Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

1986. június 28. ( TOLNÁL "NÉPÚJSÁG 7 Az egészségügy és a tudományos élet egyik központja Bemutatjuk a XII. kerületet Több évtizedes kapcsolat Tolna megyével Területe: 28 négyzetkilométer. Lakóinak száma: 86 ezer, ebből 3I 400 dolgozó, túlnyomórészt értelmiségiek. Igen magas, a legutóbbi felmérések sze­rint 4000 a nyugdíjasok száma. Lakásállomány: 30 710 Legjelentősebb ipari vállalata a Ma­gyar Optikai Művek, a másik a KÉV- Met­ró Vállalat. A Magyar Tudományos Akadémia négy kutatóintézete található itt, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet, az Izotóp Intézet, a Csillagászati Kutató Intézet és a Világgazdasági Kutató Intézet. Tíz kiemelt egészségügyi intézmény, köztük Közép-Európa legnagyobb kór­háza, a János kórház van a kerületben. 12 általános iskola, 4 középfokú taninté­zet, tíz nevelőotthon fogadja nemcsak a kerület, hanem egész Budapest, sőt, a szakirányú iskolák az egész ország fia­taljait. Felsőfokú oktatási intézményei: a testnevelési főiskola, az iparművészeti, a tanítóképző, valamint a mozgássérültek főiskolája. „Miért pont ők?” Tehetik fel sokan a kérdést azok kö­zül, akik megszokták, hogy többnyire megyehatáron belül szemlélődünk, tájé­kozódunk. Nos, ezúttal túlnőnek, mégpe­dig a fővárosig az itt gyökerező szálak, több évtizedes baráti és testvérkapcsolat szemeit fűzhetjük össze, hogyha a miért­re keressük a választ.- A kezdetek még az ötvenes évek falujárásaira vezethetők vissza, amikor a vidéki agitáció, propagandamunka és a főváros élelmiszerellátása jelentette a kapcsolat két oldalát- emlékezik vissza Romhányi András, a HNF kerületi bizott­ságának titkára.- Ekkorra tehető a Já­nos- és a Kútvölgyi kórház kapcsolatfel­vétele, a MOM Fájsz környékén, a KÉV- Metró Györkönyben talált partnerekre. Gépkölcsönzés, eszközök biztosítása fe­jében a mezőgazdasági munkások dol­goztak a metróépítésen. Aztán megszűntek a gazdasági gyöke­rek, ezzel együtt redukálódott a kapcso­latrendszer kétoldalú megállapodások­ra. Újabb lépést 1973, a budapest-cente- náriumhoz kapcsolódó országos kezde­ményezés hozott, amikoris a pártbizott­A Béke-világtanács első elnökének kötődése a kerülethez: itt működik a Központi Fizikai Kutató Intézet Ságok, tanácsok, népfront- és KISZ-bi- zottságok képviselői, vezetői találkoztak, múltat idéztek, persze a jövő lehetősé­geire koncentrálva. Hogy ma miben, mi­lyen területeken jelentkezik mindennek a hatása, mit mutat a gyakorlat?- A hagyományápolás, kiállítások szervezése főként a Babits Mihály Me­gyei és a MOM Művelődési Központ együttműködésére épül- kezdi a felsoro­lást Romhányi András.- A május 1-i ün­nepségekre is rendszeresen jönnek fel Tolnából művészeti együttesek, vagy említhetem a Duna menti fiatalok találko­zóját, ahol a mi fiataljaink vesznek részt. Iskolai vonalon felszerelések, oktatási segédeszközök átadásával, közös barát­sági rendezvényekkel, kirándulásokkal több kapcsolódási pont él és erősödik. De az ünnepi alkalmakhoz, kulturális eseményekhez kötődő kihelyezett bizott­sági ülések is ezt a célt szolgálják. Szóba kerülnek a kerületi vezetéstől független személyes, vagy adott intéz­ményi múltra, ismeretségre építő kap­csolatok is. így többek között a Korányi­szanatórium, az Onkológiai Intézet, Sportkórház országos funkciót viselő, így megyénkre is kiterjedő tevékenysé­ge, a KFKI és a Paksi Atomerőmű Vállalat munkakapcsolata, a Halászati Szövetség és az ISV partnerszövetkezetei- illetve vállalatai, az áfészek, és a MÉSZÖV aktív kapcsolatai, de ugyanígy jellemezhetjük a két tanítóképző főiskola viszonyát. Tolna megyeiek a Fülemüle úton Más nézőpontból vizsgálódhatunk, hogyha a kerületi tanács elnökhelyette­sét, Martin Istvánt kérdezzük.- Jelentős változást hozott, hogy saját tábort építettünk a kerületben, a Fülemü­le úton, ahova két éve érkeztek először Tolna megyei diákok. Domboriban vi­szont mi táboroztattunk gyerekeket „In­diántábor” elnevezéssel, majd népművé­szeti tábor keretében. E szavakat erősíti meg az a kellemes benyomás, ami a beszélgetést követő rö­vid sétán ért bennünket. A100 fö befoga­dóképességű, faházakból álló tábort 200 adagos konyhával szerelték fel, ami esz­tétikus, tetőtérbeépítéssel kialakított épületben üzemel. így itt nemcsak láto­gatók, szülők elhelyezését tudják megol­dani, hanem családok üdültetését is. A konklúzió, összegzés helyett Hanga Máriának, az MSZMP kerületi bizottsága első titkárának szavait idézzük:- Legutóbbi szekszárdi látogatásunk­kor rengeteg érdekes téma vetődött fel, sok kérdést kaptunk és mi is sok infor­mációt szereztünk. Én e kapcsolat jövőjét a gyors egyeztetésekben, a konkrét ese­ményekhez, rendezvényekhez való kötő­désben látom. Nem egy formális, erőlte­tett kapcsolat fenntartása a cél, hanem az adottságokat figyelembe véve a lehe­tőségek kihasználása, egymás segítése, akár a gyakorlatban, akár tapasztalat- csere formájában. Legnagyobb: a MOM Arra, hogy a XII. kerület arculatát felraj­zoljuk, csupán néhány erővonal vázolá­sával vállalkozhatunk, ami talán akkor lesz eredményes, ha ki-ki hozzáteszi személyes tapasztalatait, élményeit, így formálódik meg benne a kép. Termé­szetesen a nagy egységből, a legalapve­tőbb jellemzőkből indulunk ki. A kerület legjelentősebb ipari vállalata a Magyar Optikai Művek, amely öt vidéki gyáregységgel működik. Folyamatos ter­mékfejlesztés jellemzi, egyre inkább tö­rekednek az anyagtakarékos megoldá­sokra, gazdaságtalan termékek meg­szűntetésére. Ezzel érte el a vállalat, hogy jövedelmezősége, termelékenysége a műszeripar átlaga felett alakult az elmúlt ötéves tervben. Ezzel összefüggésben másfélszeresére növelte nagy szellemi ráfordítást igénylő exportját. A másik nagy - építőipari - egység, a KÉV-Metró Vállalat az elmúlt tervciklus­ban ment át mélyválságon, évek óta ne­héz helyzetben van. Az 1970-es évek lendületes metróépítkezése alatt elha­nyagolta a versenyképesség fejleszté­sét, amihez később hozzájárult az ország nehezedő gazdasági helyzete, a met­róépítés ütemének lassulása, verseny­társ megjelenése. Termelő- szolgáltató területen 18 kisszövetkezetet regisztrálhatunk, ezek­ről elmondható, hogy ahány, annyiféle. Szétszórtan helyezkednek el, több kerü­letre kiterjedő tevékenységi körrel. Az új vállalkozási formában több, mint 100 egység, zömében gmk-k dolgoznak. A két profil Az egyik legjellegzetesebb arculat a tudományos tevékenység a kérületben. A legtöbb vitát ezen a területen az elmúlt időszakban a létszámcsökkéntés váltot­ta ki, amit sok helyen csak formálisan hajtottak végre, sem számottevő téma­koncentrációra, sem a kutatóállomány minőségi javulására nem került sor. Erő­södött viszont az a tendencia, hogy a ku­tatóhelyek maguk kísérik végig eredmé­nyeik hasznosítását, az ipari vállalatok pedig elsősorban saját kutató-fejlesztő bázisra támaszkodnak. Kiemelkedik ezen a területen a MOM és a KFKI együtt­működése a lézerek fejlesztésében, de jellemző az is, hogy az innovációs láncot intézeten belül valósítják meg. A KFKI atomenergiai kutatási eredményei fontos szerepet játszottak a Paksi Atomerőmű beruházásának szinte valamennyi fázi­sában, sugárvédelmi rendszerének ki­dolgozásában, az erőmű beindításában. A másik jellemző jegy az egészségügy. Ez megmutatkozik az egészségügyi in­tézmények számában, fővárosi, országos hatósugarában. Itt működik a legnagyobb integrált egység, a Fővárosi János Kórház és Rendelőintézet, intézményeiből hét or­szágos jellegű. Folytatódik és egyre jobb feltételeket teremt az intézményeken belüli szakosodás. A kórházi ágyak száma csök­kent az elmúlt időszakban, egyes helyeken - krónikus ellátás, belgyógyászat - kevés, másutt kihasználatlanság jelentkezik. Gon­dot jelent, hogy az aktív kórházi ágyakat idős korú, hosszú ápolásra szoruló bete­gek foglalják et. A rehabilitáció össztársa­dalmi szerepének előtérbe kerülésével az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet te­vékenysége is reflektorfénybe kerül, ezt a funkciót látja el a gyermekkorosztálynál a Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet. Fiatalok a mozgalom prizmáján keresztül „Mindenütt meg kell találni a kapcsoló­dási pontokat” - röviden, tömören így ösz- szegezhetjük Lénárt László, a KISZ kerü­leti bizottsága titkárának gondolatmene­tét. Ezúttal az idősebb generációtól indul­tunk ki. Tény, hogy nincs könnyű helyzet­ben ezen a területen a mozgalom vezető gárdája. Ötezer tagot szám Iáinak és a jövő­ben előreláthatóan csökkeni fog ez a lét­szám.- Kerületünkben négy főiskola, négy középfokú tanintézet van, a KISZ-tagság közel ötven százalékát adják. A másik ötven százalék a dolgozó fiatalok. A MOM tagsága elöregedőben van, de jó kezde­ményezésként a végzős tanulók nyolc­van százaléka már az üzemben marad. A programokra jellemző, hogy akkor is meg­hívják a fiatalokat, hogyha esetleg másutt dolgoznak. A KÉV-metrónál érdekes kez­deményezés indult: Két éve köt szerződést a KISZ-bizottság különböző munkák el­végzésére a vállalattal, meg kell mondani, kedvező feltétellel, ám szigorú követelmé­nyekkel. A részvételnek egyetlen feltétele: a KISZ-tagság.- Az értelmiségiek bevonása nehezebb feladat, csak értelmes feladatokkal lehet mozgósítani őket. A KFKl-ben ifjúsági ta­nácsadó testületet hívtak életre, amely minden szakmai döntést véleményez, az intézeten belül biztosítja a koordinációt, fi­gyelemmel kíséri a pályakezdő fiatalok beilleszkedését, problémáit. Az egészség- ügyiekre kellett még nagy gondot fordíta­nunk, már csak létszámuk miatt is. Egész­ségügyi munkabizottság létrehozását ter­vezzük a jövőben, az e területen dolgozó fiatalok érdekében. Általános elvünk, hogy azon a vonalon kell mozgalmi munkát vár­ni, ahol a fiatal dolgozik. Az oktatási intézményekben változó helyzetképpel találkozunk. A tanítóképző főiskola mellett a többiek bevonása igen nehéz, sőt, néhány helyen még hátrányt is jelent a mozgalmi tagság. Lénárt László így ad magyarázatot:- A testnevelési főiskolások túlterhel­tek, de a sportprogramjainkban sok se­gítséget kapunk tőlük. Az utánpótlásról szólva a középiskolá­sokkal kialakított jó kapcsolatot emeli ki, az úttörőmozgalomra utalva pedig az ál­talános problémát jegyzi meg a titkár, az öntevékenység hiányát, azt a tényt, hogy a mozgalom a pedagógusok kezében összpontosul. Hogy mit jelent Csillebérc a kerületiek számára? Országos hatókö­re miatt kevésbé él benne a kerület moz­galmi vérkeringésében. Ahogyan legtöbben ismerik... Utoljára említjük, bár meglehet, első­ként kellett volna a kerület harmadik, ta­lán leginkább ismert arculatát a kirán­dulóközpont jellegét. Azt hiszem legtöb­ben erről az oldaláról ismerik a XII. kerü­letet. Igen, a Szabadság-hegy, János- hegy, Hárs-hegy környékére vezettük be az olvasót, szánt szándékkal más oldalról közelítve. Gondolatban végigjárhatjuk a Szabadság-hegyet, északi és keleti lej­tőire felkapaszkodó családi és bérháza­kat, elegáns villákat, a kerület központjá­nak számító forgalmas Böszörményi utat, Virányost és az egyik legkedveltebb ki­rándulóhelyet, Zugligetet. A legtöbben megfordultak már a Szabadság-hegy és egyben Budapest legmagasabb pontján, a Normafánál, ahonnan hosszú kanyar­gó útjára indul, s a Széchenyi-hegyen fe­jezi be útját az úttörővasút. És persze a feledhetetlen élmények, a csillebérci út­törőváros... Mind-mind az itt élők életét és az idelátogatók élményeit színesíti, teszi maradandóvá. TAKÁCS ZSUZSA WENTER MARIANN Fotó: GOTTVALD KÁROLY A Fülemüle úti új táborban Tolna megyei gyerekek is táboroznak minden évben A forgalmas Böszörményi út Színvonalas rétegprogramokkal jelentkezik rendszeresen a klub

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents