Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

2NÉPÜJSÁG 1986. június 9. Mihail Gorbacsov Budapesten Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról.) *> fejlesztésének. Nagy jelen­tőségűnek tartják, hogy a két ország együttműködése a le­hetőségek és igények figye­lembevételével a jelenlegi öt­éves tervben is szilárd alapo­kon fejlődik. Hangsúlyozták az árucsereforgalom további bővítésére irányuló kölcsönös törekvésüket. Szükségesnek tartják a megkezdett munka gyorsítását a termelési sza­kosítás és kooperáció elmé­lyítésében, a nagyszabású magyar—szovjet gazdasági egy ü ttműk ö dés i megállapo­dások 1990 utáni időszakra való meghosszabbításának előkészítésében, az új együtt­működési formák alkalmazá­sában, közvetlen vállalati kapcsolatok létesítésében és közös gazdasági szervezetek létrehozásában. Megállapod­tak abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormánya megteszi a szükséges lépéseket mind­ezek érdekében. A két párt eltökélt szán­déka, hogy a jövőben is min­dent megtesz a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságánák erősí­téséért, érdekeik hatékony egyeztetéséért, politikai és gazdasági együttműködésük eszközeinek és módszereinek tökéletesítéséért. Fontosnak tartják, hogy a testvérpártok 1 eg utób b i k on g r essz u s ai n ak határozatai és a pártok veze­tőinek közös találkozóin ki­alakított megállapodások szellemében további érdemi előrehaladás történjék ezen a területen. A felek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa valamennyi tagország fejlő­désének biztos támasza. Te­vékenységének javítása, a szocialista gazdasági integ­ráció új mechanizmusának kiépítése még inkább hozzá fog járulni a baráti országok t ár sa d almi -gazdasági el őr e- bailadásának meggyorsításá­hoz. A legidőszerűbb feladat­nak jelenleg a KGST-orszá- gok műszaki- tudományos ha­ladás 2000-ig szóló komplex programjának következetes végrehajtását tekintik. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a világbéke megőrzése szükségessé teszi a szocialis­ta országok összehangolt, aktív nemzetközi fellépését. Hangsúlyozták, hogy a Var­sói Szerződés hatékony mű­ködése a jelenlegi helyzet­ben a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének nél­külözhetetlen feltétele és legfontosabb támasza. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének budapesti ülése hozzájárul a szövetsé­ges országok egységének erősítéséhez, összehangolt nemzetközi tevékenységük fejlesztéséhez, az államok közötti érdemi párbeszéd ki­bontakozásához. Kádár János és Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ma nincs időszerűbb és sürgetőbb feladat, mint a világbéke megőrzése, a fegy­verkezési verseny megféke­zése — mindenekelőtt a nukleáris fegyverek terén — és új területekre való kiter­jesztésének megakadályozá­sa. A mai világhelyzetben minden állam részéről fele­lősségteljes állásfoglalások­ra, konstruktív erőfeszíté­sekre van szükség. Nyugta­lanságuknak adtak hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szélsőséges köreinek tevé­kenysége miatt a nemzetközi helyzet változatlanul feszült. Gyakrabban alkalmazzák szuverén államokkal szem­ben az imperialista beavat­kozás, az erőszak és a gaz­dasági diszkrimináció eszkö­zét. A két párt meggyőződéssel vallja, hogy csak a különbö­ző társadalmi berendezkedé­sű államok békés egymás mellett élése szavatolhatja az emberiség biztonságos jö­vőjét. Megengedhetetlennek tartják, hogy a genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó nyomán kibontakozásnak in­duló kedvező lehetőségek az imperialista erők hibájából kihasználatlanul maradja­nak. Aláhúzták, hogy csak az Egyesült Államok tényle­ges megegyezési készsége esetén lehetséges a vitás kérdések rendezése, a nem­zetközi kapcsolatok javítása. Kádár János az MSZMP és az egész magyar nép ne­vében nagyra értékelte és támogatásáról biztosította a Szovjetunió törekvését a vi­lághelyzet javítására, kész­ségét a tárgyalásokra, átfogó kezdeményezéseit az embe­riség békés és biztonságos jövőjének megteremtésére. Az MSZMP és az SZKP vezetői ismételten kiemelték az európai béke megszilárdí­tásának és a békés együtt­élés fejlesztésének fontossá­gát. Az SZKP nagyra érté­keli az MSZMP-nek a hel­sinki folyamat továbbfej­lesztésére irányuló konstruk­tív erőfeszítéseit. Kádár János és Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az MSZMP és az SZKP minden eszközzel elősegíti a kommunista és munkáspár­tok internacionalista szoli­daritásának, egyenjogú együttműködésének erősíté. sét a közös célokért, a bé­kéért, a társadalmi haladá­sért vívott harcban. Üdvöz- liik az alkotó szeflemű, nyílt, elvtársi véleménycserét, amely egymás helyzetének és munkájának jobb meg­ismerését, az élet által fel­vetett új kérdések megvála­szolását, a testvérpártok kö­zötti kapcsolatok erősítését szolgálja. Az MSZMP és az SZKP a béke és a jobb megértés, a Raisza Gorbacsova vasár­nap délután fővárosunkkal ismerkedett. Először a XI. kerületi Gazdagréti lakótele­pet tekintette meg, Radies Katalin társaságában. Szat­mári Istvánnak a XI. kerüle­ti pártbizottság első titkárá­nak és Dollenstein István ke­rületi Jan ács elnökének a ka­lauzolásával rövid körsétát tett a kerület legfiatalabb la­kótelepén, amely jelenleg mintegy 3 ezer családnak ad otthont, az építkezések befe­jeztével, 1987-ben pedig to­vábbi 2 ezer lakást vehetnek birtokukba az ide költözők. Az itt élők közösséggé formá­lásának egyik legfontosabb eszközéként mutatták be a vendégnek az immár máso­dik éve üzemelő kábelteleví­ziós hálózatot, amelynek mű­sorait a lakók érdeklődésé­nek megfelelően állítják ösz- sze. A közösségi televízió munkájáról, feladatairól a stúdióban a műsorkészítőik adtak tájékoztatást. A séta közös cselekvés érdekében a jövőben is együttműködik a szocialista és szociálde­mokrata pártokkal, a de­mokratikus tömegmozgal­makkal, békemozgalmakkal, a társadalmi és nemzeti fel­szabadítás erőivel, minden áramlattal és szervezettel, amely felelősséget érez a népek békéjének és bizton­ságának ügyéért. Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése, amely szívélyes légkörben, a pártjainkat, államainkat és népeinket összekötő ba­rátság szellemében zajlott le, teljes egyetértést tükrö­zött minden érintett kérdés­ben. Mihail Gorbacsov szovjet- unióbeli látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. következő állomása a lakó­telepi közösségi ház volt. Raisza Gorbacsova itt a ke­rületben élő képzőművészek alkotásaiból rendezett tárla­tot tekintette meg. A ven­déglátók Csavlek András Munkácsy-díjas művész „A tavasz hullámai” című fest­ményét ajándékozták az SZKP KB főtitkár feleségé­nek, s ő Alekszej Sza-vraszov, XIX. századi orosz festő ké­peit tartalmazó albummal vi­szonozta a kedvességét. A la­kótelepi körséta befejezése­ként Raisza Gorbacsov láto­gatást tett Oseh György autó­szerelő és családja otthoná­ban. A késő délutáni órákban Raisza Gorbacsov sétahajó­záson vett részt. A Dunán sikló szárnyashajó fedélzeté­ről a ragyogó délutáni nap­sütésben tekintette meg a fő­város nevezetességeit. A ki­rándulásra elkísérte Kádár Jánosné is. Raisza Gorbacsova programja Pillantás a Hétre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége június 9-én a MTESZ Fejér Megyei Szervezet Technika Házá­ban kiállítást rendez. Az ünnepélyes megnyitóra 14 óra­kor kerül sor, s a kiállítás címe: Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezi a Fo­gyasztók Országos Tanácsa élelmiszer-szakértői bizottsá­gának ülését június 10-én 9 órakor a Pesti Barnabás Élel­miszeripari Szakközépiskolában. Megvitatják az élelmi­szer-kínálat és a termékminőség alakulását, különös te­kintettel a diabetikus gyógyhatású készítmények minősé­gére. Válogatás a hót külpolitikai eseményeiből Lanyhuló tempó jellemzi mostanság a világpolitikát. A hírügynökségi előrejelzések köre is szűkül, s a nyári holt­idény előtt immár megritkulnak a fontos események is. Ráadásul romlani látszanak az amúgyis borúlátó távlati prognózisok is . . . Hétfő: Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt főtit­kára négy nyugat-európai országot érintő körutat kezd. A Kínai Népköztársaság számára elsőrendű fontosságúak a Nyugat-Európához fűződő gazdasági és politikai kap csolatok, s várható, hogy a pártvezető tárgyalásai tovább erősitik ezt a tendenciát. Kedd: Immár 11. ülészakához érkezik Stockholmban az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia. Az előző tíz forduló nem hozott igazi áttö­rést, pedig a Varsói Szerződés országai már eddig is nagy­fokú rugalmasságot tanúsítottak, s számos kompromisszu­mos javaslatot terjesztettek elő. Szerda: Franciaországba érkezik Alan Garcia perui ál­lamfő. Garcia a jelenlegi latin-amerikai politikai törek­vések egyik legmarkánsabb szószólója, s így párizsi tár­gyalásait nagy érdeklődés előzi meg világszerte. Csütörtök: Déli szomszédunk belpolitikai életének je­lentős eseménye, hogy összeül a Jugoszláv Szocialista If­júsági Szövetség XII. kongresszusa. Az ifjúsági szerve­zet munkájának feltétélei nem voltak egyszerűek, az utóbbi évek nehézségei éreztették hatásukat. A mostani fórum lehetőséget ad az eddigi tevékenység értékelésére, a soron következő tennivalók kijelölésére. Péntek: Luxemburgban tanácskozást tartanak a Közös Piac tagállamainak kulturális miniszterei. A hasonló konferenciáknak évek óta állandó napirendi pontja a Nyugat-Európában egyre erősödő amerikai kulturális be­folyás elleni közös fellépés. Szombat: Az előzetes elképzelések szerint befejeződik a Francia Általános Munkásszövetség, a CGT akcióhete. A kommunista irányítás alatt álló szakszervezet a párizsi kormány szociális politikája ellen tiltakozik az esemény- sorozattal. Vasárnap: Az NSZK-beli Alsó-Szászországban tarto­mányi választásokat tartanak. A jövő év elején esedékes szövetségi választások előtt a mostani eredmények na­gyon fontos fokmérői lesznek a nyugatnémet polgárok politikai hangulatának. . MHSZ-aktívaértekezlet Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) tatták be a modellezők éle­tét, munkáját. Mintegy há­romezren tekintették ftieg ezeket a kiállításokat és be­mutatókat. A tartalékosok országos honvédelmi bajnok­ságát, — 1982—84—85-ben Váralján tartották — és a KISZ Ifjú Gárda országos lövészversenyét — ez 1985- ben volt Szekszárdon — is felhasználták arra, hogy ki­állítás keretében minél több ember ismerje meg a szövet­ségiben folyó munkát. A tömegversenyeken részt­vevők számát állandósítani tudták. Évente mintegy 30— 35 ezren vettek részt a Hon­védelmi Kupa lövészverse­nyen és 25—30 ezren az ösz- szetett honvédelmi verseny­ben. Az Élenjáró kitüntető címért folyó szocialista ver­senymozgalomba 66 honvé­delmi, 6 szakági klub és két gépjárművezető-képző kiren­deltségük nevezett be. He­ten el is nyerték az Élenjáró címet. A tartalékos utóképzéssel kapcsolatos feladataikat nagy energiaráfordítással, de ered­ményesen teljesítették. A megye legnagyobb gép­járművezető-képző bázisa az MHSZ-é. A gépjárművezető- képző bázisokon nemcsak a sorköteles fiatalokat oktat­ják, hanem a „civileket” is. Az MHSZ keretében az el­múlt öt évben mintegy tíz­ezer ember szerzett különbö­ző járműre — még lovas ko­csi hajtókát is képeznek, ha van jelentkező — jogosít­ványt. A repülőklubban a szak­mai munka évről évre javul, a repült idő, a teljesítmény- repülések, a minősített spor­tolók, az új vagy korábbinál magasabb fokozatú szakszol­gálati engedéllyel rendelke­zők száma állandóan emel­kedik. Minden évben elisme­rés kíséri a gemenci yitor- lázórepülő-bajnokság meg­rendezését. A klub az eddigi munkája elismeréseként megkapta az „A” típusba sorolást. Új szín­folt a megye repülősportjá- ban a PAV honvédelmi klub sárkányrepülő-szakosztálya, amely rövid működése alatt már három válogatott keret­tagot nevelt. 1984-ben ala­kult a BHG honvédelmi klub hőlégballon-szakosztálya, amelynek ereedményei igen biztatóak. Az elért eredményekre építve határozta meg az. ak­tívaülés az elkövetkezendő öt év feladatait. Váradi László, a megyei pártbizottság titkára hozzá­szólásában elmondta: a me­gyei pártbizottság eredmé­nyesnek ítéli az MHSZ el­múlt ötévi munkáját. Az el­következendő öt év feladatai között említette; az elmúlt öt évben 17,6 százalékkal nőtt a tagok száma, ezzel együtt természetesen növekedett a szövetség tömegbefolyása is. Erre az eredményre építve tovább keli növelni a tömeg­befolyást. Különösen nagy fi­gyelmet kell fordítani az if­júságra, a fiatalok katonai életre való felkészítésére. Je­lenleg még nem minden kö­zépfokú iskolában van hon­védelmi klub. Ezek megszer­vezése is éppúgy a jövő fel­adata, mint az, hogy miniden 1000 lakos alatti településen is szervezzenek honvédelmi klubot. A megyei pártbizott­ság titkára feladatként jelöl­te meg a fiatalok katonai pá­lyára való irányítását is. Szepesi József ezredes, az MHSZ repülési főnöke meg­állapította: az MHSZ megyei vezetőségének, klubjainak te­vékenysége sokat fejlődött az elmúlt öt évben, tekintélye, súlya van a szövetségnek a megyében, jó hatásfokkal végzik a sorkatonai felkészí­tést, a tartalékos tisztek kép­zését. A feladat most az, hogy tovább szélesítsék az MHSZ társadalmi bázisait, a tevékenységben az eddiginél is nagyobb szerepet biztosít­sanak a fiatalok katonai életre való felkészítésének, az ifjúság hazafias nevelésé­nek, növeljék azoknak a fia­taloknak a számát, akik hi­vatásuknak tekintik a katonai pályát. Valamennyi felszólaló fog­lalkozott az elmúlt öt évben elért eredményekkel és azok­kal a feladatokkal, amelye­ket az elkövetkezendő öt év­ben kell megoldani. Az eddi­gi eredményekre alapozva meghatározták az elkövetke­zendő öt év feladatait. A szö­vetség alapvető feladatának tekinti : eredményesen moz­gósítani a XIII. kongresszus határozataiban megjelölt fel­adatok teljesítésére. E hatá­rozatokból adódóan a jövő­ben még inkább az MHSZ kell hogy legyen a honvédel­mi nevelő- és felkészíitőmun- ka alapvető bázisa. Az akitívaértekezlet jól be­töltötte a feladatát: értékel­te az eddig végzett munkát, tapasztalatcsere -fórummá vált. E tapasztalatok haszno­sításával az MHSZ vezetői és aktivistái nagyobb hatékony­sággal végezhetik majd azt a munkát, amely az elkövet­kezendő öt évben a haza vé­delmére való tudati felkészí­tésben, a katonai szolgálat ellátásához szükséges alap­ismereték továbbadásában, elmélyítésében rájuk vár. Az aktívaértekezlet befeje­zéseként MHSZ-kitüníetése- ket, tárgyjutalmakat adtak át a kiemelkedő munkát vég­zett aktivistáknak. Az osztrák elnökválasztás eredménye Kurt Waldheim, az Oszt­rák Néppárt jelöltje Ausztria új köztársasági elnöke. Waldheim a választás vasár­napi, második fordulójában legyőzte ellenfelét, Kurt Steyrert, az Osztrák Szocia­lista Párt jelöltjét. A 68 éves Waldheimet, aki öt, a szo­cialisták állította jelölt után az első polgári-konzervatív államfő Ausztria háború utá­ni történetében, július 8-án iktatják be hivatalába. Waldheim győzelmét rend­kívüli sikerként értékeli a néppárt (ÖVP), amely 1970 óta ellenzékben van. Jelölt­jük már a választások má­jus 4-i, élső fordulóján 6 százalékos vezetést szerzett, többek között azért, mert a szocialista szavazók egytize- de is Waldheimet támogatta — nélkülük végül nem is győzhetett volna. A jelek szerint tehát a 16 éve kor­mányzó szocialisták (SPÖ) befolyása csökken, így a néppárt (ÖVP) némi remé­nyeket táplálhat a sikerre az 1987. tavaszi parlamenti vá­lasztásokon is. * Kurt Waldheim, az Oszt­rák Köztársaság új szövet­ségi elnöke 1918-ban, alsó­ausztriai tanítócsaládban született. Bécsben tanult, a jogi karon, egyidejűleg a diplomáciai szolgálatra fel­készítő, konzuli akadémián. 1939—1945 között tisztként a német hadseregben szolgált, először a keleti fronton, majd Jugoszláviában és Gö­rögországban. A háború után külügyi szolgálatba lé­pett: Kari Gruber külügy­miniszter titkára volt, utóbb párizsi, majd bécsi szolgálat után 1955-től országa ENSZ- megfigyelője lett. Újabb ha­zai éveket követően 1964— 68 között ENSZ-nagykövet volt, 1968—70 között pedig külügyminiszter a Néppárt háború utáni egyetlen önál­ló kormányában. 1971-ben az ÖVP jelöltje volt a köztár­sasági elnökválasztáson, de alulmaradt szocialista párti ellenfelével, Franz Jonas- szal szemben. Ugyanabban az évben megválasztották az ENSZ főtitkárának, majd 1976-ban újabb ötéves meg­bízást kapott. Harmadszor nem sikerült elnyernie a posztot. Hazájába visszatér­ve, a volt állam- és kor­mányfőkből álló „Interakció Tanács” vezetőjeként tevé­kenykedett. Kurt Waldheim nem tagja politikai pártnak, de a néppárt elveit vallja.

Next

/
Thumbnails
Contents