Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

Világ proletárjai> egyesüljetek ! fjfflH 1 ' * * ____ ■ .■.. k u ru A AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 138. szám. ---------1------------------------­A RA: 3,80 Ft 1980. június 13., péntek. Mai számunkból A FÁK IS SEGÍTETTEK .. (3. old.) BEARZOT ÉS EGÏ POHÁR PEZSGŐ (4. old.) A KINN TORNIO ÉS SZEKSZÄRD testvérvarosok OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfokozott vállalkozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsér­tekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, be­láthatatlan köveike zmónyek ke 1 járó szakasza előtt ál­lunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés elő­készítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szóll a SALT-II. szerződés felrúgásáról is. Az emberiség megannyi egyéb átfogó problémával is küzd, amire az Egyesült Államók a neaglotbálizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, bogy es'ak növeli a feszült­séget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tart­ják lehetségesnek, a fegyverék felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a buda­pesti dokumentumokiban is. A Varsói Szerződés Poli­tikái Tanácskozó Testületének mostani ülésén két ok- - mányt fogadták el. A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politikai-védelmi kö­zösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét leszerelési tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi felté­telek biztosítása nélkül. Nemcsak a szélsőséges, impe­rialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés meg­kezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meg­lévő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezésit tesznek. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden; tervet arra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO orszá­gai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy­mennyiségű fegyvert. A csapatokat feloszlatnák, a fegy­vereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nemzetti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized élejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalék­kal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyverzetek le­szerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. A helyszíni ellenőrzés persze csaik egy — igaz, nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt soroza­tának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intéz­kedésekről való kölcsönös tájékoztatás ugyancsak része a javasolt egységes leszerelési rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számá­ra. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a fi­gyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmatlan­ság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepcióik védelmi jellegűek legyenek (Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépí­tését jelenti, amelyek alkalmasaik a támadó visszave­résére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem kel­tenek félelmet a másik oldalon.) Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a felhí­vásra, amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évti­zede vitatják Becsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konfe­renciája Stockholmban ? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radi­kális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószalkjaszátían, hogy készek elfogadni a NATO- és a semleges országok bármely más e tárgy- • körű indítványait. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltottak” biztonsági politikájuk­ban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egy­behangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmo­zása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért for­dulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatla­nabb" hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A bu­dapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, 'bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészít­hetné a már ismert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy újabb területen vi­lágítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. • 1 1969-ben a budapesti PTT-ülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mos­tani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jól. __________________ ________________________ M agyar-finn tárgyalásuk Használjuk fel a világírt kázosen és kékes célokra fíizskov lovaié de Cuellarhoz A világűr /békés hasznosítására irányuló közös gyakor­lati lépések /három szakaszból álló — iá 8000-ig terjedő időszakra szóló I— programját javasolja a Szovjetunió a világ népeinek. E program célja: » „csillagbéke” szilárd gazdasági, politikai és Jjogi, valamint szervezeti alapjai­nak megteremtése. A (programot INyikoIaj Rizsköv, az SZKP KB (PB tagja, szovjet (miniszterelnök ismertette a Javier Pérez (de [Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához intézett levelében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A Szovjetunió szerint ugyanannak a feladatnak két vonatkozásáról van szó: ile kell .állítani a „csillaghá­ború” előkészületeit, és ki kell dolgozni a „csillagbéke” terveit, a világűr békés hasz­nosításának minden ország közös erőfeszítésével megva­lósuló programját — írja le­velében a szovjet kormány­fő. A világűr felhasználása minden államtól új, az egész bolygót átfogó politikai gon­dolkodásmódot követel, amelynek része az erő alkal­mazásáról és a katonai fö­lény megszerzésére irányuló törekvésről vajó lemondás. Üzenetében Nyikottaj Rizs- kov emlékeztet arra. hogy a csapásmérö kozmikus fegy­verek létrehozása jelentősen megnövelné a minden egyes államot és népet fenyegető atomháború kirobbanásaiul k veszélyét. A nukleáris űrtkor- szakban a biztonság csak mindenki közös biztonsága­iként képzelhető el, kizárólag nukleáris leszereléssel, a fegyvereknek a világűrbe valló kijuttatásának megaka­dályozása révén. Ezt célozza a nukleáris fegyverzet — 2000-ig történő — teljes és általános fékszámolásának terve, amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyilatkoza­tában ismertetett Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió a csapás- mérő űrfegyverek kifejleszté­sének, kipróbálásának és te­lepítésének szigorú betiltása mellett emel szót. Az e cél­hoz vezető lépések egyike le­hetne az, ha az államok nem­zetközi egyezményt kötnének a mesterséges holdak sérthe­tetlenségéről, az új mühold- elhári'tó-rendszerek kifej­tés ztésén ek, ki próbálásé na k és telepítésének tilalmáról, valamint a már meglévők felszámolásáról. Az űrfegyverkezési hajsza megelőzése és a földi fegy­verkezési verseny beszünte­tése érdekében a legfonto­sabb feladat: kölcsönösen le kelil állítani minden nukle­áris robbantást. Most, s a jövőben is, szigorúan és ma­radéktalanul be kell tartani a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai szerződést. Ez a hadászati stabilitás sa­rokköve. A Szovjetunió javaslatai értelimében először is meg kell gyorsítani a genfi szov­jet—amerikai tárgyalásokat. A Szovjetunió egyidejűleg (Folytatás a 2. oldalon.) Veress Péter külkereske­delmi miniszter meghívásá­ra június 9—12. között tár­gyalásokat folytatott Buda­pesten Jermu Laine finn külkereskedelmi miniszter, akit útjára több finn nagy- vállalati vezető is elkísért. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország közötti kereske- d el empolitika i ka peso la tok teljes mértékben rendezet­tek. Mindkét fél szükséges­nek tartja a magyar—finn áruforgalom bővítését, és egyetértenek abban, hogy ehhez új, korszerű gazdasá­gi együttműködési formák szükségesek. Ebből a szem­pontból is üdvözölték, hogy rövidesen megkezdi műkö­dését az első magyar—finn vegyesvállalat, amely tejipa­ri berendezéseket fog gyár­tani magyar és külföldi pia­cokra. A kapcsolatok bővíté­sét elő fogja segíteni áz 1987-re Helsinkiben terve­zett magyar gazdasági na­pok rendezvénysorozata is. A minisztert elkísérő finn üzletemberek tárgyalásokat folytattak magyar partnere­ikkel a kooperációs kapcso­latok bővítéséről. Jermu Lainet fogadta Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke és Marjai Jó­zsef m i ni sz terein ök-h el yet­tes. Elektronikát szerelnek Szekszárdon Felkészülés a gyártásra három hónap alatt A napokban elkészül Szek­szárdon, a BHG-ban az első, itt gyártott sornyomtató be­rendezés, amely egyben mér­földkő is, az jelenti, hogy a szekszárdi gyárban a kilenc­venes évék termékének az első darabjait készítik. Szekszárdon már régóta felfokozott érdeklődés je­lentkezik az elektronika iránt. Ez annak ellenére így van, hogy a gyár a nyolc­vanas években évenként 10 —15 százalékos termelés­növekedést ért el. De, az 1985-ös és a ’86-os év már szintentartást hozott éppen azért, mert a Szekszárdon gyártott hagyományos tele­fonközpontok iránt lanyhult az érdéklődés. Eddig elekt­ronikával csak Budapesten, •a vállalat központjában fog­lalkoztak, felkészülve arra. hogy egyre inkább az elekt­ronikus telefonközpontok iránt van igény. A Székszárdra került sor­nyomtató azonban egyben a vállalatnál is új profilt je. lent. . — Amennyiben a Kese- lyűsi úton. az itt dolgozó 1200 embernek a jövőben is munkát akarunk, akkor a gyár vezetésének gyors dön­tést kellett hoznia — mond­ta a minap a szekszárdi gyár termelésvezetője, Ta­más István. A gyors döntés azt jelen­tette, hogy februárban adó­dott a lehetőség a sornyom, tató gyártására és április­ban már a gyár ifjúsági klubjában be is rendezték a műhelyt. Közel kétmilPó fo­Az elektronikus rész oszcitloszkópos bemérését végzi Albert László rintért vásároltak eszközö­ket, készítették el a speciá­lis munkaasztalokat és sze­relték be a nyomtatott áram. körök készítéséhez a szer­számokat, az ellenőrzéshez és a beállításihoz az osz­cilloszkópokat. Ez időszak alatt az itt dol­gozókat kiképezték. Három hétig Pécelen egy szövetke­zetnél a szakmai fogásokat sajátították el a munkások. A profilgazdánál, a DATA- COOP kisszövetkezetnél pe­dig a műszaki előkészítő szakemberek, illetve az üzem vezetői tanultak. A termék munkamegosz­tásban készül. Budapesten előszerelik a berendezés mechanikáját, Szekszárdon pedig az elektronikai szere­léseket végzik el. A vállalatnak 1986-ra 5006 darab DCD—PRT—80 gra­fikus mozaiknyomtatóra van megrendelése, amely 50 000 normaóra munkát ad a szekszárdi gyárnak. Tamás István termelésve- zétő a következőképpen fo­galmazta meg az új termék jelentőségét a gyár életé­ben: — A kezdeti lépéseknél tartunk — de tudjuk, hogy 5—6 éven belül általánossá válik az elektronika a vál­lalat minden termékében, ezért a gyár vezetői ezt a somyomtatót tartják olyan átvezető hídnak, amely fel­tehetőleg 5—6 év múltán munkát ad az itt foglalkoz­tatott 1200 embernek. H. J. — G. K. Török Józsefné forrasztás közben

Next

/
Thumbnails
Contents