Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek fw Æm .Mmsam 1 ■ m «MB mi ■ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 135. szám. ÁBA: 1,80 Ft 1086. június 10., kedd. Mai számunkból NYEREMÉNYLISTA (4. old.) KOCSIS ZOLTÁN HANGVERSENYE UTÁN (4. old.) TÁBORI krónika (5. old.) KÉZILABDA NB II. (6. old.) Mihail Gorbacsov hétfői programja Koszorúzás - Gyárlátogatás - Belvárosi séta Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Miután a magyar és a szovjet zászlókkal díszített téren az emlékmű két olda­lán felsorakozott a díszőrség, Mihail Gorbacsov feleségével, Raisza Gorbacsovával. valamint a kíséret tagjaival együtt elhelyezte a kegyelet és a tisztelet virágait. Ezután a szovjet vendégek ugyancsak ünnepélyes külsőségek között megko­szorúzták a Felvonulás téri Lenin-szobrot, a bolsevik párt és a szovjet állam alapí­tójának, első vezetőjének, a tudományos szocializmus nagy teoretikusának emléke előtt tisztelegve. A kegyeletes megemlékezés a lobogókkal díszített Szabadság téren folytatódott. Itt a hazánk felszabadításáért életüket áldozott szovjet hősök emlék­művének talapzatán helyezett el koszorút az SZKP KB főtitkára és kísérete. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Radies Katalin, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, va­lamint Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete is. Gyárlátogatással folytató­dott Mihail Gorbacsov ma­gyarországi programja : a Csepeli Szerszámgépgyárat kereste fel, azt a nagy múltú üzemet, amelynek termékei évtizedek óta jelen vannak a Szovjetunió iparában is. Az SZKP KB főtitkárát az üzem magyar és szovjet zászlókkal díszített pártbi­zottsági tanácsterme előtt Kádár János, az MSZMP fő­titkára, Grósz Károly, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának első titkára és Havasi Ferenc, az MSZMP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai ; Szűrös Mátyás, a KB - titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te, valamint a városrész és -az üzem vezetői fogadták, a dolgozók képviselői pedig kedves szóval, virággal kö­szöntötték. A meleg hangulatú fogad­tatást követően Erdei Ist­ván vezérigazgató tájékoz­tatta a magas rangú vendé­geket a több mint kétezer dolgozót foglalkoztató nagy­üzem munkájáról, röviden képet adva a magyar ipar­ban dolgozó munkások, mér­nökök élet- és munkakörül­ményeiről is. Mint mondot­ta: Csepelen kiváló szakem­berek, műszaki értelmiségi­ek és szakmunkások keze nyomán mind magasabb színvonalú gyártmányok ké­szülnék. Ilyenek például azok a CNC — számítógép vezérlésű — gépek, amelyek a legkorszerűbb gyártási rendszerekbe kapcsolhatók. Termékeik háromnegyedét exportálják, a legtöbb közü­lük a Szovjetunióba kerül. Három éve, mióta a CNC esztergákat, illetve megmun­káló központokat a szovjet piacra szállítják, a forgalom csàknem a tízszeresére nö­vekedett. A csepeli gyár és a Szov­jetunió ipara közötti kapcso­latok immár két és fél évti­zedes múltra tekintenek vissza. 1977 óta együttmű­ködési szerződés köti össze a Csepeli Szerszámgépgyárat és a moszkvai köszörűgép­gyárat. Néhány napja a moszkvai Ordzsonikidze szerszámgépgyárral írtak alá műszaki-tudományos együtt­működési megállapodást, amelynek alapján a moszk­vai gyár tervezte megmun­káló gépeket magyar számí­tógép vezérléssel szerelik majd fel. A műszaki és ter­melési együttműködés nyo­mán szoros, közvetlen szak­mai és baráti kapcsolatok szövődtek a magyar és a szovjet dolgozók között. Ezt a baráti viszonyt fejezte ki a csepeliek vállalása is. amelyet 1977-ben a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére tettek, s amelyből nemzet­közi méretű munkaverseny bontakozott ki.. A tájékoztató után a ven­dégek és vendéglátók között kötetlen beszélgetés alakult ki, amelynek során MrEail Gorbacsov számos — nem­csak a gyár, hanem a ma­gyar ipar egészét, s az együttműködés korábbi le­hetőségeit érintő — kérdést tett föl. Elsőként az üzem, a termelőberendezések tech. ritka i állapotáról, életkorá­ról, kihasználtságáról érdek­lődött. Az igazgató válaszá­ban megjegyezte: érzékeny pontra tapintott rá a főtit­kár, hiszen a gyár jelenlegi gazdasági helyzetében nem engedheti meg magának hogy valamennyi elörege­dett gépet kiselejtezve átfo­gó rekonstrukciót valósítson meg. Csak kis lépésekkel ha­ladhatnak előre, ám így is képesek új gyártmányokat kifejleszteni, a beruházások szűkösségét a munkásgárda tudásával, vállalkozókedvé­vel, ügyességével pótolva. Húsbavágó kérdés a mű­szakkihasználtság is, hiszen nincs elegendő a magasan kvalifikált szakemberből, így nemhogy a három, de még a két műszakos termelés sem teljes körű — hangzott az őszinte válasz. Nem véletlenül kérdeztem ezt — mondotta erre a szov­jet pártvezető —; mindig foglalkoztat, hogy a szoci­alizmusban rejlő valóságos előnyöket eddig miért nem tudtuk megfelelően kiaknáz, ni, például a műszaki fej­lesztés dinamizmusát te­kintve, vagy a munkaidő mind teljesebb hasznosításá­val. Hozzáfűzte: az SZKP Politikai Bizottsága éppen a gépiparnak a termelés fej­lődésében játszott elsődleges szerepét szem előtt tartva fogadott el nagyszabású programot az iparág megújí­tására. A beszélgetés során a fő­titkár felidézte, hogy Ká­dár Jánossal folytatott elő­ző napi tárgyalásain szóba került a vállalati tanácsok intézménye is. Behatóan ér-i déklődött az új irányítási forma bevezetésének csepe­li tapasztalatai iránt, nagy figyelemmel hallgatva • az igazgató beszámolóját arról, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ér. demi, döntéshozói szerepet mind a testület tagjainak, mind a gazdásági vezetők­nek még tanulniuk kell, hogy az . irányítási forma adta lehetőségeket a válla­lat hosszú táéú fejlődése so­rán kamatoztassa. A tervezettnél jóval hosz- szabbra nyúlt kötetlen esz­mecsere résztvevői egy té­mára minduntalan vissza­tértek: hogyan lehetne itt, a csepeli üzemben, a szov­jet partnereknél és általában a szocialista közösség orszá­gaiban az együttműködést eredményesebbé, hatéko­nyabbá tenni, az együttes munka új formáit, a koope­rációt, a gyártmányszakosí­tást vagy közös vállalatok létesítését mind szélesebb körben meghonosítani. A baráti beszélgetés emlé­kére Erdei István az üzem régi törzsgárda-tagjainak munkáját elismerő arany­gyűrűt nyújtott át Mihail Gorbacsovnak. A tájékoztatót üzemi séta követte, amelynek során a vendégek ismerkedtek a ma­rógép-szereidében, az alak ős- test-megmunkáló és a fúró- gépműhelyben dolgozók mun­kájával, a gépgyár legkor­szerűbb technikáit képviselő termékeivel : a rugalmas gyártórendszerrel, a meg­munkáló-cellával. A szovjet párt főtitkára őszinte érdek­lődéssel figyelte a sza'kava­Barátsági A program az üzem tanács­termében rendezett barátsági nagygyűléssel folytatódott. Erdei István megnyitó sza­vait követően elsőként Baráz Andrásné, az üzemgazdasági osztály vezetője kapott szót. Elöljáróban emlékeztetett arra: ez a gyár csaknem 100 éve ad munkát és kenyeret az embereknek, sok szállal kapcsolódik a magyar ipar egészéhez, s azon igyekszik, hagy olyan termékeket gyártson, amelyek hasznára válnak a népgazdaságnak. Ma már a közeli jövő, a ro­botok alkalmazása számára tott mozdulatokat; Blazsek János horizontálesztergályos- sal beszélgetve megtudta, hogy a szakmunkás a Szov­jetunióban is népszerű „Yasda” megmunkáló köz­ponttal dolgozik. Ezután Horváth László CNC-gépke- zelővel váltott néhány szót Mihail Gorbacsov, majd a nyugdíjasként is aktív Palotai László tervező technikustól az iránit érdeklődött: a gyár­ban eltöltött több mint 45 esztendő után hogyan alakul­nák életkörülményei, hogyan illeszkedik be a megfiatalo­dott kollektívába. Az idős szakember elmondta, hogy sok fiatallal kedveitette meg a munkát, s szívesen dolgo­zik együtt velük ma is. nagygyűlés készítik elő itt a gépműhe­lyeket. — Tudjuk, hogy vannak még a munkaidőnek kihasz­nálatlan tartalékai; hogy le­het okosabban dolgozni. S aki igazán szereti a munká­ját, önmaga is mindig meg tud újulni. Legnagyobb tar­talékunk a munkafolyama­tok jobb megszervezésében rejlik — mondotta és be­számol arról, hogy új bére­zési rendszert vezették be az üzemiben, amely e célo­kat szolgálja, hiszen a dol­gozók teljesítménye és fize­tése az eddigiéknél szoro­sabban kapcsolódik egymás­hoz. Hozzáfűzte: elgondol­kodtató, hogy az új rend­szer bevezetésekor a dolgo­zok leginkább attól féltek, hogy teljesítményüket, kere­seti lehetőségeiket szervé* zetlenség és az ebből adó­dó munkaidő-kiesések csök­kentik. „A becsületes embe­rek és ők alkotják a döntő többséget, dolgozni akarnak. Nekünk, vezetőknek pedig minden szinten meg kell te­remteni ehhez a feltétele­ket” — hangsúlyozta. Simoncsik Attila, a fúró- marógép szerelde lakatos szakmunkása szólalt fel ez­után. Dolgozótársai, a gyár fiataljai nevében is üdvözöl­te a vendégeket, s személyes élményeit felidézve elmond­ta, miként sajátította el a korszerű gépek szereléséhez szükséges szakismereteket, s válhatott így a kollektíva hasznos, munkájában maga is örömét lelő tagjává, A szerszámgép-gyártásban — A fúró-marógépszerelő üzemben Kun László bri­gádvezető kérésére Mihail Gorbacsov emléksorokat jegyzett be a Béke szocialista brigád naplójába. A szer­számgéplakatosok kollektí­vája — amelynek tagjai ki­váló minőségű munkájuk és aktív közéleti tevékenységük elismeréseként többször el­nyerték „A Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntető címet — kezdeményezte a nagy októ­beri szocialista forradalom hatvanéves jubileumának tiszteletére kibontakozott murikaversenyt. Az SZKP KB főtitkárának bejegy­zése utal arra, hogy a brigád tevékenysége kapcso­lódik annak az elsőrendűen fontos feladatnak a megol­dásához, amely az új társa­dalom építésének szolgálatá­ba állítja a legtökéletesebb és legfejlettebb technikát, a tudomány eredményeit, az alkotó munka erejét. A szo­cialista Magyarország felvi­rágzása érdekében végzett munkában újabb sikereket kívánok a dicső forradalmi hagyományairól ismert Vörös Csepel kollektívájának, min­den dolgozójának” — írta Mihail Gorbacsov. Az üzem- látogatás alkalmával Kapolyi László rögtönzött termékbe­mutatóra invitálta a vendé­geket: a kiállítás a magyar ipar csúcstechnikát képviselő berendezéseiről nyújtott át­tekintést. Csepelen tette hozzá — a követelmé­nyek nem állnak meg a gyár­kapunál, megjelennek a munkapadoknál is. Ezeknek a követelményeknek nem könnyű megfelelni, a szünte­len fejlődés sok feszültséget, ellentmondást is felszínre hozott, de az előrelépéssel elkerülhetetlenül együttjáró teririivalókat itt is tudomá­sul kellett venni. — Nagy figyelemmel kí­sértük az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, ismerjük a gyorsítás ott meghirdetett stratégiáját — hangoztatta. — Gépeink je­lentős részét szovjet export­ra szállítjuk, s ígérjük elv­társainknak, hogy az itt gyártott korszerű szerszám­gépeket nagy gonddal, kivá­ló minőségben készítjük el. Ezt követeli tőlünk a mun­kásbecsület és gazdaságpo­litikai céljaink megvalósí­tását is így segíthetjük elő. A fiatal szakmunkás szólt arról is, hogy a moszkvai köszörűgépgyárral kialakí­tott testvéri együttműködés, a brigádok kölcsönös tapasz­talatcseréi során módjuk volt közvetlenül is megis­merni a szovjet emberek bé­kevágyát, azt a felelősséget, amelyet a világ békéjének megvédése érdekében a Szovjetunió magára vállalt. — őszintén kívánjuk ön­nek, Gorbacsov elvtárs, hogy a Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal kö­zösen a jövőben is eredimé­(Folyfcatás a 2. oldalon.) Az SZKP KB főtitkára koszorút helyez el a Lenin-szo- bornál (Telefotó) Mihail Gorbacsov emléksorokat ír a Béke szocialista brigád naplójába, a Csepeli Szerszámgépgyárban (Telefotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents