Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

198fi. június fi. TOLNA _ KÉPÚJSÁG 3 Magyarország és az EGK A Szovjetunió és a többi európai KGST-tagország — válaszolva az Európai Gaz­dasági Közösség Bizottságá­nak ez év januárjában a KGST titkárságára és az európai KGST-tagországok- hoz küldött leveleire — készségüket fejezték ki a Közösséghez való kétoldalú együttműködésre. Az új fej­lemény megnyithatja a lehe­tőségét annak, hogy kétol­dalú tárgyalások kezdődje­nek az EGK és egyes kelet- európai országok közötti megállapodások megkötésé­re. Magyarország már 1982— 83-ban kifejezte készségét egy, az EGK-val létrehozan­dó kétoldalú kereskedelmi szerződés megkötésére ab­ban az esetben, ha ez elő­segíti hazánk és a Közösség között fennálló gazdasági problémák megoldását. Ezt követően számos felső és szakértői szintű eszmecseré­re került sor hazánk, vala­mint az EGK bizottságának képviselői, illetve az egyes Közös Piaci tagállamok meg­bízottai között. A tárgyalá­sok témája az volt, milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy megkezdődhes­senek az EGK-val a hivata­los kereskedelmi tárgyalá­sok. Az azóta folytatott esz­mecserék során azonban nem jött létre közeledés a tár­gyaló felek álláspontja kö­zött. A magyar álláspont szerint az EGK-nak biztosí­tania kell Magyarország GATT-jogait a közösség piacán. Vagyis meg kell szüntetnie a magyar áruk­kal szemben a GATT szabá­lyéival össze nem egyeztet­hető, dizskriminatív meny- nyiségi korlátozásokat. Ma­gyarország igényli, hogy lé­nyegesen javuljanak az EGK- országökba irányuló mező­gazdasági és élelmiszeripari exportjának feltételei, a magyar exportőrök méllá- nyosabb helyzetbe kerülje­nek azokkal a versenytár­sakkal szemben, amelyek jelentős kedvezményeket él. veznék. Az EGK-tagorszá- gok importjának mintegy 80 százaléka jelenleg olyan vámkedvezményt élvez, amiből több más ország kö­zött Magyarország is ki van zárva. Ezért az esetleges megállapodásoknak az is feltétele, hogy ezeket a hát­rányokat mérsékeljék. Az EGK bizottsága ez év elején levelet küldött a ma­gyar kormányhoz is. Eb­kapcsolata ben közölte, hogy a kö­zösség javítani kívánja az európai gazdasági és politikai kapcsolatokat. Ezért kétlodalú megál­lapodás létrehozását szor­galmazza hazánkkal. A ma­gyar kormány válaszában ismételten kinyilvánította készségét olyan keresekriel- mi megállapodás létrehozá­sára a közösséggel, amely lehetőyé teszi a GATT- egyezménnyel összeegyeztet­hetetlen mennyiségi import, korlátozások felszámolását, a magyar mezőgazdasági és ipari termékek piacra jutá­sának lényeges javítását, vám- és versenyhátrányunk csökkentését az EGK-pia­con. A magyar kormány vá­laszában hangsúlyozta azt is, hogy a kétoldalú megálla­podás megkötésének felté­telei az 1982-iben, illetve 1983-ban kinyilvánítottak, hoz képest nem változtak. Hazánk jelentős mérték­ben érdekelt a megállapo­dás megkötésében, mivel aa EGK országaiban értékesít­jük konvertibilis exportunk mintegy 40 százalékát. Ezek­ben az országokban azon­ban a piacra jutás feltéte­lei számunkra a legkedve­zőtlenebbek. Szakmai-gyakorlati oktatás Rendetet az iskola és a vállalat együttműködéséről A vállalatoknál folyó gya­korlati oktatás, valamint az iskola és a vállalat együtt­működésének — az oktatási törvényben is megfogalma­zott — fejlesztését szolgálja az a rendelet, amelyet a kor­mány csütörtöki ülésén al­kotott. Az elmúlt években meg­erősödött az igény, hogy a közoktatás az általános mű­veltség biztosítása mellett minél több iskolatípusban [készítse