Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

* Képújság 1986. .július 'i. Faragók, textilesek, bábotok, képzőművészok Művészeti táborok Tengelicen Himzökereten (észül még a majdani terítő Az elmúlt héten zárta ka- puiit a Tengelici Oktatási Központ, a művészeti táborok lakói után. Alkotó, továbbképző tan­folyamok votta'k. A fafara­gók felikészítése, a működési engedély megszerzésére irá­nyult. A gyakorlati foglalko­zások, konzultációk mellett, művészettörténeti előadáso­kat is haillgattak a rene­szánsz, a barokk, a francia klasszicizmus és empír korá­ról, érdekes eseményeiről. A magyar népi faragás törté­nete. a népi faragott búto­rok. a pásztorművészet. a pásztorkészségek faragása is szerepelt az előadásók tár­gyai között. A megyénkben élő népi textiles szak körvezetők is hallgathattak aktuális mű­velődéspolitikai kérdésekrö I szóló tájékoztatót, a bőr mai használatát bemutató előadás mellért. Konzultáltak a textileken megjelenő kom- ppzídió és stílus összhangjá­ról. Megismerkedtek a túrái fehérhimzéssel is. Haszná­lati eszközöket készítettek bőrből, sZironyóztak, tűztek, fűztek. A bábcsoportvezetők dra­maturgiai előadást hallottak, népi játékokat tanultaik. A képzőművészet bábszínpadi szerepéről, a kifejező beszéd, hangzás és hangef fék tusok Hétfőtől lépett hatályba az illetékekről szóló 1986. évi I. sz. tv. és a végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet. Ezek értelmében a lakosság által leggyakrabban igénybe vett rendőrhatósági eljárások illetékei a követ­kezők szerint alakulnák: A szolgálati és a magán­útlevél illetéke — ideértve az útlevél érvényének meghosz- saabbítását, és az ismételt ki­utazás engedélyezését is — kiutazási engedélyenként 350,— Ft. A jugoszláviai át­utazásra érvényes tranzit­utazási engedély illetéke 100,— Ft. Az útlevél és az egyéb úti- okmány soron kívüli kiadá­sáért — melyre rendkívüli családi események és hiva­tallá ügyintézés, hagyatéki ügyintézés esetében kerülhet sor. Valamint az útlevélható­ságnak az útlevélben történt idegennyelvű bejegyzéséért — 100,— Ft illetéket kell fi­zetni. Az útlevélhatósági eljárás­ban benyújtott fellebbezés il­letéke 200,— Ft. A lőfegyverengedély ki­adása iránti eljárás illetéken­ként: lőfegyvervásárlásii és a lőfegyvertartási engedély ese­tén 300,—, míg légfegyver esetén 100 forintot kell fi­zetni. A hatósági erkölcsi bizo­nyítvány kiadása iránti eljá­rás illetéke 100.— Ft, ellen­ben a külföldi felhasználásra kért bizonyítványé 200,— Ft. ..jelentőségéről is esett szó, az elméleti képzés kapcsán, A Tolna Megyei Amatőr Képzőművészek társaságának tagjai az emberábrázolás ál­talános ismérvéivel, arányok­kal. az akt rajz gyakorlati problémáival . fogla 1 kozta k. Számítógépes grafikai eljárá­Gépjármű, valamint mező. gazdasági vonta tóeszközök tulajdon- és haszonélvezeti jogának megszerzése esetén az illeték mértéke a gépjár­mű hengerűrtartalmának minden megkezdett köbcenti­métere után három forint, amit a tulajdonos(ok) és a haszonélvező a vagyoni ré­szesedés arányában köteles megfizetni. Az illetékfizetési kötele­zettség szempontjából gép­jármű — a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivé­telével — minden Olyan jár­mű, amelyet beépített erő­gép hajt. Függetlenül attól, hogy el van-e látva hatósági engedéllyel és jelzéssel, vagy sem. Hatósági engedéllyel és jel­zéssel ellátott — nem beépí­tett gépi meghajtású jármű­vek — pótkocsii, lakókocsi — az illetékszabályok alkalma­zásában sem minősülnek gépjárműnek. Ellenérték fe­jében történő megszerzésük — pl. vásárlás, csere — nem illetékköteles. Ingyenes meg­szerzésük, öröklés, ajándéko­zás azonban lehet illetékköte­les. A gépjármű tulajdonjogá­nak. haszonélvezetének meg­szerzését tanúsító okiratot annak keltétől, — jogerőre emelkedésétől — számított 15 napon belül a bekövetkezett jogi változás átvezetésére az illetékes rendőrhatóságnál be kell mutatni. sokat tanulmányoztak és kor­társ szobrász- és iparművé­szekké1! beszélgettek, hét­köznapi m ű vés ze tpo 11 tikai kérdésekről is. A táborokban készült mun­kákból helyszíni bemutatót rendezték. dk)—ka új illetékei Száz forint általános tételű eljárási illetéket kell leróni: a gépjármű újbóli forgalom­ba helyezése, (a rendszám­tábla díját le kell róni), a t Ula jdonj og-korlá tozásn ak törlése, a gépjármű tulajdo­nosára, üzembentartójára vo­natkozó adatszolgáltatás, az egy alkalomra szóló forgalmi engedély kiadása, verseny en­gedélyezése, egyéb kérelem (reklám elhelyezése) enge­délyezése, vezetői engedély (nemzetközi, ideiglenes, ta­nulóvezetői engedély) és a gépjárművezetői igazolvány kiállítása, valamint az elve­szett, megrongálódott, meg­semmisült, betelt, vagy egyéb ok miatt cserélni kívánt vo- ve'tői engedély helyett az új vezetői engedély kiállítása során. Az olyan beadványok­ra, melyekben nem az első vagy másodfokú határozat érdemi döntését kifogásol­ják. hanem méltányosságot leérnek. Illetékmentes a rendőrha­tósági közúti közlekedési igazgatásban: a közérdekű bejelentés, a javaslat és a panasz elbírálásra irányuló eljárás, a névváltozás, a la­kásváltozás, a motorcsere, az alvázcsere, a szín, a gépjár­mű tulajdonjogában (üzem-1 bentartói jogában), a forgalmi engedély adataiban beállott változás bejelentése és re­gisztrálása, a haszonélvezeti jog törlésére, a gépjármű forgalomból kivonására, és a rendőrhatóság által indított elsőfokú eljárás. Dunántúlt Tlaplo A Mecsek Tourist és a Hungexpo szervezésében ki­állítás volt Eszéken: sok ba­ranyai és budapesti cég mu­tatta be termékeit. Erről szól a Sikeres árubemutató Eszéken címet viselő első ol­dalas, írás, mely a magyar— jugoszláv határmentd ke­reskedelem élénkülését vár­ja. I — Kimozdulóban a mély­pontról a magyar—jugoszláv határmenti kereskedelem — ezzél a határozott benyomás­sal értek véget Eszéken a magyar árubemutató és az a köré szervezett rendezvé­nyek, melyek újabb lendü­letbe kívánták hozni a ha­tármenti árucserét és gazda­sági együttműködést. A Mecsek Tourist és a Hungexpo rendezésében ki­állítás volt az eszéki Pam­pas sportlövő-csarnokban, ahol csaknem 20 hazai — zömében pécsi, baranyai és több budapesti — vállalat és szövetkezet mutatta be ter­mékeit. Sikerrel — a hét nap alatt rengeteg üzleti tárgya­lásra, kapcsolatfelvételre ke­rült sor, s az érdekeltek két rangos szakmai nap kereté­ben tárgyalták a kapcsola­tok és együttműködés jövő­jéről. Két jugoszláv cég a pél- monostori Progrès és a Don- ji Mihojlaci Dráva építő­munkásai 1984 óta vesznek részt Pécs belvárosának fel­újításában. Megtudtuk, sze­retnének további munkákra ajánlkozni és vállalkozni, akár egyedül, akár baranyai vállalattal közösen, építő­anyagokat — így például márványt, tetőfedő és más anyagokat — is szállítva A jugoszlávok szeretnének köz­reműködni a Pécsi Nemzeti Színház és a volt megyehá­za épületeinek felújításában, az ezekre meghirdetett ver­senytárgyalásokon részt kí­vánnak venni. Számos tárgyalásra kerüli sor, melyekből később üzlet lehet, lesz. Az esztergomi Granvisus Látszerészeti Esz­közök Gyárának például így sikerült újból kapcsolatot lé­tesítenie egyik régi partne­rével és kötnie 250 ezer dol­láros konkrét üzletet, már idei