely szerint a nevelés ősidők óta olyan, mint az inga, amely folyton lengésben van a két távoli véglet, esetünkben a túlzott szigor és a nagyfokú engedékenység között. Persze nem az inga állandó lengésével van a baj, hanem a szélsőségekkel, ami a nevelésben kiváltképpen nem vezet jóra. Köztudomású, hogy a kelleténél keményebb szigor előbb-utóbb óhatatlanul lazaságba csap át, ami aztán esetenként pedagógiai zűrzavart okoz. A megfigyelés egyébként fordítva is igaz: a nemtörődömség, 'a túlzó engedékenység következményei „az erős kéz” pedagógiáját tolják előtérbe. Széles körben fölkapott nézet, hogy a tanárok, illetve a felnőttek tekintélyének csökkentésével lehet fejleszteni a leghatásosabban a gyerekek önállóságát. Ez a tévhit a negyvenes évek angolszász pszichológiájából indult ki, s nálunk az utóbbi másfél évtizedben kapott lábra bizonyos rétegek, családok gyakorlatában. Következményei ismeretesek : azok a félrenevelt fiatalok, akik — enyhén szólva — társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködnek. Félreértés ne essék: a gyermeki önállóság növelése, a cselékvökés z sé g és a kreativitás kiterjesztése nagyszerű nevelési cél a szocialista pedagógiában is, de ezeknek a törekvéseknek összhangban kell állniuk az ifjak valódi érdekével, a szocializációval. Régi neveléstörténeti igazság, hogy igazi önállóságra csak tekintéllyel rendelkező tanítók és felnőttek tudják nevelni gyerekeinket. De mi ad tekintélyt a felnőtteknek modern korunkban a gyerekek előtt? Tisztel valamiféle tekintélyt a mai ifjúság? Lehet érdemi választ adni ezekre a kérdésekre, vagy csupán verítékszagú magyarázatokat? Lehet, és nem iis kell messzire nyúlni értük, csak a jó családok nevelési szokásaiból és a pedagógiai kiasz- sZikus hagyományaiból keld merítenünk, szem előtt, tartva, hogy tekintélyt nem lehet beszerezni, megvásárolni vagy kapni; az életkor, a beosztásba cím önmagában nem rang kritikus fiataljaink előtt. Hanem a felnőttek jó példája, az emberi minőség, az igen. Például a derekasan végzett munka, a szaktudás, a becsületesség, a következetesség. Aztán a szó, és a tett, a külszín és a belső tartalom egysége. A pedagógusok a megmondhatói, az ifjúság fenntartás nélkül igennel szavaz ezekre az értékekre, és amikor elmarasztal bennünket, ezeknek a hiányát kifogásolja magatartásunkban, Manapság hamar megköveznék azt, aki a presztízst a nevelési szigorral merné összekapcsolni, holott a szigornak is helye van az emberformálás eszköztárában', nem is kicsi. Persze, csak az okos, a szeretetet is magába foglaló szigornak. Nemrégiben egy érettségi találkozón jegyeztem föl a következő vélekedést. Egy orvos fogalmazta meg, miközben a többiek egyetértőén bólogattak hozzá: „Nem ám az a jó tanár, aki mindenáron tanítványai kedvében akar járni, aki a népszerűséget hajhássza, hanem az, aki úgy szereti, úgy becsüli őket, hogy következetesen kemény munkát és fegyelmet követel tőlük. Aki a tanításban semmilyen körülmények között sem ismer megalkuvást.” Íme, egy előítélet lepleződik Je ily módon, mely szerint a szigorú tanár, a szigorú felnőtt embertelen és igazságtalan. A szigorú embernek ugyanis az a legjellemzőbb vonása, hogy követel, önmagétól is, gyerekétől is, tanítványától is. Rendet és munkát. A személyiség értékeivel megszerzett tekintély végigkísérd az embert egész életútján, az olcsón szerzett népszerűség viszont gyorsan elillan. Sokan mégis megelégednek az utóbbival. Akik a gyerek pillanatnyi óhajának engednek, szem elől tévesztik, hogy annak egyetlen igazi érdeke van a serdülés időszakában: a dolgos életre való felkészülés. Túlzó engedékenységükkel' nagy kárt okoznak a gyereknek, ráadásul kicsinyke tekintélyüket is eljátsszák előtte. P. KOVÁCS IMRE Ülést tartott f ; a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatallá közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Minisztertanács elnölkénék tájékoztatóját az osztrák szövetségi kancellárnál folytatott megbeszéléséiről. A kormány megerősítette az Állami Tervb izottságnak a szénbányászat középtávú féladatairól és helyzetének rendezéséről hozott határozatát, amely a VII. ötéves tervvel összhangban biztosítja a szerkezetátalakításhoz szükséges eszközöket, és a következő időszakra meghatározza a szénbányászatra vonatkozó szabályozók elveit. A szerkezetátalakítási és költségcsökkentési feladatok végrehajtásáról az Ipari Minisztérium megállapodást köt a vállalatokkal. Megtárgyalta és jóváhagyta a kormány a magyar— szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési kormányközi bizottság Moszkvában tartott üléséről szóló jelentésit. A Minisztertanács meg. hallgatta a Gazdasági Bizottság elnökiének jelentését az energiagazdálkodási, a gazdaságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítési, valamint a melléktermék- és hulladékhasznosítási programok eddigi