Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

1986. június SO. Képújság 3 Húshelyzet Termelési akciók, kedvezmények a sertéstartóknak Értékesítési szerződéssel egyszerűbb Az 1980-as évek elején a vágósertés-előállítás orszá­gos szinten nagymértékben megnövekedett, s 1984-ben érte el a csúcsot, mintegy 14,5 milliót. Ez azt jelenti, hogy az országban 1,2 millió­val volt több a vágósertés, mint az előző években. En­nek a ténynek az ' ismereté­ben nem emelték a sertésfel­vásárlás i árakat, viszont a takarmányárak tovább emel­kedtek. Így már kevésbé volt kifizetődő a sertéshizlalás. Ennek következtében alakúit ki az 1985. évi hullámvölgy. A dinamikus fejlődést egy erős visszaesés követte. Az á Hats zárni álás adatait össze­vetve, azt tapasztalhatjuk, hogy 1985-ben az előző évek­hez képest mintegy 10 szá­zalékos volt a vágósertés- élőá Iliit ás csökkenése. Ha megyénk helyzetét Vizsgál­juk, 9 százalékos csökkenésre következtethetünk abból a fényiből, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat 1985-ben 542 000, míg 1984-ben 603 000 sertést vásárolt fel a megye területéről. Annák érdekében, hogy megyei szinten a vágósertés­előállítás a kívánt mennyi­ségei elérje, a Szekszárdi Húsipari Vállalat különböző termeltetési programokat in­dított be az országos prog­rammal egyidejűleg, s ezek megvalósítása érdekében je­lentős kedvezményekben, il­letve támogatásban részesíti a termelőket. A vemhes kocasüldő-for- gatmazást a vállalat már több mint 10 éve végzi rendszere­sen, de célul tűzte ki, sogy 1985. november 1.—1986. március 31-e között 3000 vemhes kocasüldőt bocsát a kistermelők rendelkezésére kedvezményezett áron. A kedvezmény november—de­cember hónapban 1500 forint, január—február hónapban 1000 forint vollit, míg március­tól napjainkig 500 forint. így a vállalat az öt hónap folya­mán 3576 vemhes kocasüldőt helyezett ki, s ebben 2.9 mil­lió fariint támogatást nyúj­tott. E nagymérvű t en y észkoca- állomány kihelyezésével azt kívánja elérni -a vállalat, hogy a vágósertés árualap­jának a hiányzó részét pó­tolja. valamint a kistermelői szektorba folyamatosan olyan anyaállomány kerüljön ki, amelynek genetikai tulajdon­ságai kiválóak, szaporulatuk megfelelő minőségű vágó­sertést produkál. Ahhoz, hogy Július 1-tö# ez az állomány öröklött tu­lajdonságait képes legyen kifejteni, nagymértékben be­folyásolja 'a tartási és takar­mányozási módszer. A takar­mányozás során szem előtt kell tartanunk azt, hogy a koca után jelentkező szapo­rulat hagy növekedési es’ély- lyel rendelkezik, és csak lato­ban íaz esetben tudja gene­tikai képességeit kifejteni, ha korának és súlyának meg­felelő mennyiségű és minő­ségű. fehérjében gazdag, de keményítőértékben sem sze­gényebb takarmánnyal látjuk el. Ez ugyan költségesebb módszernek tűnik, mint a régebben alkalmazottak, de ha szem előtt tartjuk, hogy nagyobb a napi súlygyarapo­dás, ennék következtében rö­vidül a h'izlaíábj lidő, s nő az azonos idő alatt az egy férőhelyről kibocsátott hízók száma, valamint növekszik a hizlalás árbevétele, 'ukkoi láthatjuk, hogy nem mindig a „drága’’ a „drága”. A kihelyezett kanok minő­ségjavító hatása már észlel­hető: joíbb a sertések szerve­zeti szilárdsága, a talkar- mányértékesítő képessége, ennek következtében a hízé- konyságuk is javult, optimá­lis