szállítással. A szállítások jövőre is folytatódhatnak és fokozato­san emelkedhetnek. A min­dig óvatos derűlátással nyi­latkozó Kollár István, a Konsumex dél-dunántúli ki- rendeltségének vezetője elé­gedettnek tűnt, véleménye szerint a magyar—jugoszláv határmenti kereskedelem ki­mozdulóban van a holtpont­ról, nagyon sok ígéretes tár­gyalása volt, a jugoszláv partnerek immár nem csak ’kizárólag alap- és nyers­anyagok, de feldolgozott ter­mékek iránt is érdeklődést tanúsítanák. Élénk üzleti tárgyalások folytak, az eszéki társrende­zők, az Osijek export—im­port cég és a Gazdasági Ka­mara mindent megtettek, hogy miinél több jugoszláv üzletembert hozzon ide. Somogyi Néplap A somogyi iparban egye­lőre kevés a felsőfokú vég­zettségű szakember. Emberek a megújuláshoz című írásá­ban a Somogyi Néplap így ír erről a kérdésről. — A somogyi ipar egyelő­re a szükségesnél kevesebb felsőfokú végzettségű szak­embert foglalkoztat. Termé­szetesen több olyan üzem van, amelyben elegendő kép­zett ember dolgozik, viszont sokhelyütt hiányzik a szel­lemi munkás, tehát az átlag- színt nem megfelelő. Fris Ferenccel, a megyei tanács ipari osztályvezetőjével a kö­vetkező évek teendőiről be­szélgettünk. — A térmékszerkezetváltás. a gyártmányok és a gyártás korszerűsítése, az anyag- és energiatakarékos technológia szélesebb körű alkalmazása a következő évek legfonto­sabb feladata. Várható, hogy azok a gyáregységek is na­gyobb önállóságot kapnak, amelyek nem válnak le fő­városi központjuktól. Mind­ez több szakembert kíván, műszakiakat és közgazdászo­kat. Elsősorban a vállalatok feladata, hogy megtalálják a megoldást, de szükség van a tanácsok segítségére is. — Mivel lehet Somogyba csábítani a szakembereket? — Jó munkával, tisztes kezdő fizetéssel és lakással. Vannak kedvező tapasztala­tok. Az egyik jó példa a bar­csi. Az Uniteoh szövetkezet, együttműködve a város ta­nácsával, sok fiatal mérnököt megnyert; többek között en­nek is köszönhető, hogy a cég kommunális járművei, valamint mikroelektronikai termékei fejlődtek, sikeresek a piacon. — A megyei tanács mivel tud segíteni? — Menedzseljük az egye­temek, főiskolák somogyi klubjait.. Ezeknek segítségé­vel azt szeretnénk elérni, hogy azok a diákok, afcilk So­mogyiból mentek felsőokta­tási intézménybe, visszajöjje­nek ide dolgozni. Szorgal­mazzuk továbbra is a maga­sabb szintű oktatás somogyi „importját”, egyelőre azon­ban ez — főképp anyagi le­hetőségek híján — terv ma­rad jó darabig. — Vannak megyénkben bukdácsoló vállalatok. Ezek­nek kellene a legtöbb szak­ember, viszont... — ... viszont a nehéz hely­zetben lévő vállalatok nem­igen tudnak csábító ajánla­tokat tenni, ördögi kör ez. Képzett emberek nélkül nem lehet fölemelkedni, de a mélyponton lévő céghez sen­ki sem rohan munkát vállal­ni. A megoldást meg kod ke­resni, s a bajban lévők re­mélhetőleg megerősödnek. Több tendencia ismeretében arra számítok, hogy a fel­sőfokú képzettségű szakem­berek, sokasodni fognak me­gyénkben. Ügy gondolom, hogy fokozatos, lassú fejlő­dés lesz, nagy ugrást várni értelmetlen dolog volna. — Végül egy sokszor hall­ható gondról: sok fiatal há- borog, hogy nem foglalkoz­tatják képzettségének meg­felelően. — Sóknak igaza is van, de szerintem ez a gond is meg­oldható. Rég kitalálták már azt a módszert, hogy az ifjú diplomás gyakornokként vé­gigpróbál szinte minden munkakört egy gyárbari, az­után kiderül, hogy mi tetszik neki s mire alkalmas. Ez a „szamárlétra” szerintem jó dolog. Csak türelemmel és mind több helyen kellene al­kalmazni. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az oktatási törvény egyik új mozzanata, hogy intézmé­nyesíti az iskola és szűkebb társadalmi környezete együtt­működését. Ez a törekvés többek között az újdonság­nak számító iskolatanácsok­ban ölt testet, amelynek a nevelési rendszert, a fejlesz­téseket, valamint az iskola és az érdekelt szervek együtt­működését érintő ügyekben lesz véleményező, javaslat- tevő szerepe, jogköre. Az oktatási törvényből adódó új feladatok, de a jó­val korábban megfogalma­zott irányelvek számbavétele is aktuálissá tette az MSZMP Közoktatási Intézmények Székesfehérvári Bizottsága számára, hogy napirendjére tűzze a kérdést: az oktatást intézmények hogyan haszno­sítják a vállalatokkal, az üzemekkel kialakult kapcso­lataikat? Hogyan mozgósítják az ebből adódó energiákat a fiatalok munkára nevelésé­ben? A pedagógus-pártbizottság agitádós és propaganda munkabizottsága több, mint húsz oktatási intézményben és munkahelyen vizsgálta meg az együttműködés ered­ményeit, gyengeségeit, össze­gezte azokat a tapasztalato­kat, amelyek a kapcsolat- rendszer továbbfejlesztésé­ben, hatékonyabb működése érdekében figyelmet érde­melnek. Reális pályaképet adni! — ez a cél. Székesfehérvár valamennyi általános iskolájának van kapcsolata termelőüzemmel, s ezeket többnyire szocialista szerződés is megerősíti. A közhasznú munka, amelyet a hét-nyolcadik osztályosok vé­geznek, ma már egyre több helyen valódi értékteremtő folyamat. A munkahelyek ér­dekeltek abban, hogy ezt az öt napot úgy szervezzék meg. hogy eredményes legyen, s ne csalk gazdaságilag, lehető­leg pedagógiailag is. Többen megfogalmazták azt a jogos igényt, hogy pálya- választás előtti üzemlátoga­táson a gyerekek kapjanak reálisabb helyzetképet. Ne csak a munkahelyek előnye­it, a szakmák szépségét ecse­teljék. A gondokról is essék szó és azokról a kötelezett­ségekről, amelyeket egy-egy szakma, s a munkaadó elvár leendő dolgozójától. A realitásokhoz az is hoz­zátartozik, hogy akadnak még munkahelyek szép szám­mal, ahol lehangoló tapasz­talatokat szerezhetnek a fia­talok munkafegyelemről, szervezettségről, minőségről. Van, aki azt mondja: a pe­dagógus feladata ezeket a negatív élményeket a helyé­re tenni. PETŐFI NÉPE A tervezett ütemben halad a Szovjetunióból kiinduló összefogás gázvezetékrend­szer első magyarországi sza­kaszának építése. Az Endrőd és Hajdúszoboszló közötti nyolcvanihat kilométer hosz- szúságú vezetékszakaszhoz június elejéig a Dunai Vas­műből ötvenhat kilométer­nyi nyóleszáz milliméter át­mérőjű csövet szállítottak a helyszínre, amelyből eddig huszonkilenc kilométernyit fektettek le. Az építőknek tavasz óta a felázott talaj okozza a leg­több gondot. A földmunka- gépek nehezen haladnak elő­re, s a vontatási munkákat még jelenleg is több egymás­hoz kapcsolt erőgéppel kell végezni. A vártnál nehezebb körülmények ellenére a ter­vezett ütemben dolgoznak, hogy az Endrőd—Hajdúszo­boszló közötti szakasz a szep- ernber végi határidőre elké­szüljön. A hátralévő hónapokban a legnehezebb feladat a csö­veknek a vízfolyásokon, a közutak és a vasútvonalak alatt való átjuttatása lesz. A vezeték ugyanis tizenhat helyen utakat, öt helyen vas­útvonalakat, kilencvenöt pon­ton vízfolyásokat keresztez. Eddig öt úttest alatt készí­tették el a védőburkolatot, amelyben a gázvezetőket át­bújtatják, huszonegy vízmo­sáson át építettek megfelelő ágyat a gázcsöveknek, és egy helyen már átbújtatták a vezetéket a vasúti sín alatt. Az idén eddig összesen négy- százmillió forint értékű munkát végeztek el az épí­tők. • Aktrajz a szabadban A rendőrhatósági eljárás

Next

/
Thumbnails
Contents