Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
198fi. június fi. TOLNA _ KÉPÚJSÁG 3 Magyarország és az EGK A Szovjetunió és a többi európai KGST-tagország — válaszolva az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának ez év januárjában a KGST titkárságára és az európai KGST-tagországok- hoz küldött leveleire — készségüket fejezték ki a Közösséghez való kétoldalú együttműködésre. Az új fejlemény megnyithatja a lehetőségét annak, hogy kétoldalú tárgyalások kezdődjenek az EGK és egyes kelet- európai országok közötti megállapodások megkötésére. Magyarország már 1982— 83-ban kifejezte készségét egy, az EGK-val létrehozandó kétoldalú kereskedelmi szerződés megkötésére abban az esetben, ha ez elősegíti hazánk és a Közösség között fennálló gazdasági problémák megoldását. Ezt követően számos felső és szakértői szintű eszmecserére került sor hazánk, valamint az EGK bizottságának képviselői, illetve az egyes Közös Piaci tagállamok megbízottai között. A tárgyalások témája az volt, milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy megkezdődhessenek az EGK-val a hivatalos kereskedelmi tárgyalások. Az azóta folytatott eszmecserék során azonban nem jött létre közeledés a tárgyaló felek álláspontja között. A magyar álláspont szerint az EGK-nak biztosítania kell Magyarország GATT-jogait a közösség piacán. Vagyis meg kell szüntetnie a magyar árukkal szemben a GATT szabályéival össze nem egyeztethető, dizskriminatív meny- nyiségi korlátozásokat. Magyarország igényli, hogy lényegesen javuljanak az EGK- országökba irányuló mezőgazdasági és élelmiszeripari exportjának feltételei, a magyar exportőrök méllá- nyosabb helyzetbe kerüljenek azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek jelentős kedvezményeket él. veznék. Az EGK-tagorszá- gok importjának mintegy 80 százaléka jelenleg olyan vámkedvezményt élvez, amiből több más ország között Magyarország is ki van zárva. Ezért az esetleges megállapodásoknak az is feltétele, hogy ezeket a hátrányokat mérsékeljék. Az EGK bizottsága ez év elején levelet küldött a magyar kormányhoz is. Ebkapcsolata ben közölte, hogy a közösség javítani kívánja az európai gazdasági és politikai kapcsolatokat. Ezért kétlodalú megállapodás létrehozását szorgalmazza hazánkkal. A magyar kormány válaszában ismételten kinyilvánította készségét olyan keresekriel- mi megállapodás létrehozására a közösséggel, amely lehetőyé teszi a GATT- egyezménnyel összeegyeztethetetlen mennyiségi import, korlátozások felszámolását, a magyar mezőgazdasági és ipari termékek piacra jutásának lényeges javítását, vám- és versenyhátrányunk csökkentését az EGK-piacon. A magyar kormány válaszában hangsúlyozta azt is, hogy a kétoldalú megállapodás megkötésének feltételei az 1982-iben, illetve 1983-ban kinyilvánítottak, hoz képest nem változtak. Hazánk jelentős mértékben érdekelt a megállapodás megkötésében, mivel aa EGK országaiban értékesítjük konvertibilis exportunk mintegy 40 százalékát. Ezekben az országokban azonban a piacra jutás feltételei számunkra a legkedvezőtlenebbek. Szakmai-gyakorlati oktatás Rendetet az iskola és a vállalat együttműködéséről A vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás, valamint az iskola és a vállalat együttműködésének — az oktatási törvényben is megfogalmazott — fejlesztését szolgálja az a rendelet, amelyet a kormány csütörtöki ülésén alkotott. Az elmúlt években megerősödött az igény, hogy a közoktatás az általános műveltség biztosítása mellett