Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-02 / 154. szám
19KB. július 2. NÉPÚJSÁG 3 Egymillió emberről van sió Földgázprogram Szektzárdon Hátrányos helyzetű településeink Az utóbbi másfél-két évtizedben a lakóhely szerepe, jelentősége növekedett Xí emberek mindennapi életében. Ehhez az is hozzájárult, hogy számos korábbi egyenlőtlenség viszont mérséklődött: a megyiék iparosítása nyomán, legalábbis a kis térségek szintjén sok helyütt megoldódtak a foglalkozási gondok, csökkenték az egyes országrészek között a jövedelmi különbségek, „közéle- détt” egymáshoz az egyes megyék lakosságának fogyasztási szerkezete és színvonala. Az egyes jellegzetes településtípusok. mint például a törpe- és aprófalvaik, tanyák, agglomerálódó községek, különböző mérétű, jellegű városok között viszont még növe'kedhették is a különbségek, elsősorban a megszerzett jövedelem felhasználása, felhasználhatósága, illetve az ellátottság, az életkörülmények terén. Ha túlzónak is tartjuk azon vélekedést, miszerint „ ... a társadalmi egyenlőtlenségek forrását nem a foglalkozás, vagy az iskolázottság, hanem a lakóhely jelenti”, tény. hogy e növekvő különbségek azt Is jelentik, hogy egyes településtípusokban, egyes területeken a települési és társadalmi hátrányoík halmozódnak. Halmozódó egyenlőtlenségek Ez részben abban nyilvánul meg. hogy az életkörülmények fejlődése elmaradt az országos szinttől; a kisfialvak ellátottsága még romlott is : körzetesítették az iskolákat, a tanácsokat, megszűnt a posta, néhol még a vegyesbolt is. A műszaki infrastruktúra legfontosabb léméi, a villany, a bekötőút, a tömeg- közlékedés, a palackos gáz eljutott ugyan a falvakba is, de később e téren is lelassult a fejlődés, vagy annak terheit sokkal inkább a lakosság viselte, mint a városokban. A munkaalkalmak szűkössége, választékuk szegényessége a munkaképes korúak, a szakmával, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlását ösztönözte. Így a helyben maradó lakosság egyre nagyobb hányada idős, nyugdíjas, nem rendelkezik szakmával. Ez pedig újabb társadalmi, települési hátrányok forrása.: ezekben a községekben alacsonyak a jövedelmek, a lakosság jó része nem tud nagyabb mértékben részt venni a kiegészítő jövedelmeket adó munkában, háztáji termelésben, de a települések érdekében végzett társadalmi munkában sem. A település szegényedik, ez tovább fokozza az élvándor- láslt. Így, annak ellenére, hogy az országrészek társadalmi- gazdasági fejlettsége között kiegy en 1 í tőd és ta pa sztallható. egyes települések helyzete hátrányossá, olykor szembetűnően hátrányossá válik. Ha e települések egymás melléit, egymás közelében helyezkednek el, hátrányos helyzetű területek alakulnak ki, bár e hátrá- nybs helyzet alapja most már nem is valamely ^régióhoz, megyéhez Való tartozás, hanem bizonyos településkategóriák tömeges megjelenése. A hátrányos helyzet leggyakoribb oka a települések kis mérete, a hátrányos forgalmi helyzet, a mezőgazdaság kedvezőtlen adottságai. E kedvezőtlen folyamát már a hetvenes évek elején magára vonta a területi fejlődéssel foglalkozó szakemberek, geográfusok, közgazdászok, szociológusok figyelmét. Megállapították, hogy hozzávetőleg 1—1,1 millióan éltek a kifejezetten hátrányos helyzetű területeken ; egyértelművé vált, hogy az elmaradott területek próblé- máját nem lehet a tanyás települések, vagy Szábdlcs- Szatmár megye gpndjlaira szűkíteni. Kedvezőtlen helyzetű területek alakúitok ki a Dunántúlon is, fejlettnek tartott megyékben is, mint például Borsod-Abauj-Zemp- lén megyében az országhatár menti sáv. Átfogó programot A területfejlesztési politika is felfigyelt e terülétek létére, azonban elsősorban a termelés oldaláról érzékelte a gondokat; természetszerű, hogy így mindenekelőtt e területek gazdálkodásába kívánt beavatkozni, e területen akart kedvező folyamatokat elindítani. A segítség eszköztárába tartozott a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatása, az iparilag fejletlen területek iparosítására létesített alap. Átfogó program azonban nem készült a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére. A terület- és településfejlesztési politika megújhodása közepette e területek gondjai mindvégig a figyelem középpontjában maradtak, bár gyakran csak mint az aprófalvak vagy a tanyás területek problémái. Az országgyűlésnek „A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatoi”-iról hozott múlt évii határozata kimondta: „Tovább kell folytatni — állami hozzájárulással is — a gazdasági fejlődésben elmaradt térségek felzárkóztatását ...”. A feladat megoldására területfejlesztési alapot létesítettek. Az alapot az elmaradott térségekben használják fel. Ezek elhatárolása az érdekelt minisztériumok, tudományos intézetek és a tanácsok bevonásával! megtörtént. A 23 térségben 574 település található, bennük él az ország lakosságának mintegy 4 százaléka, 431 ezer fő. Nagy, összefüggő térséget alkotnak Szabolcs- Szatmár megye keleti harmadában (Szatmár-beregi síkság. Dél-Nyírség), Borsod- Abauj-Zempllén megye országhatár menti sávjában, Baranya megyében a Dráva mentén, Zala és Vas megyében. szintén az országhatár közelében, de kisebb foltokban szinte valamennyi megyében. Adatok hosszú sorával lehet bemutatni e területek hátrányos helyzetét, az itt élő lakosság kedvezőtlen demográfiai, társadalmi szerkezetét. Így például e területekről 1970—1985 között a lakosság 17 százaléka elköltözött; a szellemi foglalkoztatottak arányú 16 százalék, szemben az országos 31 százalékkal. A településeknek csupán 38 százalékában van közműves vízellátás, 6 százalékukban közcsatorna. A vázolt helyzet javításának szándéka kialakult, egyik eszközéként a VII. ötéves tervben a területfejlesztési alap áll majd az érdekelt megyék rendelkezésére. Az elérendő célok, a fejlesztés mikéntje körül Viszont egyelőre bizonytalanság tapasztalható, pontosabban egyes kutatók vitatják a tervezés célkitűzését. Társadalmi kötelesség Az elképzelések szerint a mezőgazdasági területek hasznosítása külterjesebb lenne, a szántó egy részén erdőt, gyepet telepítenének. Ez viszont 20—30 ezer keresőt feleslegessé tesz a mezőgazdaságban. Az ipari termelés — esetenként az idegenforgalom — növelésével, új ipari üzemék telepítésével szándékoznak e számottevő munkaerőt lekötni. Ezzel szemben felvetődik, hogy célszerű-e ezen a rossz forgalmi fekvésű, kiépítetlen infrastruktúrájú területen az ipartelepítést szorgalmazni. De, ha nem ezt tennénk, mi lenne ennek a következménye? Valószínű, hagy a lakosság életkörülményeinek javítása, a hátrányos települési környezet lehető ellensúlyozása e területek „életbentartá- sáfoan” legalább annyira szükséges, mint a munkaalkalmak szaporítása. Elfogadható, ha ezen feladatokat nem a területfejlesztési alap oldja meg; de az alap hatékonysága is megköveteli, hogy e területekre átfogó fejlesztési program készüljön, amelynek megvalósításába más pénzügyi forrásokat is be kellene, lehetne kapcsolni Elképzelhető tehát, hogy a termelés hatékonysága további népességcsökkenésít idéz elő, ám a helyben maradó lakosságnak megfelelő élet- körülményeket teremteni — társadalmi kötelezettség. Végül az is nyilvánvaló, hogy az egyes hátrányos helyzetű területek gondjai nem azonosak, megoldásuk útja is szükségképp eltérő; a fenti kérdéseket minden egyes térség esetében fel kell tenni, s keresni a helyi adottságokhoz leginkább alkalmfcZkodó választ. BELUSZKY PÁL MTA Regionális Kutatások Központja Az ország munkaerőhelyzete Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal megállapítása szerint az idei év első hónapjaiban az ország munkaerőhelyzete összességében a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb volt. Az iparban — főiként az állami iparban — stabilizálódott a létszám. A tapasztalatok szerint azonban a vállalatok munkaerő- gazdálkodása még mindig nem eléggé tervszerű, A létszám — elsősorban a kvalifikált szakemberek — megtartására törekednek sok esetben akkor is, ha a termelés munkaerőigénye ezt nem indokolja. A nem eléggé körültekintő munkaerőgazdálkodás is ‘ közrejátszik abban, hogy nem növekszik megfelelően a népgazdaság teljesítőképessége. Az idei népgazdasági terv az állami vállalatoknál, szövetkezeteknél foglalkoztatottak számának 0,8 százalékos csökkenésével számolt. Ezen belül termelő népgazdasági ágakban 1,3 százalékos csökkenést, a nem termelőkben pedig 0,8 százalékos növekedést irányzott elő. Az év első negyedében termelésben foglalkoztatottak száma 2 százalékkal. a számítottnál nagyobb mértékben csökkent. Az eltérés döntően abból adódott, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetekben 6.3 százalékkal — a számítottnál lényegesen jobban — fogyott a létszám. Az előrejelzések szerint a főbb ágazatok létszámalakulásában várhatóan folytatódnak az előző évekre jellemző tendenciák. A mezőgazdaságban ez évben is számottevően — öt-hat százalék körül — csökken a foglalkoztatottak száma. Az iparban a számítottnál valamivel kisebb, az építőiparban és a belkereskedelemben pedig valamivel nagyobb mértékben csökken a létszám. Éves szinten összességében a tervezettnél valamivel nagyobb, egy százalék körüli létszámcsökkenés várható az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél ^ Sikerült teljesiteii a tervet Üj fogyasztók Kevés Olyan beruházás volt az utóbbi időben Tolna megyében, amely annyi vihart kavart volna, mint a gázprogram — bár úgy tűnik, az indulatok lassan lecsillapodnak. Már a kezdet kezdetén jelentkeztek a nehézségek és ezek napjainkig kísérik az építkezést. A vezetékek ennek ellenére mind jobban behálózzák a várost — szerencsére, hiszen ennek előnyei nyilvánvalóak. Hol tart most a gázprogram? — Füredi Ferenc, a Szekszárdi Városi Tanács elnökhelyettese adott összefoglaló tájékoztatót az elmúlt néhány évről és a jelenlegi helyzetről. — Megyénk két települése, Szekszárd és Bonyhád 1983 elején kapta meg a lehetőséget és az állatni támogatást arra, hogy a hátas zé ki vezeték további kiépítésével az országos föld- gázhálózatba bekapcsolódjon — mondja Füredi Ferenc. — A gázenergia megjelenése és a földgázzal kapcsolatos beruházások a lakosság körében már korábban ér- deklődést váltottak ki. — Milyen mértékű volt a?, érdeklődés ? — A lakosságtól, illetve a kommunális fogyasztóktól 1984 júliusa óta érkeztek folyamatosan a jelentkezések, és 1985. június 30- ig 1377 lakás gázigényét vettük nyilvántartásba. A földgázhálózat építésének pénzügyi fedezetét az igénylőik biztosítják, egységes önkéntes hozzásjárulási formában, ez lakásonként 12 ezer forintot jelent. — Eléggé nehézkesen indult be a program. Mi volt ennek az oka? — Nagyon sok, a munkánkat jelentősen gátló tényezőt lehetne sorolni. Például a tervek egy részének felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy a fajlagos költségek az átlagosnál magasabbak. Ezek jóval meghaladják a lakossági fogyasztók által biztosított pénzösszegeket. Igen komoly problémát okozott ez a számunkra kedvezőtlen vállalkozási .magatartás, mely az árfelhajlásban mutatkozott meg. Néhány megbízatást vissza kellett vonnunk, új kivitelezőket kellett felkutatni. Ez isimét csak időt vett igénybe. — Mikor kezdődött el a ki Vítelezői tevékenység ? — Érdemben — erőfeszítéseink ellenére — komoly ütemben csak 1985. július második felében kezdődött el, amikor szinte egy időben történt meg a város területén számos helyen a burkolatok bontása, a munkaárkok felnyitása. — Milyen ütemben haladtak ezek a munkálatok? — A nehézségek ellenére húsz utca, illetve utcaszakasz földgázelosztó vezetékét építettük meg 1985- ben, amellyel 689 új fogyasztó bekapcsolása vált lehetővé. Elmondhatjuk, hogy a csúszások figyelembe vételével is maradéktalanul tel. jesítettük múlt évi programunkat. — Hallhatnánk valamit az 1986. évi tervekről? — Ez évre 28 utca, illetve utcaszakasz ellátását terveztük. Nehezítette helyzetünket, hogy a kivitelezők a megbízások korai kiadása ellenére árajánlataikat nagyrészt csak a munkavégzésre alkalmas idő beköszön tével állították össze. — Véleménye szerint megvalósul az idei terv? — Ma már bizonyosak vagyunk abban, hogy a lekötött szerződések, és az új kisszervezetekkel folytatott eredményes egyeztetések az ez évi program eredményességét garantálják. — Konkrétan milyen, eddig megvalósult eredményekről lehet beszámolni? — Elkészült a Munkácsy utca. átadás előtt a Cserihát, Körösi Csorna, Semmelweis, Táncsics utca. Folyamatban van a Bükk, Herman, Kandó, Lehel, Szabó D„ Benczúr, Háry, Tartsay, Kossuth, Mérey. Berzsenyi, Mátyás király utca és lakótelep. Előkészítés alatt a Bró- dy, Klapka, Csapó D., a Bem, Cseri, Fáy, Prantner, Alpári, Flaéh, Barátság, Dózsa, Zalka, Marx lakótelep és utca. — Sok mendemonda és téves információ kering a lakosság körében a gázprogramot illetően. A félreértéseik elkerülése végett, mi a feladata a városi tanácsnak? — Köztudott dolog, hogy — többek között — folyamatosan szervezi, gyűjti és nyilvántartja a rendszeresen beérkező lakossági igényeket. A földgázelosztó vezeték építés feltételeinek megléte esetén a vonatkozó tanácshatározat értelmében intézkedik — a lakossági önkéntes hozzájárulás összegének beszedésével — a vezetéképítésihez szükséges anyagi eszközök biztosításáról, megtervezteti a föld- gázelosztó- vezetéket, intézkedik annak gazdaságos megépítéséről. Nem árt tudni, hogy a földgázelosztó, illetve csatlakozó vezetéket a városi tanács csak a telekhatárig, vagy a telekhatár közvetlen közeiéig köteles megépíteni. Telepszerű, többszintes épület csatlakozási lehetőségét >a falsíkon biztosítja. A városi tanács tájékoztatást ad a jelentkező földgázigénylőknek az igény kielégítésének várható időpontjáról. — Ezek, valamint a földgázigénylőkre vonatkozó feladatok a leendő fagyasztók számára nehezen áttekinthet tőe'k.... — Az általam elmondottak csak a legszükségesebb ismeretek egy részét tartalmazzák. A földgázellátással kapcsolatban felmerülő egyéb problémákban a városi tanács vb. műszáki osztálya kommunális és közlekedési csoportjához fordulhatnak az érdeklődők. Ez az osztály egyébként a lakosság részére részletes tá; jékoztatót állított össze, amely az összes fontos tudnivalót magában foglalja. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károlq A Mátyás király utcában t art a vezeték építése Munkaárok a vezeték számára
