Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
1986. június 7. Képújság 9 Mikroelektronika mozdonyon, postán Kína 2050-ben- Kína a jövő század közepére megközelíti a gazdaságilag fejlett országok színvonalát és az egy főre jutó nemzeti jövedelemben eléri a négyezer dollárt - jósolta Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke. Kína első számú politikusa arra alapozza merész jóslatát, hogy sikerül megvalósítani azt a tervet, amely szerint Kína ipari és mezőgazdasági termelésének értéke az ezredfordulóra 1980-hoz képest megnégyszereződik. Az így elért alapon Kína ismét nekiláthat az ipari és a mezőgazdasági termelési érték újabb megnégyszerezésének, amit valóra is válthat 2050-re, s ezzel elérheti az egy főre jutó négyezer dolláros nemzeti jövedelmet - fejtette ki Teng, aki szerint az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1980-ban mindössze 250 dollár volt Kínában. Teng Hsziao-ping hangoztatta, hogy Kína a fejlesztési célokat a realitás alapján tűzi maga elé, s nem arra törekszik, hogy feltétlenül utolérjen, vagy éppen maga mögött hagyjon más országokat. A távlati célok eléréséhez vezető utat a kínai gazdaság jelenleg folyamatban levő strukturális átalakítása jelenti. Kína előtt sok feladat áll, de ezek közül kettő a legfontosabb: az ország gazdaságának fejlesztése és ami ezzel elválaszthatatlanul összefonódik, a világbéke megőrzése - mondotta Teng Hsziao-ping. Szokatlan gyorsasággal folytatja hódító útját a mikroelektronika a Német Demokratikus Köztársaságban. Jó öt esztendővel ezelőtt a magyar közreműködéssel készült önkiszolgáló vasúti jegyautomaták megjelenésével kezdődött a diadalút. A mindenekelőtt a város- környéki forgalomban közlekedő S-Bahn, azaz HÉV-szerelvényekre, de egyéb vonatfajtákra is szóló menetjegyeket egy kisképernyős párbeszédautomatától vásárolhatja a sietős utas. Persze csak akkor, ha van nála elég pénzérme. Képernyős jegyautomata Először a berlin-schöneweidei pályaudvaron helyezték üzembe a pénztáros által kezelt számitógépes jegyautomatát. A néhány évvel ezelőtti premier óta már az ország 230 pályaudvarán 600 ilyen mikroszámítógép-képernyő- gyorsnyomtató berendezés teszi a szó szoros értelmében könnyűvé a vasúti jegypénztárosok dolgát. A számítógépbe rövidítésekkel és kódokkal betáplált utaskívánság pillanatok alatt frissen nyomtatott jegy formájában jelenik meg. A menetjegy árat - figyelmesség! - két- ujjnyi képernyő mutatja ott, ahová a pénzt kell tenni. Maradjunk még a vasútnál! A berlini és a környékbeli gyorsvasúti szerelvények mozdonyfülkéiben szerelték föl kísérletképpen a „fedélzeti kiskomputert” 1981-ben. A BMR 81 jelű szerkezet - a menetrend, a pálya és egyéb tényezők ismeretében - mutatja a vonat vezetőjének: milyen gyorsan haladjon, hogy a lehető legkevesebb energiát használja a szerelvény. Az NDK Közlekedési Kutatóintézetében azóta továbbfejlesztették a készüléket, és a BMR-84-es már a dízelmozdonyok takarékos üzemeltetésére is alkalmas. Milliárdos megtakarítást tesz lehetővé a mikroelektronika alkalmazása a vasúti közlekedésben, ha figyelembe vesszük, hogy az áruszállítás négyötödét a vasút bonyolítja le az NDK-ban. A szakemberek máris dolgoznak a villanymozdonyok „számítógépesítésén”. A drezdai Friedrich List Közlekedési Főiskolán pedig hozzáláttak a BMR-84 módosított változatának az elkészítéséhez, ugyanis a kis komputert szeretnék a városi villamosokra is fölszerelni. Komputer-kisasszony Petra Michalke, ez a szőke, fitos orrú berlini fiatalasszony sztár lett az utóbbi hónapokban. Láthattuk a tévében, képeslapokban egyaránt. Holott „csupán” postás, a berlini 75. számú postahivatal egyik ablakánál ül, levelet, táviratot vesz föl, pénzt fizetnek be nála, tehát végzi a dolgát, mint a többi postatisztviselő. Csakhogy ő - és immár 60 postahivatalban dolgozó jó néhány száz társa - sokkal gyorsabban és jóformán hibátlanul szolgálja ki az ügyfeleket, miután munkahelyét teljesen automatizálták. A postahivatalok központi számítógépére kapcsolt kezelőpult és képernyő segítségével hatvanféle műveletet végezhet. Nem kell minden tételt különféle listákra fölvezetni, könyvelni: a pecsétnyomót is csak nagy ritkán veszi kézbe. Az NSZEP XI. kongresszusának kezdetéig Berlin 113 postahivatalából 92-ben lesz már