Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
1986. június 7. 8 “ÎRfÊPÜJSÀG SZOVJETUNIÓ Szovjet traktorok hetven országban A Szovjetunióban évente félmilliónál is több traktor készül. A tavaly gyártott traktorok összteljesítménye: mintegy 37 millió kilowatt. Ilyen tekintetben ma a Szovjetunióé a világelsőség. Az első szovjet traktor 1923-ban készült és a teljesítménye éppen elérte a 15 kilowattot. Sorozatgyártása 1930-ban kezdődött, jóval később, mint általában az iparilag fejlett államokban. A gépek azonban olyan hallatlanul gyors ütemben kerültek le a szerelőszalagokról, hogy 1932-ben a Szovjetunió már nem szorult traktorimportra. A fejlődés üteme a későbbiekben sem lassult, s immár 25 éve, hogy a szovjet traktor- gyártás a világ élvonalába tartozik. Az utóbbi évtizedben - az iparág törekvésének megfelelően - csökkent a gyártás üteme, viszont jelentősen - átlag mintegy 12,5 százalékkal - növekedett az egyes típusok teljesítménye. így évente - a kisebb teljesítményűek mellett -170 ezer, egyenként 105 kilowattos teljesítményű traktort is kap a szovjet mezőgazdaság. A szovjet traktorok legfőbb jellemzője, hogy sokoldalúan alkalmazhatók, többféle célra felhasználhatók. Az egyik legjobb típusához, a Belorusz MTZ 80-hoz mintegy 230 mezőgazdasági gép, illetve szerkezet és szerkezeti egység csatlakoztatható. Jelenleg 15 alaptípusból mintegy 68 fajtát gyártanak. Vizsgálatok igazolják, hogy ez elegendő a gazdaságok magas gépesítettségi szintjének folyamatos biztosításához. Az egyes sorozatok gyártása és javítása a tipizáció következtében leegyszerűsödött. Az MTZ 80-as alaptípus változatai például úgy készülnek, hogy az alkatrészek 85-98 százaléka megegyezik. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a minőség tekintetében is. Megbízhatóbbak, hosszabb élettarta- múak, gyorsabbak lettek a szovjet traktorok. Kényelmesebb a kezelésük, és kiváltképp az MTZ-k ma kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint korábban. Vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket óránként 9-15 kilométeres sebesség közben képesek elvégezni ezek a gépek. A kabinjukba klímaberendezést építettek. Ezeket a minszki traktorokat a világ hetven országában vásárolják. Ám nemcsak Minszkben készülnek jó és megbízható szovjet traktorok. A vlagyimiri traktorgyár 16 kilowattos Vlagyimirec típusú alapgépéhez ugyanis 130 mező- gazdasági segédeszköz csatlakoztatható. AT25A hat sebességfokozattal mozoghat hátrafelé és nyolccal előre. A T150 K teljesítménye 115 kilowatt. A Vlagyimireceket ötven ország importálja. A volgográdi és a cseljabinszki traktorgyárban a lánctalpasok készülnek nagy sorozatokban. Ezek a masszív gépek a legmakacsabb talajviszonyok között is megállják helyüket. A fejlődés azonban nem áll meg a traktorgyárakban sem. Évről évre készülnek az újabb változatok és ma már számítani lehet egészen különleges traktorok megjelenésére is. Már most 8-10 ezer munkaóra elviselésére növelték a leginkább igénybe vett alkatrészek élettartamát. Másfélszeresére emelték az aggregátorok teljesítményét, miközben azok a traktorban egyre kisebb helyen is elférnek. Ennek következtében folyamatosan csökken az olajfelhasználás. A holnap traktorának az MTZ 142-es típust tartják a Szovjetunióban. Ez az univerzális erőgép vet és betakarít, műtrágyát szór megfelelő meny- nyiségben és elvégzi az esedékes talajjavítási munkálatokat. Olyan mint egy jól programozott robot: engedelmes, pontos, már-már tökéletes. Munkatermelékenysége az 56 kilowattos traktorokénak a kétszerese, üzemanyag-felhasználása viszont egy hektárra számítva 10-16 százalékkal kisebb. A Tatár Autonóm