takarmányozás és tartás mellett. Azok a termelők, akik á vállalat kirendeltsé­gein igényt jelentenék be, a 14 000 forint értékű tenyész­kanokat 6000 forintos áron vásárol hatják meg. A vételár és az érték közötti különbö­zét szintén vállalati támoga­tás. Itt kell megjegyeznünk, hogy a vállalat a kisterme­lői kocaállomány minőség­ben hozzáillő apaállatokkal történő fedeztetésének bizto- síitásárla az elmúlt évek fo­lyamán 1986 januárjától jú­niusig 110 tenyészkant helye­zett ki, a termelőknek mint­egy 900 000 forint támogatást nyújtott. Azok a termelők, akik nem vemheskoca-vásárilással kí­vánnak kocaállományhoz jut­ni, szűzsüldöt vásárolhatnak, akció keretében — ha szük­séges, akár részletfizetésre. A tenyészkan-forgalmazás, valamint a szűzsüldő-sl'látás még teljesebb kiszélesítését szolgálja a minden hónapban a szekszárdi vásártéren meg­rendezésre kerülő tenyészál­latvásár. Ez évben sikerült elérni, hogy a Szekszárdi Ál­lattenyésztő Vállalattal, vala­mint a termelési rendszerek- jcél kooperálva havonta egy alkalommal megrendezésre kerülő tenyészállatvásáron folyamatosan 'bemutatásra és eladásra kerüljenek azok a fajta (HUNGAHIB KA-HYB, MAGYAR LAPÁLY, MA­GYAR FEHÉR) tenyészkanok és szűzsüldőik, amelyeknek a hizlalásba vont szaporulata megfelelő 'minőségű vágóser­tést adja a húsiparnak, i •Essék a termelési akciók, s a velük nyújtott kedvezmé­nyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye vágósertés- termelése kilábaljon az el- mű L't évi hullámvölgy bői. Az elmúlt hónapok folyamán (április, május) nem szállí­tották a sertést a kívánt ütemben a vágóhídra a kis­termelőktől. Az igaz, hogy volt néhány napos csúszás, esetleg az egyik hét végéről a másik hét elejére, de ez csák átmeneti többletfel vá­sárlásból adódott. A Szekszárdi Húsipari Vál­lalat annak érdekében, hogy •az előállított vágósertés a kívánt időpontban kerüljön szállításra, azzal a kéréssel fordult a kistermelőkhöz, hogy kössenek vágóállat- értékesítési szerződért a ha­vonta .szállítani kívánt sertés- mennyiség pontos megjelölé­sével. A megbízottaknak le­hetőleg a számítási határidő előtt, legalább 2—3 héttel je­lezzék szállítási szándéku­kat, annak érdekében, hogy segítsék a vállalat sertésfel- vásárlási tevékenységének ütemsZerüségét, s ennek kö­vetkeztében az általuk elő­állított vágósertéseket időben elszállítsák. Ebben az évben bevezették a kisegítő és háztáji gazda­ságokban előállított vágóser­tés hasított minősítését. Az alapáron felüli a vágás után I—III. minőségi kategóriába sorolt sertések után a .válla­lat minőségi felárat fizet. 1986. január 1-től május 31- ig 111 ezer kistermelői sertés került felvásárlásra a me­gyében. amiből a termelők 38 ezernek kérték a vágás utánj minősítését. Ennek a mennyiségnék 75 százaléka került I—III. osztályba, ami után a vállalat minőségi fel­árat fizetett ki a termelők­nek. Az így kifizetett mintegy 2,3 millió forint a minősített sertések kilogrammja után 0,8 forint többlet-árbevételt jelent. Ez a jövedelmezőség szempontjából nagyon szem előtt tartandó tényező akkor, amikor a vágósertés állapára ez év januártól kilogram­monként 1,30 forinttal növe­kedett. Változások az ingatlanszerzéssel kapcsolatos eljárásban Az illetékről szóló törvény 1986. július 1-jei hatályba lépésével módosul — egysze­rűsödik — az