Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
1986. június 19. / TOLNA \ _ KÉPÚJSÁG 3 Pedagógiai műhely a megyékben Cél; az oktatás korszerűsítése Uj színfoltot jelentenek a megyeszékhelyek szellemi életében a pedagógiai intézetek. A közoktatás fejlesztési programjairól szóló minisztertanácsi határozat nyomán három éve kezdődött meg — a megyei pedagógus- továbbképzési kabinetek, a nevelési és pályaválasztási tanácsadók átszervezésével, összevonásával — az új típusú intézetek kialakítása, amelyeket a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága a Művelődési Minisztériummal együttműködve irányít. Bor. sod-Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyében most folyik az átszervezés, tizenhét megyében és Budapesten már befejeződött ez a munka. Sokrétű, elsősorban a tanítással összefüggő szellemi és szervezési munka folyik az új arcot öltő intézetekben. A munkatársak folyamatosan figyelemmel kísérik a megye oktatási intézményeiben folyó munkát, közreműködnek az eredmények mérésében, szakmai ajánlásokkal és segédletek kidolgozásával sietnek a pedagó. gusök segítésére. Alig akad olyan intézet az országban, amely ne venne részt helyi vagy országos kísérletekben, leutalásokban, innovációs programokban. Kezdettől fogva a pedagó. gusok, az iskolai vezetők széles körű továbbképzése áll az intézeti munka tengelyében, ehhez társul az óvodai és az iskolai nevelés 1 egfon t osa b b információinak összegyűjtése, ami ma már nélkülözhetetlen a szakmai és a tanácsi irányító szervek döntéselőkészítő és ellenőrző tevékenységéhez. Roppant jelentősek persze azok a speciális szolgáltatások is, amelyeket az intézet a tanulóknak és a szülőknek nyújt nevelési és pályaválasztási tanácsaival. A Művelődési Minisztériumban Spengler Györgyné csoportvezető elmondta, hogy a rajt kitűnően sikerült, az Első a versenyben Tanácsülés Ülést tartott tegnap a Bonyhádi Városi Tanács. Több jelentős témát tárgyalt meg és fogadott el a testület. Az ülésen részt vett Váradi László, a megyei pártbizottság titkára, megyei tanácstag, dr. Hegedűs János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, és Tamás Ádám, a városi párt- bizottság első titkára. Két ötéves tervről is szó esétt. Az egyik beszámoló a VI. ötéves terv ‘teljesítéséről és az elmúlt évi pénzügyi tervek végrehajtásáróil szólt, részletesen elemezve a város ötéves fejlődését. A másik padiig a VII. ötéves teVv céljait fogalmazta meg. Mint az már köztudott, az ötéves tervek koncepciójának kialaíkíintézetekben mindenütt pezsgő élet 'zajlik, s fokozatosan szellemi alkotó műhellyé válik valamennyi. A minisztérium szakmai iránymutatásokkal, programjavaslatokkal befolyásolja és segíti tevékenységüket, de ez a támogatás nem csorbítja egy-egy intézet önállóságát, mivel az alaptevékenységgel összhangban mindegyik maga alakítja ki sajátos arculatát, messzemenően igazodva a megyei művelődési helyzethez, a helyi igényékhez. Közoktatásunk korszerűsítésének sikere nagy mérték, ben azon múlik, hogy miként alakul a pedagógusellá- tottság. Közismert, hogy országszerte kevés a pedagógus —, ami a pálya megcsappant társadalmi tekintélyének következménye —, az általános iskolai nevelőik 4,5 százaléka képesítés nélküli, arról nem is szólva, hogy az itt dolgozó 86 ezer pedagógusnak egyharmada- oklevél nélkül vágott neki a munkának, s később, tanítás mellett szerzett diplomát. Az oktatói létszámmal szorosan összefügg a minőség kérdése, ez pedig a pedagógusok fölkészítéséhez és továbbképzéséhez vezet el. Ma még jobbára csak az oktatási berkekben ismert, hogy a nevelők részére a minisztérium évente intenzív szakmai továbbiképzést indít felsőoktatási intézményekben, ahol a résztvevők szaktárgyuk új kutatási eredményeivel ismerkedhetnek meg. Akik nem kerülnek be a főiskolai-egyetemi tanfolyamok valamelyikére — és ők vannak többen —, azok a megyei pedagógiai intézet szervezésében juthatnak új szakismeretekhez. Az utóbbi évtizedben az intézetek elődei, a kabinetek a pedagógusok tízezreit készítették föl az új tantervek szerint folyó tanítás fel. adataira. Ez a kampányszeBonyhádon tását mindenütt alapos társadalmi vita előzte meg, az elképzelést a tanácsok előzetesen elfogadták. A konkrét tervek „kiszámolása” már ezeknek a figyelembe vételével történt. A kiszámolás azért indokolt kifejezés, mert ebben a tervrtklusban a tanácsok mér teljes anyagi önállósággal, és az ennek megfelelő felelősséggel tervezték meg az intézményeik fenntartását és az adott település fejlesztését. Arra Viszont először van példa, hogy a hosszú távú, vagyis tizenöt éves terület- és településfejlesztési koncepciót nemcsak országos és megyei szinten készítették el, hanem azokat ugyancsak széles körű előkészítés után, a városi tanácsok is kialakítotí'ű továbbképzés a tantervék bevezetésével lezárult, s a mostani helyzetben az önképzés áll az élen. Sokan nem is gondolnák, hogy a magyar pedagógus- társadalomban milyen erős a szándék a szaktárgy és a pedagógia új eredményeivel, törekvéseivel való lépéstartásra. A megyei pedagógiai intézetek rugalmasan alkalmazkodnék az igények, hez, és vonzó továbbképzési tematikát kínálnak kollégáiknak. Újabban nagyon kedveltek azok a videofelvételek, amelyek egy-egy érdekes nevelési problémát jelenítenek meg, amit aztán a résztvevőknek kell megoldaniuk. Más videós programok a kommunikációs képességek fejlesztéséhez járulnak hozzá. Nagy keletjük van mostanában a neveléslélektani előadásoknak és szemináriumoknak is, minden bizonnyal azért, mert a napi pedagógiai munkában mind több olyan bonyodalom adódik, amelyet a nevelő csiak alapos lélektani felkészültség birtokában tud megoldani. Sajátos továbbképzés a pályázatokon való részvétel is. Az intézetek által meghirdetett pályázatok igen népszerűek a tanítók-baná- rok körében. Egy alapos dolgozat elkészítéséhez legalább annyit kell hozzáolvas, ni, kutatgatni, amennyiből kitelne egy egyetemi szemeszter is. A kiemelkedő tanulmányokban fölhalmozott szellemi értékeket az intézetek nem engedik veszendőbe menni, rendszeresen kiadványokat szerkesztenek a pályázati anyag javából, köz- kinccsé teszik a tapasztalatokat. E kiadványok megjelentetésével még inkább alkató műhelyekké válnak az intézeték. Hatásuk máris lemérhető az iskolai munka színvonalának emelkedésé, ben, s bizonyára kisugárzik a környék tágabb szellemi élétére is. P. Kovács Imre ták vonzáskörükhöz tartozó télepülésék és térségek figyelembevételével. A tanácsülés ünnepi pillanatai voltak, amikor dr. He- 'gedüs János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára átadta a megyei településfejlesztési verseny városi kategóriájában elért első helyezéséről szóló dokumentumot. Az elmúlt évben végzett társadalmi munkával érdemelte ki a város az első helyezést, és az ezzel járó egymillió kétszázezer forintot. A Minisztertanács Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesítette Müller Józsefét, a műszáki osztály vezető helyettesét és Ősi ma Frigyes nyugdíjast, a városi tanács tagját. Többen részesülték megyei szintű elismerésiben kiemelkedő társadalmi munkájukért. A tanácsülés bejelentésekkel, illetve interpellációkkal ért véget. Gabonatermesztési tanácskozás A kalászos gabona terméshozam-növelésének lehetőségeiről kezdődött szerdán kétnapos országos tanácskozás hatszáz ember részvételével a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Amint a bevezető előadásban Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondta, a búza jelenlegi ölt tonna körüli hektáronkénti átlagtermése nemzetközi ösz- szeh'asonlításban jónak számít. Am ahhoz, hogy a VII. ötéves tervidőszak végére a gabonaprogramban előírt évi 18 millió tonna termést elérjük, az áüagot további 0,5 tonnával kell növelni. A fejlődés " biológiai, műszaki feltételei megvannak, korszerű fajták, modern gépek állnak a gazdaságok rendelkezésére. A tanácskozás szekcióülésein az előadók szólták arról, hogy az üzemek szűkös anyagi lehetőségeikre hivatkozva, a korábbi éveknél kevesebb műtrágyát használnak fél, így pedig a föld táp- anyagtartalékai fokozatosan kimerülnék, s elmarad a hozamok emelkedése. Néhány helyen már alkalmazzák a folyékony műtrágyát, amely a szilárdnál jobb hatásfokkal épül be a talajba, és járul hozzá a gabona fejlődéséhez, így a ráfordítások is inkább megtérülnek. A MÉM műszaki intézete és a különböző termelési rendszerek ki is dolgozták a folyékony műtrágya adagolásának technológiáját. amit ősztől már nagyobb arányban hasznosítanák az üzemek. Külön szekcióban vitatták meg a növényvédelem kérdéseit. E művelet azért nagyon fontos, mert hektáronként 0,5—0,6 tonna veszteséget is előidézhet a fuzár.ium, a torzsgomba és más károkozó. Igaz, a védekezés is költséges. Mairtonvásáron azonban már hozzálátták a vetőmagvak inlkirusztálásához ; ez egy külföldről átvett csávázási eljárás, melynek során a magot biológiátlag aktív anyagokat, fejlődésserkentőlkét és növényvédő szereket tartalmazó vegyszerben fürdétik, ily módon a földből kibújt gabona eleve felvértezett a betegségekkel szemben, növekedése is gyors. A termálfürdők holnapja - Tamási A Koppány'-pataktól délre Kedvezőtlen időjárás esetén a lefedett ülőpados meden ce is várja a vendégeket Fischer Józseffel, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Tamási Üzemmérnökségének vezetőjével a termálfürdő kihasználtságáról, a fejlesztési elképzelésekről beszélgetünk : — Aligha kell bemutatni már az olvasóknak ezt a szép fekvésű területet — a Koppány-pataktól délre, itt a város belterületén — magát a termálfürdőt — kezdi gondolatainak összegyűjtését az üzemmérnökség vezetője, akit éppen tanülmányi szabadságában zavarunk. — Ismeretes — folytatja —, hogy a strand és a termálfürdő létesítményei, eddig 'két ütemben készültek el. Az első ütemben 1978-ig az I. és II. jelű termálmedencék, ezeknek hőfoka 36 és 38 Celsius, valamint a gyermekpancsoló, és a 25 méteres strandmedence. Ezek ezerötszáz ember befogadására voltak alkalmasak. Fogasos öltözőben négyszáz- hatvanhárman kaptak helyet. Abban az időben vettünk át egy vasvázas épületet, aminek a tetőfedése és a körítő falai csak részben volftak készek. Az átvételt követően derült ki, hogy olyan alapvető műszaki, biztonsági, tűzvédelmi és egyéb hatósági előírásokból származó hiányosságok vannak, amelyek miatt ideiglenes üzemeltetési engedélyt sem kaphatunk. így soron kívül, pontosabban tavaly december végéig 17 millió forint értékben végzett vállalatunk rekonstrukciós murtkát, és függetlenül' attól, hogy nem feladata, a színvonalemelés érdekében, beruházásokat. — Melyek voltak ezek? — A medencéket festés helyet burkoltuk, tisztításukat gépesítettük. Átépítettük a területet éllátó vízvezeték- rendszert és energiahálózatot, a szennyvízcsatornával együtt. Játszó- és sportterületeket alakítottunk ki, pavilonokat helyeztünk át, kabinokat építettünk, a vízelvezető árkot lefedtük. Űj medencék a második gyermekipancsoló, egy 32 méteres strandmedence és egy 33-as úszómedence. — Milyen a fürdő vízellátása? — A fürdő napi hidegvíz- igénye 905 köbméter, ami a városi hálózatról biztosított. — ... és a meleg víz? — A meleg víz az 52 Cel- sius-fokos, amit az I. számú termálkútről kaptunk. A biztonságos üzemeltetés, a fejlesztés érdekében szükségessé vált a II. számú kút létesítése, ez 1981. április 23- án készült el, vízhőfoka 45 Celsius. A kutak vize nátriumot és káliumot tartalmazó, alkáli-thidrokarboná- tos, jódos hévíz. — Beszéljen az üzemeltetési gondjaikról! — Nyári időszakban, a fürdő hidegvíz-igénye miatt előfordulnak nyomásesökke- nésék, ugyanakkor téli időszakban a vízműtelepek kapacitása ninos kihasználva. Szükségesnek látjuk a vízvisszaforgató berendezés megépítését, annak érdekében, hogy takarékoskodjunk a hideg vízzél, és javítsuk a vízminőséget. A Vízkutató és Fúró Vállalat 1984-ben műszeres kútvizsgálatot tartott a melegvizes kutaknál. Véleményük szerint az I. kútnál a vízadó képesség, az üzemeltetés során-jelentősen csökkent. Ez nagyobb részben a rétegenergia apadásával, kisebb részben az áram-' lási ellenállás növékedéséből adódott. A II. kút állaga — a szakvélemény szerint — nem változott. A további fejlesztések miatt szükségesnek tartjuk még egy melegvizes kút fúrását, ezt jó volna még ebben az ötéves tervben elvégezni. — Mielőtt a tervekről kicsit részletesebben is beszélne, mondjon néhány gondolatot, milyennek látja a fürdő kihasználtságát, látogatottságát és a vendéglátást? — Kezdjük akkor a végéről1 a válaszadást. A fürdővendégek ellátását a fürdő területén, a Köp—Ka ÁFÉSZ, magánszemélyek és vállalatunk biztosítja. A melegkonyhás étterem mellett ebben az évben tervezünk üzembe helyezni egy ABC-boltot, ugyancsak a Köp—Ka ÁFÉSZ-szel. A látogatók száma 1985-ben 137 ezer 587 volt. A fürdő idényjelleggel üzemel májustól október 15-ig. Teljes terheléssel általában június 10 és augusztus 25. között. — A statisztikáikban biztosan szerepel olyan nap. amikor a legtöbben voltak? — Kiemelkedő az 1985. július 14. Ekkor 5994 vendéget számoltunk. A parkolót 799 személygépkocsi vette igénybe. — Nos, akkor halljunk a terveikről, elképzeléseikről és lehetőségeikről! — Az Országos Vízügyi Hivatal az 1986—1990-ig terjedő időszakra, a veszélyeztetett települések ivóvízzel történő ellátást tartja fő feladatának, ezért a fürdők fejlesztésére nincs lehetőség. Cél a jövőben: a szolgáltatások szinten tartása. Ennek ellenére vállalatunk, a Vegy- épszer bevonásával, a Mél-y- épterv tervei alapján ez évi nyitásra elkészítétte a termálfürdő egyik ülőpados medencéjének lefedését. Tettük ezt azért, hogy a különböző utazási irodák, a kedvezőtlenebb időjárás esetén is szervezhessenek ide csoportokat. Ez a lefedés biztosítja, hogy a későbbiek során, a medencetér és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló, ellátó egységek helyiségeit té- liesíteni lehet, de ezek költségfedezete sem a tanács, sem a vállalat részéről nem biztosított. Szolgáltatásainkat három masszőr beállítá-. sával kívánjúk bővíteni még ebben az évben. Tavaly elindítottuk, hogy az I. számú termá'lkutunkat gyógyvízzé nyilvánítsák, de addig is, amíg ez megtörténik, a tamási termálfürdőnek az egészséges lakosság felfrissítését, a szabad idő pihentető, kulturált szolgáltatásokkal valló, hasznos eltöltését kell szolgálni. DECSI KISS JÁNOS Előkészületek az őszi BNV-re Máris nagy az érdeklődés az ő&zi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási ja. Vak szakvására iránt, sorna éiíkeznek a jelentkezések, s várhatóan minden eddiginél gazdagabb áruválasztékot láthatnak a három hónap múlva nyíló BNV-n a látogatók. A Hungexpo vásár- szervezői mintegy negyven ország részvételére számítanak, s a korábbinál nagyobb a hazai vállalatok érdeklődése is. Számos kiállító már biztosította helyét a BNV-n. A KGST-országok közül Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia,, Kuba, az NDK és a Szovjetunió jelezte részvételét. A korábbiaknál lényegesen nagyobb területet foglaltak le a kínai kiállítók; a Kínai Népköztársaság több mint másfélszeresére növelte kollektív bemutatójának területét. A vásár szervezői a szocialista országok kérésének helyt adva. első alkalommal lehetőséget biztosítanak arra, hogy nemzeti bemutatóikon termékeiket egy helyre csoportosítva népszerűsítsék, függetlenül azok árucsoportbeli besorolásától. Az őszi BNV-n rendszeresen részt vevő tőkés országok közül eddig Ausztria. Belgium, Ciprus. Franciaország, Nagy-Britannia és Svájc kiállítói jelentkeztek Hosszú idő után először jönnek el indonéz és egyiptomi vállalatok, először vesz részt nemzeti bemutatóval Olaszország. A 14 árucsoportból a legnagyobb érdeklődés várhatóan a textilruházati termékek bemutatóját kíséri, a legtöbb hazai és külföldi vállalat itt mutatja be újdonságait. Számszerűen ezt követi a bútor-, a kozmetikai és a háztartás-vegyiipar. Az őszi vásáron ismét helyet kap az élelmiszeriipar, itt elsősorban a magyar és a többi szocialista országból érkezett kiállítók részvétele jelentős. (MTI)
