Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

19M>. július 14. 'NÉPÚJSÁG 5 Sokáig beszédtéma volt a péntek délutáni nyitószám, a 122 km-es mezönyverseny. Egy nagyon nehéz szakaszt kéllett legyűrni a verseny­zőknek a Szekszárd—Kölesd —Gyünk—Hőgyélsz—Kurd— Lengyel—Bonyhád—Szállka —Szekszárd útvonalon. Ke- rriény kaiptatók keserít ették' meg a versenyzők életét mindvégig. A kísérőkocsiból megpróbáltuk megsarcolni : vajon hány kilométerre rúg a hegyes szakasz? — s ab­ban állapodtunk meg, hogy legalább egy húszas. Nos. ennek ellenére vagy talán éppen ezért kalapot emelhe­tünk a fiúknak ,akik minid, végig — szinte kivétel nél­kül— állták a sarat és 41,04 km/óra átlagsebességet produkálva igencsak emléke­zetessé tették a versenyt. Brska a „hegyfaló” Másnap reggel kissé pi­ronkodva lapoztunk bele az eredményeket rögzítő jegy­zőkönyvbe, ugyanis az első tíz között nem találtunk magyar versenyzőt. Most a hegyen, a 2 km-es egyen­kénti indítású viadalon ad­ják majd alább is a külföl­diek — vélekedtünk így tab- ben is, itt sikerül valame­lyest törleszteni a magyar fiúknak adósságukból. De nem így történt, NDK-beli testvévárosunik, Karl-Marx- Stadt színeiben rajthoz ál­ló Jörg Stein az elején ug­ratott le a Garay téren fel-* állított depóról és 4:24,00-ás idejével hosszú időn keresz­tül vezette a listát. A ma­A szekszárdiak erőssége, Sajó‘Péter XII. Gemenc! Nagydíj Kettős erfurti siker Külföldi fölény mindhárom napon A hegyi verseny Tajtja Vojtek‘Brska útban a szakaszgyőzelem felé gyarok négy és tél perc kö­rüli idővel értek fel a Kál­vária-tetőre. amivel nem sok vizet zavartak. Kíváncsiak voltunk a már az előző na­pon is a mezőnnyel lépést tartó szekszárdiak vitéZfce- désére, akik a hegyi verSe- nyéken általában kirukkol­nak. Nos, Schneider Konrád vezető edzőnek kezdetben nem kis bosszúságot okoztak azzal, hogy a Garay téren nem álltak be a sorba a töb­biek közé, hanem verseny­bírói, nézői segédlettel úgy- kellett megkeresgélni őket a tömegben. így fordulhatott elő, hogy Auth legalább ti* másodpercest!) késéssel raj­tolt, s ami áz „érdekes’^ — majdnem a taxiállomás kör­nyékéről. Aztán némi gyógy­írt jelentett, hogy Jávor Pé­ter, Kasza Zoltán és Újvá­ri Balázs olyan eredményt produkált, hogy éltek még a szekszárdi remények. Hogy ebben a nagy mezőnyben mi'k ezek? — azt hallják'a vezető edzőtől. — Az első hat között aka­runk végezni, s ebhez az kell, hogy minden szakaszon bőven a mezőny első felé­ben legyünk. Steinnek a fentebb már említett idejét előbb két ma­gyar fiú, a csepeli Zámbori és a hazai publikum naigy örömére, a szekszárdi, Sa­jó veszélyeztette. Ez utóbbi — ‘ minden erőt kiadva ma­gából — 4:21,45-ös időt fu­tott, ami a végelszámolás­nál az igen előkelő nyolcadik helyre volt jó, amivel a szekszárdiak első embere na­gyot lendített csapata széké, rén. Már-már úgy tűnt, hogy NDK-s siker születik, ami­kor utolsónak legurult a de­póról a Gemenci Nagydíj tavalyi összetett győztese, Brska. Ahogy mondani szo­bás: nemcsak jött, látott, ha­nem megint győzött is még­pedig új pályacsúccsal. „Sze. rétem az emelkedőket, ez az utolsó 200 méter &z én vi­gyozelém pillanatában • a csehszlovák versenyző.” A H. szakasz végeredménye: 1. Vojtek Brska (Bubnica) 4:20,22. 2. Jörg Stein (Karl- Marx-Stadt) 4:24,20, 3. Höl- ger Müller (Karl-Marx- Stadt) 4:24,25. Csapatban : I. Dúbnica, 2. Karl-Marx-Stadt, 3. Csepel I. Szélvészgyors NDK-sok Eddig is rendre ott láttuk az NDK-s klubok illusztris képviselőit az élbolyban, de az utolsó pillanatokban a csehszlovákok mindig kiéne­kelték a szájukból a sajtot. Lám, lám pályások — igaz többen világbajnoki helye­zettek, Haueisen pedig két­szeres világbajnok —, de nem idegen tőlük az ország­út, náluk nincs akkora sza­kadék a két szakág között, mint nálunk. És szombat es­te eljött az ő világuk, a pá­lyás kvalitásokat igénvlő bri- tér.iumverseny villanyfény­nél, a szokásos ünnepi ka- valkád díszkíséretében. Több külföldi klub is fogadkozott, hogy az NDK-sok után az ő versenyzőik következnek. A jó képességű versenyzőket felvonultató Culbaricki Beog­rad edzője különösebb ker­telés nélkül kijelentette: „Dobogóra várom valamelyik versenyzőmet.” A várakozásnak megfele­lően robbantottak az NDK- sok. Az ötkörönkénti rész- hajrákat teljesen kisajátítot­ták maguknak. Olyan elő­nyük volt, ami még verseny­zőknek sose a kritériumver­seny történetében. „Keperke- désük”, bámulatos gyorsasá­gi állóképességük óriási mo­tiváció volt a szétdaraboló- dott üldözőboly tagjainak számára. Nos, a szürke emi­nenciások már csak a bicik­lis becsvágyból kipréseltek magukból mindent, ami ki­préselhető volt. így szédüle­tes menés volt, érezni lehe­tett, hogy a zárással most kilenc órán jóval belül le­szünk. Egyszer csak a német egyhangúságba a verseny vé­ge felé egv fide színfolt tört be. Körök teltek el amíg ki­nyomoztuk, hogy a pécsiek kitűnősége, Hirth József az, aki befészkelte magát két német közé csaknem fél per­cet ráverve az üldözőkre. A szimpatikus pécsi sportem­ber — ki tudja h onnét erőt merítve — lépést tudott tar­tani a „villámkerekekkel”, s a magyar mundér becsületét is megmentve az est igen kellemes meglepetését okoz­va a harmadik helyen ért célba. Mivel ez eddig is nagy­szerű összteljesítményt nyúj­tott, az utolsó szakasz előtt feltornázta magát az igen előkelő második helyre az összetettben. A III. szakasz végeredménye. Egyéni: 1. Benndt Ditter (NDK váloga­tott) 56,38, 2. Holger Müller (Karl-Marx-Stadt), 56:38, 3. Hirth József (PMSC) 56:30. Csapat: 1. Kárl-Marx-Stadt 2:52:38, 2. PMSC 2:52:58, 3. Dubnica 2:53:41. I—III. sza­kasz egyéni összetett ered­ménye: 1. Holger Müller (Kanl-Marx-Stadt), 2. Hirth József (PMSC) 3:59:36, 3. Berndt Ditter (NDK váloga­tott) 3:59:50. Csapat: 1. Dúb- niüa (csehszlovák) 12:0158, 2. PMSC 12:02:28, 3. Novi­sad 12:03:09. Papírforma a záröszakiszon is Három igazán embert pró­báló szakasz után a befeje­ző etapon 192 kilométeres „tolnai barangolás” várt a mezőnyre a záró napon. Aa élmezőny eddigi tagjai közül a kritériumversenyen többen is csődöt mondtak, így sokak előtt megcsillant a győzelem lehetősége. A Szekszárd— Várdomb—Zomba—Högyész —Tamási—Nagykónyi—Dom­útvonalon lezajlott viadalt is külföldi fölény jellemez­te. Közel száz kilométer megtétele után még Dombó­vár előtt a „változatosság kedvéért” ismét öt német (négy NDK-s és egy NSZX- beli) bringás megszökött a mezőnytől, előnyük nőttön- nőtt (több mint öt perccel az üldözőboly előtt jártak), igy nagy előnyök jóvoltából egy­más között döntötték el a he­lyezéséket. Megint a hajrá hajrájára maradt a döntés, az utolsó száz méteren sprin­téit a Turbine Erfurt»kere- kese, Jörg Windorf bizonyult a leggyorsabbnak és ezzel a remek teljesítménnyel nem­csak a szakaszgyőzelem, ha­nem a Gemenci Nagydíj egyéni győztese is lett. A többi NDK-beli versenyző is az utolsó szakaszon nyújtott teljesítményével biztosította be az összetettben is a dobo­gós helyezést. A negyedik szakasz végeredménye: X. Jörg Windorf (Turbine Er­furt) 4:34:13, 2. Roland Hen­ning (NDK válogatott) 4:34:13, 3. Thorauf Reitter (Karl-Marx-Stadt) 4:34:13. Csapatban; 1. Erfurt (NDK) 13:49:29, 2. Frankfurt (NSZK) 13:49:29, 3. Karl-Marx-Stadt (NDK) 13:50:02. A Semenci Nagydíj végeredménye: Egyéniben: 1. Jörg Windorf (Erfurt) 8:35:05, 2. Roland Henning (NDK válogatott) 8:35:09, 3. Thorauf Reitter (Karl-Marx-Stadt) 8:35:24. Csapatban: 1. Turbine Erfurt (NDK), 25:52:50, 2. Frankfurt (NSZK) 25:53:39, 3. Dubni- ca (csehszlovák) 25:54:52. A kritériumverseny vezető triója: a győztes Berndt Ditter még a harmadik helyen A zászlófelvonás a Liszt Fe renc téren

Next

/
Thumbnails
Contents