minél több iskolatípusban [készítse fel a tanulókat a társadalomba való beilleszkedésre, a munkába állást elősegítő ismeretek elsajátítására. A gyakorlati oktatásira az iskolarendszer a vállalatok nélkül nem lenne képes, ugyanakkor a vállalatoknak is egyértelműen érdekük, hogy a tanulók különböző szakmai körök betöltéséhez szükséges Ismereteket mind eredményesebben elsajátítsák. Mindezekre tekintettel írta elő az oktatási törvény, hogy az iskolák a gyakorlati oktatási feladatoknak a vállalatokkal együttműködve tegyenek eleget. A meglévő különböző szintű jogszabályok helyett a most elfogadott 1986. szeptember 1-én életbe llépő rendelet a középfokú szakoktatásban a szakmai képzés érdekeit a jelenleginél jobban szolgáló, az egyes iskolatípusok szakmai, oktatási sajátosságaival számoló, ugyanakkor az indokolatlan különbségeket megszüntető egységes jogi rendezésre törekszik. A rendelet egyebek között kimondja: az iskola és a vállalat együttműködése segítse elő a tantervi feladatok elsajátítását, a szakember- utánpótlás biztosítását, fogja át a szakra, szakmára meghatározott teljes tanulmányi időt, és járuljon hozzá a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez. A rendelet értelmében az iskola és a vállalat közösen állapodik meg aban, hogy a tanulmányi idő egyes szakaszában hol, milyen formában és rendben történjék a tanulók szakmai-gyakorlati oktatása. Ezt mindig ott kell megszervezni, ahol a gyakorlati oktatás feltételei és eredményei a legjobban biztosíthatók. A most alkotott jogszabály rendezi az iskola és a gyakorlati oktatásban közreműködő vállalat tennivalóit, illetőleg kötelezettségeit és jogéit. A változás különösen a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásában jelentős: itt — az iskolában történő alapképzés mellett — az üzemi képzést, a tanulmányi idő jelentős részében a vállalat irányítja, egyben biztosítva ebhez a szakoktatókat is. Az üzemi képzés során elsajátítandó gyakorlati tananyagot a vállalat saját technikai, technológiai, illetve munka- szervezési feltételeihez alakíthatja és — a több irányú felhasználhatóság követelményeivel összhangban — a szükséges elméleti, valamint gyakorlati ismeretekkel kiegészítheti. Mezőgazdasági gépek bemutatója — Mindenféleképpen megvesszük a ZT 323-at. A takarmánybetakarító gépek és kombájnok 3—5 éves lízingjén is érdemes elgondolkodni — mondja társának Cseres István, az egri Agroker géposztály vezető je Paks- Gyapapusztán, a mezőgazdasági gépek bemutatóján. — Immár harmadik alkalommal rendezték meg tegnap délelőtt, és az eső sem tudta elmosni Gyapapusztán, a csehszlovák és az NDK kereskedelmi kirendeltség, az Agrctek, a szekszárdi Ag- roker, a MAE Tolna Megyei Szervezetének gépesítési szakosztálya, valamint a Paksi Állami Gazdaság szervezésében a csehszlovák és NDK gyártmányú mező- gazdasági gépek gyakorlati bemutatóját. A megnyitót Major László, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója tartotta. Ezt köAz élelmiszeriparban dolgozók egészségvédelme érdekében az ÉDOSZ kezdeményezésére-az elmúlt években számos ‘intézkedés történt; egyebek között megkétszerezték az üzerporvosi rendelők számát. A szakszervezet vetően Lukács István, a szekszárdi Agroker igazgatója tájékoztatójában elmondta, mezőgazdasági üzemek arra ösztönzik a vállalatot, hogy jó minőségű és olcsó gépekkel lássuk el őket. Ezeknek a feltételeknek, mind a csehszlovák, mind az NDK gépek megfelelnek. Közkedveltek: a csehszlovák Zetor traktor- család, az NDK gyártmányú gépekből a gabonakombájn, az önjáró Silógépek és a magtisztítók. A gyakorlati bemutatón Raffai István, a Paksi Állami Gazdaság műszaki osztályvezetője ismertette az ekék, tárcsák, vetőgépek, cukorrépa-betakarító, ' szer- vesműtrágya-szóró pótkocsi jellemző tulajdonságait. Majd üzemelés közben tekinthették meg és próbálhatták ki a szakemberek a gépeket. sz. most újabb lépést tett: együttműködési megállapodást kötött az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézettel. A szerződés alapján több iparágban átfogó elemzésre került sor. Rába-export a Szovjetunióba Évről évre fejlődnek a világ számos országába exportáló Rába gyár szovjet kapcsolatai: a győri nagyvállalat az idén már 260 millió rubel értékben szállítja gyártmányait a baráti országba. A kivitel nagy hányadát az autóbuszokhoz, trolibuszokhoz és tehergépkocsikhoz való első és hátsó futóművek teszik ki; szovjet megrendelésre kifejlesztenék földmunka- és építőipari gépekbe építhető futómű- veket is. A korábbinál többet exportálnak a Rába motorokból, s közöttük olyan típusokat, amelyek vegyes üzemelésűek, vagyis gázolajjal és földgázzal egyaránt működnek. A gyár mosonmagyaróvári üzemében készülő kisállattartó berendezésekből — baromfinevelő- és tojóházakból — eddig három és fél ezret szállítottak, s az idén újabb kétszázat exportálnak a Szovjetunióba. Tárgyalások folynak nagy teljesítményű vetőgépek, talajmegmunkáló eszközök kiviteléről is. A 260 milliós Rába- exportban nincsenek benne azok a futóművek, amelyek az Ikarus autóbuszok elemeiként jutnak a Szovjetunióba. Az élelmiszeripari dolgozók egészségvédelme A kölesdi példa Találkozás kétévente ,.Otthon érzem magam" A kölesdi Kossuth művelődési ház ez év május 23—24-én első ízben megrendezi a Kölesdről Elszármazottak Baráti Találkozóját —, s a továbbiakban ezt megismétli minden 2. év májusában. Várunk mindenkit, a^> itt született, itt dolgozott, de már nem lakik itt. A találkozóval egy időben megalakul a Kölesdről Elszármazottak Baráti Klubja. Bízunk benne, hogy a volt lakóhely, munkahely több év távlatából is ösz- szeköti az akkoriakat a mostaniakkal. Kölesd, 1986. április 2.” Többek között ezt tartalmazza az a meghívó, amely számos, ma már az ország különböző településein fellelhető, egykori kölesdiek címére jutott el. Nagyon sok hasonló jellegű rendezvényre került sor a közelmúltban Tolna megye más településein is, mé_ reteíben, a programok gazdagságában és bátran kijelenthetjük, jelentőségében azonban mindegyiket túlszárnyalta a május 23—24 között megtartott kölesdi találkozó. Ez a mintegy 2000 fős település, az itt élő lakosság, a szervező bizottság, a sok fiatal és idős résztvevő mindent elkövetett annak érdekében, hogy valóban emlékezetessé váljon az összejövetel. A találkozó második napján, megérkezésünkkor remek hangulat fogadott bennünket, éppen a közös ebéd utolsó percei voltak hátra az általános iskola nagytermében. Az étkezés befejeztével a vendéglátók nevében Farkasfalvi József az általános művelődési központ igazgatója mondott rövid beszédet, majd Kiss Ferenc — aki 40 évig volt pedagógus Kölesdem, jelenleg Pesten él — válaszolt az üdvözlő szavakra. Hosszas taps köszöntötte mindkettőjüket, ez is jelezte azt, hogy a jelenlévők körében még mélyein él az összetartozás tudata. Kocsis György tanácselnökkel a szervezési kérdésekről beszélgettünk. — Már ezelőtt egy évvel, 1985 elején felmerült a találkozó gondolata — mondja Kocsis György. A lakosság véleményét is