Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 161. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. július 11., csütörtök. Mai számunkból A VEVŐK IGÉNYÉHEZ ALKALMAZKODNI (3. old.) A Nö ALKALMASSÁGA <4. old.) JÓAKARAT VERSENYEK (6. old.) EGY KAKASDI ÁLLATBARÁT HÉTKÖZNAPJAI (5. old.) Az európai párbeszéd A nemzetközi érintkezések naptárát legalább any- nyira formálja a diplomáciai protokoll, a kölcsönösségek és az alkalmaik játéka, minit a tudatos politikai szándék — mégsem tekinthető pusztán véletlennek a Nyugat-Európa vezető hatalmai és a Szovjetunió közötti párbeszéd megélénkülése most a különben oly sokszor holtszezonként szereplő nyári hónapokban. Francois Mitterrand francia államfő múlt héten befejeződött moszkvai vizitjét követte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter angliai látogatása, s közben már a szovjet fővárosiba készül Genscher, a nyugatnémet diplomácia feje. Természetesen minden relációnak megvan a maga sajátossága. A szovjet—francia párbeszéd kisebb-n'a- gyobb megszakításokkal a hatvanas évek közep>e óta az európai biztonság és az enyhülés egyik fontos eleme. Az NSZK és a Szovjetunió közötti kapcsolat a második Világháború utáni realitásokra épülő szerződésrendszer létrejötte, vagyis a hetvenes évek eleje óta a stabilitás fontos tényezője. London távolságtartása mögött az angol—amerikai .különleges viszony” bensőségessége és a konzervatív előítéletek makacssága egyaránt megtalálható volt, de az utóbbi két esztendőben a hűvös Albion is újra felfedezni látszik a párbeszéd diszkrét báját és előnyeit. A kétoldalú kapcsolatok külön-külön előtörténetein túl tehát mindenképpen találhatunk közös elemeket. Ami a szovjet oldalt illeti, itt nem keli sokat keresgélni: a szovjet vezetés az utóbbi időben ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió nem kívánja kizárólag a szovjet—amerikai kapcsolatok prizmáján keresztül nézni a világot, a nyugat-európai fővárosokat is elsőrendű partnereknek tekinti. Mihail Gorbacsov a szovjet párt főtitkárává történt megválasztását követően első nyugati útjának színhelyéül Párizst választotta, amikor pedig már volt megállapodás a genQ szovjet —amerikai csúcstalálkozóról. A szovjet diplomácia az elmúlt esztendőiben számos javaslatot tett „a fegyverkezés pokoli vonatának” megállítására, s ezekben messzemenően figyelembe vette a vezető nyugat-európjai országok speciális, Washington pozíciójától sok tekintetben eltérő érdekeit. A szovjet diplomácia szempontjából tehát a Nyugat- Burópával folytatott intenzívebb érintkezés a kétoldalú kapcsolatok fellendítésén túl elsősorban azért jelentő®, mert az a fegyverzetkorlátozás eddigi eredményeinek megőrzéséhez, illetve a továbblépéshez nyithat új léhetőséget. Ami a nyugat-európai országokat illeti, a fegyverkezési verseny elszabadulásának lehetősége közös aggodalmuk — márpedig felmérhetik, hogy az amerikai űrfegyverkezési terv, az SDI erőltetése éppen ezt S eredményezheti : a Szovjetunió is megtenné ebben az esetben a szükséges válaszintézkedéseket. Jól látják azt is, hogy sokkal könnyebb lebontani a versenyt fékező korlátokat, ahogy Washington teszi a SALT—II-* vei, mint újakat állítani helyükbe. ! Am, noha itt találkozik Nyugat-Európa és Moszkva megfontolása, a képlet mégsem egyértelmű. Egyrészt, mint Dürrenmatt „öreg hölgye” a svájci író drámájában szereplő Güllen városka lakóiinak, Washington is pénzt, jólétet kínál nyugat-európai partnereinek, az SDI-ben való részvételért. London és Bonn a jelék szerint enged a csábításnak, a Szájna-parti politikai I társbérletben is kacérkodik a gondolattal a jobboldal. Másrészt éppen Nyugat-Európa „hívta” földjére az amerikai Fershingeket és manőverező robotrepülőgépeket, s amikor Moszkva saját közepes hatótávolságú SS—20-as rakétáinak leszerelésére tett legutóbb ajánlatot, nem utolsósorban London ragaszkodott az amerikai fegyverek megőrzéséhez. Ez azonban, mivel a szovjet diplomácia hosszú távú békestratégiát követ, nem állíthatta le a tárgyalási folyamatot: miután a NATO azzal'érvelt, hogy az a tóm fegyver mentes Európában a Szovjetunió és szövetségesei hagyományos erőikkel kerülnének fölénybe, Moszkva ez utóbbiak csökkentésére is nagyvonalú javaslatot tett. Vagyis megvan már az a fegyverzetkorlátozási, leszerelési alternatíva, amely kielégíthetné a nyugat-európoi országok saját felfogású biztonságigényét is — ha létrejönne az ehhez szükséges kölcsönös bizalom. Ez utóbbi azonban nemcsak katonai, hanem — elsősorban — politikai kérdés. A most kibontakozott intenzív szovjet—nyugat-európai párbeszéd egymás elképzeléseinek — azok közös vagy összeegyeztethető elemeinek — tárgyszerű, nyílt tisztázásával épypen ebben az irányban hathat. Nyugat-Európa vezető országai kétségkívül hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások szekere is kizökkenjen a holtpwntról : ha fellépnek azért, hogy Washington mondjon le a meglévő fegyverzetkorlátozási rendszer felszámolásáról, s