fel a tanulókat a társadalomba való beillesz­kedésre, a munkába állást elősegítő ismeretek elsajátí­tására. A gyakorlati oktatás­ira az iskolarendszer a vál­lalatok nélkül nem lenne ké­pes, ugyanakkor a vállalatok­nak is egyértelműen érdekük, hogy a tanulók különböző szakmai körök betöltéséhez szükséges Ismereteket mind eredményesebben elsajátít­sák. Mindezekre tekintettel írta elő az oktatási törvény, hogy az iskolák a gyakorlati oktatási feladatoknak a vál­lalatokkal együttműködve te­gyenek eleget. A meglévő különböző szintű jogszabályok helyett a most elfogadott 1986. szeptember 1-én életbe llépő rendelet a középfokú szakoktatásban a szakmai képzés érdekeit a jelenleginél jobban szolgáló, az egyes iskolatípusok szak­mai, oktatási sajátosságaival számoló, ugyanakkor az in­dokolatlan különbségeket megszüntető egységes jogi rendezésre törekszik. A ren­delet egyebek között ki­mondja: az iskola és a vál­lalat együttműködése segítse elő a tantervi feladatok el­sajátítását, a szakember- utánpótlás biztosítását, fogja át a szakra, szakmára meg­határozott teljes tanulmányi időt, és járuljon hozzá a gyakorlati oktatáshoz szük­séges feltételek megteremté­séhez. A rendelet értelmében az iskola és a vállalat közösen állapodik meg aban, hogy a tanulmányi idő egyes szaka­szában hol, milyen formában és rendben történjék a tanu­lók szakmai-gyakorlati ok­tatása. Ezt mindig ott kell megszervezni, ahol a gyakor­lati oktatás feltételei és ered­ményei a legjobban biztosít­hatók. A most alkotott jog­szabály rendezi az iskola és a gyakorlati oktatásban köz­reműködő vállalat tenniva­lóit, illetőleg kötelezettségeit és jogéit. A változás különösen a szakmunkástanulók gyakor­lati oktatásában jelentős: itt — az iskolában történő alap­képzés mellett — az üzemi képzést, a tanulmányi idő jelentős részében a vállalat irányítja, egyben biztosítva ebhez a szakoktatókat is. Az üzemi képzés során elsajátí­tandó gyakorlati tananyagot a vállalat saját technikai, technológiai, illetve munka- szervezési feltételeihez ala­kíthatja és — a több irányú felhasználhatóság követel­ményeivel összhangban — a szükséges elméleti, valamint gyakorlati ismeretekkel ki­egészítheti. Mezőgazdasági gépek bemutatója — Mindenféleképpen meg­vesszük a ZT 323-at. A ta­karmánybetakarító gépek és kombájnok 3—5 éves lízing­jén is érdemes elgondolkod­ni — mondja társának Cse­res István, az egri Agroker géposztály vezető je Paks- Gyapapusztán, a mezőgaz­dasági gépek bemutatóján. — Immár harmadik alka­lommal rendezték meg teg­nap délelőtt, és az eső sem tudta elmosni Gyapapusztán, a csehszlovák és az NDK kereskedelmi kirendeltség, az Agrctek, a szekszárdi Ag- roker, a MAE Tolna Megyei Szervezetének gépesítési szakosztálya, valamint a Paksi Állami Gazdaság szervezésében a csehszlovák és NDK gyártmányú mező- gazdasági gépek gyakorlati bemutatóját. A megnyitót Major László, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója tartotta. Ezt kö­Az élelmiszeriparban dol­gozók egészségvédelme érde­kében az ÉDOSZ kezdemé­nyezésére-az elmúlt években számos ‘intézkedés történt; egyebek között megkétsze­rezték az üzerporvosi rende­lők számát. A szakszervezet vetően Lukács István, a szekszárdi Agroker igazga­tója tájékoztatójában el­mondta, mezőgazdasági üze­mek arra ösztönzik a válla­latot, hogy jó minőségű és olcsó gépekkel lássuk el őket. Ezeknek a feltételek­nek, mind a csehszlovák, mind az NDK gépek megfe­lelnek. Közkedveltek: a csehszlovák Zetor traktor- család, az NDK gyártmányú gépekből a gabonakombájn, az önjáró Silógépek és a magtisztítók. A gyakorlati bemutatón Raffai István, a Paksi Álla­mi Gazdaság műszaki osz­tályvezetője ismertette az ekék, tárcsák, vetőgépek, cukorrépa-betakarító, ' szer- vesműtrágya-szóró pótkocsi jellemző tulajdonságait. Majd üzemelés közben te­kinthették meg és próbálhat­ták ki a szakemberek a gé­peket. sz. most újabb lépést tett: együttműködési megállapo­dást kötött az Országos Munka- és Üzemegészség­ügyi Intézettel. A szerződés alapján több iparágban át­fogó elemzésre került sor. Rába-export a Szovjetunióba Évről évre fejlődnek a vi­lág számos országába expor­táló Rába gyár szovjet kap­csolatai: a győri nagyválla­lat az idén már 260 millió rubel értékben szállítja gyártmányait a baráti or­szágba. A kivitel nagy há­nyadát az autóbuszokhoz, trolibuszokhoz és tehergép­kocsikhoz való első és hátsó futóművek teszik ki; szovjet megrendelésre kifejleszte­nék földmunka- és építőipa­ri gépekbe építhető futómű- veket is. A korábbinál töb­bet exportálnak a Rába mo­torokból, s közöttük olyan típusokat, amelyek vegyes üzemelésűek, vagyis gázolaj­jal és földgázzal egyaránt működnek. A gyár mosonmagyaróvári üzemében készülő kisállat­tartó berendezésekből — ba­romfinevelő- és tojóházak­ból — eddig három és fél ezret szállítottak, s az idén újabb kétszázat exportálnak a Szovjetunióba. Tárgyalá­sok folynak nagy teljesítmé­nyű vetőgépek, talajmeg­munkáló eszközök kivitelé­ről is. A 260 milliós Rába- exportban nincsenek benne azok a futóművek, amelyek az Ikarus autóbuszok ele­meiként jutnak a Szovjet­unióba. Az élelmiszeripari dolgozók egészségvédelme A kölesdi példa Találkozás kétévente ,.Otthon érzem magam" A kölesdi Kossuth mű­velődési ház ez év május 23—24-én első ízben meg­rendezi a Kölesdről El­származottak Baráti Talál­kozóját —, s a továbbiak­ban ezt megismétli min­den 2. év májusában. Várunk mindenkit, a^> itt született, itt dolgozott, de már nem lakik itt. A találkozóval egy időben megalakul a Kölesdről El­származottak Baráti Klub­ja. Bízunk benne, hogy a volt lakóhely, munkahely több év távlatából is ösz- szeköti az akkoriakat a mostaniakkal. Kölesd, 1986. április 2.” Többek között ezt tartal­mazza az a meghívó, amely számos, ma már az ország különböző településein fel­lelhető, egykori kölesdiek címére jutott el. Nagyon sok hasonló jelle­gű rendezvényre került sor a közelmúltban Tolna me­gye más településein is, mé_ reteíben, a programok gaz­dagságában és bátran kije­lenthetjük, jelentőségében azonban mindegyiket túl­szárnyalta a május 23—24 között megtartott kölesdi ta­lálkozó. Ez a mintegy 2000 fős település, az itt élő la­kosság, a szervező bizottság, a sok fiatal és idős résztve­vő mindent elkövetett an­nak érdekében, hogy való­ban emlékezetessé váljon az összejövetel. A találkozó második nap­ján, megérkezésünkkor re­mek hangulat fogadott ben­nünket, éppen a közös ebéd utolsó percei voltak hátra az általános iskola nagyter­mében. Az étkezés befejez­tével a vendéglátók nevében Farkasfalvi József az általá­nos művelődési központ igazgatója mondott rövid be­szédet, majd Kiss Ferenc — aki 40 évig volt pedagógus Kölesdem, jelenleg Pesten él — válaszolt az üdvözlő szavakra. Hosszas taps kö­szöntötte mindkettőjüket, ez is jelezte azt, hogy a jelen­lévők körében még mélyein él az összetartozás tudata. Kocsis György tanácsel­nökkel a szervezési kérdé­sekről beszélgettünk. — Már ezelőtt egy évvel, 1985 elején felmerült a ta­lálkozó gondolata — mond­ja Kocsis György. A lakos­ság véleményét is kikértük, ezt úgy oldottuk meg, hogy felmérő lapokat juttattunk el a falu minden házához. Nagyon kedvező, támogatás­ról biztosító és ötleteket adó visszajelzések érkeztek hoz­zánk. Ezt követően megala­kult a 30 fős szervező bizott­ság, amelynek, hogy úgy mondjam „népfront jellege'’ volt, tehát különböző szer­vezetek tagjai képvisélték magukat, különböző foglal­kozású, életkorú egyének közreműködésével tartottuk üléseinket. Ahogy azt ösz- szeszámoltúk, mintegy 400 egykori 'kölesdi részvétele volt várható, sajnos külön­böző okok miatt mindannyi, an nem tudtak eljönni. De azt hiszem, a jelenlévő 130 vendégünk összehívása is nagy eredményként könyvel­hető el. Mizsákné Horváth Mária óvónő veszi át a szót, aki az úgynevezett Látás brigád tagja. Ez a „szervezet” — amelyet pedagógusok, admi­nisztrátorok, technikusok, gépészek, művezetők alkot­nak — rendezi a képzőmű­vészeti bemutatókat, így ez a név egybeforrt az ismert Kölesdi Képtárral. — Az alapozó munkát vé­geztük el januártól kezdő­dően. Ez azt jelenti, megálla­podtunk abban, milyen ren­dezvények legyenek, és azok mikor, és hogyan valósulja­lak meg. Baranyai László, a Kossuth Lajos Művelődési Ház veze­tője: — Az ország minden te­rületéről érkeztek egykori kölesdiek — Budapestről, Pécsről, Székesfehérvárról, és természetesen Szekszárd- ról iis. Érdekességként azt is 'megemlíthetem, hogy a Szov­jetunióból, Moszkvából is volt egy látogatónk. A prog­ramok minden korosztály érdeklődésére számot tartot­tak. Szakkörök bemutatói, ki­állítások, hangversenyek, táncegyüttesek szórakoztatták az érdéklődőket. Népszerű volt az ismerkedési bál, va­lamint az emlékülés. Az sem érdektelen talán, hogy személyenként 400 fo­rintot tett ki a részvételi díj, ebbe beleértendő az étkezte­tés, zenedíj, utaztatás, hang­versenyek, és a külön erre az alkalomra készített egyedi grafika költsége. Egyébként nem is ez a lényeg, még rá­fizetés esetén is megéri ez a találkozó. Sókkal többet nyom a latban az erkölcsi tartalom, mindaz, amit ez az ittenieknek jelent, a hely­bélieknek és a vendégeknek egyaránt. A találkozó befejeztével néhány egykori kölesdi vé­leményét kérdeztük meg. Kaszás Imre nyugalmazott tanár számos egykori kedves jóbarátjával találkozott. — Általában az én korosz­tályom, tehát az idősebbek voltak többségben ezen a rendezvényen. Mérnökök, or­vosok és nagyon sok peda­gógus elevenítette fel közös emlékeit és természetesen élményszámba ment újból látni azokat, akikkel már több évtized óta nem talál­koztunk. Felújítottuk régi kapcsolatainkat és újakat is kötöttünk. Elmondok egy kis történetet is, ami jól jellem­zi az itteni légkört. Ebédnél a helyi iskola tantestületé­nek tagjai szolgáltak __ fel. Megköszöntem a tanárnőnek a kedvességét, erre ő azt vá­laszolta, hogy ez náluk nem különlegesség, hanem ter­mészetes dolog, ez így szo­kás. Nagy ambícióval, . szív- vel-léiekkel végezték mun­kájukat a vendégvárók, csak a legnagyobb elismerés hangján tudok nyilatkozni. Kurcz Henrikné szintén nyugdíjas, 37 évig volt ve­zető óvónő kölesdi munka­helyén. Mint elmondja, ott is született, mármint az óvo­dában. Igaz, jelenleg Szek- szárdon él, ennek ellenére tősgyökeres kölesdinek vall­ja magát. — Én mindig otthon ér­zem magam Kölesden. Bár egykori ismerőseim felett — velem együtt — eljárt az idő, arcuk barázdás, szemeikről azért felismertem őket. Két év múlva? Ha megérem, is­mét itt leszek. SZERI ÁRPÁD Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A vendégek egykori önmagukat nézegetve Egy kis terefere a régi ismerősökkel

Next

/
Thumbnails
Contents