komputeres pult. És fokozatosan ellátják ilyennel a vidéki, előbb a Lipcse és Erfurt megyei postákat is. Beszédés képtovábbítás Jó ütemben halad az NDK-beli posta elektronizálása a távközlésben is. Hozzáláttak a beszéd-, az adat-, a szöveg- és képtovábbítás integrált digitális hálózatának a kiépítéséhez. Napjainkban legkorszerűbb, digitális átviteltechnika megvalósításának egyik feltétele az üvegszálas fényvezető kábel. Berlinben már ilyen kábelek kötik ösz- sze a főközpontok egy részét. A mikro- és optoelektronika nem csupán a gyors kapcsolást, az üzembiztos és jó minőségű telefonálást, adatátvitelt stb. teszi lehetővé, hanem például a berendezések automatikus felügyeletét és a korai hiba- és zavarjelzést is. Működik már az NDK postájánál a mikroelektronikus kábelellenőr, amely jóval az összeköttetés megszakadása előtt jelzi a hiba bekövetkezését és helyét is. KULCSÁR LÁSZLÓ ROBOTOK ■ ■- OT VÁLTOZATBAN A precíziós szerszámgépek sztyerlitamaki üzemében (Baskír SZSZK) 5 változatban készülnek robotok. Ezek egyikét az üzemben konstruálták. Előkészületek folynak robotok által megszerkesztett esztergák kibocsátására. A fiatal üzem robot-manipulátorait bemutatták a magyarországi BNV-n. Ugyanott látható volt a sztyerlitamaki üzem manipulátorával kiegészített magyar gyártmányú szerszámgép. Az első fahéjültetvény JUGOSZLÁVIA NÉPMŰVÉSZETE Grúziában létrehozták a Szovjetunió első Zibolda fahéjfa ipari ültetvényét. A fahéjfának, a babérfélék családjába tartozó örökzöld fának a magvait valamikor Kínából és Ceylonból hozták be Grúziába, de a zsenge fák még a nulla fokos hőmérsékletet sem bírták ki és elpusztultak. Most Japánból hozták be a Zibolda fahéjfát. A Szubtrópikus Növények Szuhumi Kísérleti Állomásán, a tudósok fáradozásának köszönhetően a fahéjfák akklimatizálódtak, s még a míA Cserepovecben megépített nagyolvasztó hasznos tárfogata 5580 köbméter. Ez több mint a mellette üzemelő három kohó együttes térfogata. Az új kohó napi nyolc vasúti szerelvény kohóelegyet fogyaszt majd. Korábban a helyzet úgy alakult, hogy minél több a nyersanyag, annál nagyobb mennyiségű hulladék is keletkezett. A „Szeverjanka” ebből a szempontból is különbözik elődeitől. A Szovjetunió ökológiai szempontból legtisztább nagyolvasztója zárt vízellátással működik majd, így nem szennyezi a környező folyókat. Több ezer korszerű porelfogó és füstgáztisztító kerül felszerelésre. A visszamaradó apró szemcsékből nyersanyag, a gázból fűtőanyag, a több millió tonna salakból építőanyag készül. GyakorlatiA bolgár-magyar gazdasági és műszaki kapcsolatok minőségi gazdagodását jelentette az 1965-ben megalakult Intranszmas vegyesvállalat. A társaság fő tevékenységi területe az üzemen belüli szállítás és raktározás gépesítése. Kezdetben az alaptőke mindössze egymillió transzferábilis rubel volt, ma már kilencszer ennyi. A társuláson belül Bulgária pneumatikus szállítórendszerekre, kötélpályákra, liftekre, elektromos targoncákra szakosodott, Magyarország pedig olyan szállítógépek tervezését vállalta, amelyek rendszerré építhetők össze. A több mint két évtized alatt sok eredményt értek el a vegyesvállalat dolgozói, de közben gondok is adódtak. Ezért vált szükségessé, hogy 1974-ben új szerződést írjanak alá, amely módosította a társaság tevékenységét, elősegítve ezzel a további fejlődést. A legfontosabb nusz 9-12 Celsius-fokos hőmérsékletet is elviselték. A magból kifejlődött csemetéket a Fekete-tenger partvidékének különböző helyein ültették el, a szuhumi és a batumi botanikus kertekben és más szubtrópikus övezetekben. A hivatásos ízlelöbizottság magasra értékelte a szuhumi kísérleti állomás által termesztett Zibolda fahéjfát és az élelmiszeripar, az illatszer- és a gyógyszeripar számára fűszer-nyersanyagforrásként javasolta. (APN-KS) lag sikerült megvalósítani a hulladék- mentes olvasztási technológiát. Egyedülálló a kohó automatizált vezérlőrendszere is, amely több mint háromezer bonyolult berendezést egyesít. A kohászok elektronikus segítői vezérlik a technológiai folyamatokat, jelzik az üzemzavarokat, végzik az aggregátorok üzemelésének gazdasági elemzését és segítséget adnak az olvasztás legjobb paramétereinek a megválasztásában. Természetes, hogy mindez nem olcsó mulatság. Megéri-e? Az elektronika adta meg erre a kérdésre is a választ. Az optimális fűtőanyag-adagolás eredményeként például havonta 120 vagon koksz takarítható meg, amely éves viszonylatban mintegy kilencmilliárd rubel megtakarítását jelenti. feladatok között tartották számon az információ áramlásának javítását, a pótalkatrész-gyártás növelését és az új berendezések gyorsított ütemű előállítását. Az erélyes és célravezető intézkedések nyomán érezhetővé vált az Intranszmas aktív jelenléte a nemzetközi piacon is. Az utóbbi időben például három nagy szovjet üzem, a rosztovi, a krasznojarsz- ki és a herszoni rendelt futószalagokat a vegyesvállalattól. A megrendelés értéke 110 millió rubelt tett ki. Nagy teljesítményű szállító- szalagot vásárolt a cégtől a leningrádi Kirov-gyár is. Az angol King cég a ma létező legkorszerűbb konténer licencét vette meg, amelynek meghonosításával ugyancsak az Intranszmas foglalkozott. A paksi atomerőmű szállítóberendezései közül is jó néhány a vállalattól származik. Színes szőttesek, aranyveretek, fes- tet-faragott faremekek szemet kápráztató gazdagságban. Ismert motívumok és szokatlan díszítések, keleties ornamentika, és egyszerű forma. Múzeumokban őrzött használati eszközök, népi visele- tek, berendezési tárgyak. A soknemzetiségű Jugoszlávia népművészete a Néprajzi Múzeum vitrinjeiben, a belgrádi, a zágrábi, a ljubljanai és az újvidéki néprajzi múzeumok anyagából. Különleges vállalkozás, különleges élmény ez a kiállítás. Hiszen a változatos tájegységeket, népcsoportokat magába foglaló ország népművészete is igen sokoldalú, ösbalkáni örökségből táplálkozik, de szervesen alkalmazza a hozott művészeti hagyományokat is, alkalmazkodva és váltakozva a lakosság etnikai összetételével, összhangban a vallási, felekezeti, földrajzi és természeti adottságokkal. Több kulturális zónára osztva tárgyalja a tárlat a jugoszláv népművészetet, ami áttekinthetővé és hangsúlyossá teszi az azonos stílus- és formajegyeket, de óhatatlanul ismétléseket is eredményez. Famegmunkálásaival, fafaragásaival, figurális plasztikáival a nyugati (osztrák, német) népek művészetével rokonítható az alpesi zóna kézművessége. Különlegesek a naivan bájos, festett-faragott szobrok, Szent György a sárkánnyal, a Madonnák, Pie- ták (kár, hogy nincsenek datálva). A bútorokon is megjelenik a vallásos téma, a szentek életéből vett jelenetek csakúgy, mint a növényi ornamentika. Üvegre festett ikonjaik dekoratívak, a kézműves mesterség színvonalán állnak. A magyar népművészethez leginkább a pannon zóna motívumkincse kapcsolódik. Ismerősek a tulipános, szegfüs ácsolt ládák, a mázas és mázatlan kerámiaedények, a len, a kender, a gyapjú és a pamutváA világ legnagyobb nagyolvasztója Az Intranszmas távlatai szón textíliák. E tájegység népei fejlett állattenyésztéssel és mezőgazdasággal rendelkeztek. Tehetősségüket érzékelteti viseletűk gazdagsága - a barna és piros tónusú ruhák, az arany és az ezüst imitációja, sokszínű díszítése, bőr és hímzés applikációja. A morvái zónából származnak az agyagrátétes sárga-zöld-barna mázas kerámiák, a geometrikus motívumokkal díszített kelmék, a kilim anyagok, a hím- zés-rátétes öltözékek, amelyek számunkra a jugoszláv népművészet fogalmával leginkább összeforrtak. A makedón zónában a régi szláv és más balkáni hagyományok a török-iszlám elemekkel keveredtek. Gyapjú szőtteseik ősrégi szövéstechnika szerint készülnek, fazekasságuk antik formákat őriz, aranyezüst rátétes, hímzéses öltözékeik különböznek más tájegységek viseletéitől. A hagyományos formavilág és a mediterrán kultúrák kölcsönhatása érezhető az adriai zóna kőfaragásain, archaikus ékszerein, tűvel varrott és vert csipkéin. Faragott ládáikon ciprus, életfa és növényi elemek jelennek meg. A dinári zóna az egyetlen hely, ahol az ősi balkáni és szláv hagyományok a pásztorkodó lakosság révén szinte érintetlenül fennmaradtak. Bizonyosság erre a geometrikus ornamentikával, „S”-formákkal, spirális vonalakkal, romboid alakzatokkal díszes dinári szőttes. Csak itt készítik ma is a durva anyagú fekete, barna, kézi ko- rongozású edényeket, ujjbenyomásos, karcolt díszítményekkel. E táj hangszere a gazdag faragású figurális díszes guzla is. Guzlán és más népi hangszeren halk zene szól a múzeumban. A látványhoz kellemes hangulatot teremtve. K. M.
