Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

2 Képújság 1986. június 10. Mihail Gorbacsov hétfői programja (Folytatás az 1. oldalról.) nyesen munkálkodjék a há­borútól, fegyverektől mentes Ezután a résztvevők nagy tapsa közepette Kádár Já­nos emelkedett szólásra. Kádár János beszéde Kedves Elvtársak! Elvtárs­nők! Köszönöm a szíves fogad­tatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának nevében s a ma­gam részéről köszöntöm a becsülettel és eredményesen dolgozó Csepeli Szerszám- gépgyár kollektíváját, a ma­gyar—szovjet barátságot ki- - fejező nagygyűlés minden résztvevőjét, s az önök sze­mélyében köszöntöm a ma­gyar munkásosztályt, dolgo­zó népünket. Kiemelkedően fontos és örvendetes politikai esemény számunkra, hegy meghívá­sunkat elfogadva, baráti lá­togatást tesz nálunk, s most itt van közöttünk Mihail Szergejevics Gorbacsov elv- társ, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára. Enge- délmükkel én is szeretném szívből köszönteni magas vendégünket, hozzánk oly közelálló elvtársunkat, Gor­bacsov elvtársat, kedves fe­leségét és a kíséretében lévő valamennyi szovjet barátun­kat. Személyükben a hazán­kat a hitleri fasiszta meg­szállás alól felszabadító Szovjetuniót, a testvéri szov­jet népet, a vélünk jóban- rosszban kitartó, segítő, igaz barátot, nagy szövetségesün­ket köszöntjük. Kedves Elvtársak! Gorbacsov elvtárssal a tegnapi napot munkával töl­töttük. Tájékoztattuk egy­mást az országainkban folyó szocialista építőmunkáról, át­tekintettük kétoldalú kap­csolatainkat, a magyar— szovjet együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit, beható eszmecserét folytattunk a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről. Közös célunk a magyar-szovjet együttműködés továbbfejlesztése Tárgyalásainkon ismét be­bizonyosodott, hogy egysé­günk szilárd és megbontha­tatlan, mert közös marxista —leninista elveink alapján,- valamint országaink alapve­tő érdekeinek és távlati cél­jainak egybeesése nyomán ' pártjaink a szocialista építés és a világhelyzet kérdéseit azonosan ítélik meg. Közös az elhatározás abban, hogy a kétoldalú magyar—szovjet együttműködést minden te­rületen továbbfejlesztjük és magasabb színvonalra emel­jük, s abban is, hogy a nem­zetközi kérdésekben együtt, azonos célokért: a viszonyok megjavításáért, a tartós bé­kéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyverektől mentes jövőjéért küzdünk. Tisztelt nagygyűlés, kedves elvtársak! Magunkról, a szocialista 'építés magyarországi helyze­téről szólva reális tájékozta­tást adtam Gorbacsov elv- társnak. Őszintén elmond­tam, hogy gondunk jelenleg is van, több mint elegendő, s a szocialista építés meneté­ben igen nehéz akadályokat kell még leküzdenünk. De a helyzet valóságos megítélésé­hez az is hozzátartozik, hogy a felszabadulás és az 1956. évi törés óta eltelt évtize­dekben népünk, pártunk ve­zetésével nagy és vitathattan történelmi eredményeket ért el a termelésben, az életkö­rülmények javításában, s a kulturális színvonal emelésé­ben egyaránt. Viszonyaink már-már alig hasonlíthatók a néphatalom kivívása. a szocialista rendszer megte­remtése előtti helyzethez. Joggal állapíthatjuk meg: új Magyarország született a régi helyén. Meggyőződéssel mondhat­juk barátainknak azt is. hogy •munkásosztályunk, szövet­kezeti parasztságunk, a ma­gyar értelmiség, népünk óri­ási többsége érti és támo­gatja pártunk politikáját, amelynek célja elért ered­ményeink, szocialista vív­mányaink megőrzése és gya­rapítása, a fejlett szocialista társadalom felépítése. Leg­főbb törekvésünk, hogy ezen az úton járva békét és biz­tonságot, az eddig elértnél is különb életet, boldogulást biztosítsunk népünk, nemze­tünk számára. Ennek útja mindenekelőtt — tudjuk —, a rendelkezé­sünkre álló termelőerők, sa­ját lehetőségeink jobb ki­használása. A szocialista rendszer előnyeire építve hatékonyabban kell termel­nünk, dolgoznunk. Összpon­tosítani kell erőinket, hogy a termelés a leghaladóbb technika alapján növekedjék, s céltudatosan, fegyelmet és rendet tartva, a dolgozók rovására élősködők mester­Bízom abban, hogy erőin­ket mozgósítva, s megfelelő lendülettel dolgozva, pártunk és népünk meg tudja tenni mindazt, ami a XIII. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásához, az ötéves terv és az idei terv mind jobb teljesítéséhez szükséges. Saját erőink mozgósítása melleti rendelkezünk még kedéseit megakadályozva megteremtsük egy gyorsabb fejlődés lehetőségét. Előrehaladásunkhoz pár­tunk XIII. kongresszusa meg­felelő irányvonalat, a VII. ötéves terv reális programot adott. Ennék végrehajtása megkezdődött, bár — őszin­tén megvallva —• elég lassan, és eddig még nem kielégítő eredménnyel. Igaz, vannak a munkát nehezítő, nem tő­lünk függő, kedvezőtlen küll ső adottságok is. De most magunkról szólok. A helyzet azt igényli, hogy a Központi Bizottságtól kezdve, a párt valamennyi szervezete, a társadalmi szervek, a kor­mányzati és a gazdasági in­tézmények, s általában a dolgozók, most ne a nálunk •szokásos módon először, ti­zedszer és harmincadszor is azzal foglalkozzanak, hogy mit, kinek és hogyan kellene elosztani, hanem először és -azután még néhányszor az­zal: hogyan lehet a rendelke­zésünkre álló eszközökkel, a tudással, az emberek képes­ségével jobban, felelősebben gazdálkodni és termelni. S ha így járunk el, nemcsak lesz mit elosztani és juttatni, hanem egyre több is lesz. Ha számba veszem összes mostani nehézségünket, tu­dom, hogy nem kis feladato­kat kell megoldanunk. De tudom azt is, hogy voltunk már százszor nehezebb hely­zetben is, és a párt, a társa- * dalom, a nép erőit összefog­va, úrrá lettünk rajta, túlju­tottunk az akadályokon, és alig hihető, szép eredménye­ket értünk el. Most sokkal több erőnk van, pártunk és népünk tapasztaltabb, éret­tebb, tudása gazdagabb, mint régebben volt. Ezért sok múlik a céltudatosságön, az akaraton, a felelős hozzáál­láson, a feladatok megoldá­sakor — röviden szólva: sok múlik a jobb munkán. Az országos, a megyei, s még az üzemi átlagok is sok mindent eltakarnak. Gyak­ran az azonos feltételek kö­zött tevékenykedő kollektí­vák, vezetők s az egyes dol­gozók teljesítménye is kü­lönböző. Vannak közöttük, akik egészen kiváló ered­ménnyel dolgoznak, sokan közepesen, egyesek pedig csapnivalóan. Ez is mutatja, milyen sok múlik az emberi tényezőn. Ideje lenne a vezető szer­vek részéről s a társadalmi megítélésben is az eddiginél határozottabban és egyértel­műbben világossá tenni, az erkölcsi és anyagi megbe­csülésben következetesen ki­fejezésre juttatni, hogy mi valóban a szervezett, fegyel­mezett munkát megkövetelő vezetőket, a jól dolgozó kol­lektívákat és a jól dolgozó embereket támogatjuk. más fontos erőforrásokkal is. A sokoldalú magyar— szovjet kapcsolatok fejlesz­tésével, a KGST keretében a többit szocialista országgal együtt a nfcmzetközi munka- megosztásból adódó lehető­ségekkel jobban élve, gyor­sabban haladhatunk előre szocialista utunkon. Gorba­csov elvtárs, szovjet baráta­ink jelenlétében felelősen mondhatom: a Magyar Nép- köztársasággal mint szilárd szocialista országgal, az együttműködés területén pe­dig mint megbízható part­nerrel számolhat minden ba­rátunk a jövőben is. A Szovjetunió a haladás és a béke legfőbb támasza Tisztelt Nagygyűlés! A Szovjetunió az emberi­ség legszebb reményeinek megtestesítőjeként’ lépett be a történelembe, és csaknem hét évtizede a társadalmi ha­ladás és a béke legfőbb tá­masza. Tapasztalatainak