Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
1986. június 21. IxIÉPÜJSÁG 3 Figyelem és fegyelem A párttagokkal szemben magasabbak a követelmények Mint azt a XIII. pártkongresszus is megállapította, lazult az állampólgári és a társadalmi fegyelem. Hogy mennyire így van, azt elég néhány ténnyel és érvvel alátámasztani. A népi ellenőrök és a kereskedelmi felügyelők a megmondhatói, hogy tíz próba- vásárlásból hányszor számolnak rosszuil a boltban, a vendéglőben. És ami még meglepőbb, az esetek többségében nem csalásról, még- csak nem is arról van szó, hogy többet számoltak volna, gyakran előfordul, hogy a kiszolgáló a saját, vágj’ üzlete kárára tévedett. Figyelmetlenül végezte munkáját, mint ahogy sokán másók is. Erről tanúskodnak a levált cipőtalpak, a rosszul összeszerelt gépek, a gyenge minőségben készülő lakásók. A gazdasági élet változásai közepette a vállalkozó szelleműek között megjelentek a/ ügyeskedők. Mindenki tud néhány példát saját tapasztalatából arra is, hogy a hiánycikkek nem is annyira hiányoznak, mert csúszópénzént beszerezhetők. Nem azt kell tudni, hogy valami hol kapható, hanem azt, hogy kitől és mennyiért. Az állampolgári fegyelem értékmérője a hatósági szabálysértések számának alakulása, az engedély nélkül végzett építkezések, a közlekedési szabályszegések jellege. Ezek éppen nem figyelmetlenségből következnék be, hanem éppen ellenkezőleg, szándékosan követik el őket, az agresszív vezetők, vagy azok, akik alkoholt fogyasztanak, mi él őt t a volán mellé ülnék. Mindezek általános társadalmi jelenségek. ami már ..anyagi" gonddá változik, -az a munkafegyelem lazulása. Sajnos, nem feltétlenül, és nem mindenhol annak vannak anyag; gondjai, aki figyelmetlenül, fegyelmezetlenül dolgozik. Lehiet, hogy a munkatársai, főnökei, beosztottjai fizetik meg mások hanyagságának az árát. Áttétélesen persze, mindenkire „sor kerül”, hiszen mindannyian leszünk szegényebbek, ha a termelésben gondok vannak. A kongresszusi határozat persze nem .maradt intézkedésék nélkül. A várható eredmények .nem jelentkeznek azonnal. Az első lépés az alkoholfogyasztás visszaszorítása volt, itt, bizonyos területen, például a munkahelyeken ihélye van, és reméljük, eredménye is lesz adminisztratív intézkedéseknek. A köz- lékedésben és a munkahelyen nem szabad megtűrni az alkoholt. A második „lépcső” a kézen-tközön elveszett munkanapók megkeresése és visszaszerzése. Elképesztő mennyiségű töredék munkaidőből napok és hetek állnak össze, a létszám oldaláról nézve pedig igen magas a hiányzók száma. Külön témakör lehetne ezen belül a táppénzes fegyelem, annak ellenére, hogy most már senkinek nem éri meg „betegnek” lennie. Itt mindjárt gyorsan le kell szögezni, hogy nem a valóban betegek dolgoztatásáról van szó. Elsőnek a kereskedelem lépett a nyitva tartási idők ésszerűsítésével, majd sorban következnek a pénzintézetek és persze, az államigazgatási hatóságok, hiszen a legtöbb ügyünket a tanácson, vagy annak közvetítésével végezzük. Az már szerencsére a múlté — az is nagy háború volt —. hogy a szabadszombat bevezetésével elsőnek a szolgáltatók vették ki azt, úgy, hogy mindjárt be is zártak. Éppen akkor, amikor az állampolgár ráért volna igénybe venni. A párttagságnak ebben a témában is elöl kell járnia. Éppen ezért gyakori mostanában a taggyűléseken az állampolgári fegyelem. a pártfegyelem helyzetének értékelése. Az alapszervezetek egy része a párttagsággal szembeni követelményrendszer érvényesülésének a helyzetét vizsgálja. Mindegy is. hogy mi a téma címe, a lényege az, hogy az év végéig szinte valamennyi pártszervezetben, valamilyen formában — ha másként nem, a munkafegyelem értékelésénél — szó esik arról, hogy mii tehet, és mit tegyen a párttagság, hogy ezék a jelenségek visszaszoruljanak. Nagyon érdekes, hogy ahol már megvitatták a témát, nem nagyon kívánnak az eredményeikkel a nyilvánosság elé lépni. Tulajdoniképpen természetes is a tartózkodás, hiszen egészen más egy közösségben megvitatni a fegyelem helyzetét, ahol ismerik egymást az emberek, és megint más a nyilvánosság elé lépni azzal, hogy nálunk ilyen meg ilyen hiányosságok vann'ak. Nem isi lenne indokolt egy vágy két alap- szervezetet kiválasztani a sók közül, hiszen a gondok, és így a tennivalók is nagyon hasonlóak. Minden közösségben a párttagok, ha akarják, ha nem, a figyelem középpontjában állnak, nemcsak a párt, hanem a közvélemény is elvárja tőlük a példamutatást. A párt- és az állampolgára fegyelem, a munkafegyelem megszilárdításában — ahol kell, a helyreállításában — a párttagságnak, a pártszervezeteknek élen kell 'járni. Az alap- szervezetí vitáknak ez a legfőbb 'tanulsága. Az új név: MSV-Tolnatext Leányvállalat alakult Tolnán Dr. Rédei Ottó vezérigazgató -helyettes az értesítő határozatot megelőző m unkáról beszélt A Magyar Selyemipari Vállalat Tolnai Fonógyárában tegnap délelőtt tizenegy órakor rendkívüli osztály- vezetői értekezletet tartottak, amelyen megjelent Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára. Pintér János, a nagyközségi pártbizottság titkára, Szilák Mihály, a nagyközség tanácselnöke, valamint dr. Rédei Ottó, az MSV vezérigazgató-helyettese is. A Magyar Selyemipari Vállalat a szervezetfejlesztés keretein belül úgy döntött, hogy a tolnai fonógyárat — amennyiben a feltételek adottak lesznek — leányvállalattá fejleszti. A javaslat megszületése után munkásgyűléseken beszélték meg ennek lehetőségét, a vállalati tanács ezt véleményezte ős a megyei vezetés is támogatta. így az Ipari Minisztérium jóváhagyásával a tolnai fonógyár július i- től mint leányvállalat, MSV —Tolnatext néven kezdi meg működését. A rendkívüli osztályvezetői értekezleten dr. Rédei Ottó vezérigazgató-helyettes átadta az értesítő határozatot Pfundtner Antalnak, a tolnai gyár igazgatójának, és elmondta, hogy — ez a szervezeti változás közös munka eredménye, mely növeli a gyár jogait is, de egyben kötelességeit is, ami mind a 610 főt foglalkoztató kollektívának, mind a népgazdaságnak is csak hasznára válhat. A vezérigazgató-helyettes átadta Pfundtner Antal igazgatónak a kinevező okiratot. Pfundtner Antal a megyei és a községi szervek segítségét, támogatását kérte az MSV—Tolnatext leányvállalat munkájához. Aratás előtt A mezőgazdasági nagyüzemek és a gabonaípari, valamint a gép- és alkatrész- kereskedelmi vállalatok felkészültek az aratásra. Az aratási előkészületékről pénteken a MÉM-ben tanácskoztak a munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok képviselői. Magyar Gábor mezőgazdaságii és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában el. mondotta, hogy mintegy egymillió 700 ezer hektárról kell betakarítani a kalászos gabonatermést. Az elcsépelt termék mennyisége megközelíti m'ajd a 9 millió tonnát. A learatott -^területről igen nagy mennyiségű szalmát és mellékterméket gyűjtenék össze, mintegy 6 millió tonnányit. A megmozgatott termények és anyagök súlya meghaladja majd a 25 millió tonnát. A gépellátás megfelelő, a gazdaságok időben beszerezhették az aratáshoz szükséges gépeket, eszközökét. További traktorok vásárlására van lehetőségük, és —»menynyiben soron kívül jelentenek be igényt — még kombájnokhoz is hozzájuthatnak az aratás kezdetéiig. Azok az üzemek, amelyeknek nincs pénzük vásárlásra, gépeket bérelhetnek az Agroték közvetítésével. Pótalkatrészekből minden eddiginél többet rendelt a kereskedelem a belföldi és külföldi szállítóktól. Egyes alkatrészekből azonban túlságosan alacsonyak még így is a készletek, ezért gondos elosztásra lesz szükség. Az idén nagy fiigyeimet fordítanak a búza átvételére, mivel a termést műszeres vizsgálat alapján minősítik majd. (MTI) HÍRRŐL A százhatvanhetedik nappal kezdtük a 25. hetet, lamely ugyancsak emlékezetes marad számunkra: ekkor éreztük igazán a kánikulát. S híven a régi hagyományokhoz, Ihírt adtunk a nagy nyári munkákról, arról, hogy a meleg ellenére mindenütt dolgoztak, a termelés folyamatos, rendszeres fvolt, 'bár jócskán benne vagyunk a nyári szabadságolások időszakában is. A nehéz munka Azt mindenki tudja, hogy vannak olyan munkahelyek, amelyek így nyaranta jobban' igénybe veszik az embert, munka közben jobban elfárad. Ilyen a pékség, a kazánház, a mozdonyvezető, a teherautó- vezető fülkéje, a téglagyárak, az üzemi konyhák, a mosodák, — s még ki tudja felsorolni, hogy hány helyen kínlódnék az emíberek a kinti és a munka pad melletti hőségben. A nyári hőségben dolgozók nem tartják különösebben hőstettnek mindennapi tevékenységüket. Tudják, hogy minden munkát el kell végezni valakinek. Ügy Van tehát, hogy aki szeret dolgozni, a szakmáját, mesterségét hivatásnak tekinti az nemcsak kánikulában, s nemesük a meleg munkahelyeken dolgozik példásan, hanem mindenütt és mindenkor. A szép erdők Túl vagyunk a fásítási hónapon, a madarak és a fák napján, s mégis mindig vissza kell térni az erdőkbe. Téma található bőségesen. Láttuk, hogy az erdei munkások milyen hangyaszorgalommal telepítenek új erdőket. A gondosan művelt sok-sok erdőnk azt is bizonyítja, hogy jól gazdálkodunk velük. Ma már nemcsak a fenyőfára esküdünk, hanem előlépett az akác is, Több Tolna megyei termelőszövetkezetben eredményes ágazat az erdészet, s még több helyen szép tervek vannak arra, hogy az eddigi eredményes munkát, folytatják. A termelőszövetkezetek megyei szövetsége értékelte ezt a tevékenységet. lyiindenki észrevette, aki szeret erdőbe járni, pihenés, kikapcsolódás céljából, hogy némely erdőrészek, közel az országúihoz, valóságos szemétteleppé válnak. Az autósok zsákba gyűjtött szemetüket oda dóbáliják, még véletlenül sem a ház előtt lévő kukáiba. Miért van az, hogy valaki Otthon a lakását rendben tartja, ablakot pucol, parkettát fényesít, tiszita abroszt tesz étkezéskor az asztalra, ám a szemetét mégis az erdőbe dobja.. Lassan minden erdősarakba őrt kellene állítani. S az is eredményes agitációs érv tehetne az erdei és másutt, a közterületen sezmetelökkel szemben, ha a nevüket rendszeresen közölnénk, nyilvánosságra hoznánk. Élő és gazdag víziélet Nemcsak a közút a veszélyes, hanem a víziút is. Azaz a folyók, tavak is rengeteg veszélyt rejtenek magukban. S e veszélyre már kisiskolás korban fel kell hívni a figyelmet. És legkiváltképpen: idejében meg kell tanítani mindenkit úszni. Mert a víz hasznos, egészséget regeneráló közeg, de aki oktalanul, tiltott helyen fürdik, evez, az veszélyben van. Nincsen arra példa, hogy valamelyik . gyár tömegsportversenyén úszásban is ösz- szemérnék erejüket az emberek. Még szervezettebben kellene úszás tanításával is foglalkozni. Több tucat üdülő van, például Domboriibain, vállalatok kezelésében, meg kellene tudni ki akar a beutaltak közül megtanulni úszni. Szép Mindenkit tanítsunk tneg úszni Mórágyon, a pihenőparkban Ircgi gazdasági (épületet alakították át családi üdültetésre, ’egyszerre három családot fogad a Hotel Gránit és egészséges program lenne ez az úszásoktatás, még akkor is, ha naponta egy-egy órára a betüzesedett kártyalapokat pihentetnék. A hévizek gyógyászati jelentőségét már igen korán fölismerte az em'beriség. Jó. hogy vannak már a megyében olyan melegvizű üdülőtelepeink, ahol rendszeres gyógyító munka is folyik. Dombóvár mondWató e tekintetben élenjárónak, hiszen a gunanasi víz alkalmas mozgásszervi betegségek gyógyítására, tehát a reuma, az isiász és társaik kihajthatók az emberi szervezetből, gondos orvosi felügyelet mellett. Élénk és gazdag vízi élet van megyénkben. A Duna hetvenegynél!ány kilométeren át mossa megyehatárunkat. Fürdésre azonban az így nem alkalmas, hiszen nincsenek olyan kijelölt fürdőhelyek, minit például Baján, vagy Mohácson. A paksiaknak is a Duna bal partjára kell átkompozniúk. hogy fürdeni tudjanak. A nyári ismeretségek Utaltunk már rá, hogy a nyári szabadságolások szezonja elkezdődött. Ezek a szép napok — mégha egy-egy zivatar miatt áramszünet is van, mint volt a múlt hét végén — alkalmasaik arra is, hogy az üdülőkben új ismeretségek, barátságok szövődjenek. Az üdülőben eltöltött napokat úgy is értékelhetjük, hogy fórum- gondjaink megbeszélésére. Tapasztaltam nem egy alkalommal, hogy az első ismerkedés után, azonnal a munkára terelődik a szó. A termelés gondja- örörne, a munkahelyről elhozott történetek gazdagítják nyári programunkat. Új helyzeteket, új területeket ismerünk meg, a barátságunkat élvező embertársunk jóvoltából. Az ország-világ gondja, hábörúk, sztrájkok, emberi jogok sárba tiprása számos országban, közelebb kerülnék hoz. zánk olylan értelemben is, hogy a velünk egy korú, sorsú embertársunk véleményét halljuk. A nyári ismeretségek elviszik örömeinket is, A gyerek jól érettségizett, a mama az esti iskolán jól vizsgázott,elkészült a ház tatarozása, befejezték a nyúlház építését, lekaszálták a háztáji lucernát — csak nehogy az első szétverje a földön. Napi ügyeink ismeretével leszünk gazdagabbak, s tartalmasabbak nyaralási napjaink. A víziélethez tudom sorolni, sajátos módon, az öntözési kultúránkat. Sajnos a sok-sók millió forint értékű csőrendszer nincsen kihasználva. Szinte kivételnek számít a Sió-tBalparti Öntözőmű, amelynek hasznosítása megfelel a követelményeknek Ám a gazdaságok többsége, ahol akkor telepítettek rendszereket, amikor még magas állami támogatás kísérte, nem használja az öntözési kultúrát a növények nagyabb termése érdekében. A víz magas árára, az üzemeltetési költség nagyságára, a földek elsavanyodására stb. hivatkoznék. Pedig feketén-fehéren bizonyítható, hogy most e kánikulai időben, a sok zápor, zivatar ellenére is érdemes volna öntözni. Hatottuk: az Alföldön a kukoricát, a napraforgót a magasabb termésátlag érdekében megkezdték öntözni. Nálunk csak elvétve találkozunk, a Kapós-völgyében például, legelők, rétek öntözésével. Szántóföldi növényeink a felhőkből kaphatnak csak vizet. Mini-Mundial A futball-fesztiválról is szólni kell, hiszen annak is a derekán vagyunk. Bevallom férfiasán, a jövőben több éjféli mécsesét nem nézek meg. Már csak azért is húzódózom ettől az éjszakai szórakozástól, mert látom a sok-sok álmos fejet, s tapasztalom, hogy aki hajnali kettőig vagy még tovább nézi a meccset, az napközben nem teljes értékű munkás. Pedig egyre erősebb, képzettebb, a munkát szerető emberre van szükségünk. Mun- diálon innen és azon túl is. Pálkovács Jenő