tegyen konkrét lépéseket új megállapodások felé. Ez értelmet adna egy új Reagan—Gorbacsov csúcstalálkozónak — amit Párizs, London és Bonn egyaránt kívánatosnak tart. BARACS DÉNES Felújítják a tárgyalásokat az atonrabkaitások betiltásáról Sevardnadze londoni sajtóértekezlete Küszöbön áll a hat éve megszakadt szovjet—amerikai tárgyalások felújítása az atomfegyverkísérletek átfogó betiltásáról — közölte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hazautazása előtt szerdán, a londoni szovjet nagykövetségen tartott sajtóértekezletén. A szovjet diplomácia vezetője összegezte kétnapos hivatalos látogatásának eredményeit, és kérdésekre válaszólt. Tárgyalásai eredményeiről elégedetten nyilatkozott, s örömét fejezte ki hogy a brit kormányfő és a külügyminiszter elfogadta a hivatalos moszkvai látogatásra szóló meghívást. — A szovjet—.brit párbeszéd távlatai biztatóak — mondta, s kiemelte, hogy tíz év óta először három megállapodást írtak alá, köztük ösz- szetűzések megakadályozásáról a tengeri hadgyakorlatokon. Ez az első katonai tárgyú megállapodás a SALT—II. szerződés aláírása óta a Szovjetunió és egy nyugati hatalom között. — Megbeszéléseink középpontjában a nemzetközi biztonság kérdésed álltak. Nagy- Britannia atomfegyvertárral rendelkező hatalom, s jelentős katonai erőket tárt fenn az európai szárazfölldön. Fontos és egyenjogú piartnemek tekintjük hát, amelynek közreműködése nélkül néhéz gyökeres megoldást találni a fegyverzetkorlátozásra, a fegyverzetek csökkentésére — mondta. Sevardnadze — amint kifejtette — londoni megbeszélésein igyekezett mevilágíta- ni a biztonságról vallott szovjet felfogást. Ez abból az alapelvből indul ki, hogy a háború veszélyét egyedül politikai eszközökkel lehet elhárítani. „Mi úgy látjuk, hogy a nemzetközi biztonság átfogó rendszere csakis oly módon működhet, hogy növekvő mértékben támaszkodik a politikai, gazdasági és emberi tényezőkre, párosulva az erőszakról való teljes lemondással, az atom-, vegyi és űrfegyverek betiltásával és megsemmisítésével” — hangoztatta. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy mutatkoztak a megbeszéléseken nézetkülönbségek is, ám — mondta — ezeket egyik fél sem dramatizálta. Kiemelte, hogy a brit fél realizmusról a problémák ésszerű megközelítéséről tett bizonyságot. Nyugtázta, hogy a brit kormány fontosnak tartja a SALT—I. és a SALT—II. szerződést, valamint a rakétaelhárító rendszerekről szóló megállapodást, s hogy álláspontja szerint a megkötött szovjet— amerikai szerződéseket tiszteletben kell tartani. Kiemelte, hogy az . angol kormány különös fontosságot tulajdonít az ABM-szerződlés szigorú betartásának, amivel a szovjet kormány teljesen egyetért. A brit kormány felfogása szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti újabb találkozónak érdemi megállapodásokra, gyakorlati eredményekre kell vezetnie — mondta Sevardnadze, aki szerint a tárgyaló felek egyetértettek: (Folytatás a 2. oldalon.) Négy hónap után Leszállt a két szovjet űrhajós Szerdán, 125 napos programjuk befejeztével a Mir űrállomásról visszatértek a Földre a szovjet űrhajósok. Leonydd Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök a Szojuz T— 15 űrhajó leszállóegységével', közép-európai idő szerint 14 óra 34 perckor értek földei Alkálik Várostól 55 kilométernyire északkeletre. Mindkettőjük közérzete jó. ök helyezték üzembe az űrállomások új nemzedékének első képviselőjét, a Mirt, kipróbálták rendszereit és berendezéseit, felszerelték a teherűrhajók által utóbb felvitt berendezéseket. Szerteágazó kísérleteket és kutatásokat végeztek az űrállomás fedélzetén. A későbbiek folyamán a Szojuz T—15 fedélzetén átrepültek a Szál jut—7—Kozmosz—1686 űregyüttesre amelyből kiléptek a világűrbe, s ott különböző műveleteket hajtottak végre. A Mir űrállomás és a Szál j ut—7—Kozmosz—1686 űr együttes jelenleg automatikus üzemmódban folytatja földkörüli pályáját. Kizim és Seodovjov űrrepülésének egyik érdekessége volt, hogy indulásukat a szovjet televízió — első ízben — egyenesben, közvetítette. Műszaki átadás Várja lakóit a kollégium Ezelőtt több mint két évvel, 1984. március 1-én. kezdődött el a szekszárdi tanítóképző főiskola 300 férőhelyes kollégiumának építése. A 63 millió forint értékű beruházás a TOTÉV kivitelezésében készül — illetve talán már úgy is írhatjuk, készült, hiszen az impozáns építmény műszaki átadása — amely a munka nagy részének befejezését jelzi — tegnap kezdődött eh A kollégium tágas aulájában reggel 9 órakor jelentek meg az illetékes szervek — többek között a TOTÉV, a megyei tanács, a tervező vállalat, a Tolnaber, a tómító- képző főiskolai — valamint az érintett hatóságok képviselői. A gondos vizsgálatok során megtörtént a még fellelhető és kijavítandó hibák rögzítése. A következő szemlére július 28-án, hétfőn kerül sor a kollégi um végleges „birtokba vétele” a tervek szerint augusztus végére várható. A kollégium madártávlatból Fotó: Czakó Sándor A tágas előcsarnok