és sikereinek jelentősége felbe­csülhetetlen a szocializmus, az emberiség számára. Pártunk és népünk nagy érdeklődéssel és rokon- szenvvel követte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, és üdvözli annak határozatait. A lenini szel­lemiben megfogalmazott tö­rekvéseik és célok erősítenek bennünket is szándékaink­ban, s további gondolkodás­ra és cselekvésre ösztönöz­nek. Meggyőződésünk, hogy a dinamikus szovjet fejlő­dés nyomán a mi munkánk feltételei is kedvezőbbé vál. na'k. Kívánjuk, hogy a szov­jet nép további nagy sike­reket érjen el a fejlett szo- ciailzmus építésében, a tár­sadalmi és a gazdasági fej­lődés gyorsításának útján. Viszonyunk a Szovjetunió­hoz kipróbált, az élet által igazolt internacionalista el­veken, baráti és jószomszé­di összefogáson, közös érde­keken nyugszik. Kapcsola­tainkat az egymás iránti bi­zalom, tisztelet és megértés hatja át. A magyar—szovjet barátság erősítését, sokolda­lú együttműködésünk fej­lesztését a jövőben is első­rendű, nagy jelentőségű fel­adatunknak tekintjük. Kedves Elvtársak! Holnap kezdi meg mun­káját hazâpk/ban a Varsói Szerződés Tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek soros ülése. Szövetségi rendszerünk párt. és állami vezetői feszült és ellentmon­dásos nemzetközi helyzet­bén tanácskoznak. A gepf i szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó után a világ egy fokkal több bizalommal te­kintett a jövőbe. Már akkor számoltunk azonban azzal, S a legutóbbi hónapok tapaszta­latai is azt bizonyítják, hogy az imperializmus szélsőséges körei, a szembenállás ame­rikai és más hívei nem egy­könnyen adják fel tervei­ket, tovább szítják a feszült­séget, fokozzák a fegyverke­zési hajszát. Pártunk, kormányunk, egész népünk nagyra érté­keli, hogy a szovjet vezetés ebben a helyzetiben is hig­gadtan, körültekintően vá­laszol a kihívásra. A Szovjet­unió álhatatosan, kezdemé- nyezősn törekszik a nukleá­ris fegyverek felszámolásá­ra, a világűr militarizáilásá- nak megakadályozására, a fegyverkezési verseny radi­kális korlátozására, a vala­mennyi állam számára elfo­gadható és megbízhatóan működő biztonsági rend­szer megteremtésére. A ha­gyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésé­re tett legújabb szovjet ja­vaslat jelentősen segíthet bennünket az európai béke és együttműködés megszilár­dításában. E szándékaiban a többi szocialista országgal együtt határozottan, és ak­tívan támogatjuk a Szovjet­uniót, és részt vállalunk va­lóra váltásukban. A Politikai Tanácskozó Testület üléséről még korai szólni, egyet azonban bizto­san mondhatok: a Varsói Szerződés országai a béke érdekében fogják ismételten felemelni szavukat, és hatá­rozottan síkraszállnák a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett éléséért. Olyan vilá­got akarunk, amelyben min­denki szabadon és bizton­ságban érezheti magát, s a biztonság a sokoldalú együtt­működés szilárd alapjaira épül. Hazánk — szövetsége­seivel összhangban — a ma­ga eszközeivel és lehetősé­geivel a jövőben is arra tö­rekszik, hogy hozzájáruljon a közös célok eléréséhez. Szovjet barátainkkal együtt abból indulunk ki, hogy mai világunkban nincs fontosabb feladat, mint a békéért, az emberiség biztonságáért va- . ló kitartó küzdelem. Kedves Elvtársak! Baráta­im! Kedves vendégeink! Befejezésül ismételten hangot adok megelégedé­sünknek, hogy Gorbacsov elvtárs mostani látogatása tovább erősíti népeink ba­rátságát, és újabb ösztönzést ad együttműködésünk fejlő­désének. Kérjük önt, tisztéit; Gor­bacsov elvtárs, hogy haza­térve adják át a Szovjetunió kommunistáinak, a nagy szovjet népnek a magyar kommunisták, a szocializ­must építő magyar nép test­véri üdvözletét. Teljes sikert kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásához. Mondják el azt is, hogy a magyar nép a szovjet néppel szoros egy­ségben halad tovább előre közös történelmi utunkon, a szocializmus útján. Mihail Gorbacsov lépett ezt követően a szónoki emel­vényre. / Mihail Gorbacsov beszéde Kedves Elvtársak! Szívből köszönöm a meleg, bensőséges fogadtatást. Őszin­tén köszönöm önnek, kedves Kádár elvtárs, magyar bará­tainknak az országunkról és a szovjet—magyar barátság­ról itt elmondott meleg sza­vaikat. Nem először járok Buda­pesten. Ez az újiabb találko­zás az önök gyönyörű fővá­rosával és ismerkedésem a gyárral, feljogosít arra, hogy kijelentsem: az ország jó munkáritmusban él. Itt, Cse­pelen érzem azt a szovjet mun káskoilektí vakkal tör­tént találkozásomból ismerős légkört, amelyet áthat, hogy az embereket nemcsak a sa­ját üzemük ügyei, hanem az ország dolgai is érdekük. Érezhető, hogy nem a régi módon akarnak dolgozni, ha­nem úgy, ahogyan most az idő megköveteli. Kádár elvtárssal tegnap tartalmas beszélgetést foly­tattunk. Szót váltottunk a világban végbement jelentős változásokról, a szocialista világrendszer problémáiról : arról, hogy Magyarországon és a Szovjetunióban hogyan oldják meg a pártjaink kong­resszusain kitűzött feladato­kat. E feladatok lényege mind Magyarországon, mind pedig a Szovjetunióban vilá­gos: még jobban, még haté­konyabban keli dolgozni, úgy, ahogyan azt a jelenlegi idők megkövetelik.\ Márpedig az idő nem tesz lehetővé más választást sem Önöknek, sem nekünk, sem más testvéri országoknak. Az alkotó útkeresés új történel­mi kihívás elé állítja a szo­cializmust. Nincs jogunk egy helyben topogni, lemaradni. Csakis gyorsított léptekkel állíthatjuk teljesebben a dolgozó ember szolgálatába a szocializmus óriási tartalé­kait és lehetőségeit. Ez azt is jelenti, hogy szilárdítjuk or­szágaink, a szocialista világ­rendszer nemzetközi pozí­cióit, növeljük tekintélyét, fokozzuk vonzerejét, hatását a világeseményekre, az atom­katasztrófa elhárításáért ví­vott küzdelemre. A gazdasági és társadalmi fejlesztés meggyorsításának stratégiája Ez annak a stratégiának alapvétő értelme és célja, amelyet pártunk a Szovjet­unió gazdasági és társadalmi fejlesztésének meggyorsítá­sára dolgozott ki. Ez a fel­adat, mint tudják, nagy és bonyolult, mind arányait, mind megközelítését, mind a megoldás módszereit tekint­ve. Mi lényegében éppen csak megkezdtük a végrehajtását, s az első. igaz, egyelőre még csak szerény eredményeket értük el. Sok még a tenni­való. Világos-e e téren minden? Azt hiszem, még nem. Vi­lágos a cél, az irányvonal. Nevezetesen: az egész nép­gazdaság intenzüfikálása a legkorszerűbb technika és technológia bevezetésével. Továbbá: a teljes irányítási rendszer átszervezése nap­jaink követelményeinek meg­felelően, a gazdasági me­chanizmus bátor reformja a központosított tervezés töké­letesítése és a teljes gazdasá­gi önelszámolás alapján. Ily módon, ha úgy tetszik, a szovjet társadalom élete szá­mos területének alapvető mégújításáról, mélyreható léléktani átalakításról van szó. Az irányvonal — ismét­lem — világos. Jóváhagyta a kongresszus, az egész párt, a nép. A felvázolt irány­vonal megvalósításának tak­tikáját, módszereit, formáit azonban még ki kell dolgoz­ni, finomítani kell, felhasz­nálva ehhez természetesen mindazt, ami gyakorlatilag bevált mind nálunk, mind pedig a testvéri országokban. A siker kulcsát a tömegek alkotó munkájában, önte­vékenységük széles körű fejlesztésében látjuk. Ezt dig: a szocializmus tényle­ges szilárdítása - gazdasági, politikai, szellemi téren egy­aránt. Most az van napirenden, hogy a szocialista országok internacionalista kapcsolata­it is az intenzív együttmű­ködés vágányaira helyezzük át, elmélyültebbé