ingatlanok tu­lajdonjogának megszerzésé­vel kapcsolatos földhivatali és illetékhivatali eljárás. A változás lényege a követke­ző: ezenitúl az ingatlantulaj­don jogával összefüggő szer­ződés alapján az ingatlain- nyilvántartási bejegyzést egységesen, az ingatlan fek­vése szerint illetékes földhi­vataltól kell kérni. A kére­lem benyújtásával az érde­kelt egyidejűleg eleget tesz annak a kötelezettségének is, hogy a szerződést az illeték­hivatalnak be kell mutatnia, az illeték kiszabása céljából. A földhivatalhoz benyújtott szerződéseket a jövőben te­hát nem kell az illetékhiva­talnál külön bemutatni. A bejegyzés iránti kérel­met továbbra is a szerződés keltétől, vagy ha ahhoz más hatóság — például gyámha­tóság, építésügyi hatóság — előzetes jóváhagyása szüksé­ges, a jóváhagyástól számí­tott 30 napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani. Ha pedig a szerződéshez más személy (például az elővá­sárlásra jogosult tulajdonos­társ) nyilatkozata is szüksé­ges, a 30 napos határidő a nyilatkozat keltével kezdő­dik. A földhivatalhoz benyúj­tandó írásbeli kérelemben elegendő feltüntetni a kért bejegyzést, továbbá azt, hogy a bejegyzést kinek a javára és melyik ingatlanra kérik. Ha a szerződés az érdekeltek személyi számát nem tartal­mazza, a kérelemben ezt is közölni kell pótlólag a föld­hivatallal. A földhivatal a bejegyzést a jövőben is csak akkor tel­jesíti, ha az érdekeltek a szerződést és mindazokat az okiratokat, esetleges vázraj- zokait is bemutatják, amelye­ket az egyes bejegyzésekhez a jogszabályok előírnak. Ezek közül különösen fontos a tulajdoniszerzési jogosult­ság igazolása (telek-, lakás­és üdülő tulajdonszerzés ese­tén a tanács illetékes szak- igazgatási szerve által zára­dékolt nyilatkozat). Az ingatlanszerzési ügyek további lényeges egyszerűsí­tését jelenti, hogy július 1-je után a tulajdonjog és más jogok ingatlan nyilvántartá­si bejegyzésének nem előfel­tétele az úgynevezett va­gyonszerzési illeték kiszabá­sa és megfizetése. Azoknak az ügyeknek az iratait, ame­lyekben vagyonszerzési ille­ték kiszabására is sor kerül­het, a földhivatal a bejegy­zést követően hivatalból — az érdekelt külön kérelme nélkül — megküldi az ille­tékhivatalnak. Az gondosko­dik, szükség szerint, a va­gyonszerzés illetékének ki­szabásáról, vagy megállapít- ia. hogy ilyen illetéket nem kell fizetni. Ilyen ügyekben az illetékhivatal egyidejűleg gondoskodik az ingattam nyilvántartási bejegyzésért járó eljárási illeték megfi­zettetéséről is. Több mint nyolcezer lakás OTP közreműködéssel Nőtt a betétállomány megyéikben Július I-töl nyugdíj-előtakarékossági betét életbiztosítással Sajtótájékoztatót tartott jú­nius 24-én. az Országos Ta - karékpénztár. Ezen' az Or­szágban elért eredmények­ről volt szó. Ezek ismereté­ben kértünk tájékoztatást az OTP Tolna Megyéi Igazga­tóság ától. Az OTP országos eredmé­nyeinek részeként jó ütemű fejlődés volt tapasztalható Tolna megyében is min'd a betét, mind a hitel, mind a szerencsejátékok területén. •Megyénkben 1985 végén a lakossági betétek állománya ötmilli á rd-ötszázhátmillii ó forint volt. Ekkor az éves betétállomány-növekedés 265 millió forint volt, mintegy 6 millió forinttal több, miiint 198'4-toen. Hia a VI. ötéves terv időszakát vesszük fi­gyelembe, akkor kiderül, hogy a tervidőszakban