végrehajtásáról. A Minisztertanács elégedetlenségét fejezte M amiatt, hogy az elmúlt másfél évben lassult a megtakarító tevékenység, néhány nagy volumenű húlladókányag begyűjtése terén elmaradás tapasztalható. Ezért felhívta az érintett irányító szerveket, és gazdálkodó egységeket. fokozzák erőfeszítéseiket az 1986. évi célkitűzések megvalósítása érdekében, és gyorsítsák meg az eredményesebb munkához szükséges föltételek megteremtését. A kormány felhívta a Minisztertanács tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az Országgyűlés nyári ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s arról tájékoztassák az Országgyűlés elnökét, valamint az érdekéit képviselőket. Óvári Miklós Komárom megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön látogatást tett Komárom megyében. Tatabányán, a megyei pártbizottság székházéban Antalóczy Albert első titkár és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye társadalmi és gazdasági helyzetéről, az életkörülmények alakulásáról. Ezután Óvári Miklós, vendéglátói társaságában Komáromba látogatott, majd az Ácsi Egyetértés Termelő- szövetkezetbe. A program befejezéseként Óvári Miklós Tatabányán, a megyéi pártbizottság székhazában a párt-, a társadalmi és tömegszervezeték megyei vezetőivel találkozott. A gyorsítás első eredményei Az SZKP értékelése a félévi munkáról Bíztatóan Indult az SZKP XXVII. komnesszusa határozatainak végrehajtása — állapította meg.a szovjet gazdaság ez évi első félévi eredményeit áttekintve, az SZKP Központi Bizottsága. A testületi elemzést és a megszabott további feladatokat csütörtökön ismertette a szovjet sajtó. Az ipar termelése 5,6 szá- 'zailékkiall növekedett, holott az éves terv 4,3 százalékos növekedést irányoz elő., Minden tagköztársaság és minisztérium teljesítette tervét, az olajipari minisztérium kivételévéi. Terven felül 7 milliárd rubel értékű terméket hoztak létre. Az előirányzatokat meghaladó ütemben fejlődnek a gépgyártási ágazatok, növekszik a tudományos-műszaki haladást meggyorsító technika kibocsátása. A korszerű számítástechnikai rendszerek, megmunkáló központok, a folyamatosan üzemelő gyártósorok, a rugalmas modulok és ipari robotok, a számjegy- veZérlésű kovácsoló- és présgépek. és több más nagy termelékenységű berendezés gyártásé 1,5—2-szeresóre nőtt. Valamelyest gyorsult a beruházási építkezések üteme. Az irányítás átalakítása és az új gazdálkodási feltételek hatni kezdtek az élelmiszergazdaság munkájára. A lábasjószág és baromfi feüvá- sártása 7,3. a tejé 5,7 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. Megalapította, hogy az eredmények ellenére megengedhetetlen bármiféle ön- roegnyugtaltás, elnéző magatartás. Sok minisztériumban, főhatóságnál, egyesülésnél és vállalatnál lassan folyik az átalakítás. Egyes ágazatok nem teljesítik az új technika alkalmazására vonatkozó tervet. Nem tettek eleget a szerződéses szállítási kötelezettségeknek, az autóipari, az útépítő gépek gyártását felügyelő 'és a fa- és papíripari minisztérium Vállalatai. A kész beruházások átadásának tervét nem teljesítették, és így a tervezett kapacitásoknak mindössze 81 százaléka került átadásra. Júniusban nyolc vasútdgazgató- ság sem teljesítette szállítási tervét. Aratás, másodvetés A tarlóba kukorica ós pohánka kerül Ha az időjárás változatlanul kedvez a betalkarftásnak, a hét végére a mezőgazdasági üzemék felében végeznek a búza aratásával. A búza átlagos víztartalma 13,5 százalék körüli, s a hékto- litersúly rendkívül jó, 78— 85 kilogramm között mozog, a nedves sikértartalom pedig 28—38 százalék az átvételi mérések alapján'. Azdk az üzemek, amelyek már befejezték az aratást, szabad komibájnlkapacitásukat felajánlották azoknak a gazdaságúiknak, amelyekben még tart a betakarítás. A learatott területek egynegyed részéről már letákarították a szalmát, a szalma egy részét kazlazzák, másik része bálába kerül. A betakairtást követő legfontosabb tennivaló a nyári talajmunfca, ez szinkronban halad a s zalmabe takar í - tássál. A korai zöldborsó után, az árpa és a búza tarlóba tarló-, illetve másodvetésű növények kerülnek. A tervek szerint ennek a területe megyénkben 5029 hektár. Eddig 4800 hektáron' került földbe a másodvetésű növények magva, zömmel szuperikorai érésű kukoricát, pohánkát vetették az üzemek, ezenkívül zöldbábot és cirokféleségeket is. Ameny- nyfiben kedvez az idő a kukoricának szemesként takarítják be, ha hűvösebb, csapadékosabb lesz az időjárás * silókukoricaként vágják le a másodnövény ként elvetett rövid tenyészidejű kukoricát. A nyári aratási munkacsúcs két fontos növényét, a káposztarepcét és a borsót is a napokban learatják az üzemékben. Mindkét növény termésátlaga jóval meghaladja az előző években betakarított hozamot. dvm Fotó: Gk Lefedik a körbálából épített kazal tetejét Prizmába hordják a szalmabálákat a faddi téeszben