és eredmé­nyesebbé tegyük, megújít­suk a politikai és a gazdasá­gi ' együttműködés mechaniz­musát, a többi között a KGST kereteiben is. Példaként említhetem, hogy a szovjet és magyar tudósok, közgazdászok, gaz­dasági szakemberek dolgoz­nak közös üzemek, vegyes- vállalatok, tudományos cso­portok, laboratóriumok meg­szervezésén. És helyes, hogy erre az elsőbbséget élvező gépgyártásban, elektroniká­ban és mikroelektronikában, a robottechnikában, valamint biotechnológiában kerül sor. Ez a feladat, gondolom, érinti a csepelieket is. Kép­letesen szólva ugyanis az önök gyárának műhelyei az első vonalban küzdenek azért, hogy dinamikusabban és mélyrehatóbban egyesít­sük a szocializmust a legkor­szerűbb technikával és tech­nológiával. Napjainkban ez a testvéri pártok, népek és államok korszerű együttmű­ködésének első vonala is. Az önök munkája pedig — épp­úgy, mint ezernyi más mun- káskollöktíva munkája —• hozzájárul a KGST-országok tudományos-műszaki hala­dása komplex programjának megvalósításához. Ezen a találkozón feltétle­nül szólnom kell nemzetközi kérdésekről is. A külpolitika ugyanis már régóta nemcsak a diplomaták dolga. Vala­mennyi embert, minden em­ber sorsát és életét érinti.- Ez napjaink valósága, az atom­kor valósága. Másfél hónapja megrázó szerencsétlenség történt: tönkrement a csernobili atomerőmű reaktora. Embe­rek vesztették életüket. A szerencsétlenség sok ország­ban töltötte el fájdalommal az emberéket. Felhasználva az alkalmat, szeretnék kö­szönetét mondani önöknek, Magyarország állampolgárai­nak a részvétért, a szolidari­tásért és a segítőkészségért. Gondosan vizsgáljuk a bal­eset műszabi okait, levonjuk belőlük a tanulságokat, megteszünk mindent, hogy a jövőben elejét vegyük az ef­féle baleseteknek. Minden atomerőműnél — azoknál is, amelyek működnek, és azok­nál is, amelyek épülnek — fokozott biztonsági intézke­déseket foganatosítunk. Csernobil ismét figyelmez­tet: az ember működésbe hozott egy valóban fantasz­tikus erőt, amelyet kemé­nyen kordában kell tartani. Bizonyára tudják, hogy a Szovjetunió konkrét javas­latokat tett az atomenergia biztonságos fejlesztését szol­gáló nemzetközi rendszer lé­nyeges megszilárdítására. És feltett szándékunk, hogy ezt elérjük. pedig nem érhetjük el anél­kül, hogy tovább tökélete­sítsük a szocialista demok­ráciát, amely valóban veze­tő szerepet biztosít a dolgo­zóknak, szavatolja, hogy va. lódi gazdái legyenek a ter­melésnek, a társadalomnak, az államnak. Abból indulunk ki, hogy több dinamizmusra, több tár­sadalmi igazságosságra, több demokráciára, egyszó­val több szocializmusra van szükségünk. Az SZKP eb­ben tátja a társadalomfej­lesztés gyorsításának fő for. rását, és tartalékát. Ezt a vonalat, ezt a megközelítést munkásaink, valamennyi dol­gozónk melegen támogatja, saját legbensőbb ügyének te­kinti. A szocialista közösség or­szágaiban a gyorsításnak van még egy forrása, ame­lyet pártunk ugyancsak tel­jes mértékben igyekszik ki­használni. Ez: a szocialista építés tapasztalatainak cse­réje. Az SZKP figyelemmel és tisztelettel tekint azokra az erőfeszítésekre, amelye­ket Önöknél Magyarorszá­gon és más szocialista or­szágokban tesznek, hogy megoldást találjanak a ko­rántsem egyszerű gazdasá­gi és társadalmi feladatok­ra. Mi örülünk barátaink sikereinek, Igyekszünk át­venni tőlük mindent, ami országunk számára haszno­sítható. Természetesen — és ezt saját tapasztalatunkból tudjuk — senki sincs telje­sen biztosítva a kudarcokkal és tévedésekkel szemben. Számunkra, kommunisták számára azonban van egy döntő kritériuma a kísérle­tek indokoltságának, ügyes­ségének. Ez a kritérium pe. Világ komplex békeprog- ' ramjának megvalósításáért — mondotta.-

Next

/
Thumbnails
Contents