több mint 1,8 milliárd forinttal növelte megyénk lakossága a takarékpénztárban elhe­lyezett pénzét. A takarékos­sági készség Stabilitását mu­tatja, hogy ezekben az évek­ben — kisebb ingadozások­tól eltekintve — a lakosság éves bevételeinek minden száz forintjából 4,42 forintot fordított megtakarításai nö­velésére. A takarékosságra jó ha­tással volt a kamatfeltéte­tek változtatása. A maga­sabb kamatú (két év után. 6, 3 év után 8, illetve hat év ultán 9 százalék kamatot el­érő) különféle betétfajták be­vezetése a tartósan lekötött betétek arányát folyamato­san növelte. Az elmúlt évek­ben — állandóan növekvő részesedéssel — a könyves- betétek forgalma a lakossá­gi jövedelmek évi 20—21 százalékos hányadát tette ki. Mint elmondták: a területen is jó ütemű .yolt a forgalom- fejlődés. Természetesen az ismert okok miatt — a lakásépítés iránti nagyobb érdeklődés, a lakásépítés és -vásárlás költ­ségeinek növekedése — érez­hető volt az erőteljesebb ki­áramlás is. Ez azonban a be­tétgyűjtést, a betétállomány éves emelkedését alapvetően nem fékezte le. Olyannyira nem, hogy a már említett be- tétállomány-inövékedés a nö­vekvő hitelnyújtás fedezeté­nek megteremtője lett. A lakossági hitelek állomá­nya 1985-toen 666 millió fo­rinttal nőtt. A hitelek betét­gyűjtéssel megteremtett fe­dezetének jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben az OTP Tolna megyei hálózatának közreműködésé­vel 8 553 új lakás épült. A lakásépítők és -vásárlóik er­re 3 milliárd 550 millió fo­rint kölcsönt vettek feli E kölcsönök mintegy 96 száza­léka 3 százalékos kamatozású kedvezményes hitel volt. Az elmúlt öt évben az OTP Tolna megyei szakemberei 12 900 építési kölcsönkérel­met bíráltak el. Ebből 8200 az úgynevezett egyéb építés, helyreállítás, fűtéskorszerűsí­tés, toldaléképítés volt. Emel­lett mintegy 3 ezer — 93 szá­zalékban takarékpénztári sa­ját beruházásban épült társasházi lakást értékesítet­tek. A .jó ügyintézéshez hozzátartozik a pontos, részletes fel­világosítás is Nemcsak többletszolgálta­tást, többletmunkát is jelen­tett a hitelnyújtás tehetősé­gének változása: a magán- ingatlanforgalom keretében igényhe vett bankkölcsön en­gedélye, az áru- és mező- gazdasági hitel, a személyi hitel, összesen 150 000 ilyen hitelezési ügyet intéztek. Július 1-től újabb felada­tok várnak a takarékpénztár dolgozóira. Tolnia megyében is, minit másutt az országban egyre többen és egyre jobban szorgalmazták : teremtsenek lehetőséget arra, hogy az ál­lamilag biztosított nyugdíj mellett az egyén is tehes­sen valamit azért, hogy nyugdíjas évei gondtalanab­bak lehessenek. Az 1057/85. (XX. 8.) MT határozat alap­ján az OTP-n keresztül most erre is lehetőség nyílik. A nyugdíj-előtakarékossági be­tét életbiztosítással, párosul 35-től 50 éves korig. Hasz­nos ez az új betétforma mind az egyénnek, mind az OTP- nek. Az egyén biztonságo­sabb öregkorát alapozhatja meg fiatalon, az OTP pedig tartós betéthez jut. Részletes tájékoztatást e biztosítási formáról az OTP- fiókok adnak. Hogy miit je­lenthet ez a takarékossági forma egy mai harmincöt és öt ven év közöttimek, arra álljon itt két példa. Tetszés szerinti összeget lehet elhe­lyezni, de legalább tízezer forint az alap. Ha 10 ezer fo­rintot erre a célra elhelyez és havonta 300 forintot be­fizet, akkor 10 év alatt ösz- szegyűlik egyszer 46 ezer fo­rintja. Ehhez az OTP 35 ezer forint kamatot számol. A be- tétitulajdonos ebiben az eset­ben a tízéves takarékossági időszak lejártakor 81 ezer forinttal rendelkezik. A já­radék folyósításéra választ­hat 10 éves időszakot. Ha a tőkét is felhasználja, akkor havi 1000, tíz év alatt ösz- szesen 120 ezer forintot kap kézhez. De kaphat tíz éven keresztül havii 4 ezret is. Ek­kor az induló összeg 50 ezer és a havi befizetés ezer fo­rint.