Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

1986. június 4. HÉPÜJSÀG 3 A szövetkezés iskolái 75 éves a magyar iskolaszövetkezeti mozgalom Sokat töprengtünk azon.­--------- hogyan lehetne me goldani, hogy gyermeke­inknek ne kelljen Bicskére beutazniuk egy-egy füzetért ahhoz, hogy iskolába szük­séges felszerelésük hiányta­lan legyen. Rájöttünk, a probléma megoldásához csak egyetlen úton juthatunk el. A megoldás: iskolánk terü­letén belül kell létrehoznunk egy boltot. Úttörőcsapatunk vezetőjeként fontos felada­tomnak tekintettem e .kérdés megoldását...” A csabdi Pajtás iskólaszövefckezeti csoport megalakulásának in­dítékát mondja el ez a né­hány sor. Bizonyára még számos hasonló példát tud­nánk felhozni a hazánkban működő 520 iskolaszövetke­zet történetéből. Egy nagy múltú mozgalom továbbvivője az ötvenezer- nyi „szövetkező” kisdiák: 65 esztendővel ezelőtt, 1911-ben „ jött létre Budapesten az El­ső Magyar Diákszövetkezet. Az azóta eltelt háromnegyed évszázad alatt a fellendülés és a megtorpanás időszakai váltották egymást, a Diák- kaptár mozgalomtól a Han­gya iskolaszövetkezetekig. Idén ünnepeljük a demokra­tikus újrakezdés 40. évfor­dulóját is: az 1946/47-es tan­évben hozták létre Balmaz­újvároson a 4—8. osztályos tanulók — 20 filléres rész­jegy befizetésével — az el­ső demokratikus önkormány­zattal működő iskolaszövet­kezetét. A koalíciós időkben a Bal­oldali Blokk főként a föld­művesszövetkezetek megerő­sítését ösztönözte, ezekhez csatlakozva sorra alakultak az ifjúsági szövetkezetek Bácsalmáson, Bőszénfajszon, Gyulavárin, Babarcon, Eger­ben és Szentesen. Am 1949- ben rendeletileg megszün­tették az ifjúsági szövetke­zeteket. Az újabb fellendü­lés 1957 után következett, a falusi ifjúsági szövetkezetek megalakulásával. 1962 végén már ezer FISZ működött — 1964-ben viszont csak har­minchét. Az átszervezések, a mozgalom útkeresésének időszakát a megújulás esz­Kedvező eredményekkel zá­rult az Oroszlányban létesí­tendő gázbetongyár várható piaci lehetőségeinek vizsgá­lata. A gyár építésére és üzemeltetésére hét ipari vál­lalat által alakított gazdásági társulás ugyanis azzal bízta meg előzetesen az Építésgaz­dasági és Szervezési Intéze­tet: tárja fel, hogy kifizetődő lesz-e az Oroszlányi Hőerő­mű melléktermékéből, a per­nyéből falazóblokkot előállí­tani. A felkért szakemberek egyöntetű igennel válaszol­tak. Megítélésűik szerint még a tervbe vett mennyiségnél — évi 240 ezer köbméternél — is többet el tudnak majd Június elején megkezdőd­tek az aratás közvetlen elő­készületei a mezőgazdasági nagyüzemekben, s az érde­kelt kereskedelmi vállalatok is készülnek a nagy nyári munkára. Az Agrotek Mezőgazdasá­gi Termelőeszköz Kereske­delmi Vállalatnál — ahol fő­leg importált gépeket for­galmaznak — 3,1 milliárd forint értékű gép és eszköz várja a vásárlókat. Ez a készlet valamivel nagyobb is annál, mint amit a ter­melőket közvetlenül ellátó megyei Agroker-vállalatoh megrendeltek. A Szovjet­unióból, az NDK-iból és Csehszlovákéból összesen 2200 traktor ér.kezika hónap végéig. Az így kiegészülő raktári készlet' elegendőnek tendei követték a hetvenes években: 1977-ben már 60 iskolaszövetkezet volt. Az elmúlt öt esztendő során pe­dig felgyorsult a fejlődés és gyarapodás üteme. Sikerült egységes állás­pontot és gyümölcsöző együttműködést kialakítani a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsé­ge és a SZÖVOSZ között annak érdekében, hogy a szövetkezeti eszmét minél eredményesebben népszerű­sítsék a fiatalok körében. Hogy minél több helyen ér­jenek el olyan eredménye­ket, mint például a szentlő­rinci általános iskolások, akik virágokat nevelnek, sa­ját termesztésű paprikát, pa­radicsomot árulnak az isko­lai büfében, évente félmillió forint értékű játékot készí­tenek és szállítanak a TRI- ÁL-nak. Másfél millió forin­tos árbevételük egyharmada nyereség, amelyből kerti traktort, használt teherautót is vásároltak, de a. közös döntés alapján jut a pénzből táborozásra, jutalmazásra is. Az ország négy----------------S jaban taka­rékszövetkezeti csoportot hoztak létre; Pécsett az or­vostudományi egyetemen, Sopronban pedig a faipari főiskolán komoly múltra visszatekintő önálló fogyasz­tási szövetkezet működik. M a már minden illetékes édes gyermekének tekinti az iskolaszövetkezeteket — hal­lottam Király Lajostól, a SZÖVOSZ főmunkatársától, a mozgalom avatott ismerő­jétől, aki lelkesen beszélt ar­ról, hogy az országos iskola­szövetkezeti tanácskozások, a Legjobb iskolaszövetkezeti csoport címért folyó verseny, vagy a SZÖVOSZ Kupában való részvétel, és a gyer- mekrajzpályázatok milyen érdéklődést ébresztenek a fiatalokban. A Képek a bé­kéről című nemzetközi szö­vetkezeti gyermekrajz- és festménypályázatra 12 és fél ezer magyar kisdiák küldte el alkotását, és az idei „A mi szövetkezetünk” témájú adni a dunántúli megyék­ben. így végérvényesen el­dőlt: Oroszlányban megépül hazánk harmadik gázbston- gyára. Az elképzelések szerint a gázbetongyár építését 1987- ben kezdik el, s az első fala­zóblokkok két évvel később kerülnek piacra. A gazda­sági társulás tagjai azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy a későbbiekben úgynevezett vasalt termékeket is készíte­nek a gyárban. A vasalás ugyanis növeli a termékek szilárdságát, s így jó minő­ségű, és a hagyományos vas­betonnál olcsóbb tető-, fö­dém- és falelem állítható elő. ígérkezik a vontatási mun. kákhoz. Az aratás speciális* gépei­re, az arató-cséplő gépekre június 1-től érvényes bérle­ti akciót hirdetett az Agro­tek, hogy a gyengébb adott­ságú gazdaságok könnyeb­ben hozzájuthassanak a nagy értékű gépekhez. A vállalat jelenleg 300 kom­bájnt kínál eladásra, és vár­ható, hogy a betakarítás kezdetéig további 500 érke­zik az NDK-ból. Az idén kevesebb gond lesz az óriás- bálák rakodásánál, mivel anyagmozgatás teljes folya­matát segítő rakodógépekből csaknem háromszor annyit forgalmaznak, mint 1985 el­ső felében. Folyamatosan ér­keznek külföldről a közepes és a nagyobb teljesítményű bálázógépek is. pályázatra is több ezer gyer­mekrajz és -festmény ké­szült. A 75 éves múltra visszate­kintő iskolaszövetkezeti moz­galom történetének fontos dátuma 1986. április 24-e. Ezen a napon a Miniszterta­nács foglalkozott a mozga­lom helyzetével, és rendel­tet hozott, amely óriási lehe­tőségeket és biztatást jelent az iskolaszövetkezeteknek. Á jogszabály kedvező működé­si feltételeket biztosít a to­vábbfejlődéshez, ami nagyon fontos, mert jelenleg az ok­tatási intézményeknek csak 10 százalékában élnek az iskolaszövetkezetek adta le­hetőségekkel. Pedig szerény körülmények között is el le­het kezdeni a munkát, pél­dául a „bolt” vagy „büfé” szerepét betölti a folyosó vé­gén egy jól zárható szek­rény, és előtte egy asztal. „Brofilírozás” esetén az egyiik folyosón vagy folyosó­részen írószer „szekrény­bolt”, a másikon „édesség­áru”, a harmadikon „köny­vesbolt” alakítható ki. A mozgalom kiteljesedését szolgálja az új jogszabály, amikor lehetővé teszi, hogy ne csak az áfészek működ­tethessenek, patronáljanak iskolaszövetkezeteket, hanem bármely más szövetkezeti ágazat. Arra is mód lesz ez­után, hogy a középiskolák­ban is létrejöhessenek önál­lóan gazdálkodó iskolai szö­vetkezetek. így a jövőben az iskola- szövetkezetek még hatéko­nyabban járulnak hozzá ah­hoz, hogy a diákok megis­merjék az értékteremtő munka örömét, felkészülje­nek az életre, és reális el­képzelések alapján válassza­nak pályát. Minderről szó lesz majd -----------------a közeljövő­ben — június 20—21—22-én — Szolnokon tartandó orszá­gos iskolaszövetkezeti talál­kozón is, aböl közkinccsé te­szik az eddigi tapasztalato­kat, és meghatározzák a jö­vő tennivalóit. I MRE ERZSÉBET Magyar-dán társulás Korszerű tetőtéri ablakok hazai gyártására vegyes vál­lalatot ‘alapított a Fertőd! Építőipari Szövetkezet, és a dán V. Kann Rasmussen In- dustri .szerkezetgyártó cég. Ez az újonnan .alakult vállal­kozás, a Fér bau Fer tőd! Épí­tőkomponens kft megvásá­rolta az ugyancsak dán Velux ablakgyártó cégtől a tetőtéri ablakok technológiai eljárá­sát, és beszerzi azokat a gép­sorokat, amelyekkel Fertődön berendezkednek a termékek nagyüzemi gyártására. Az év második felében kezdődik az új üzemcsarnok építése, s a tervék szerint 1988 elején in­dul a tetőtéri ablakok soro­zatgyártása és a hazai for­galmazás. Az épületek tetőterének be­építésére eddig is sokezer ilyen ablakot szállított Ma­gyarországra a dán Velux cég; tavaly mintegy 2 millió dollárért 18 ezer darabot vá­sárolt tőle a Lignimpex Kül­kereskedelmi Vállalat. A ha­zai gyártás tehát imDortot pótol, s miután a térítődi új üzem évi 60 ezer tetőtéri ab­lak gyártására készül fel, nemcsak az itthoni szükség­leteket fedezi, hanem ter­meléséből jut exportra is. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felmé­rése szerint a műszakilag ar­ra alkalmas tetőterek beépí­tésével nyert helyiségek lé­tesítése általában 40 száza­lékkal olcsóbb, mint ha tel­jesen új szerkezetekből, újon­nan építenék. A dán gyártási eljárás szerint készülő fer­tődi tetőtéri ablakok kor­szerű szerkezete jól meg­felel a beépítés műszaki kö­vetelményeinek . Gázbetongyár épül Oroszlányban Aratási előkészületek az Agroteknél Lajtkocsival érkezik a víz Mi újság Keszőhidegkúton? A vasútállomással szem­ben, a faluszélen csendes kis italbolt található, amo­lyan útmenti fogadó, amelyből nagyon sok van Tolna megyében. Ilyenkor, dél és egy óra között, úgy látszik, a helybeliek saját munkájukkal foglalkoznak, vagy még nem érkezett újabb vonat, mert alig né­hány vendég álldogál a pult előtt. Fogyasztanak, és már távoznak is. A bejárati ajtó melletti falon térkép függ. MagyaB- ország vasúti hálózata lát­ható az ábrán, és még va­lami. A zöldessárga papír­lapon egy helyen sötétebb folt jelzi a kereső ujjak nyomát. Láthatóan már sokszor1 rámutattak erre a pontra, mondván: itt va­gyunk, ez Keszőhidegkút! — Nagyon szeretem ezt a kis falut, azt hiszem, most már máshol nem is tudnám elképzelni az életemet. Egy­általán nem zavar, hogy mindenki ismer mindenkit, ez számomra azt jeleníti, hogy ha valiami gondom van, akkor nem vagyok egyedül. Az emberek között sokkal közvetlenébb a kapcsolat, minit a városban. És ez a sök zöldterület, ilyenkor, nyár elején különösen szép lát­vány — mondotta Schéfer Angéla, a település fiatal óvónője. ÍSK Gyönk és Bincéhely között félúton egy 450 főt számláló kis település búvik meg a völgyben: Keszőhidegkút. Ős­időktől fogva lakott ‘hely. Az előkerült leletek kelta és ró­mai településekre vallanak. A falut már 1397-ben emlíiti Zsigmond király együk okle­vele Kezew vagy más for­mában Hydegkuth néven. A Kesző helységnév a Keszi törzs szálláshelyére utal. A hidegkút nyilvánvalóan a ma is meglévő hideg vizű forrással kapcsolatos, sajnos, ennek vize már ihatatlan ... A XVilii, század elején né­met telepesek érkeztek erre a vidékre. Jelenleg a falu lakóinak mintegy fele német származású, a többi magyar. A lakosság főként idősebb emberekből áll, helyi munka- lehetőség nem sok akad, a fiatalok egy része a regölyi téeszben, Pincehelyen, illetve Gyünkön dolgozik. A közle­kedés megoldott, vasúit és buszjárat köti össze a tele­pülést a külvilággal. Min­den út szilárd burkolatú, a szemétszállítás szervezett. Or­vos hetente egy alkalommal jár ki Regölyből. Ami gon­dot okoz: az itteni víz niit- rátos, tehát emberi fogyasz­tásra alkalmatlan. Lajtkocsi hordja az ivóvizet a faluba meghatározott időpontok­ban. Ez azonban nem min­den esetben felel meg a la­kosságnak. — Hogy mi újság Kesző­hidegkúton? Semmi különös. Hamrik Ferencné levélkéz- besítot munkája közben „tartóztattuk fel” néhány percre. — Egyébként, ha már az újságnál terítünk, elmondha­tom, hogy 45 Népújság, 26 Népszabadság, valamivel ke­vesebb Miagyar Nemzet, Sza­badföld és Képes Újság elő­fizető van nálunk. Szeretnek olvasni az itteniek, és rá is érnek erre, mivel nagyon sok a nyugdíjas. Ami az élelmiszereket illeti, az alap­vető termékekkel, mint pél­dául a kenyér és a tej, nincs gond. Olcsó tőkehúst viszont nem minden esetben kapunk, ezt Tamásiban vagy Gyön- kön kell megvásárolni. Bár most már lehet jegyeztetni ezt is az itteni boltban. m — összesen (tíz kisgyermek van az óvodában — folytatja a beszélgetést Schéfer Angéla óvónő. Ezelőtt négy évvel kerül­tem ide, és ugyanekkor vál­laltam el az itteni könyvtár és a művelődési ház vezeté­sét. Jelenleg 93 a könyvtárba beiratkozottak száma, fiata­lok és idősek egyaránt ellá­togatnak ide. Heti két alka­lommal két óra a nyitva tar­tási idő. A körzeti művelődési ház Pincehelyhez tartozik. Az épületre ráférne a tatarozás, ez, ha minden jól megy, a közeljövőben történik meg. Általában különböző közgyű­léseket és lakodalmakat tar­tanak a nagyteremben. Nem­rég került sor ugyanitt hosz- szú idő elteltével mozielő­adásra, méghozzá nagy si­kerrel. Dábmer Péter nyugdíjas — azelőtt a poste alkalmazottja — 1921 óta él Keszőhideg­kúton. Itt is született. Nem panaszkodik, jól érzi magát. Hogy mi újság? Nem marad idő válaszolnia, eb­ben a pillanatban érkezik hangos jelzéssel a lajitkocsi. Déli tizenkét óra van. A tar­tály csapja alá műanyag- hordó kerül, és máris csobog az ivóvíz. Kilép fülkéjéből a sofőr is, hátramegy, segít odébbtenni az időközben megtelt hordót. Ma ő a leg­népszerűbb ember Keszőhi­degkúton, SZERI ÁRPÁD Megérkezett a lajtkocsi Hamrik Ferenené levélkézbesít»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents