Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
1Ö8H. június 2K. / TOLNA ' _ NÉPÚJSÁG 5 Számonkérés | Latin-görög szakos tanár volt- nő, és nagyon ito -------------=--------2------------------ital. Osztályfőnökünk a középiskolában, és szerettük, noha kérlelhetetlenül szigorúan bánt velünk, ha a tanulásról, az iskolai rendről volt szó. ugyanakkor megértő, ha valakinek a családjában, a magánéletében akadtak gondjai, s engedékeny, kedves társunk lett a szokásos év végi kirándulásokon. A latinórákon a diákok általában nagyon sokat szenvedtek, mi viszont szabályosan versenyeztünk, hogy melyikünk tudja szebben, kifejezőbben miagyarra fordítani Homérosz nyelvét. T örtént egy órán, hagy senki sem készült, s hiába kér- dezett a tanárnő, mindenki a társa háta mögött lapított. Döbbenetes csend következett ezután, vagy tíz percen át az osztályfőnök semmi mást nem csináilt, csak ült a katedrán, és végtelenül szomorúan nézett ránk. Szégyenemben szerettem volna a föld alá süllyedni, hálátlannak éreztem magam, olyan embernek, aki csak kapni szeret, de adni nem tud. Volt idő gondolkodni, hisz tíz perc halálos csend rettenetesen nagy időnek számít. A tanárnő akkor nem feleltetett, leadta az óráit, csöngetéskor halkan köszönt, és finoman betette maga után az ajtót. A számonkérésnek ez a módja, amely egy iskolai felel, tetősnél esett, soha el nem múló nyomot hagyott: a kiabálás, ordíítozás ma is megdöbbent, s úgy látom, tapasztalom, hogy a csöndes felelősségre vonás valahogy hatásosabb, hisz ilyenkor az, akitől számonkérik az el nem végzett munkát, feladatot, kénytelen egyedül, önmagában végiggondolni, ,a lelkiismeretét 'faggatni: mit miért tett. vagy nem tett meg. Persze, ahány ember, annyi féle. van akinél a hangos szó hatásosabb, mint a halk, csöndes beszéd. Meg azltán valahogy mintha megfeledkeznénk mostanában az érintkezési módok kulturáltabb fajtájáról, főleg amit akkor alkalma zhatnánk, amikor a munkát, a feladatot, a magaviseletét, a be nem váltott ígéretet, a könnyelműen adott szót kérjük számon. Igazán sajnálnivaló dolog ez, s az embernek sokszor az az érzése, mintha nem is egyszerű számonkérésről, hanem valóságos tetemrehívásról lenne szó akkor is, amikor néhány kurta emberi szóval el lehetne intézni 'apróbb mulasztásokat. Mondom, akad néhány ember, akinél valóban a kiabálás, a letorkolás használ, aki akkor kap a munkájában táltosszárnyakat. ha alaposan és durván legorombítják. Sokszor, sokat esik szó mostanában a hatékonyságról, a műszaki fejlődés és a társadalmi haladás összefüggéseiről, a vállalati magatartásról, a struktúraváltásról, a gondokról. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a következőképpen fogalmazott a Magyar Kereskedelmi Kamara VII. közgyűlésén: ........ az elmúlt négy évtized során minden i dőszakban voltak olyan gondok, amelyek alaposan próbára tették a gazdaság vezetőit. Megkülönböztetett tisztelettel kell tehát szólni azokról, akik a jelenlegi évtized nehézségeit vállalják. Ha az előttünk álló nehéz feladatokat meg akarjuk oldani, akikor ezeknek a gazdasági vezetőknek meg kell adni a munkájukhoz szükséges erkölcsi segítséget, támogatást... Gondot akoz viszont, hogy az idei első félév teljesítményei elmaradtak a várakozástól.” ' |0an valóban 'tisztelni kell azokat, akik minden _2___!_______________erejükkel igyekeznek kilábalni a m ostani nem éppen a legjobbnak mondható gazdasági körülmények közül, s valóban segíteni kell, sőt kötelező őket. hisz számot kell adniuk a nagyobb egység, gyár, üzem, vállalat munkájáról azoknak is, akik vezetőként a munkahelyükön számon kérik az el nem végzett feladatokat, Igen, tudom, sok a gond, időnként baj van az alapanyag- ellátással, a minőséggel, a gépekkel, ez azonban még nem ok arra, högy valaki ne vagy rosszul dolgozzék. Mérhetetlenül nagy a vezetők felelőssége, de meggyőződésem, hogy eredményt csak akikor tudnak elérni, ha következetesek, s napról napra, óráról órára_ számonkérik önmaguktól éppúgy, mint a beosztottjaiktól, hogy mit. miért és hogyan dolgoztak. Mert sok mindenre lehet hivatkozni, csak egyre nem: arra, hogy munka nélkül is lehet eredményeket elérni. Pénz, hírnév vagy dicsőség — vágyódhat az ember bármelyikre, az azonban tény, hogy mindennek az alapja a produktum, a munka, az emberi tartás és magatartás. Tegyük hozzá a kultúrált magatartás, a szorgalmas, rendszeres, becsületes és kitartó munka, s 1 aki így éli az életét, attól ritkán, vagy egyáltalán nem kel! . számonkérni el ném végzett dolgait. Számot adni és számon kérni... A megye egyik kiváló í mezőgazdasági szövetkezeténék termelési főmérnökével beszélgettem nemrég, sok a dolga, az egyik lába az irodában, a másik a szántóföldön. Kiabálni egyszer hallottam, eddig, akkor, amikor több vagon romlandó termék - állt a tábla szélén, s a felvásárló vállalat nem vitte el időben. Érthető, ha szabályosan ordít valaki, amikor a szeme láttára megy tönkre az, amiért egész évben sokan és sóikat dolgoztak. .Különben csöndes ember, s türelmes — ha ötödszörre sem érti meg valaki, hogy mi a dolga, elmondja hatodszor is. Mint mondja: akkor lehet többek között számon kérni az emberektől a munkát, ha érdekeltté tették őket a termelésben. Valóban így van, ha a dolgozó levezeti azt az egyszerű sort, hogy tudniillik, ha jó minőségű terméket állít elő, tehát gondos munkát végez, akkor- több lesz a fizetése. Mindehhez persze nélkülözhetetlen a megfelelő gazdálkodási környezeten kívül a szakmai lelkiismeret. Ahol mindaz együtt van, ott az eseték többségében derűvel és nyugalommal végzi mindenki a rábízott munkát. Akad ilyen munkahely, méghozzá nem is kevés. Az ese- tek többségében ott, ahol az első számú vezető igényes nemcsak a beosztottjai, hanem önmaga munkájával szemben is. Mert, ahogy nemrégiben az egyik fórumon elhangzott, a lelkiismeretes munkavégzés éppúgy, mint a slendriánság, a kényelmesség — vagy ahogy mostanában emlegetik, az „elkényelmesedés” — igen gyorsan gyűrűzik lefelé. Ez utóbbinak kárát látja nemcsak egész gazdaságunk, hanem a gyár, az üzem, a vállalat, és természetesen az ember, a dolgozói is, minthogy a hanyag munka nem hozza, hanem inkább viszi a forintokat. A számonkérés ésszerű, következetes és emberi elvét legfőképp itt, ezekben az üzemekben szükséges betartani és betartatni Mert igaz Ugyan hogy egy darabig a másik ember--------------2----------SS------! háta mögé bújhatunk, miint mi t ettük annak idején, a felejthetetlen latinórán, csakhogy egyszer az órának is vége szakad, s a következő órán ismét számon kérik a penzumot. D. VARGA MÁRTA 1 Mire ezek a sorok megjelennek, a Dombóvári Gögös Ignác Gimnázium 23 tanulójv — 8 lány és 15 fiú, jórészt L és II. osztályosok — már a nehéz fizikai munka utáni jól megérdemelt pihenését tölti. Évek óta bevált gyakorlat, hogy a Kalocsai Állami Gazdaság Tolna megyei közép- iskolásokat alkalmaz a soros mezőgazdasági munkák elvégzésére. Június 15-én érkeztek a dombóvári gimnazisták az alföldi településre, ahol a kistényi kerületben ,.aktuális növényápolási munkát” folytattak. A kifejezés buzaidegenelést, kukorica- kapálást és öntözést takar. Látogatásunkkor egy vidám, de fegyel mezett közösséggel találkoztunk. A gazdaság és a tábor vezetői elismerő szavakkal nyilatkoztak a diákokról, akik maguk is szívesen meséltek mindennapjaikról. élmé. nyeikről. De beszéljenek helyettük azok a fotók, amelyek egy-egy jellemző pillanatot igyekeztek megragadni. SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Csata rlanrban keresik az idegen kalászokat Z Attrakció Önmagukat sent Iáméi ve.. Szeltner Anita Nemcsak a munkaszünetben ilyen vidám a hangulat Levél a távolból Munka után „Megdolgoztam érte *.