* Az ötven éven felüliekre az életbiztosítás nem vonatko­zik. Ök viszont megkapják teljes egészében az évi 10 százalékos kamatot is. Mint az előzőekből is ki­derült: a takarékosság és a biztosítás egybekapcsolásával július 1-ítől az OTP ügyfelei­nek járadékot tud biztosíta­ni. Ezzel nemcsak fontos pénzügypolitikái, szociál­politikai célokat szolgál, ha­nem egyben reális egyéni és társadalmi igényeket elégít ki. Tolna megyében is, hason­lóan, mint az ország más te­rületein, nőtt az eladott itotó- és lottószelvények száma. Megyénk lakossága 1985-iben több mint 21.5 millió szel­vényt vásárolt. Ha az elmúlt öt évet nézzük, akkor kide­rül, hogy Tolna megyében 83 millió totó-lottó szelvény keli el. Az értékesítési for­galom növekedése az utóbbi években 8—10 százalék kö­zött mozgott. Az idén is nőtt a totó-lottó szelvényekből a bevétel. Szeptember elsejé­től, amikor tíz forint lesz egy szelvény, a bevétel várható­an nem csökken, a szelvé­nyek száma viszont bizonya­ra nem éri el a korábbi hó­napok átlagát. Visszaeséissel az OTP vezetői is számolnak, de bíznak abban: hogy a na­gyobb nyeremények hozzájá­rulnak a több szelvény vá­sárlásához. Talajjavításra : alginit Zsákrakodó, rakomány­fóliázó Sikeresen vizsgáztak a Szovjetunióban is a szécsényi tsz cs om ag ológép- ü zemébe n gyártott zsákraikodó -rende­ző berendezések mintapéldá­nyai. A gépújdonság óránként hatszáz ötvenlkilós zsákot he­lyez a raklapra; érdeklődnek iránta a lengyel, az NDK- beli és a román vásárlók is. Az üzemben most 'készülnek a tervei egy olyan berende- zlésnék. amely elektronikus érzékelőivel beméri a rako­mányt. kiszabj'a, forrasztja és az árura helyezi a csoma­goláshoz szükséges fóliahu­zatot. Üj'abb kísértetek kezdőd­tek az olajpala, vagy ahogy fantázianevén nevezik, az alginit mezőgazdasági hasz­nosítására Vas megyében. Az ásványt a viláigon először az Állami Földtani Kutató Inté­zet ajánlotta talaj javítására 1977-ben, s azóta bebizonyo­sodott. hogy az elhalt algák maradványaiból különleges körülmények között keletke­zett, biológiailag aktív kőzet nagy abszorpciós felülete, jelentős mész- és makro-, il­letve mikroelem-tartalma folytán savanyú homoktala­jokon — 40—50 tonnás hek­táronkénti dózisokban kijut­tatva — átlagosan 23.5 száza­lékos növékedést eredménye­zett a napraforgó- és kuko­ricatermésben, meszes homo­kon pedig 60 százalékos több, letet hozott. Az alginittel most kezdett kísérletek során arra a kér­désre keresik a választ, hogy a természetes talajjavító szer vajon a középkötött talajo­kon is kedvező hatást gyako. rol-e a terméseredményekre, A Tanakiajidi Agrokémiaii és Növényvédelmi Állomás szakemberei egyelőre 5 és 30 tonna 'közötti hektáronkénti adagokkal próbálkoznak, il­letve istállótrá'gyával kombi­nálják az aliginltét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents