Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
a NÉPÚJSÁG 1988. június 7, A kiszolgálás színvonala A tömegközlekedés helyzete a megyében Véleménykülönbségek — Az ellátást biztosítani lehet Ha késik a vonat, az autóbusz, ha nem érjük el a csatlakozást, vagy éppen ellenkezőleg, órákat kell várni arra, hamar kimondjuk, hogy a közlekedés rossz. Vannak még a megyében „fehér foltok” is, kis települések, ahova nehéz eljutni, vagy éppen visszakerülni a megyeszékhelyre. Csökken a műszaki színvonal, sok a panasz a Volánnál, mégis azt mutatja a mértleg, hogy a megye közlekedésének helyzete sokkal jobb annál, mint azt sokan — egy-egy vonal ismeretében — gondolják. A vállalatoknak is vannak gondjaik — pénzük már kevesebb. A megyei népi ellenőrzési bizottság nemrégiben megvizsgálta a megye tömegközlekedésének helyzetét, a vizsgálatban részt vett valamennyi városi NEB, együttműködtek az SZMT-vel, a megyei tanács vb közlekedési osztályával és a KSH megyei igazgatóságával. A helyszíni ellenőrzést kombinálták kérdőíves módszerrel és önbeszámdlókkal. Közúton, autóbusszal A gazdaság „érrendszerét” képviselő tömegközlekedési infrastruktúrának meghatározó szerepe van a teljesítményekben, és hat a lakosság életkörülményeire, közérzetére. Ennek a területnek a fejlesztése különösen sok pénzt igényelne, amiből kevés van, ráadásul a minősége iránti követelményéli megnőttek. Az emberek ezt a mindennapokban úgy fogalmazták meg, hogy a megemelt jegyárakért jobb szolgáltatást igényelnek. A beruházások, vagy azok elmaradása hosszú távon meghatározó jelentőségű. A VI. ötéves terv alapvető követelményként jelölte meg, hogy az illetékes válla- ' ( latok a szállítási igényeket lehetőleg maradéktalanul, és a már elért színvonalon elégítsék ki. Ez képezte a Gemenc Volán személyforgalmi koncepciójának is az alapját. Szekszrádon több vonal megnyitásával megoldódott a Herman Ottó lakótelep és a Bottyán-hegy bekapcsolása a városközponthoz, és az ipartelepre. Üj vonalak is létesültek, több másikai meghosszabbítottak. A helyi forgalomba 4 csuklós buszt állítottak be, Pakson a helyi járatot Dunakömlődig hosz- szabbították meg, hasonlóan bővül a közlekedés Dombóváréit. Bonyhádon új helyi vonalat nyitottak meg. Mindenütt kicserélték a jegyautomatákat. A helyközi közlekedésben kidolgozták a negyvenórás munkahéthez alkalmazkodó menetrendet, az elővárosi forgalomba csuklós buszokat állítottak be, biztosították valamennyi település bekötését a forgalomba, legalább az alapellátás színvonalán. Új jegykezelő gépet állították be. Gazdaságossági szempontok miatt a gyenge kihasználtságú járatokat a területileg illetékes tanácsok egyetértésével leállították. A tervben foglaltakat nagy részben sikerült megvalósítani, de gondok vannak még a városokban az új lakótelepek bekapcsolásával, főként amiatt, hogy az utak. fordulóhelyek, megállók létesítése nem tartott lépést a lakásépítéssel. Gondot okoz ’ a munkahelyek eltérő munkarendje is, a menetrend általában a legkorábbi munkakezdéshez és a legkésőbbi befejezéshez alkalmazkodik. Négy évvel ezelőtt hajtották végre a régi buszok leselejtezését, azóta a géppark csak „öregedett”, sok a nullára leírt jármű, ennek aránya növekvő. A menetrendet, gondos egyeztetés után évente egyszer adják ki, évközi módosításra csak, nagyon indokolt esetben van mód. A vizsgált időszakban kapcsolták be a forgalomba Já- gónakot, jelenleg csak Grá- bóc, Bátaapáti a „fehér folt”, itt munkaszüneti napokon nincs közlekedés. Az utazási feltételek javításáért A közlekedési feltételek elsősorban amiatt javultak, hogy nőtt a nagy befogadó- képességű, csüklós járatok száma. A vállalat erőfeszítéseket tesz a megállóhelyek, várótermek állapotának javítására, ennek érdekében folyamatos a kapcsolat az érintett tanácsokkal. A VI. ötéves tervben új pályaud- van épült Pakson és Duna- földváron, Dombóvárait áthelyezték a vasútállomásra. A legnagyobb a gond Szekszárdion, ahol a VII. ötéves tervben ismét szerepel az új pályaudvar építése, Tamásiban korszerűsítését tervezik. A vállalathoz érkező szép számú — de csökkenő — panaszoki többsége a gépkocsi- vezetőig magatartása ellen emel kifogást. Ezek minden esetben kivizsgálják, indokolt esetben a felelősségre- vonás nem marad el. A VII. ötéves tervben kiemelt feladat a helyi közlekedés fejlesztése és a helyközinek a szinten tartása. Üjabb autóbuszokkal kívánják csökkenteni csúcsforgalom zsúfoltságát, ezenkívül a járatok sűrítését tervezik. Az új autóbuszokat a helyközi forgalomba állítják, növelve azok biztonságát. Az új menetrendekben még inkább alkalmazkodni kívánnak az igényekhez, és kezdeményezik — mint eddig is — a közületi autóbuszok bevonását a közforgalomba. Cél természetesen a jövedelmezőség növelése is. A vasúton csökkent a forgalom A MÁV Pécsi Igazgatósága a VI. ötéves terv időszakában húsz százalékkal kevesebb, beruházási kerettel rendelkezett mint korábban, a lemaradásók tehát nőttek. Kiemelkedik mégis a Budapest—Péos vonal megyei szakaszának villamosítása, az ezzel együttjáró korszerűsítés, pályafelújítás. A személyszállítás minőségét szolgálta a Dombóvárott létesi- tett új személykocsi-tároló, -tisztító és -karbantartó vágánycsoport, és Simontor- nya, Dunaföldvár állomásának folyamatban lévő korszerűsítése. Pincehely, Ke- szőhidegkút, Gyönk, Dombóvár állomásainak korszerűsítése ugyanakkor forrás hiányában elmaradt. Javulást jelent a korszerűbb, új személykocsik forgalomba állítása. A MÁV igazgatósága és a megye illetékes szervei között szoros a kapcsolat, nagy figyelmet fordítanak a Volánnál is a menetrend-egyeztetésre, sajnos a törzsvonalak rendjének kialakítására csak kevés a befolyásuk. Az utazósebességei a vasúti pályák színvonalához kell igazítani, ez Kesző- hidegkút—Gyönk—Tamási vonalán mindössze 20—30 km óránként. A tarifaemelést követően csökkent a forgalom, majd a bevezetett kedvezmények hatására stabilizálódott. A látszattal ellentétben nem magas a késések aránya, ezek is általában a pályakorszerűsítéssel kapcsolatosak. A VII. ötéves tervben nagyobb összeg áll rendelkezésre, ebből korszerűsítik a Rétszilas—Bátaszék vonalat, illetve a kapcsolt létesítményeket. Szekszárdon új utas- peron készül, ezen kívül még 12 állomáson lesznek kisebb- nagyobb beuh ázások. Munkásszállítás, tanácsi feladatok, vélemények A megyében jelenleg 125 közület tulajdonálban 290 autóbusz üzemel. Sajnos, nagy többségük régi, és nincs megfelelő műszaki állapotban. Közforgalomba állításukat akadályozza — többek között — hogy éppen a csúcsforgalmon kívül tudnák őket használni, amikor nincs rá szükség. Jó példa ezen a téren az egész körzetben működő autóbuszaival a Da I mán di Mezőgazdasági Kombinát. A vállalatok, intézmények, mezőgazdasági üzemek autóbuszait a sportolók, szocialista brigádok, más közösségek is használják. A helyi tanácsok a tervidőszak alatt a lehetőségeikhez képest folyamatosan bővítették, felújították az úthálózatott, korszerűsítették a megállóhelyeket és a tervezettnél több buszvárót létesítették. A tömegközlekedéssel kapcsolatos lakossági észrevételek, amennyiben új megállóhelyre, vagy útvonal kijelölésre vonatkoznak, általában orvoslást nyernék. A bejáró dolgozókat foglalkoztató vállalatók és a közlekedésben részt vevő vállalatók vezetőinek a véleménye időnként eltér egymástól. A saját járműves közlekedésre általában nincs panasz. A munkaszüneti napok közlekedési lehetőségeit érintette a legtöbb kifogás, a vasúton a legkedvezőbb minősítést a személyzet érdemelte ki, a legrosszabb volt a vélemény a tisztaságról, illetve az utaskiszölgáló létesítményekről. összességében a közlekedés színvonalát a kérdőívékre válaszolók megfelelőnek értékelték, ez ds azt mutatja, hogy a vállalatók a feladatukat a meglévő technikai és személyi körülmények között is el tudják látni. A kifogásókat, javaslatokat a népi ellenőrzés eljuttatja az illetékesekhez, különféle intézkedések már történték is a vizsgálat óta. —lhárosi— Szeretetzaua r A kábítószerről — őszintén Kétfajta kábítószerről szoktunk beszélni. A „kemény drog”-akhoz, például a hasishoz hazánkban viszonylag kevesen jutnak hozzá. Néhány ezer fiatal rabja a „sárga szörnynek”. Elsősorban a bűnüldöző szervek hatásos munkájának köszönhető, hogy nem terjedt el széles körben és an,nak, hogy a kábítószer igen drága. A másik az enyhébb változat a szipuzás — ra- gaszitószerek párlatának belélegzése —, a gyógyszerek alkohollal erősített hatása, gyógyszerkészítmények int. ravénás befecskendezése a hazai „drogosok” többségének kábítószere. Harmincezer fiatalról, — hiszen majd kizárólag ők az áldozatok — tudunk. A holdudvarokba tartozók — akik alkalomszerűen csapódnak hozzájuk, vagy akik nem kerülnék az egészségügyi intézmények látómezejébe — azonban sokkal többen vannak. Ha van „jó recepted...” A kábítószeresek közül kettő vállalta a beszélgetést az egyik budapesti kórház „Detox" osztályán. A csoportterápia célját szolgáló helyiségben szűrt fény. A folyosón még tart a gyógyszerosztás. Igyekszem elfelejteni azt, amit a pszichiáter mondott a gyerekekről. Punkos frizura, ártatlan, őszinte kamaszszemek. A kislány — húszon innen — szívja az egyilk cigarettát a másak utón. — Milyen érzés „belőve” lenni? — Akadozik a szavuk, de mégis kibukik belőle a mondanivaló. — Tudod a „szert” egyre nehezebb beszerezni. Ha van „jó recepted”, akkor is előfordul, hogy hígítják. Vagy vizet adnak. A vénáidat jobban ismered, mint az orvosok. Kristályosán kemények már a „sok belövés- től”. Egy barátomnak már csak a talpába lehet szúrni a tűt. Aztán ahogy ürül a fecskendő, úgy érzel vala. mi különöset. Iszonyú ... Rázkódol, a bőröd vörös lesz. Aztán megnyugszol. Amit eddiig szemellenzősen láttál, az most kitágul. (Ezt többször elmondják, kivörösödnek, nevetünk.) Hogy mi ez? Hát érdekes lesz minden ember. Akit csak látsz. Szereted őket. Ök is szeretnek. Órákig hallgattam egyszer egy toprongyos embert egy pályaudvaron. Azt mondta, hogy én jó vagyok. Olykor tudom, hogy tényleg igaz. Most nincs bennünk semmi „anyag”. Reggel bejövünk ide, estig itt vagyunk, s indulás haza. Fülém'be cseng az osztály pszichiáterének a sza va : „Most kezdjük megteremteni a kórházi és az egészségügyi ellátás intézményes kereteit. Ágyhiánnyal küzdünk, ambulánsán, járdbe- tegként kezelünk itt fiatalo. kát. Ezekben a faházakban.” Megelőzni ! Faházak a város másik végén. Apró iroda. Az Országos Alkohológiai Intézet központja. Dr. Takách Gáspár főorvos: — Több minisztérium bevonásával az egészségügy koordinálja — országosan — a munkát. Minisztertanácsi döntés alapján. Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes irányítja az intézményes küzdelmet. A hangsúlyt a megelőzésre helyezzük. Ma már külön választjuk 0 kór házi kezelést — a megvonást — és a megelőzést. Éppen ezért hozunk létre egy szanatóriumot, amely munkás- szállásszerűen működik majd, természetesen keményebb feltételekkel. Ide az otthon nélküli, csövező fiatalók kerülnek. A szigorú klinikai elvonásra három fővárosi kórház szakosodik, s néhány vidéki, elsősorban azokban a városokban, ahol a legtöbb kábítószeres fiatal él. Ezen túl minden megyei székhelyen az önálló aliko- hológiai szakorvos feladata lesz a „drogosok” figyelemmel kísérése is. Szegeden, Győrött, Pécsett van szükség az egészségügyi hálózat továbbfejlesztésére. Hangsú. lyozom, legfontosabb feladatunk a megelőzés. Létre kell hozni — az antialkoholista mozgalomhoz hasonlóan — a klubhálózatot. Komoly feladat előtt állnak a szociális gondozók, s a családvédelmi központokat is ki kell építenünk. Szüleikkel, házastársaikkal együtt kell kezelnünk a bajiba jutottakat. Ezen a nyáron — másodízben — a Velenceitó partján egy nyaralóiban háromszor három hétig üdültetünk volt narkósokat, családjukkal együtt. Ez már nem egészségügyi ellátás, hanem nyaraltatás. Láncszeme annak, amit így hívunk: társadalmi összefogás. A kábítószer elleni harc frontvonala az iskolákban és a körzeti orvosi rendelőkben húzódik. Nagyon fontos, hogy a pedagógus megfelelő tapintattal és hatáirozottan tudjon cselekedni, ha az iskolában olyan gyerekeket lát, akik kipróbálják a narkózás bármely formáját. Fontos a körzeti orvosok továbbképzése, hiszen ők ismerhetik fel az árulkodó jeléket már korai stádiumban. Égetően szükség van a tanácsadó hálózat kiépítésére — elsősorban a városokban. Az előbb említett városokban és Szolnokon már eredményesen működik ez a szolgálat. Okosan és nagy tűrőképességgel kell oldanunk a szülők és az egész társadalom közömbösségét, félelmét. „Anyád otthon nem vár...” A félelemről beszéi a punkos hajú fiú és a szelíd szemű lány is a kórházi osztályon. — Azt kérdezed, hogy milyen világot szeretnénk magunk körül? Hát olyat, ahol mindenki isimerné a másikat. Ahol szeretnének téged, s te is az emberekét. Azért ma még nem tudjük elképzelni egy kis kábítószer nélkül. Később talán ... Most viszont ha ide tennéd elém a „hidrót”, és a fecskendőt, nem volnék képes ellenállni. Álékor minden kitágul... Persze félsz is. Sokszor azt hiszed, hogy sötét alakok követnek. Nem tudsz egyedül lenni egy lakásban. Nemrég, amikor fürdőkádban ültem és mostam a hajlam, a hab elborította az arcomat, jaj ... nem tudok róla beszélni. Mintha megfojtanának ... Megyünk gyalog Pécsre vagy Szegedre. Autók suhannak el melletted, néha meg is állnak, de te Csak mész. Egészen addig, ameddig rá nem döbbensz arra, hogy fogytán a „szer”. És mert egyre nehezebb megszerezni, mert átvernek a patikában, mert rendőrségi ügy lesz belőle: bejössz ide a kórházba. Az itt kezelt alkoholbetegek lenéznék, kiszúrnak véled, persze te is különbnek tartod magad a „zacskósoknál” — a ragasztósoknál... Anyád ott. hon nem vár, mert vagy leírt, vagy nincs. Ezért itt vagy és álmodsz egy szebb viliágról, ahol talán egy kicsi kábítószer is van ... Megkeresni az okokat — A kábítószer-élvezet társadalmi tünet, lelki baj. Szándékosan nem mondom azt, hogy betegség — magyarázza a megszállottak szelídségével dr. Kós T. Márta piszchiáter, aki Fráter Judit és Juhász Sándor pszichológussal együtt végzi a parkosok kezelését. — A csapat új elméleti és gyakorlati megközelítéssel indul harcba. A lényeg így foglalható össze: a tüneti kezelésen túl felvállalni a fiatalokat, tettenérni kapcsolataikat, amelyek befolyásolják őket. Másként fogalmazva: nemcsak az a narkós, aki már rabja vala. milyen „szer”-nek, tehát azt kell vizsgálnunk, hogyan válik valaki kábítószer-élvezővé. A hajlam egy és hatéves kor között már a korai én-fejlődéskor kialakul. A gyermek életében ekkor középponti helyet foglal el 8/ édesanya. Az anyai szeretet hiánya, vagy a buta szeretet zavarokat okoz, szeretet- éhséget szül. Az édesapa személye is döntő, különösen a harmadik és a tizedik életév között. Ekkor fejlődik ki az úgynevezett felettes én, amely szabályozza a visel, kedést, a lelkiismeret kialakítója. A társadalmi beilleszkedést az aP® személye határozza meg. Az édesanya helyett, — aki dolgozik és kevés ideje jut a családra — napjainkban belép a társadalmi intézményrendszer : a bölcsőde, az óvoda. Az édesapa helyett az iskola és a gyermekszervezetek. A társadalmi zavarok a gyermekékiben is lecsapódnak, s az eredmény a szeretethi- ány és a beilleszkedési zavar. Éppen azt kutatjuk, hogy miért lesz egyikükből „csak” ideges, másikukból lelki beteg, és megint egy csoportból kábítószer-élvező. Elméletünk már van, most vizsgáljuk — itt és majd Gárdonyban —, hogy a gyakorlat igazolja-e azt. Ruttkay Levente „Persze félsz is.” — Beszélgetőpartnerünk „Reggel bejövünk ide, estig itt vagyunk”
