Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
2 tfÉPÜJSÀG 1986. július 17. (Folytatás az 1. oldalról.) közös erőfeszítéseket kell tenni, hogy a működő fórumokon — Stockholmban, Genfiben, Bécsben —1 megállapodásokra vezető egyetértés alakul join ' ki az európai bizalomerősítő intézkedések, a vegyi fegyverek átfogó és általános tilalma, a közép- európai haderőcsökkemtés és a helsinki folyamatot erősítő egyéb lépések tekintetében. Sevardnadze különös jelentőséget tulajdonított annak a veszélynek, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik a világűrre. „Könnyű a válasz, mi kedvezőbb, ha eltüntetik az atom- és más tömegpusztító fegyvereket a föld színéről, vagy ha ilyen fegyvereket telepítenek a világűrbe, ami felmérhetetlen következményekkel járna az emberiségre, a környezetre, miközben az atomfegyverek száma is növekedne. Nem tehet komolyan beszélni a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről az űrfegyverek gyártásának és telepítésének betiltása nélkül” — hangoztatta. „Mi sokkal realisztikusabb, biztonságosabb és egyszerűbb megoldást ajánlunk, s nem hárítjuk át a felelősséget a jövő nemzedékeire: be kell tiltani az űrfegyvereket, és be kell tiltani, meg kell semmisíteni a létező atomfegyvertárakat'’ — szögezte leva szovjet külügyminiszter. Utalva arra, hogy a brit kormány nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkorlátozási megállapodások betartása ellenőrzésének, Sevardnadze kitért az űrfegyverek ellenőrzésére is: „A Szovjetunió mindeddig semmit sem hallott amerikai partnereitől arról, miként lehet az úgynevezett védelmi fegyvereket ellenőrizni, és mi különbözteti meg ezeket a támadó fegyverektől. Vajon mi a 'biztosíték arra. hogy az űreszközökön elhelyezett fegyvereket nem használják fel első csapás-, mérésre, és vajon kész-e az Egyesült Államok az űrfegy- verek esetében is a helyszíni ellenőrzésre, tehát a világűrben?” — vetette fel. A fegyverkorlátozás» tárgyalások és az újabb szoV- jett—amerikai csúcstalálkozó kilátásaira vonatkozóan Sevardnadze hangsúlyozta: „A Szovjetunió számos javaslatot tett már. A labda mos* az amerikai térfélen van. Nehéz megmondani, mi várható a csúcstalálkozótól, amíg nem kapunk választ az amerikaiaktól. Személyes véleményem szerint leginkább az európai telepítésű középhatótávú rakéták témája ígéretes. De lehetséges haladás a hadászati támadó fegyverek tekintetében is. Erre is tettünk javaslatokat.'' Arra a kérdésre, vajon Moszkva számít-e a Thatc- her-kormány washingtoni befolyásának latba vetésére a találkozó érdekében Se- vardnadze így válaszolt: „Tudatában vagyunk annak, hogy Nagy-Britanniát szoros szövetséges! szálak fűzik az Egyesült Államokhoz, és a laljak egymás befolyásolásának módját.” A brit atomütőerő kérdéséről Sevardnadze megjegyezte, hogy ennek korszerűsítését a Szovjetunió nem ellenzi. Leszögezte azonban, hogy nem helyesli' a brit és a francia atomfegyverek számának növelését, miközben napirendre kerül az európai telepítésű szovjet és amerikai közép-hatótávolságú atomeszközök leszerelése. Végül megkérdezték a szovjet külügyminisztert, hogy Thatcher asszony, akit a Szovjetunióban Vaslady- nek neveznek, mit tanulhat majd moszkvai látogatásakor. — Nem hiszem, hogy ezt a jelzőt mi találtuk volna ki, s azt sem tudom, jó vagy rossz-e, hogy így nevezik. Úgy gondolom azonban, hogy Thatcher miniszterelnök asszony látogatása nagyon érdekes lesz — mondotta Eduard Sevardnadze. Hivatalos látogatását befejezve, szerdán elutazott Londonból Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB vtagja, külügyminiszter. PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Jason MoManust, az amerikai Time magazin vezető szerkesztőjét, és interjút adott a lap számára. A találkozón jelein volt Barabás János, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Lizandro Chavez Alfáról, a Nicaraguái Köztársaság, valamint Jósé Caballero Bazánt, a Mexikói Egyesült Államok új magyarországi nagykövetét. ^ MOSZKVA Nyikolaj Rizskov. az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke szerdán a. moszkvai Kremlben fogadta Ebitu Uikive sonhajókapi« tányt, a nigériai fegyveres erők vezérkari főnökét, a fegyveres erők irányító tanácsának tagját. ÜJ-DELHI Befejezte új-delhi tárgyaláséit Mohammad Ersad bangladesi elnök. A Radzsiv Gandhi indiai kormányfővel folytatott megbeszélésein elsősorban az Indiában élő bangladesi menekültek helyzetéből volt szó. PORT-AU-PRINCE Halálra ítélitek Haiti egykori diktátorának politikai rendőrfőnökét. Luc Désyr Francois rendőrfőnök Duvalier és fia, Jean-Claude Duvalier uralmának idején töl. tőit te be ezt a tisztet. A bíróság törvényellenes letartóztatásokban, kínzások és gyilkosságok elkövetésében találta őt bűnösnek. Sevardnadze londoni sa j tóé rte kéz I ete Eduard Sevardnadze szovjet és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter fontos megállapodásokat irt alá Londonban. (Telefotó) szövetségesek mindig megtaMagyar kormányjelentés az Emberi Jogi Bizottságban Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa írja: Genfiben az Emberi Jogi Bizottság — háromhetes tanácskozási programmal ösz- szehívott ülésszakán — július 14—16-án tanulmányozta és beható elemző vita után elfogadta a magyar kormány részletes jelentését a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya rendelkezéseinek végrehajtásáról. Magyarországon, az 1980—85-ös időszakban most volt a második alkalom, hogy e témában magyar kormánytájékoztatóval foglalkozott a bizottság; 1980-ban fogadta el a megelőző öt évről, készült hasonló jelentésünket. A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Magyar Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elengedhetetlen feltétele a szocialista társadalmi rendszer fejlődésének. Alkotmányunk — amely alaptörvénye szocialista jogrendszerünknek is — az áljam- polgári jogok és kötelezettségek széles körét rögzíti. A magyar társadalomban — miként ez most ismét szóba került Genfben — az emberi jogok érvényesülésének mércéje a’ társadalmi egyenlőség, a közügyekbe való beleszólás és a részvétel azok intézésében, a teljes foglalkoztatottság, az állampolgároknak a munkájuk, társadalmilag hasznos tevékenységük^- nem pedig vagyonuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocialista jogrendszerünk is, maradéktalanul érvényesítve az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződések szellemét, tételes rendelik zéseit. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglaltak végrehajtása szempontjából is jelentős eredménye a magyar jogfejlődésnek, hogy az Országgyűlés — az Alkotmány törvényi módosításával — 1983-ban létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot. Kormányjelentésünk hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban teljes mértékben érvényesül az egyezségokmánynak az a rendelkezése, miszerint minden népnek joga van az önrendelkezésre, s nemzetközi kapcsolatainkban is tiszteletben tartjuk más népek önrendelkezési jogát. Nálunk az emberi jogok tiszteletben tartását az Alkotmány írja elő, amely szellemével és betűjével egyaránt deklarálja, hogy országunk társadalmi rendjétől idegen bármiféle megkülönböztetés faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Valamennyi polgári és politikai jog tekintetében a férfiak és a nők egyenjogúak. Minden nagykorú állampolgárt megillet a választójog. Hazánkban törvények védik az állampolgárok életét, testi épségét és egészségét. Bűncselekmény esetén halálbüntetést nálunk csak kivételes jelleggel szabnak ki; akkor, ha a büntetés célja más büntetésekkel nem érhető el. Az Alkotmányban előírt általános honvédelmi kötelezettség alapján az állampolgárok katonai szolgálatot teljesítenek. Ennek során — és más esetekben is — az állam tekintettel van az egyházak hitelveire; így azon felekezetek hívői — például a nazarénusok vagy Jehova tanúi részére, amelyek hiteivel kifejezetten tiltják a fegyverfogást, az állam biztosítja a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság politikái, társadalmi, gazdasági és biztonsági érdekeivel összhangban — minden miagyar állampolgár részére (akire kizáró rendelkezések nem vonatkoznak) lehetővé teszik a külföldre utazást. Ezen jog fokozott érvényesülését mutatja, hogy évről évre csökken a száma az elutasított ki utazási kérelmeknek: 1970- ben 0,96, 1983-ban 0,45 százalék volt, az összes benyújtott kéreLemhez viszonyítva. Ugyancsak lehetőség van magyar állampolgárok külföldi letelepedésére; évente mintegy kétezren nyújtanak be ilyen kérelmet, s ezek 90— 95 százalékét teljesítik (főképpen családegyesítés, házasság vagy más, méltánylást érdemlő körülmény esetében.) Hasonló szabályok vonatkoznak külföldi állampolgárok magyarországi letelepedésének engedélyezésére. A Magyar Népköztársaságban jelenleg mintegy 22 ezer idetelepedett külföldi él; jogi helyzetük — a politikai jogok közé tartozó választójog kivételével — a magyar állampolgárokéval azonos vagy ahhoz igen köze! álló. Az Alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását. A Polgári Törvénykönyv a* személyhez fűződő jogok védelme körében az emberi méltóság megsértését is tiltja. A Büntető Törvéhykönyv pedig bűncselekménynek minősíti az egyezségokmányban is tiltó módon szereplő olyan cselekményeket, mint a magánlaksértés, a magánbirtok, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyéletsértés. Az Alkotmány rögzíti a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát, az egyházak működésének lehetőségeit pedig törvények és más jogszabályok, valamint az állam és az egyházak közötti megállapodások szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú alkotmányos tétel, hogy a Magyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítják a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot. A Magyar Népköztársaság — az Alkotmányban is deklaráltan. — védi a házasság és a család intézményét, a Családjogi Törvény pedig mindezeken túlmenően leszögezi a házastársák egyenjogúságát a családi életben. Ami a nemzetiségeket illeti: a Magyar Népköztársaság területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását, önálló társadalmi, érdekképviseleti szervként működnek a különböző — délszláv, német, szlovák, román — nemzetiségi szövetségek. Jogfejlődésünk kiemelkedő eredményeként szerepelt a Genfben megtárgyalt jelntés. ben, hogy a magyar Ország- gyűlés 1983-ban új törvényt alkotott az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A 18 ország szakértőiből álló Emberi Jogi Bizottság egyértelműen elismeréssel fogadta a magyar jelentést. Mai kommentárunk A terem holnap még egyszer benépesül Stockholm, ban, ahol immár bő két és fél éve tanácskozik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Elkezdődik a hagyományos nyári szünet, ami ezúttal mégis különbözik a megszokottól. A 33 európai és két észak-amerikai ország részvételével folyó konferencia ugyanis elérkezett a finishez: augusztus második felében, amikor a .delegátusok újra találkoznak a svéd fővárosban, már a megbeszéléssorozat utolsó fordulójára kerül sor. Az a hátralévő néhány hét pedig a jelek szerint kevésnek ígérkezik egy igazi diplomáciai fordulatra, inkább csak a záróközlemény megszövegezésének lassú, időrabló feladatára ad lehetőséget. Nem csoda hát, hogy a szakértők a most befejeződő ülésszakot tekintik döntőnek a bizalomerősítés és fegyverzetkorlátozás szempontjából kiemelkedően fontosnak tartott stockholmi fórum kimenteiében. Ha sikerülne valamilyen pozitív, minden résztvevő számára elfogadható kompromisszummal lezárni a tanácskozást, az növelné az ősszel Bécsben összeülő Helsinkitípusú utókonferencia esélyeit is. Az előjelek mindazonáltal korántsem túl rózsásak. A kelet-nyugati ellentétek, a két nagyhatalom viszonyának nyitott kérdései érthetően Stockholmban ' is éreztették — és éreztetik ma is — hatásukat, s úgy tűnik, mindeddig megakadályozták egy „áttörési pont" elérését. Attól kezdve ugyanis a diplomatáknak már nem a politikai ellentétekkel és katonai, értelmezésbeli különbségekkel kellene foglalkozniuk, hanem „csupán" a záródokumentum létrehozásának semmivel sem egy szerübb teendőivel. Némi reményt ad ugyanakkor-az a legutóbbi francia kezdeményezés, hogy (a holnapi zárónaptól függetlenül) a delegációk nemhivatalos formában továbbra is tartsák fenn az érintkezést, lehetőséget adva-ezzel a vakáció miatti kényszerszünet megrövidítésére, az érdemi munka kiterjesztésére. A javaslat csak néhány napja hangzott el, még nem lehet tudni, hogyan reagálnak a küldöttségek. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy most, amikor Stockholmban eljutottak az utolsó nekifutásig, minden eszközt, akár még az ilyen rendhagyó diplomáciai lehetőséget is meg kellene ragadni a siker, az európai kontinens számára kedvező megegyezés érdekében. SZEGŐ GÁBOll Plenáris ülés (Stockholmban, az európai bizalom-, és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó értekezleten nyilatkozata Husszein Jordánia nem hajítandó kü- íönbékét kötni Izraellel, átfogó rendezésre van szükség a Közel-Keleten — jelen tétté ki Husszein jordániai uralkodó kedden Ammanban, egy újságíróknak adott ebéden. Miközben szólt arról, hogy miért záratta be a legnagyobb palesztin szervezet, az El Fatah jordániai irodáit, leszögezte, hogy továbbra is a Palesztinái Feiszabadítési Szervezetet tekinti a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjének. — Az El Fatah irodáit érintő döntés egyebek között azért született — mondta a király —, mert a mozgalom több vezető tagjának része volt május közepén a Jármuk Egyetem diákjainak részvéteiével tartott véres zavargásban. A tüntetés megtartásáért az El Fatah mellett a betiltott Jordánia» Kommunista Pártot is okolta a hasemíta uralkodó. A tüntetés során három diák életét vesztette. Korábban Amman ban a kormány azt mondta, hogy az El Fatah irodáit kizárólag azért zárták be, mert a szervezet forradalmi tanácsa bírálta az amrnani kabinet politikáját. Fülöp-siigetek Elengedik a túszokat Egy amerikai misszionárius és 10 Fülöp-szige telki apáca elrablói a hatóságókkal történt tárgyalások nyomán jelezték, hogy készek minden váltságdíj nélkül elengedni foglyaikat. Corazon Aqudno asszony, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke kedden elutasította az emberrablök eredeti követelését, a 100 ezer amerikai dollárnak megfelelő összeg kifizetését, vatlamíint azt, hogy autonómiát biztosítson az ország déli területei számára. Az újabban érkezett jelentéseik arról is beszámoltak, hogy az ország déli területein élő muzulmán szélsőségesek maguk is visszakoztak előbb 10 ezer dollárnak megfelelő összegre csökkentettéi a váltságdíjat, majd közölték, hogy két napon belül elengedik az amerikai lelkészt és az apácákat. Fülöp-szigeteki egyházi források szerint a foglydk biztonságban vannak és nem esett bántódásuk.