Köztársaságban már megkezdték egy egészen különleges traktortípus megelőző tesztelését. Szaktekintélyek szerint ez lesz a jövő század traktora. A gyártás még ebben az ötéves tervben megkezdődik. Csehszlovákia leghosszabb hídja A Liptószentmiklós és Litóvárad között felépült új híd 1038 méter és ezzel Csehszlovákia leghosszabb hídja. Harmonikusan illeszkedik a festői környezetbe. Építésekor több figyelemre méltó műszaki újdonságot alkalmaztak. A Podturen nevű falucskát rejtő völgy felett ível át. Műholdak a geológia szolgálatában A Szovjetunió Geológiai Minisztériuma közlése szerint a szovjet automatikus műhpldak és az űrhajósok által készített fényképfelvételek évente körülbelül száz ásványkincs-lelőhely felfedezéséhez segítik hozzá a geológusokat. A szakértők véleménye szerint az űrből kapott információk felhasználása minden évben 30 millió rubel nyereséget hoz a népgazdaságnak. A geológusok számára felmérhetetlen lehetőségeket kínál az a tény, hogy nagy magasságból vizsgálhatják bolygónkat. Az űrből nézve láthatóvá válnak a néhány kilométer mélységben a Föld felszíne alatt húzódó geológiai szerkezetek, amelyeket még repülőgépről sem lehet észrevenni. Jevgenyij Kozlovszkij professzor, a Szovjetunió geológiai minisztere egy lepellel letakart szobor áttetsző körvonalaihoz hasonlította a felső, laza üledékrétegek alatt kirajzolódó mélyszerkezetek látványát. így fedezték fel például azokat a titokzatos gyűrű alakú kéregszerkezeteket, melyek átmérője egy-másfél ezer kilométer. Tudományos körökben először az a vélemény terjedt el, hogy ezek meteor becsapódások nyomai. Szovjet tudósok azonban bebizonyították, hogy a gyűrűk a Föld belső energiájának következtében keletkeztek. A fejlődés záloga- Mongólia a KGST- együttműködésben Mongólia 1962 óta tagja a KGST-nek. Belépésének első napjától kezdve pre- ferenciális együttműködési feltételeket élvez, többek között kedvezményes hitelek, valamint bizonyos exporttermékekre felárak biztosításával. Mindez számottevő gazdasági eredmények eléréséhez vezetett: a legutóbbi közel negyed évszázadban az ország nemzeti jövedelme több mint a 3-szorosára, az ipari termelés pedig csaknem a 7-szeresére nőtt. A bruttó társadalmi termék értéke tekintetében 3,8- szeres, az egy főre eső reáljövedelem vonatkozásában 1,9-szeres a fejlődés mértéke a 25 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A testvéri országok segítségével több mint 750 új népgazdasági beruházás épült fel, és csaknem minden - már korábban is működő - vállalatot korszerűsítettek. Mongólia együttműködése a KGST tagországaival évről évre új tartalommal és hatékony formákkal gazdagodik. Ezek közül is kiemelkedő szerepűek a közös vállalatok és gazdasági szervezetek. Konkrét példa erre a mongol-szovjet közös ércdúsító vállalat, amely Ázsiában a legnagyobb, valamint az ugyancsak mongol-szovjet színesfém-feldolgozó, a mongol-csehszlovák és a mongol-bolgár fémfeldolgozó közös vállalat. így elmondható, hogy létrejött és fejlődik egy úgynevezett integrációs iparág, az ércbányászat, amely teljes egészében exportra dolgozik. A különböző együttműködési formák hatékonyságát a gyakorlat már bőségesen igazolta, kiterjesztésüket a mongol népgazdasági terv is tartalmazza. Az utóbbi években világosan meghatározták Mongólia szakosodását a nemzetközi munkamegosztás keretében, többek között bizonyos állattenyésztési termékekre, ércekre és könnyűipari árukra. Az erről szóló csere-megállapodások lehetővé teszik, hogy lemondjon sok népgazdaságig szükséges termék gyártásának megszervezéséről, mert ezeket a KGST-országokból gazdaságosan importálhatja. A testvéri országok szakembereinek segítségével valósult és valósul meg az a nagy tudományos kutatási program, amelynek célja Mongólia földjének geológiai tanulmányozása, az ásványkincs-lelőhelyek feltérképezése. Az eredmény máris kézzelfogható: az utóbbi években egy sor színesfémlelőhelyet tártak fel, amelyeknek ipari hasznosítása iránt valamennyi KGST-ország határozott érdeklődést mutat. Mongólia külkereskedelmi áruforgalmában a szocialista közösség országainak aránya 96 százalék. A mongol export áruszerkezete jelentősen változik. A korábban hagyományos nyersanyagszállítások rovására növekszik a késztermékek aránya. 1960-ban az ipari exporttermékeknek még csak a 26 százaléka, 1985-ben pedig már a 80 százaléka volt késztermék. Ritka és védett állatok Vietnamban . Vietnam növény- és állatvilágában különleges helyet foglal el a Központi Fennsík. Ezen a vidéken Indokína 56 ritka állatfajából még ma is megtalálható 32, köztük olyanok, mint az orrszarvú, a tapir, a hosszú karú gibbonmajom és a tigris. A Központi Fennsík egyik szép tájegysége a Truong Son hegység, ahol kellemes élet- feltételek között él az elefánt, a dzsungeltulok, a szürkebölény, a medve, az antilop, a vadbölény és a cibetmacska. Indokína 11 védett madárfajtája közül kilenc talált otthonra a hegység dús erdeiben. A különös képződmények titkának megfejtése a szakemberek véleménye szerint nagy gyakorlati jelentőséggel bir, ugyanis a kör alakú szerkezetek határán ásványkincs-lelőhelyeket találtak. A Szovjetunióban ezen ismeretek alapján új ércbánya-vidékeket nyitottak meg Szibériában, az Uraiban és Közép- Ázsiában. KŐOLAJ A TENGERFENÉKRŐL A világ kőolajtermelésének egynegyedét ma a tengerek és óceánok mélye adja. Elsősorban a selfekről van szó, ami szárazföldi sekélyes zátonyokat és part- menti zónákat jelent. A XX. század végére az ember gyakorlatilag kimerítette a régi és könnyen hozzáférhető lelőhelyeket. Manapság a kitermelésnek két módja között választhat. Az egyik a szárazföldön végezhető, de évről évre nehezebbé és költségesebbé válik. A másik lehetőséget a tenger mélye nyújtja, ahol meglehetősen nagy készletek rejlenek pontosan * amiatt, hogy a készletekhez nehéz és költséges hozzájutni. Ma már a „tengeri” és „szárazföldi” kitermelés költségei között nincs túl nagy különbség. A tengeri kőolaj-kitermelés veteránja Azerbajdzsán. Itt 1949. november 7-én hoztak fel először olajat a „tenger fenekéről” Nyeftjanije Kamnyinál, a Kaszpi- tengerre épített kutakból. Ma már több mint húsz fúrótorony üzemel a Kaszpi- tengeren, és a 200 méteres vízmélység sem jelent akadályt. A modern fúrótornyok óriási acélszer- kezetek, amelyek nagysága akkora, mint egy futballpálya és magassága, mint egy negyvenemeletes házé. „Fedélzetükön” több ezer tonnás terhet képesek tartani. A Kaszpi-tengeren kívül a Balti-tenger, a Fekete-tenger, a távolkeleti tengerek selfjén is kutatnak újabb lelőhelyeket és folynak a feltárások. A tizenkettedik ötéves terv évei alatt (1986-1990) kiemelt jelentőséget tulajdonít a tengeri olajbányászatnak: a kitermelést a duplájára kell növelni. A köolajkitermelés azonban csak az első lépés a self természeti kincseinek kiaknázásban. A jövőben sor kerül olyan ásványok kitermelésére is, mint a réz, a kobalt, a nikkel, mangán, stb. A víz alatti lelőhelyek kiaknázása nemcsak a seifen, hanem a nyílt tengeren és óceánon az igazán izgalmas feladat, de megoldására valószínűleg már csak a jövő évszázadban kerül sor. SELF-3 típusú úszó berendezés a Kaszpi-tengeren. A tengerfenéktől számítva 6500 méterre képes lefúrni. Tervezői figyelembe vették a szigorú természetvédelmi követelményeket is: egyetlen csepp olaj sem kerül a tengerbe. Hl
