Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

1986. június 21. IxIÉPÜJSÁG 3 Figyelem és fegyelem A párttagokkal szemben magasabbak a követelmények Mint azt a XIII. pártkong­resszus is megállapította, lazult az állampólgári és a társadalmi fegyelem. Hogy mennyire így van, azt elég néhány ténnyel és érvvel alá­támasztani. A népi ellenőrök és a ke­reskedelmi felügyelők a meg­mondhatói, hogy tíz próba- vásárlásból hányszor szá­molnak rosszuil a boltban, a vendéglőben. És ami még meglepőbb, az esetek több­ségében nem csalásról, még- csak nem is arról van szó, hogy többet számoltak vol­na, gyakran előfordul, hogy a kiszolgáló a saját, vágj’ üzlete kárára tévedett. Fi­gyelmetlenül végezte munká­ját, mint ahogy sokán má­sók is. Erről tanúskodnak a le­vált cipőtalpak, a rosszul összeszerelt gépek, a gyenge minőségben készülő lakásók. A gazdasági élet változásai közepette a vállalkozó szel­leműek között megjelentek a/ ügyeskedők. Mindenki tud néhány példát saját tapasz­talatából arra is, hogy a hiánycikkek nem is annyira hiányoznak, mert csúszó­pénzént beszerezhetők. Nem azt kell tudni, hogy valami hol kapható, hanem azt, hogy kitől és mennyiért. Az állampolgári fegyelem értékmérője a hatósági szabálysértések számának alakulása, az engedély nélkül végzett építkezések, a közlekedési szabályszegé­sek jellege. Ezek éppen nem figyelmetlenségből követ­keznék be, hanem éppen el­lenkezőleg, szándékosan kö­vetik el őket, az agresszív vezetők, vagy azok, akik al­koholt fogyasztanak, mi él őt t a volán mellé ülnék. Mindezek általános társa­dalmi jelenségek. ami már ..anyagi" gonddá változik, -az a munkafegyelem lazulása. Sajnos, nem feltétlenül, és nem mindenhol annak van­nak anyag; gondjai, aki fi­gyelmetlenül, fegyelmezetle­nül dolgozik. Lehiet, hogy a munkatársai, főnökei, beosz­tottjai fizetik meg mások hanyagságának az árát. Át­tétélesen persze, mindenkire „sor kerül”, hiszen mind­annyian leszünk szegényeb­bek, ha a termelésben gon­dok vannak. A kongresszusi határozat persze nem .maradt intézke­désék nélkül. A várható ered­mények .nem jelentkeznek azonnal. Az első lépés az alkoholfogyasztás visszaszorí­tása volt, itt, bizonyos terü­leten, például a munkahelye­ken ihélye van, és reméljük, eredménye is lesz adminiszt­ratív intézkedéseknek. A köz- lékedésben és a munkahelyen nem szabad megtűrni az al­koholt. A második „lépcső” a kézen-tközön elveszett mun­kanapók megkeresése és visszaszerzése. Elképesztő mennyiségű töredék munka­időből napok és hetek állnak össze, a létszám oldaláról nézve pedig igen magas a hiányzók száma. Külön té­makör lehetne ezen belül a táppénzes fegyelem, annak ellenére, hogy most már sen­kinek nem éri meg „beteg­nek” lennie. Itt mindjárt gyorsan le kell szögezni, hogy nem a valóban betegek dol­goztatásáról van szó. Elsőnek a kereskedelem lépett a nyitva tartási idők ésszerűsítésével, majd sor­ban következnek a pénzinté­zetek és persze, az állam­igazgatási hatóságok, hiszen a legtöbb ügyünket a taná­cson, vagy annak közvetíté­sével végezzük. Az már szerencsére a múlté — az is nagy háború volt —. hogy a szabadszombat beve­zetésével elsőnek a szolgálta­tók vették ki azt, úgy, hogy mindjárt be is zártak. Éppen akkor, amikor az állampol­gár ráért volna igénybe ven­ni. A párttagságnak ebben a témában is elöl kell járnia. Éppen ezért gyakori mosta­nában a taggyűléseken az állampolgári fegyelem. a pártfegyelem helyzetének ér­tékelése. Az alapszervezetek egy része a párttagsággal szembeni követelményrend­szer érvényesülésének a hely­zetét vizsgálja. Mindegy is. hogy mi a téma címe, a lé­nyege az, hogy az év végéig szinte valamennyi pártszer­vezetben, valamilyen formá­ban — ha másként nem, a munkafegyelem értékelésénél — szó esik arról, hogy mii tehet, és mit tegyen a párt­tagság, hogy ezék a jelensé­gek visszaszoruljanak. Na­gyon érdekes, hogy ahol már megvitatták a témát, nem nagyon kívánnak az ered­ményeikkel a nyilvánosság elé lépni. Tulajdoniképpen természetes is a tartózkodás, hiszen egészen más egy kö­zösségben megvitatni a fe­gyelem helyzetét, ahol isme­rik egymást az emberek, és megint más a nyilvánosság elé lépni azzal, hogy nálunk ilyen meg ilyen hiányossá­gok vann'ak. Nem isi lenne indokolt egy vágy két alap- szervezetet kiválasztani a sók közül, hiszen a gondok, és így a tennivalók is nagyon hasonlóak. Minden közösségben a párt­tagok, ha akarják, ha nem, a figyelem középpontjában áll­nak, nemcsak a párt, hanem a közvélemény is elvárja tő­lük a példamutatást. A párt- és az állampolgára fegyelem, a munkafegyelem megszilár­dításában — ahol kell, a helyreállításában — a párt­tagságnak, a pártszervezetek­nek élen kell 'járni. Az alap- szervezetí vitáknak ez a leg­főbb 'tanulsága. Az új név: MSV-Tolnatext Leányvállalat alakult Tolnán Dr. Rédei Ottó vezérigazgató -helyettes az értesítő határo­zatot megelőző m unkáról beszélt A Magyar Selyemipari Vállalat Tolnai Fonógyárá­ban tegnap délelőtt tizenegy órakor rendkívüli osztály- vezetői értekezletet tartot­tak, amelyen megjelent Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára. Pintér János, a nagyközségi pártbizottság titkára, Szilák Mihály, a nagyközség tanácselnöke, valamint dr. Rédei Ottó, az MSV vezérigazgató-helyette­se is. A Magyar Selyemipari Vállalat a szervezetfejlesztés keretein belül úgy döntött, hogy a tolnai fonógyárat — amennyiben a feltételek adottak lesznek — leányvál­lalattá fejleszti. A javaslat megszületése után munkás­gyűléseken beszélték meg ennek lehetőségét, a vállala­ti tanács ezt véleményezte ős a megyei vezetés is tá­mogatta. így az Ipari Mi­nisztérium jóváhagyásával a tolnai fonógyár július i- től mint leányvállalat, MSV —Tolnatext néven kezdi meg működését. A rendkívüli osztályvezetői értekezleten dr. Rédei Ottó vezérigazga­tó-helyettes átadta az értesí­tő határozatot Pfundtner Antalnak, a tolnai gyár igaz­gatójának, és elmondta, hogy — ez a szervezeti változás közös munka eredménye, mely növeli a gyár jogait is, de egyben kötelességeit is, ami mind a 610 főt foglal­koztató kollektívának, mind a népgazdaságnak is csak hasznára válhat. A vezér­igazgató-helyettes átadta Pfundtner Antal igazgatónak a kinevező okiratot. Pfundtner Antal a megyei és a községi szervek segítsé­gét, támogatását kérte az MSV—Tolnatext leányválla­lat munkájához. Aratás előtt A mezőgazdasági nagyüze­mek és a gabonaípari, vala­mint a gép- és alkatrész- kereskedelmi vállalatok fel­készültek az aratásra. Az aratási előkészületékről pén­teken a MÉM-ben tanácskoz­tak a munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok kép­viselői. Magyar Gábor mezőgazda­ságii és élelmezésügyi minisz­terhelyettes előadásában el. mondotta, hogy mintegy egy­millió 700 ezer hektárról kell betakarítani a kalászos gabonatermést. Az elcsé­pelt termék mennyisége meg­közelíti m'ajd a 9 millió ton­nát. A learatott -^területről igen nagy mennyiségű szal­mát és mellékterméket gyűj­tenék össze, mintegy 6 millió tonnányit. A megmozgatott termények és anyagök súlya meghaladja majd a 25 millió tonnát. A gépellátás megfelelő, a gazdaságok időben beszerez­hették az aratáshoz szüksé­ges gépeket, eszközökét. To­vábbi traktorok vásárlására van lehetőségük, és —»meny­nyiben soron kívül jelente­nek be igényt — még kom­bájnokhoz is hozzájuthatnak az aratás kezdetéiig. Azok az üzemek, amelyeknek nincs pénzük vásárlásra, gépeket bérelhetnek az Agroték köz­vetítésével. Pótalkatrészek­ből minden eddiginél többet rendelt a kereskedelem a belföldi és külföldi szállítók­tól. Egyes alkatrészekből azonban túlságosan alacso­nyak még így is a készletek, ezért gondos elosztásra lesz szükség. Az idén nagy fiigyeimet for­dítanak a búza átvételére, mivel a termést műszeres vizsgálat alapján minősítik majd. (MTI) HÍRRŐL A százhatvanhetedik nappal kezdtük a 25. hetet, lamely ugyancsak emlékezetes marad számunkra: ekkor éreztük igazán a kánikulát. S híven a régi hagyomá­nyokhoz, Ihírt adtunk a nagy nyári mun­kákról, arról, hogy a meleg ellenére min­denütt dolgoztak, a termelés folyamatos, rendszeres fvolt, 'bár jócskán benne va­gyunk a nyári szabadságolások időszaká­ban is. A nehéz munka Azt mindenki tudja, hogy vannak olyan munkahelyek, amelyek így nyaranta job­ban' igénybe veszik az embert, munka közben jobban elfárad. Ilyen a pékség, a kazánház, a mozdonyvezető, a teherautó- vezető fülkéje, a téglagyárak, az üzemi konyhák, a mosodák, — s még ki tud­ja felsorolni, hogy hány helyen kínlódnék az emíberek a kinti és a munka pad mel­letti hőségben. A nyári hőségben dolgozók nem tart­ják különösebben hőstettnek mindenna­pi tevékenységüket. Tudják, hogy min­den munkát el kell végezni valakinek. Ügy Van tehát, hogy aki szeret dolgozni, a szakmáját, mesterségét hivatásnak te­kinti az nemcsak kánikulában, s nemesük a meleg munkahelyeken dolgozik példá­san, hanem mindenütt és mindenkor. A szép erdők Túl vagyunk a fásítási hónapon, a ma­darak és a fák napján, s mégis mindig vissza kell térni az erdőkbe. Téma ta­lálható bőségesen. Láttuk, hogy az erdei munkások milyen hangyaszorgalommal telepítenek új erdőket. A gondosan mű­velt sok-sok erdőnk azt is bizonyítja, hogy jól gazdálkodunk velük. Ma már nemcsak a fenyőfára esküdünk, hanem előlépett az akác is, Több Tolna megyei termelőszövetkezetben eredményes ágazat az erdészet, s még több helyen szép ter­vek vannak arra, hogy az eddigi eredmé­nyes munkát, folytatják. A termelőszö­vetkezetek megyei szövetsége értékelte ezt a tevékenységet. lyiindenki észrevette, aki szeret erdő­be járni, pihenés, kikapcsolódás céljából, hogy némely erdőrészek, közel az ország­úihoz, valóságos szemétteleppé válnak. Az autósok zsákba gyűjtött szemetüket oda dóbáliják, még véletlenül sem a ház előtt lévő kukáiba. Miért van az, hogy valaki Otthon a lakását rendben tartja, abla­kot pucol, parkettát fényesít, tiszita ab­roszt tesz étkezéskor az asztalra, ám a szemetét mégis az erdőbe dobja.. Lassan minden erdősarakba őrt kelle­ne állítani. S az is eredményes agitációs érv tehetne az erdei és másutt, a közterü­leten sezmetelökkel szemben, ha a ne­vüket rendszeresen közölnénk, nyilvános­ságra hoznánk. Élő és gazdag víziélet Nemcsak a közút a veszélyes, hanem a víziút is. Azaz a folyók, tavak is ren­geteg veszélyt rejtenek magukban. S e veszélyre már kisiskolás korban fel kell hívni a figyelmet. És legkiváltképpen: idejében meg kell tanítani mindenkit úsz­ni. Mert a víz hasznos, egészséget rege­neráló közeg, de aki oktalanul, tiltott he­lyen fürdik, evez, az veszélyben van. Nincsen arra példa, hogy valamelyik . gyár tömegsportversenyén úszásban is ösz- szemérnék erejüket az emberek. Még szervezettebben kellene úszás ta­nításával is foglalkozni. Több tucat üdülő van, például Domboriibain, vállalatok ke­zelésében, meg kellene tudni ki akar a beutaltak közül megtanulni úszni. Szép Mindenkit tanítsunk tneg úszni Mórágyon, a pihenőparkban Ircgi gazda­sági (épületet alakították át családi üdül­tetésre, ’egyszerre három családot fogad a Hotel Gránit és egészséges program lenne ez az úszás­oktatás, még akkor is, ha naponta egy-egy órára a betüzesedett kártyalapokat pihen­tetnék. A hévizek gyógyászati jelentőségét már igen korán fölismerte az em'beriség. Jó. hogy vannak már a megyében olyan me­legvizű üdülőtelepeink, ahol rendszeres gyógyító munka is folyik. Dombóvár mondWató e tekintetben élenjárónak, hi­szen a gunanasi víz alkalmas mozgásszer­vi betegségek gyógyítására, tehát a reuma, az isiász és társaik kihajthatók az emberi szervezetből, gondos orvosi felügyelet mel­lett. Élénk és gazdag vízi élet van megyénk­ben. A Duna hetvenegynél!ány kilométe­ren át mossa megyehatárunkat. Fürdés­re azonban az így nem alkalmas, hiszen nincsenek olyan kijelölt fürdőhelyek, minit például Baján, vagy Mohácson. A paksiaknak is a Duna bal partjára kell átkompozniúk. hogy fürdeni tudjanak. A nyári ismeretségek Utaltunk már rá, hogy a nyári szabad­ságolások szezonja elkezdődött. Ezek a szép napok — mégha egy-egy zivatar miatt áramszünet is van, mint volt a múlt hét végén — alkalmasaik arra is, hogy az üdülőkben új ismeretségek, barátságok szövődjenek. Az üdülőben eltöltött napo­kat úgy is értékelhetjük, hogy fórum- gondjaink megbeszélésére. Tapasztaltam nem egy alkalommal, hogy az első ismerkedés után, azonnal a mun­kára terelődik a szó. A termelés gondja- örörne, a munkahelyről elhozott történe­tek gazdagítják nyári programunkat. Új helyzeteket, új területeket ismerünk meg, a barátságunkat élvező embertársunk jó­voltából. Az ország-világ gondja, hábörúk, sztrájkok, emberi jogok sárba tiprása számos országban, közelebb kerülnék hoz. zánk olylan értelemben is, hogy a velünk egy korú, sorsú embertársunk véleményét halljuk. A nyári ismeretségek elviszik örömein­ket is, A gyerek jól érettségizett, a mama az esti iskolán jól vizsgázott,elkészült a ház tatarozása, befejezték a nyúlház épí­tését, lekaszálták a háztáji lucernát — csak nehogy az első szétverje a földön. Napi ügyeink ismeretével leszünk gazda­gabbak, s tartalmasabbak nyaralási nap­jaink. A víziélethez tudom sorolni, sajátos mó­don, az öntözési kultúránkat. Sajnos a sok-sók millió forint értékű csőrendszer nincsen kihasználva. Szinte kivételnek szá­mít a Sió-tBalparti Öntözőmű, amelynek hasznosítása megfelel a követelményeknek Ám a gazdaságok többsége, ahol akkor telepítettek rendszereket, amikor még magas állami támogatás kísérte, nem hasz­nálja az öntözési kultúrát a növények nagyabb termése érdekében. A víz magas árára, az üzemeltetési költség nagyságá­ra, a földek elsavanyodására stb. hivat­koznék. Pedig feketén-fehéren bizonyít­ható, hogy most e kánikulai időben, a sok zápor, zivatar ellenére is érdemes volna öntözni. Hatottuk: az Alföldön a kukoricát, a napraforgót a magasabb ter­mésátlag érdekében megkezdték öntözni. Nálunk csak elvétve találkozunk, a Ka­pós-völgyében például, legelők, rétek ön­tözésével. Szántóföldi növényeink a fel­hőkből kaphatnak csak vizet. Mini-Mundial A futball-fesztiválról is szólni kell, hi­szen annak is a derekán vagyunk. Beval­lom férfiasán, a jövőben több éjféli mécs­esét nem nézek meg. Már csak azért is húzódózom ettől az éjszakai szórakozás­tól, mert látom a sok-sok álmos fejet, s tapasztalom, hogy aki hajnali kettőig vagy még tovább nézi a meccset, az nap­közben nem teljes értékű munkás. Pedig egyre erősebb, képzettebb, a mun­kát szerető emberre van szükségünk. Mun- diálon innen és azon túl is. Pálkovács Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents