Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 161. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. július 11., csütörtök. Mai számunkból A VEVŐK IGÉNYÉHEZ ALKALMAZKODNI (3. old.) A Nö ALKALMASSÁGA <4. old.) JÓAKARAT VERSENYEK (6. old.) EGY KAKASDI ÁLLATBARÁT HÉTKÖZNAPJAI (5. old.) Az európai párbeszéd A nemzetközi érintkezések naptárát legalább any- nyira formálja a diplomáciai protokoll, a kölcsönös­ségek és az alkalmaik játéka, minit a tudatos politi­kai szándék — mégsem tekinthető pusztán véletlen­nek a Nyugat-Európa vezető hatalmai és a Szovjet­unió közötti párbeszéd megélénkülése most a külön­ben oly sokszor holtszezonként szereplő nyári hóna­pokban. Francois Mitterrand francia államfő múlt héten be­fejeződött moszkvai vizitjét követte Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter angliai látogatása, s közben már a szovjet fővárosiba készül Genscher, a nyugatnémet diplomácia feje. Természetesen minden relációnak megvan a maga sajátossága. A szovjet—francia párbeszéd kisebb-n'a- gyobb megszakításokkal a hatvanas évek közep>e óta az európai biztonság és az enyhülés egyik fontos ele­me. Az NSZK és a Szovjetunió közötti kapcsolat a második Világháború utáni realitásokra épülő szerző­désrendszer létrejötte, vagyis a hetvenes évek eleje óta a stabilitás fontos tényezője. London távolságtar­tása mögött az angol—amerikai .különleges viszony” bensőségessége és a konzervatív előítéletek makacssá­ga egyaránt megtalálható volt, de az utóbbi két esz­tendőben a hűvös Albion is újra felfedezni látszik a párbeszéd diszkrét báját és előnyeit. A kétoldalú kapcsolatok külön-külön előtörténete­in túl tehát mindenképpen találhatunk közös eleme­ket. Ami a szovjet oldalt illeti, itt nem keli sokat ke­resgélni: a szovjet vezetés az utóbbi időben ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió nem kívánja kizárólag a szovjet—amerikai kapcsolatok prizmáján keresztül nézni a világot, a nyugat-európai fővárosokat is első­rendű partnereknek tekinti. Mihail Gorbacsov a szov­jet párt főtitkárává történt megválasztását követően első nyugati útjának színhelyéül Párizst választotta, amikor pedig már volt megállapodás a genQ szovjet —amerikai csúcstalálkozóról. A szovjet diplomácia az elmúlt esztendőiben számos javaslatot tett „a fegyverkezés pokoli vonatának” megállítására, s ezekben messzemenően figyelembe vette a vezető nyugat-európjai országok speciális, Wa­shington pozíciójától sok tekintetben eltérő érdekeit. A szovjet diplomácia szempontjából tehát a Nyugat- Burópával folytatott intenzívebb érintkezés a kétol­dalú kapcsolatok fellendítésén túl elsősorban azért je­lentő®, mert az a fegyverzetkorlátozás eddigi eredmé­nyeinek megőrzéséhez, illetve a továbblépéshez nyit­hat új léhetőséget. Ami a nyugat-európai országokat illeti, a fegyver­kezési verseny elszabadulásának lehetősége közös ag­godalmuk — márpedig felmérhetik, hogy az ameri­kai űrfegyverkezési terv, az SDI erőltetése éppen ezt S eredményezheti : a Szovjetunió is megtenné ebben az esetben a szükséges válaszintézkedéseket. Jól látják azt is, hogy sokkal könnyebb lebontani a versenyt fé­kező korlátokat, ahogy Washington teszi a SALT—II-* vei, mint újakat állítani helyükbe. ! Am, noha itt találkozik Nyugat-Európa és Moszkva megfontolása, a képlet mégsem egyértelmű. Egyrészt, mint Dürrenmatt „öreg hölgye” a svájci író drámájá­ban szereplő Güllen városka lakóiinak, Washington is pénzt, jólétet kínál nyugat-európai partnereinek, az SDI-ben való részvételért. London és Bonn a jelék szerint enged a csábításnak, a Szájna-parti politikai I társbérletben is kacérkodik a gondolattal a jobbol­dal. Másrészt éppen Nyugat-Európa „hívta” földjére az amerikai Fershingeket és manőverező robotrepülő­gépeket, s amikor Moszkva saját közepes hatótávolsá­gú SS—20-as rakétáinak leszerelésére tett legutóbb ajánlatot, nem utolsósorban London ragaszkodott az amerikai fegyverek megőrzéséhez. Ez azonban, mivel a szovjet diplomácia hosszú tá­vú békestratégiát követ, nem állíthatta le a tárgyalá­si folyamatot: miután a NATO azzal'érvelt, hogy az a tóm fegyver mentes Európában a Szovjetunió és szö­vetségesei hagyományos erőikkel kerülnének fölény­be, Moszkva ez utóbbiak csökkentésére is nagyvonalú javaslatot tett. Vagyis megvan már az a fegyverzet­korlátozási, leszerelési alternatíva, amely kielégíthet­né a nyugat-európoi országok saját felfogású bizton­ságigényét is — ha létrejönne az ehhez szükséges köl­csönös bizalom. Ez utóbbi azonban nemcsak katonai, hanem — el­sősorban — politikai kérdés. A most kibontakozott intenzív szovjet—nyugat-európai párbeszéd egymás elképzeléseinek — azok közös vagy összeegyeztethető elemeinek — tárgyszerű, nyílt tisztázásával épypen eb­ben az irányban hathat. Nyugat-Európa vezető országai kétségkívül hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy a szovjet—amerikai tárgyalá­sok szekere is kizökkenjen a holtpwntról : ha fellép­nek azért, hogy Washington mondjon le a meglévő fegyverzetkorlátozási rendszer felszámolásáról, s te­gyen konkrét lépéseket új megállapodások felé. Ez ér­telmet adna egy új Reagan—Gorbacsov csúcstalálko­zónak — amit Párizs, London és Bonn egyaránt kí­vánatosnak tart. BARACS DÉNES Felújítják a tárgyalásokat az atonrabkaitások betiltásáról Sevardnadze londoni sajtóértekezlete Küszöbön áll a hat éve megszakadt szovjet—ameri­kai tárgyalások felújítása az atomfegyverkísérletek átfo­gó betiltásáról — közölte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hazautazása előtt szerdán, a londoni szov­jet nagykövetségen tartott sajtóértekezletén. A szovjet diplomácia vezetője összegez­te kétnapos hivatalos látoga­tásának eredményeit, és kér­désekre válaszólt. Tárgyalá­sai eredményeiről elégedet­ten nyilatkozott, s örömét fe­jezte ki hogy a brit kor­mányfő és a külügyminiszter elfogadta a hivatalos moszk­vai látogatásra szóló meghí­vást. — A szovjet—.brit párbe­széd távlatai biztatóak — mondta, s kiemelte, hogy tíz év óta először három megál­lapodást írtak alá, köztük ösz- szetűzések megakadályozásá­ról a tengeri hadgyakorlato­kon. Ez az első ka­tonai tárgyú megállapodás a SALT—II. szerződés alá­írása óta a Szovjetunió és egy nyugati hatalom között. — Megbeszéléseink közép­pontjában a nemzetközi biz­tonság kérdésed álltak. Nagy- Britannia atomfegyvertárral rendelkező hatalom, s jelen­tős katonai erőket tárt fenn az európai szárazfölldön. Fon­tos és egyenjogú piartnemek tekintjük hát, amelynek köz­reműködése nélkül néhéz gyökeres megoldást találni a fegyverzetkorlátozásra, a fegyverzetek csökkentésére — mondta. Sevardnadze — amint ki­fejtette — londoni megbeszé­lésein igyekezett mevilágíta- ni a biztonságról vallott szov­jet felfogást. Ez abból az alapelvből indul ki, hogy a háború veszélyét egyedül po­litikai eszközökkel lehet el­hárítani. „Mi úgy látjuk, hogy a nemzetközi biztonság át­fogó rendszere csakis oly módon működhet, hogy nö­vekvő mértékben támaszko­dik a politikai, gazdasági és emberi tényezőkre, párosulva az erőszakról való teljes le­mondással, az atom-, vegyi és űrfegyverek betiltásával és megsemmisítésével” — hangoztatta. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy mutatkoztak a megbeszéléseken nézetkü­lönbségek is, ám — mondta — ezeket egyik fél sem dra­matizálta. Kiemelte, hogy a brit fél realizmusról a prob­lémák ésszerű megközelíté­séről tett bizonyságot. Nyug­tázta, hogy a brit kormány fontosnak tartja a SALT—I. és a SALT—II. szerződést, valamint a rakétaelhárító rendszerekről szóló megálla­podást, s hogy álláspontja szerint a megkötött szovjet— amerikai szerződéseket tisz­teletben kell tartani. Kiemel­te, hogy az . angol kormány különös fontosságot tulajdo­nít az ABM-szerződlés szigorú betartásának, amivel a szov­jet kormány teljesen egyet­ért. A brit kormány felfogása szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti újabb találkozónak érdemi megállapodásokra, gyakorlati eredményekre kell vezetnie — mondta Se­vardnadze, aki szerint a tárgyaló felek egyetértettek: (Folytatás a 2. oldalon.) Négy hónap után Leszállt a két szovjet űrhajós Szerdán, 125 napos prog­ramjuk befejeztével a Mir űrállomásról visszatértek a Földre a szovjet űrhajósok. Leonydd Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fe­délzeti mérnök a Szojuz T— 15 űrhajó leszállóegységével', közép-európai idő szerint 14 óra 34 perckor értek földei Alkálik Várostól 55 kilomé­ternyire északkeletre. Mind­kettőjük közérzete jó. ök helyezték üzembe az űrállomások új nemzedéké­nek első képviselőjét, a Mirt, kipróbálták rendszereit és berendezéseit, felszerelték a teherűrhajók által utóbb fel­vitt berendezéseket. Szerte­ágazó kísérleteket és kutatá­sokat végeztek az űrállomás fedélzetén. A későbbiek folyamán a Szojuz T—15 fedélzetén átre­pültek a Szál jut—7—Koz­mosz—1686 űregyüttesre amelyből kiléptek a világűr­be, s ott különböző művele­teket hajtottak végre. A Mir űrállomás és a Szál j ut—7—Kozmosz—1686 űr együttes jelenleg automati­kus üzemmódban folytatja földkörüli pályáját. Kizim és Seodovjov űrrepü­lésének egyik érdekessége volt, hogy indulásukat a szov­jet televízió — első ízben — egyenesben, közvetítette. Műszaki átadás Várja lakóit a kollégium Ezelőtt több mint két év­vel, 1984. március 1-én. kez­dődött el a szekszárdi tanító­képző főiskola 300 férőhelyes kollégiumának építése. A 63 millió forint értékű beruhá­zás a TOTÉV kivitelezésében készül — illetve talán már úgy is írhatjuk, készült, hi­szen az impozáns építmény műszaki átadása — amely a munka nagy részének befeje­zését jelzi — tegnap kezdő­dött eh A kollégium tágas aulájá­ban reggel 9 órakor jelentek meg az illetékes szervek — többek között a TOTÉV, a megyei tanács, a tervező vál­lalat, a Tolnaber, a tómító- képző főiskolai — valamint az érintett hatóságok képvi­selői. A gondos vizsgálatok során megtörtént a még fel­lelhető és kijavítandó hibák rögzítése. A következő szem­lére július 28-án, hétfőn ke­rül sor a kollégi um végleges „birtokba vétele” a tervek szerint augusztus végére vár­ható. A kollégium madártávlatból Fotó: Czakó Sándor A tágas előcsarnok

Next

/
Thumbnails
Contents