Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
1986. június 21. KÉPÚJSÁG 9 „Béketeremtő gyerekek” KÁTYA LICSOVA KÜLDETÉSE Kátya Licsova a földgömb-ajándékkal VIETNAM Ideális terület kávétermeléshez A Központi Fennsík az ország legnagyobb kávétermeíö vidéke. A tervek szerint a következő öt évben kávétermelésre fordított földterületet 150-200 ezer hektárra növelik, elsősorban azzal a céllal, hogy a Központi Fennsíkon megtermelt meny- nyiség elérje a 120-150 ezer tonnát. A Központi Fennsík 1,3 millió hektárnyi, kávétermelésre alkalmas területe enyhén lejtős vidéken fekszik. A bazaltos talaj kitűnő minőségű, a bazaltréteg vastagsága meghaladja a 70 centimétert. A tengerszint feletti magasság 300-800 méter, s az évi átlaghőmérséklet is megfelelő a kávétermesztéshez. A másik kedvező feltétel a meglehetősen nagy hőmérséklet-ingadozás a nappal és az éjszaka között - ez gyorsítja a fotoszintézist, s ezáltal sokkal jobb lesz a kávé minősége. Darlac és Gia Lai-Kontum tartományban a kávéültetvényeket a termékeny területekre, vízközeibe telepítik, míg például a kaucsukfát gyengébb talajba, víztől távol ültetik. Több kávéültetvényről, melyeket 1974 után telepítettek, ma már igen jó termést takaríthatnak be. 1982 és 1984 között a Kávétermelő Vállalatok Szövetsége, amely a Mezőgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik, Darlacban és Gia Lai-Kon- tumban több mint 9 ezer hektárnyi új kávéültetvériyt hozott létre. Kávétermesztéssel három szektor foglalkozik: az állami, a szövetkezeti és a magánszektor. Kedves arcú, kék szemű kislány mosolyog ránk a fényképről. Kátya Licsova, ötödik osztályos moszkvai tanuló a közelmúltban egy San Francisco-i szervezet meghívására Amerikában járt, hogy viszonozza Samantha Smith korábbi szovjetunióbeli utazását. Az alapítványt Patricia Mon- tandon hozta létre és ma is ő az igazgatója. A 60-as 70-es években még tévékommentátorként ismerték San Franciscóban. A város egyik leggazdagabb emberének volt a felesége. Akkor jutott eszébe a szervezet megalapítása, amikor egyszer éjszaka felriadt a kisfia, mert azt álmodta, hogy ledobták az atombombát, Montandon asszonyt annyira megrázta az élmény, hogy eladta minden ékszerét, és megalapította a „Béketeremtő gyermekek” nevű szervezetet. Samantha Smith, aki 1983- ban járt a Szovjetunióban, tavaly repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Patricia Montandon az ő emlékére hívott meg alapítványa nevében egy szovjet kislányt az Egyesült Államokba. A választást a szovjet félre bízta. Két kérése volt csupán: a kiválasztott kislány legyen a béke elkötelezett híve és ne legyen idősebb Samantha Smithnél. így esett a választás a tizenegy éves Kátya Licsovára, aki New Yorktól Los Angelesig bejárta Amerikát. A béke üzenetét vitte magával az amerikai gyerekeknek. Beszélt arról, hogy bárhol is éljenek a gyerekek a Földön, mindenütt egyformák, és arról is, hogy fegyverek helyett több játékot kellene gyártani, hogy jusson minden gyereknek. Elmondta, hogy a szovjet gyerekek békében és barátságban szeretnének élni amerikai pajtásaikkal. Kátya egy angol tagozatos moszkvai iskolába jár, szereti a zenét, ügyesen rajzol és táncol, rajong az állatokért. Tagja a moszkvai úttörőpalota színjátszó csoportjának. Angol nyelvtudásának különösen nagy hasznát vette a távoli országban. A Fehér Házban találkozott Reagan elnökkel, akinek egy földgömböt ábrázoló játékot ajándékozott. Járt az űrkutatási központban, korcsolyázott a Rockefeller központ jégpályáján. Mosolyával, talpraesett válaszaival, közvetlenségével meghódította Amerikát. JUGOSZLÁVIA Gyógyszerek Nagy hatású antibiotikumot fejlesztettek ki DCFI-3 kódszámmal a zágrábi Pliva gyógyszergyár laboratóriumában. A húszéves kutatómunkával kikísérletezett gyógyszert eddig 15 országban szabadalmaztatta a gyár, s a licencjogot a közelmúltban megvásárolta az Egyesült Államok egyik neves cége, a New York-i Pfizer gyógyszerészeti vállalat, amely jelenleg 140 országban értékesíti termékeit. A négyszáz kutatót foglalkoztató Pliva már 1938- ban felhívta magára a nemzetközi orvostársadalom figyelmét a szulfo- namidok szintézisével és különféle szulfonamid készítményeivel. Azóta a zágrábi gyógyszerüzem csaknem 500 gyártmányát szabadalmaztatta a világ számos országában. A jugoszláv gyógyszeripar különösen nagy sikereket könyvelhet el az utóbbi harminc évben. A három évtized alatt 15 vállalatot alapítottak gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és berendezések gyártására. A legjelentősebb cégek: a belgrádi Galenika, a ljubljanai Lek, a Novo Mesto-i Krka, a szarajevói Bosnalek, a leskovaci Zdravlje, a zrenjanini és a prizreni Farmakos, illetve a verseci Inex-Hemofarm. Kutatás és termelés SZÉNVEZETÉK Bulgáriában is nagy gondot fordítanak a tudományos kutatásokra. A plovdivi alkalmazott fizikai laboratóriumot nyolc évvel ezelőtt hozták létre a Bolgár Tudományos Akadémia tagozataként, azzal a feladattal, hogy kapcsolatot teremtsen a tudomány és a termelés között. Itt dolgozzák ki és gyártják azokat a szenzoros berendezéseket, amelyek a fordulatot, a nyomást, a lineáris mozgást mérik. Kutatásokat végeznek a lézer- technika, a félvezetők és a fotóellenállás területén, egyedi berendezéseket és műszereket hoznak létre. Talán éppen most sikerül A Szovjetunióban kidolgozták a 260 kilométer hosszú Kuznyecki medence - Novoszibirszk kísérleti-ipari szénvezeték műszaki tervét. Ezen a szén vezetéken fognak először szállítani vizes szénkeveréket, amelyet aztán előkészítés nélkül eltüzelnek. * Szénvezetékek létesítésében és üzemeltetésében egyaránt vannak tapasztalatok mind a Szovjetunióban, mind pedig más országokban, így például Nyugat-Szibériában az Imszkaja bányából a belovszki hőerőműbe szállítanak csővezetéken vizes szénkeveréket. Ezt azonban előkészítés nélkül nem lehet közvetlenül elégetni, miveha keveréknek körülbelül a fele víz. Az adott esetben felvetődik a kérdés, hogy mitévők legyenek az óriási mennyiségű szennyezett vízzel. Az éghető ásványok intézetének tudósai azt javasolták, hogy a keverékben a szén koncentrációját növeljék 67-75 százalékra, és dolgozzák ki elégetésének hatékony módszerét. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlenül a kitermelőhelyen készítsék el a keveréket, és továbbítsák csővezetéken a kazánok égésterébe. Egyelőre azonban a megnövelt széntartalmú keverék szállításának problémája nincs teljesen megoldva. A próbákból kitűnt, hogy a keverékben megindul a rétegeződés, a szén lesüllyed, és még a legnagyobb teljesítményű szivattyúk sem képesek a zagy átnyomására a csőben. Ezért olyan vegyi adalékanyagokra van szükség, amelyek megakadályozzák a rétegeződést, és a keverék égéshőjét nem befolyásolják. Ezenkívül az adalékanyagoknak olcsóknak kell lenniük. Az ilyen vegyületek kimunkálása folyamatban van. A Szovjetunióban az új technológia figyelembevételével kidolgozták annak a 260 kilométer hosszú kísérleti ipari szénvezetéknek a műszaki tervét, amelyen a vízzel kevert szenet a Kuznyecki-me- dencéből Novoszibirszkbe szállítják. A vezetéknek 1987-ben kell elkészülnie. A szenet 530 milliméter átmérőjű csöveken fogják továbbítani, másodpercenként 0,55-0,60 méter sebességgel. A rendszerben a nyomás körülbelül 80 atmoszféra lesz. Ennek fenntartására 3 szivattyúállomást építenek. Ez a szénvezeték kísérleti ipari jellegű. GRIGORIJ JERLIKOV A gyógyszeripar jelenleg mintegy 20 ezer dolgozót foglalkoztat. Egyedül a kutató laboratóriumokban több mint 1200 alkalmazott tevékenykedik. A gyors fejlődés egyik ösztönzője az együttműködés a külföldi partnerekkel. A hazai szükségleteket fedező gyógyszerek jó részét világcégekkel kooperálva gyártják. A Lek például évek óta szoros munkakapcsolatot tart fenn az NSZK-beli Bayer céggel. A Pliva a svájci Ciba vállalattal, a Galenika a brit Boots, a Jugoremedija ugyancsak NSZK-beli konszernnel, a Hoechst-tel kooperál. Az elektronikai ipar mellett a gyógyszergyártás tart a leginkább lépést a világszínvonallal. Erre engednek következtetni az exportsikerek is. Az idén 250 millió dollár értékű kivitelt terveznek, ami a tavalyihoz képest 20 százalékos növekedést jelent. Jelenleg az export nagyobb része a kelet-európai és a fejlődő országokba irányul, de nem csekély mennyiségben vásárolnak jugoszláv készítményeket az NSZK-ban, Nagy-Britanniában, Svájcban, az Egyesült Államokban és Olaszországban. Külföldi cégek évente mintegy 15 ezer tonna gyógyszert és alapanyagot vesznek meg Jugoszláviától. Mágnes segít az olajbányászoknak Uj fotóeljárás Elviekben is új fényképkészítési módszert fejlesztettek ki a szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozata Fizikai Intézetének tudósai. Az új módszer feleslegessé teszi a felvételek hagyományos vegyi előhívását. A másodperc ezredrészéig tartó villanás világítja meg a vékony fémréteggel borított üveglapra helyezett negatívot. A negatív eltávolítása után a fémrétegen láthatóvá válik a felvétel. Igaz, ehhez polarizált fényforrás is szükséges. A mágneses tér jó segítség az olajbányászoknak. A mágneses viz hatékonyabban megtisztítja a fúrólyuk munkahelyi körzetét, jobban kipréseli a kőolajat a föld mélyéből. A Tyumenyi terület (Nyugat-Szibéria) 11 olajkútjánál végzett vizsgálatok teljesen igazolták a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Két hónap alatt az előirányzaton felül mintegy 10 ezer tonna tüzelőanyagot termeltek ki. Az új módszert ipari méretekben kezdték alkalmazni. Már Nyugat-Szibéria 80 olajkút- jából kezdték meg a kitermelést mágneses tér segítségével. A kőolajlelőhelyek kitermelésének új módszerét az Azerbajdzsáni Olajkémiai Intézet tudósai dolgozták ki. Ök szerkesztették a megfelelő erősségű és irá- nyítottságú mágneses tért létrehozó berendezést. A szibériai olajmunkások számára fontos az is, hogy a mágneses víz sokkal alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. ■■■■■■