kikértük, ezt úgy oldottuk meg, hogy felmérő lapokat juttattunk el a falu minden házához. Nagyon kedvező, támogatásról biztosító és ötleteket adó visszajelzések érkeztek hozzánk. Ezt követően megalakult a 30 fős szervező bizottság, amelynek, hogy úgy mondjam „népfront jellege'’ volt, tehát különböző szervezetek tagjai képvisélték magukat, különböző foglalkozású, életkorú egyének közreműködésével tartottuk üléseinket. Ahogy azt ösz- szeszámoltúk, mintegy 400 egykori 'kölesdi részvétele volt várható, sajnos különböző okok miatt mindannyi, an nem tudtak eljönni. De azt hiszem, a jelenlévő 130 vendégünk összehívása is nagy eredményként könyvelhető el. Mizsákné Horváth Mária óvónő veszi át a szót, aki az úgynevezett Látás brigád tagja. Ez a „szervezet” — amelyet pedagógusok, adminisztrátorok, technikusok, gépészek, művezetők alkotnak — rendezi a képzőművészeti bemutatókat, így ez a név egybeforrt az ismert Kölesdi Képtárral. — Az alapozó munkát végeztük el januártól kezdődően. Ez azt jelenti, megállapodtunk abban, milyen rendezvények legyenek, és azok mikor, és hogyan valósuljalak meg. Baranyai László, a Kossuth Lajos Művelődési Ház vezetője: — Az ország minden területéről érkeztek egykori kölesdiek — Budapestről, Pécsről, Székesfehérvárról, és természetesen Szekszárd- ról iis. Érdekességként azt is 'megemlíthetem, hogy a Szovjetunióból, Moszkvából is volt egy látogatónk. A programok minden korosztály érdeklődésére számot tartottak. Szakkörök bemutatói, kiállítások, hangversenyek, táncegyüttesek szórakoztatták az érdéklődőket. Népszerű volt az ismerkedési bál, valamint az emlékülés. Az sem érdektelen talán, hogy személyenként 400 forintot tett ki a részvételi díj, ebbe beleértendő az étkeztetés, zenedíj, utaztatás, hangversenyek, és a külön erre az alkalomra készített egyedi grafika költsége. Egyébként nem is ez a lényeg, még ráfizetés esetén is megéri ez a találkozó. Sókkal többet nyom a latban az erkölcsi tartalom, mindaz, amit ez az ittenieknek jelent, a helybélieknek és a vendégeknek egyaránt. A találkozó befejeztével néhány egykori kölesdi véleményét kérdeztük meg. Kaszás Imre nyugalmazott tanár számos egykori kedves jóbarátjával találkozott. — Általában az én korosztályom, tehát az idősebbek voltak többségben ezen a rendezvényen. Mérnökök, orvosok és nagyon sok pedagógus elevenítette fel közös emlékeit és természetesen élményszámba ment újból látni azokat, akikkel már több évtized óta nem találkoztunk. Felújítottuk régi kapcsolatainkat és újakat is kötöttünk. Elmondok egy kis történetet is, ami jól jellemzi az itteni légkört. Ebédnél a helyi iskola tantestületének tagjai szolgáltak __ fel. Megköszöntem a tanárnőnek a kedvességét, erre ő azt válaszolta, hogy ez náluk nem különlegesség, hanem természetes dolog, ez így szokás. Nagy ambícióval, . szív- vel-léiekkel végezték munkájukat a vendégvárók, csak a legnagyobb elismerés hangján tudok nyilatkozni. Kurcz Henrikné szintén nyugdíjas, 37 évig volt vezető óvónő kölesdi munkahelyén. Mint elmondja, ott is született, mármint az óvodában. Igaz, jelenleg Szek- szárdon él, ennek ellenére tősgyökeres kölesdinek vallja magát. — Én mindig otthon érzem magam Kölesden. Bár egykori ismerőseim felett — velem együtt — eljárt az idő, arcuk barázdás, szemeikről azért felismertem őket. Két év múlva? Ha megérem, ismét itt leszek. SZERI ÁRPÁD Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A vendégek egykori önmagukat nézegetve Egy kis terefere a régi ismerősökkel
