Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

A rtÉPÙJSÀG

1986. június SO.

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Miért nem jött az autóbusz?

Braudt Henrikné májusi olvasónk ötven utastársa nevében irta. Irta, hogy a hét 6 munkanapból állt, ebből 4 alkalommal az autóbusz nem jött az utasokéit, hiába várták. Fél 7 előtt egy autóbusz kiment Aparhantig, ott felszedte az utasokat. A gyerekek is kénytelenek .ezzel a busszal iskolába menni, mert csak háromnegyed 8-kor van Aparhant felől járat. Érdeklődtek a volánnál, miért nem jön a járat, de tott azt a választ kapták, nincs busz, mert kiadták bérbe iskolai kirándulásokra stb. /Miért a menetrendszerinti járatokat vonják el a nap mint nap utazóktól?

lát találtunk, 'melyen az állt, hogy 'megbírságoltak bennünket szabálytalan parkolásért. Ugyanis az történt, hogy a Herman Ottó utca végén elhelyeztek egy megállni tilos táblát. Ha a Fürdőház utca felől jövünk fel a Herman Ottó útra és a 31-es számú házig tart az úticélunk, honnét kéne tudni azt, hogy az előző nap 800 méterrel az utca másik végén elhelyeztek egy táblát. Javaslatuk, hogy az ilyen forgalmi változásokról is tájékoztassák az autósokat, a rendőrség pedig ne mindjárt büntessen, hanem figyelmeztesse az ott lakókat, amíg meg nem szokják az új rendet...

A Gemenc Volán igazgatója, Pech József küldte meg a választ :

— Olvasójuk panasza helytálló. A 30-ías fordán szereplő autóbuszjárat a jelzett napokon valóban nem közlekedett.

A Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője, dr. Nedók Pál válaszolt.

— Ebben az időszakiban sorozatos és tartós műszaki meghibásodások, valamin t karambolos javítások miatt naponta átlagosan kta. 5 autóbusz a műhelyben állt, í<gy a forgalomban részit venni nem tudott. Ez a tény a forgalomszervezésben fennakadásokat okozott. Ezek a körülmények idézték elő, hogy az Aparhant—Majos—Bony- hád között közlekedő autóbuszjárat kimaradt. Dolgozóink figyelmét felhívtam a po nt osab b mu n k a vég zés r e.

Bízom abban, hogy a jövőben ilyen és hasonló eset nem fordul elő. A történtekért az utastól szíves elnézést kérek.

— A megállási tilalom bevezetésére a Herman Ottó utcában közlekedő helyi járati autóbuszok folyamatos haladásának biztosítása érdekében volt szükség.

— A rendőrkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptam, hogy az első időszakban a szabálytalanul megállókkal szemben figyelmeztetés is történt. Véleményem szerint a megállási tilalom bevezetéséről bizonyos fokú tájékoztatást adott az olvasójuk által is olvasott, korábban megjelent újságcikk.

dődtek és várhatóan ez évben, szeptember 30-ig befejeződnék. Az erózióvédelmi munkákat koordináló rekonstrukciós bizottság 1980. január havi ülésén a Csatári-völgy további oldalvölgyeinek kivitelézését 1987— 88-,ra ütemezte.

— Amennyiben a kivitelezés pénzügyi fedezetét 82,5 százalékos arányban biztosító állami támogatás a következő évben is az 1985. évihez hasonló nagyságrendben biztosított lesz, így' a kérdéses mellékvölgyek vízrendezésére 1987—88. évben sor kerül.

— A zártkerti területek villamosenergia-ellátása — a városi tanács vb műszaki osztályának beruházásában — a telektulajdonosok költségvállalása mellett megvalósítható, amennyiben az áramszolgáltató a kérdéses területen az igényelt villa- mosenergia-mennyiséget biztosítani, tudja. A sajáterős villamosenergia-hálózat megvalósításával kapcsolatos előkészítő munkák részletes megbeszélése érdekében javaslom, hogy az érdekeltek közös képviselője keresse fel a városi tanács vb műszaki osztályát.

Megkaphatja-e a GYED-et?

Mikor rendezik a Csötönyi-völgy vízelvezető árkát?

Jogos volt-e a büntetés tilosban parkolásért?

Horváth József, tolnai olvasónk írta, hogy nemrégiben olvasott lapunkban a szekszárdi IHerman Ottó utca forgalmi helyzetéről, hogy a buszok nem tudnak elmenni az ott parkoló gépkocsiktól. „Erre egyik napról a másikra — idézet a levélből — megváltoztatták a forgalmi rendet. Többed magammal a szokásos módon parkoltunk a családi házak felőli oldalon és egy reggel mindegyik autón egy rendőrségi céduA szekszárdi Csötönyi- völgy, Baranya-völgy, Faluhely vízrendezésével kapcsolatos kérdést kaptunk több kiskerttulajdonos aláírásával. Kérdezték: mikor rendezik a Csötönyi-völgy vízelvezető árkát, a meliorációs munkát mikor kezdik meg? Es igaz-e az a hír, hogy a zártkerti telektulajdonosok összefogásával lehetne villanyvezetéket az említett területre telepíteni?

Csapó Istvánné kalaznói olvasónk gyesen lévő kismama. Gyermeke ez év február 28-án töltötte be 18. hónapját. Mivel március 1-től 18 hónapra hosszabbították a gyed időtartamát, azt kérdezi, hogy egy nap eltérése miatt nem kaphatná-e azt meg.

A megyei társadalomibiztosítási igazgatóság igazgatója. Nagy Zoltán válaszolt:

A Szekszárdi Város Tanácsa V. B. Műszáki Osztályának vezetője, Briglovics János válaszolt a kérdésekre:

— A Csatári-völgy rekonstrukciós vízrendezési és erózióvédelmii munkái az erózióval leginkább veszélyeztetett két mellékvölgyben, az Iván-völgyben és a Porkoláb-völgyben megkez— A gyermekgondozási díjra való jogosultsággal a jogszabály 1986. március 1- től úgy rendelkezik, hogy annak időtartamát egy évről másfél évre emeli. Ez a rendelkezés azonban senki számára sem ad lehetőséget a gyed visszamenőleges megállapítására. Az a szülő nő jogpsult 1986. március 1-től gyermekgondozási díjra, akinek gyermeke ezen a napon még nem töltötte be a 18. hónapját. Olvasójuk gyermeke után 1986. március 1-től a gyed nem jár, mivel a gyer- meg ez év februárjában másfél éves korát betöltötte.

Ml VÁLASZOLUNK

Telefonszámunk: 16-211

Négyezer madár a Mátra Múzeumban

A Gyöngyösi /Mátra Múzeumban négyezer preparált madarat őriznek. A tudományos kutatást is szolgáló gyűjteményt a város kisdiákjai is gyakran felkeresik. Dr. Solti Béla ornitológus a gyerekeknek szívesen megmutatja a ritka példányokat, s „beavatja” őket a madárvilág titkaiba (MTI Fotó: KS)

Az új illetékrendelkezések alkalmazása a bírósági eljárásban

Az illetékekről szóló 1986. évi f. törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott g/1986. (IV. 11.) PM. sz. rendöleit 1986. évii július hó 1-én lép hatályba.

Miután a fenti rendelkezések részben megváltoztatták a bírósági eljárás igénybevételéért az ügyfél eljárási illetékfizetési kötelezettségét, ezért a főbb szempontokról 'az alábbiakban tájékoztatjuk megyénk lakosságát.

Áltelláinöis előírás, hogy a bírósági eljárásért a törvényiben megái lapított illetéket kell fizetni, vagyis ha az 'adott pervita nem tárgyi költségmentes, vagy az ügyfél nem élvez személyes költségmentességet, továbbá, ha az eljárás nem illetékmentes, akkor az eljárás tárgyának értékéhez viszonyítottan az igény előterjesztésével egyidejűleg illetéket kéül fizetni.

Ehhez igazodik az illeték- fizetési kötelezettség, és ez áltálában az a vagyoni érték, stb., amelyre vonatkozóan a bíróságtól határozatot kérnek.

Az általános illetékfizetések az alábbiak szerint alakulnak:

A peres eljárásban 6 százalék, legalább 300,— Ft legfeljebb 300 000,— Ft. Fizetési meghagyásos eljárásban 3 száZálék, legalább 100,— Ft, legfeljebb 150 000,— Ft. A bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 százalék, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 150 000,— Ft. Egyezségi kísérletre történő idézés, és szóbeli kereset azonnali tárgyalása esetén 1 százalék, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 5000,— Ft. Végrehajtási eljárás iránti kérelemnél 3 százalék, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 150 000 Ft. Egyéb nem peres eljárásiban az érték 1 százaléka, de legalább 100,— Ff legfeljebb 50 000,— Ft.

Abban az esetben, ha a fizetési meghagyás ellentmondás folytán perré alakul, vagy az egyezségi kísérlet, illetve a szóbeli kereset azonnali tárgyalása nem vezet eredményre, akkor az illetéket 6 százalékra ki kell egészíteni.

Gazdasági bírság kiszabása Iránta ügyben az eljárás tárgyának értékeként a kiszabott bírságot kell figyelembe venni.

Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg — és a fenti rendelkezések tételes illetéket nem állapítanék meg — az illeték alapja a helyi (városi, kerületi stb.) bíróságoknál 30 000,— Ft, Fővárosi Bíróságnál és megyei bíróságoknál

60 000,— Ft, Legfelsőbb Bíróságnál pedig 100 000,— Ft.

Az iMetékek alapjának meghatározásánál figyelembe kell venni, ha az ügyfél egy vagy több jogviszony alapján több igényt érvényesít, akkor járulékok nélkül, az előterjesztett igények együttes értéke irányadó.

Vagylagos kérelmek esetén csak egyszer kell illetéket fizetni, de a legmagasabb értékhez viszonyítottan.

'Miután a bíróság vagy a ’közjegyző köteles Vizsgálni az eljárás értékét, így ha a fái által megjelölt értéktől magasabbat állapít meg, akkor ez az érték képezi az

illeték alapjait. Ezzel szemben, ha a pertárgy értékét a félek leszállítják, vagy utólag alacsonyabb összegben állapítják meg — csak a törvényben meghatározott esetek kivételével — az illeték mérséklésének helye nincs. Azonban, ha emelkedik a perérték, akkor a változást tartalmazó iraton az emelt érték képezj az illeték alapját.

A tételes illetékek a következők:

A házassági bonítóperí illeték 2500,— Ft, ebből ha békítési kísérletnek van helye — 500,— Ft-ot a keresetlevélen, majd a 2000,— Ft-öt pedig a bíróság álltái meghatározott felhívás szerint kell leróni,

A birtokháborítási per illetéke 1000,— Ft, ha a kereset kizárólag visszahelyezésre. Vagy a birtokháborítás megszüntetésére irányul, akkor beleszámít az államigazgatási eljárásiban lerótt 100,— Ft általános illeték fs.

Ha a birtokháborításban kártérítést is követelnek, akkor a perértéknél csak az 1000,— (Ft-ot meghaladó illetéket kéll még leróni. Ezer forint az illeték az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a házassági bonltóper és a házassági perben érvényesített vagyoni igény kivételével minden egyéb házassági, a névviselési jog megszüntetése iránti, a személyek polgári jogi védelme esetére indított, az örökbefogadás felbontása iránti és a sajtó-helyreígazí- tási perekben.

Tekintettél arra, hogy a házassági perben egyéb házassággal összefüggő igények érvényesítésére ds sor kerül — az egyező akaratnyilvánításra alapított kereset esetén pedig több igény elbírálása kőtelező is — a lakáshasználat rendezésére irányuló kérelem esetén ezt az igényi az illeték megállapításánál figyelmen kívül kéül hagyni. A vagyoni igénynél pedig csá'k a házassági bontóper illetékét — 2500,— Ft-ot — meghaladó mértékben köteles illetéket fizetni az ügyfél.

Ha a határozat jogerőre emelkedése után részletfizetést, vagy ennek módosítását, továbbá a kiszabot pénzbírság megfizetésére halasztást, vagy részletfizetést kérnek, ennek illetéke 1 százalék, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 5000,— Ft.

A cégbírósági eljárás illetéke:

A cég bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a létesítő határozatban vagy társasági szerződésben megállapított induló Vagyon értéke után: jogi személy vagy ezek közös név alatt működő társulásai, társaságai esetén 1 százalék, de legalább 2000,— Ft, legfeljebb 30 000,— Ff. Egyéb cég esetén 1 százalék, de legalább 1000,— Ft, legfeljebb 5000,— Ft.

Induló vagyonnal nem rendelkező cég esetén az illeték 1000,— Ft.

Minden egyéb eljárásért, amely nem tekinthető cég- bejegyzésnek — a kijavítás esetét ide nem értve — 300,— Ft illetéket kell fizetni

A cégbíróság határozata elleni fellebbezés illetékére a végzés elleni fellebbezés illetéfcrendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A jogorvoslatok illetéke a polgári eljárásban:

ítélet elleni fellebbezés esetén: a Vitássá tett követelés, vagy követelésrész értékének minden megkezdett 1000,— Ft, legfeljebb

150 000,— Ft, Házassági bontóper ítélet elleni fellebbezés illetéke 500,— Ft. Birtokháborítással kapcsolatos fellebbezés esetén, és ha o pontos fellebbezési érték ne/h állapítható meg, az illeték 500,— Ft, ugyancsak 500,— Fi az illeték, ha az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti, Vagy a házassági bontóper és a házassági perben érvényesített vagyonjogi igény kivételével, minden egyéb házassági, a névviselési jog megszüntetése iránti, vagy a személyek polgárt jogi védelmével kap. csőlátás, az örökbefogadás felbontása iránt indított és a sajtó-helyreigazítás iránti perékben. Ha a fellebbezés kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, vagy egyébkén! meg nem határozható értékre vonatkozik, az illeték 300,— Ft. A házassági bontó- perii ítélet nem lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezések elleni fellebbezési illeték minden megkezdett 1000,— Ft-jö után 30,— Ft, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 150 000,— Ft. Csatlakozó fellebbezés illetéke 100,— Ft.

Végzés elleni fellebbezés esetén az illeték:

A vitássá tett követelés’ vagy követelésrész esetén minden megkezdett 1000 — Ft-ja után 15,— Ff, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 50 000,— Ft.

Száz forint a fellebbezési illeték a házassági bontóper. nél, birtokháborítás megszüntetésén él. visszahelyezésénél, az ítélet elleni fellebbezésné! a)—í) pontókban meghatározott esetekben, vagy ha meg nem állapítható értékre vonatkozik a fellebbezés.

A beavatkozó fellebbezésének illetékére a félre irányadó rendelkezések irányadók.

Ha a fellebbezés csupán részletfizetés engedélyezésére, vagy részletfizetés módosítására irányul, 1 százalék, de legalább 100,— Ft, legfeljebb 1000,— Ft.

Perújításban a rendelkezések szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.

Figyelemmel arra, hogy a megjelölt jogszabályok részletesen szabályozzák az illetékmentességet, a mérsékelt illetékfizetést, az illetékfel- jegyzésii jog kérdéseit, továbbá mindezek mikénti alkalmazásával összefüggésben kiadásra kerül még az igazságügyiminiszter és a pénzügyminiszter rendeleté a költsiégmentességről, így a kérdések ismertetésére még visszatérünk.

Dr. Nyirő Géza

a megyei bíróság elnökhelyettese, bírósági főtanácsos

Július Műi gépjármííkár-rendezés a Hungária Biztosítónál

A jelenlegi egvetlen hazai biztosító kettéválasztásával július 1-én az Állalmi Biztosító mellett megkezdi működését a Hungária Biztosító, amely szintén felkészült feladatainak teljesítésére.

A Hungária Biztosító vezetői az MTI munkatársának elmondották, hogy ez az intézmény foglalkozik a jövőben mindenfajta gépjárműbiztosítással, az állami vállalatok vagyonbiztosításával, Valamint a nemzetközi vagyonbiztosítási ügyékkel. A feladatok ellátására alkalmas, jól képzett szakembergárdát szerveztek, s megalakították a cég megyei és budapesti területi igazgatóságait. A legnehezebb feladatot az jelentette, hogy kijelöljék a fiókok és kirendeltségek

helyét, amelyeknek címlistájáról az országos és megyei lapokban tájékoztatják a lakosságot. Egyes helyeken átmenetileg még közös irodában fogadja az ügyfeleket a két biztosító intézet. A legtöbb ügyfelet érintő gép járműkár-rendezési ügyeket egyelőre a korábbi helyeken intézi a Hungária Biztosító,